Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-28 / 150. szám

1985. JÚNIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Kevesebb pénzből—jobban!? Gépfenntartás, gépjavítás a mezőgazdaságban Tegnap délelőtt Szolnokon a Hazafias Népfront megyei bizottsága székházában tar­totta alakuló ülését az or­szággyűlési' képviselők me­gyei csoportja. A képviselő­ket Sándor László, a Hazafi­as Népfront megyei bizottsá­gának titkára köszöntötte. Az ülésen részt vett és felszólalt A kereskedelmi cégek me­gyénkben is folyamatosan, új módszerek meghonosításával törekszenek az áruválaszték bővítésére, a 'kínálat javítá­sára. Erre példa a Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat is, ahol egyrészt az állami gazdasá­goktól, termelőszövetkezetek­től és különböző szövetke­zeti közös vállalatoktól be­szerzett termékek — palac­kozott borok, pálinkák, étel­ízesítők — jelentősen bőví­tették az eladásra kínált áruk listáját, másrészt a vál­lalat külkereskedelmi tevé­kenysége is figyelemre mél­tó. Erre 1983-ban kért en­gedélyt a Belkereskedelmi Minisztériumtól, s egy év múlva, zöld utat kapott. Az első nagyobb üzlet a bolgárokkal jött létre, s az idén megkötötték az áruházi csereszerződést a bulgáriai Lovecs városában dolgozó kereskedelmi partnerükkel. Ez egy nullszaldós egyez­Az Országos! Béketanács a Hazafias Népfronttal, és más társadalmi szervekkel közö­sen — a magyar békemozga­lom hagyományainak megfe­lelően — az idén is megren­dezte a béke és barátsági hó­napot. Az ez évi rendezvény- sorozat politikai tartalmát a fasizmus felett aratott győze­lem 40. évfordulójáról való megemlékezés., a Szovjetunió és a szocialista országok bé­kekezdeményezései, a XIII. pártkongresszus irányelvei, hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, valamint az or­szággyűlési képviselői és! ta­nácstagi választások politi­kai előkészítése határozták meg. A békehónap megyei meg­nyitóját május 8-án Kisúj­szálláson tartották. Május 9-én a megye kü­lönböző településein a győ­zelem napja alkalmából po­litikai megemlékezések, ko- szorúzási ünnepségek voltak. A MÁV Járműjavító Üzem­ben békenagygyűlést ren­deztek, amelyen a szolnoki munkásokon kívül a Zöldfo- kl-ßzigetek, Bissau-Guinea, Mozambik hazánkban tanuló diákjai is megjelentek. Más­nap a népfront megyei bi­zottsága a Szolnok Megyei Idegenforgalmi Hivatallal közösén békehajót indított a Tiszán. Ugyancsak ezekben a napokban érkezett a me­gyénkbe Levon Jegiazarjan jereváni lakos, aki a török­szentmiklósi temetőben fel­kereste hazánk felszabadítá­sáért hősi halált halt édes­apja. a Szovjetunió hőse sír­ját is. Szolnokon, a KISZ Megyei Bizottsága kétnapos, színes, sok érdeklődőt vonzó VIT- találikozót, vágtát szervezett a közelgő moszkvai Világif­júsági Találkozó tiszteletére. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. A tanácskozáson, amelyen jelen volt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is, a megyei képviselőcsoport ve­zetőjévé Bugán Mihályt, a 12. számú választókerület képvi­selőjét, a Tiszaörsi Petőfi Ter­melőszövetkezet elnökét vá­lasztották. mény, ami annyit jelent, hogy a partnerek által ex­portált, illetve importált áruk rubelben számított ér­téke megegyezik. A szerző­dést követően a lovecsiek Szolnokon jártak, s kiválasz­tottak csaknem 5 millió fo­rint értékű árut, amelynek majdnem 80 százaléka koz­metikai és testápoló cikkek­ből tevődött össze. Maid a Szolnok Megyei ÉKV szak­emberei utaztak Bulgáriá­ba. ahol ugyanolyan értékben vásároltak a felkínált ter­mékekből. Mint elmondták, elsősorban élelmiszerek be­szerzésére törekedtek. Így nagy tételben vettek például savanyúságot — uborkát, amely jelenleg nálunk hi­ánycikk, — és különböző be­főtteket, De nemcsak élelmiszerek, hanem más áruk is érkeznek Eulgáriából. Június elején jött meg az első szállítmány, melyben üveg- és textiláruk, kerámiák, bőrdíszművek ta­A hétvégi, több helyen zaj­ló, eseményen neves magyar és külföldi együttesek, szólis­ták szórakoztatták a megje­lenteket. Szajolban, a szol­noki Mezőgép Vállalatnál, Mezőtúron, Kőtelken barát­sági gyűléseket rendeztek. A Varsói Szerződés aláírásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból Jászberényben, Szolno­kon ünnepi megemlékezése­ket tartottak. Mezőtúron Dallal a békéért címmel kó­rushangverseny, valamint az MHSZ városi és megyei ve­zetősége szervezésében sike­res honvédelmi nap volt. Jól illeszkedtek a békehónap rendezvényeibe a nagy ér­deklődéssel, részvétellel kí­sért országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölő gyűlé­sek is. Az MSZBT megalaku­lásának 40. évfordulója al­kalmából megyénkben Jász­berényben és Szolnokon volt jelentős rendezvény. Több is­kolában, üzemben, termelő- szövetkezetben magyar— szovjet baráti találkozókat szerveztek, hazánk 40 éves, békés szocialista fejlődéséről kiállításokat rendeztek. A békehónap egyik kiemelkedő eseményeként megyénk adott otthont az országos szövetke­zeti dalostalálkozónak. Bár a béke és barátsági hó­nap hivatalosan május 9-től június 8-ig tartott, az ese­mények egy részére június közepén, illetve végén került sor. Noha a tartalmat nem a statisztika számai igazolják / legjobban, mégis, á békehó­nap megyei rendezvényeinek sikerét jelzi, hogy a száz- nyolcvan jelentősebb esemé­nyen, összejövetelen több mint negyvenezren vettek részt. D. Sz. M. Családi ház fővállalkozásban Az Alba Regia Állami Épí­tőipari Vállalat családi, sor- és társasházak építésére lét­rehozta fővállalkozási irodá­ját az Alba-coop néven. Há­rom tervvariánssal készült fel a várható igények kielé­gítésére, s nemcsak kulcsát- adásos megbízásokat vállal, hanem házilagos kivitelezés esetén vezető szerelőt is biz­tosít a munkálatokhoz. láthatók, amelyeket a napok­ban megkezdődött bolgár áruházi heteken már megve­hetnek a vásárlók. A kereskedelemben igazán nagy a konkurrencia. Csak úgy lehet a felszínen marad­ni — megélni — ha minél jobban alkalmazkodnak a piac igényeihez, s minél több­féle árut kínálnak. Ezt az ÉKV, úgy látszik, felismerte. Hasonló áruházi csereszer­ződést szeretne kötni jugo­szláv, NDK-beli, csehszlovák lengyel és szovjet cégekkel is. A hagyományos árucsere a kereskedelemben már régi keletű dolog. Tehát az ÉKV- nál nem találták fel a spa­nyolviaszt, de mégis hasznos tevékenységbe kezdtek, hi­szen ezáltal bővül az export, és az import. S a külkeres­kedelmi kapcsolatokon és a fogyasztók minél jobb kielé­gítésén túl a vállalati forga­lom is növekszik Magyar borok sikere Rangos versenyen nyertek értékes díjakat magyar bo­rok. A franciaországi Borde- aux-ban június 17. és 21. kö­zött megrendezett Vinexpo— Vinitech borászati világkiál­lítás alkalmából nemzetközi borversenyt is szerveztek, ahol 18 ország cégeinek 2100 fajta terméke között a Hun- garovin és a Tokaj-hegyaljai Borkombinát borai, pezsgői is rajthoz álltak. A zsűri sza­vazata alapján a 12 nagydíj egyikét az 1962-es évjáratú tokaji ötputtonyos aszú nyer­te el; az 1959-es évjáratú to­kaji aszú és az 1957-ben készült aszu-esszencia pedig aranyérmet nyert. Színe, za- mata, illata, íze alapján ugyancsak aranyéremre ér­demesült a Hungarovin 1976- os évjáratú badacsonyi Tra­minije, amíg az 1981-es év­járatú Hungária Grande Cuvee pezsgő egyebek mel­lett több száz francia pezs­gőt megelőzve ezüstérmet kapott. A magyar borok sikerei kereskedők, borászati szak­emberek érdeklődését is fel­keltették. Szükség is van a jó bornak most a reklámra, hiszen a bortermelés világ­szerte emelkedik, emiatt mind nehezebb a piaci érté­kesítés. A bordeaux-i nem­zetközi elismerés nyomán most új partnerek jelentkez­tek vásárlási szándékkal a Hungarovinnél. Már tárgyal­nak japán, francia és egye­sült államokbeli vállalatok­kal nagyobb tételek eladásá­ról. A Hungarovin pezsgői egyébként is kelendőek, az idén összesen 18 millió pa­lackkal exportálnak, ami 2 millióval haladja meg a ta­valyi kivitelt. A .mennyiség növelésére a Hungarovin nemcsak a gyártókapacitást növeli, hanem bővíti a pezs­gő alapbort adó Etyek kör­nyéki szőlőültetvény terüle­tét is. Az eddigi 700 hektá­ros szőlőskert mellé tavasz- szal újabb 130 hektáron tele­pített szőlőt. A magyar mezőgazdaság­ban a hetvenes évek első fe­lében, a kedvező pénzügyi feltételek hatására ugrássze­rűen megnőtt a géppark mű­szaki színvonala. Az évtized közepétől azonban romlani kezdtek a beruházási lehe­tőségek, és az új gépekre, be­rendezésekre fordítható pénz­ügyi források lassan elapad­tok. Jer.lemző.lh'ogy amíg a hetvenes években az éves gép­pótlás aránya 15—20 száza­lék volt, addig napjainkra ez 10 százalék alá esett vissza. E folyamat egyenes követ­kezménye lett az amortizá­ciós mutatók jelentős romlá­sa: a megye mezőgazdasági üzemeiben a tehergépkocsi- állomány 32, a traktorok 56, a kombájnok 45 százalékát kellett az elmúlt évre nuila értékre leírni. A nullára le­írt gépek értéke 1984 évben — 1981-hez képest — közel a duplájára nőtt. Az elöregedett gépállo­mány természetesen maga­sabb követelményeket tá­maszt a mezőgazdasági nagy­üzemek fenntartói, gépjaví­tói tevékenységével szemben. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint a szóban forgó tevékenységhez jelenleg rendelkezésre álló gépek, műszerek mennyisége és technikai színvonala a megye termelőszövetkezetei­nek csák mintegy 40 száza­lékában felel, meg a feladatok szabta követelményeknek. Az üzemek 20 százalékában némi kiegészítéssel, megfele­lő a felszereltség, míg a Tegnap délelőtt Szolnok külvárosában, a Betonelem- gyár közelében ünnepélyes eseményre került sor. Fel­avatták a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat cukrász­üzemét és tanműhelyét. A vendégeket Ungi Jánosné, a vállalat szakszervezeti bi"­zottságának titkára köszön­tötte. Az avatóünnepségen részt vett Simon József, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, és Bereczki La­jos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese. Andrikó Miklós, belkeres­kedelmi államtitkár méltatta a kivitelező Tiszamenti Re­fennmaradó 40 százalékban egyáltalán nem. Ennek elle­nére — ha esetenként hosz- szafeb átfutási idővel is — alapvetően biztosítani lehe­tett a gépek működőképessé­gét. Sajnos, a gépfenntartás és javítás megfelelő színvonalú műszaki bázisát a mezőgaz­dasági nagyüzemek nem te­remtették meg, amíg erre pénzük volt, ami kevés fej­lesztési lehetőségük pedig mostani'a maradt, azt kor­szerűbb munkagépek beállí­tására használták fel, tovább növelve a gépjavító és kar­bantartó apparátus és az ál­tala kiszolgált technika mű­szaki színvonala közötti kü­lönbséget. A gépfenntartás technikai korszerűsítésének további késése azonban előbb- utóbb a termelés gátjává vál­hat, a terméseredmények nö­velése érdekében a gazda­ságok mégis kénytelenek pénzüket inkább az elörege­dett termelő gépek cseréjére fordítani. Fontos kérdés az is. hogy a gépjavításban dolgozók milyen szervezeti kere­tek között, milyen érdekelt­ségi rendszerben végzik munkájukat. 1984-ben a sze­relőknek még mindig több mint 90 százalékát időbéres formában foglalkoztatták. Ez a bérezési mód pedig nem ösztönöz eléggé a fenntartá­si - munka színvonalának emelésére, a gépek álláside­jének csökkentésére. gionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat munkáját. Elmondta, hogy az új létesít­mény mintegy 48 millió fo­rintos összege akkor térül meg, ha az itt előállított ter­mékek étkezési kultúránk növekedését szolgálják, a tanműhelyből pedig szakmai ismeretekkel alaposan fel­vértezve kerülnek majd ki az ifjú szakemberek. A nagy­üzem ne jelentsen uniformi­zálást a termékekben, és nem feltétlenül szükséges, hogy hízókúrához gyártsanak „alapanyagot”; a korszerű technikát arra is használják fel, hogy diabetikus ételekkel Jelentős gondja termelő- szövetkezeteinknek. hogy mi­közben egyre romlanak pénzügyi lehetőségeik, mind többe kerül a géppark mű­ködtetésének biztosítása. 1981 és 1984 között a fenn­tartására fordított — for­dítható! — költségek 15 szá­zalékkal növekedtek, ugyan­akkor az alkatrészek ára több mint 100 százalékkal, a karbantartók keresete pedig 20 százalékkal emelkedett. A gépjavítás- és karban­tartás költségeinek ilyen mérvű emelkedése előbb- utóbb rákényszeríti az üze­meket a hatékonyabb szer­vezeti megoldások kialakí­tására, amelyek a költségnö­vekedést némiképpen vissza­foghatják. Az előreláthatóan mérsé­kelt beruházási lehetőségek a nagyüzemeket hosszabb tá­von a meglévő termelő gé­peik élettartamának meg­hosszabbítására, a gépek színvonalas karbantartására kényszerítik. Mindezt több­nyire a jelenlegi javító és karbantartó bázisokon, mert az üzemfenntartás színvona­lának szükséges emelése a jelenlegi fejlesztési lehetősé­gek melllett, elsősorban üzem- és munkaszervezési feladattá szűkül. Eredményt produkálni ilyen feltételek mellett, csak az üzemi sajá­tosságoknak megfelelő, ha­tékony fenntartási szervezet kialakításával, s az anyagi ösztönzés továbbfejlesztésé­vel lehet. járuljanak hozzá az egészsé­gesebb életvitelhez — mond­ta végezetül az államtitkár. A cukrászüzemben egyéb­ként a Csongrád Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat szegedi körzeti üze­mének Univer termékcsalád­jából használják az alap­anyagokat, mivel a tésztapor már minden ízesítőt tartal­maz, így csak a vizet kell hozzákeverni. Az itt készült termékeket az üzletekben jú­lius 5-től találhatják meg a vásárlók. Az ünnepség végén kitüntették azokat, akik az építésből különösen kivették a részüket. Pillanatkép az új szolnoki üzem tanműhelyéből Áruért árut kínálnak Biztatóan indul az ÉKV külkereskedelmi tevékenysége N, T. Negyvenezer érdeklődő Befejeződtek a békehónap eseményei Korszerű technika a korszerű táplálkozásért Cukrászüzemet avattak Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents