Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-25 / 147. szám
1985. JÚNIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon, ünnepi ülésen Megalakult a város tanácsa pillantás a hídra Mától ismét szabad a Tisza-hídon Ha az időjárás nem szól közbe út A szegecset megforrósítják és izzó fehéren a helyére illesztik Fotó: Tarpai Zoltán Tegnap délután tartotta alakuló ülését Szolnok, a megyeszékhely tanácsa. Az ünnepélyes alakuló ülésen részt vett Mohácsi Ottó megyei tanácselnök. Varga Sán. dómé, az MSZMP Szolnok Városi Bizottságának első titkára, dr. Krasznai Géza, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának elnöke. Az ünnepélyes külsőségek közepette zajló ülésen részt vettek a város országgyűlési képviselői és pótképviselői, a városikürnyélki községek tanácselnökei, a szakigazgatási szervek vezetői, körzeti párt- és HNF-titkárai. A június 8-án megválasztott tanácstagokat mint korelnök, a város legidősebb tanácstagja, Kaposvári Gyula köszöntötte. Az alakuló ülésen először Bekényi Istvánná, a Hazafias Népfront városi Bizottsága titkárának előterjesztésében ügyrendi és igazgatási bizottságot választottak a testület tagjai. Meghallgatták a választási elnökség beszámolóját a választás helyi eseményeiről, törvényességéről, majd dr. Korpás László az ügyrend és igazgatási bizottság elnöke beszámolóját a tanácstagok Hatvan katonafeleség kapott állandó munkát 21 évvel ezelőtt Jászberényben a Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet elődjénél. Vass Lajosné a jászberényi részleg alapító tagja és egyben a vezetője, így emlékszik a kezdésre. — Korábban csak alkalmi és szezonmunkákhoz jutottunk, mert a családok huzamos időre nem telepedtek le egy helyen. A férj gyakran távol volt, a gyermeknevelés az asszonyra maradt, ami szintén nehezítette a munka- vállalást. Ezen segített a megállapodás a hatvan asz- szony elhelyezéséről, és 1964. szeptember 1-én nagy örömmel kezdtünk dolgozni. Azután, aki Jászberénybe került dolgozhatott, tanulhatott, képezhette magát és társaságban is volt. Sokat jelentett nekünk ez a munkahely. Az éppen 30 éve alakult pesti szövetkezet, akkor Textilfeldolgozó Ktsz, textilhulladékokat hasznosított. Így Jászberényben is ülőpárnákat, rongybabákat, tv-huza- tot és még rengeteg apróságot varrtak az asszonyok. Közben fokozatosan tértek át más termékek előállítására, és ’72-ben a profilnak megfelelően nevet is változtattak. A létszám 10 év alatt megduplázódott, most nyolcvan dolgozója van a részlegnek. A katonafeleségek foglalkoztatása továbbra is elsőbbséget élvez, de a dolgozók fele már „civil”, akiket a kedvező munkahelyi légkör és a jó fizetés hozott a szövetkezethez. Az átlagkereset 3200 forint, de a teljesítménytől függően van, aki 4500—5 ezret is hazavisz. A munka mellett sokan szakmát, érettségit, technikumi minősítést szereztek. Berény- ben a dolgozók csaknem fele szakmunkás (az 5 részleg közül ott a legmagasabb az arányuk), a bonyolultabb feladatokat is ők kapják. Fő termékük a technikai munkaruha (mellényes nadrág és lumberjack), de még 15 különböző modellt készítenek: permetezőoverallt, viharkabátot, olajálló munkamiandátumvizsgálatának eredményéről. Ezzel megalakult Szolnok Város Tanácsa. A következő napirend szerint a testület megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot, s titkos szavazással annak tisztségviselőit. A városi tanács elnöke ismét Fenyvesi József, elnökhelyettesei: Czi- bulkáné dr. Németh Emília és Lengyel Boldizsár. A végrehajtó bizottság tagjai. a tisztségviselők ezután ünnepélyes esküt tettek. A végrehajtó bizottság rövid tanácskozása után Fenyvesi József vette át a tanácsülés vezetését. Bejelentette, hogy a városi tanács általános elnökhelyettesi tisztségét Czi- bulkáné dr. Németh Emília tölti be. A tanácselnök ezután bemutatta a végrehajtó bizottság korábban kinevezett titkárát, dr. Szénási Istvánt és a szakigazgatási szervek vezetőit az új testületnek. A tanácsülés három bizottságot választott, majd döntött a városi NEB elnöke, elnökhelyettese és kilenc tagja személyéről. Jóvá hagyta kilencvennyolc népi ülnök jelölését is. és védőruhát. Külön műszálas ruha készül a söriparnak, érdekes és munkaigényes a kéményseprők ruhája. Csak Jászberényben varrják a technikai lángálló munkaruhákat, és 3 éve újfajta termékük is van: a paksi atomerőműhöz munkaruhát készítenek. A modellje egyszerű, a sok varrás és a különleges anyag miatt azonban egy égszínkék öltöny ára 6—7 ezer forint. Ezeken kívül még 70—80 féle terméket (pincérkabát, sapkák, hangszóróhuzat, vászonkesztyűk, törlőruhák ...) készít a 22 bedolgozó. A nyugdíjasok és a gyesen lévő dolgozók is keresethez jutnak. Korábban Berényben volt a szabás is, de ’82 óta már a kiszabott munkadarabok érkeznek. Az előkészítő műhelyben a válogatás után összesen 63 féle munkamozzanatot végeznek el, majd a nagyteremben, több szalagon készre varrják a ruhákat. A 240 milliós teljes termelési érték 24 százalékát a herényiek állítják elő, a 17 milliós nyereséghez pedig ennél nagyobb arányban járultak hozzá. Sokat jelent, hogy igazi csapatmunka folyik a részlegnél. A közösségi szellemet segíti az 5 szocialista brigád, amelyek patronálják az öregek napközi otthonának lakóit, segítik az Árpád Üti Kisegítő Iskolát, az SOS gyerzsef ezután bejelentette, hogy többen j<)íentkeztek felszólalásra. Elsőként Mohácsi Ottó megyei tanácselnök kapott szót. Köszöntötte a megyeszékhely tanácsát, hangsúlyozta, hogy a tanácsválasztás, az új testületek megalakulása közéletünk jelentős eseménye. Rámutatott arra, hogy a tanácstörvény szellemében nőtt a tanácsok önállósága és önkormányzata. Ez mind a testülettől, mind valamennyi tagjától felelősségteljes munkát kíván. Mohácsi Ottó a megyei tanács és végrehajtó bizottsága nevében kifejezte jókívánságait az alakuló ülésen. Ezután Varga Sándomé, az MSZMP Szolnok Városi Bizottságának első titkára köszöntötte a város tanácsát. Szolnok Város Tanácsa alakuló ülésén méltatták Bíró Boldizsár — a korábbi általános elnökhelyettes érdemeit, s közel másfél évtizedes tanácsi munkáját. Egyben bejelentették azt is. hogy felmentésével a szolnoki Ecseki úti gimnázium igazgatójaként dolgozik tovább. Az alakuló ülés megyei tanácstagok választásával zárult. mekfalu felépítéséhez is hozzájárultak. Természetesen gazdasági vállalásaikat se hanyagolják el. Náluk ismeretlen a kampánymunka, folyamatos, egyenletes a termelés. Anyagellátási gondok a szalagon nem érződnek. Ennek köszönhető, hogy a kongresszusi munkaversenyt a jászberényi részleg nyerte, a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára meghirdetett munkaversenyben pedig a második helyen végeztek. A szövetkezet tavaly és idén is, elnyerte a Könnyűipari Szövetség vándorzászlaját. Porelemzö a gyárakban A levegő szennyezettségének a mérésére alkalmas pormintavevő és -elemző berendezést fejlesztettek ki a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat szakemberei. A berendezés — amely a Vaskút szabadalma alapján készült — mechanikus úton felfogja a levegőben levő porszemeket majd elektronikusan elemzi, és kimutatja az érzeteit port mennyiségét, a porszemek nagyságát, súlyát, elemzi összetételüket is. A berendezés hordozható és telepíthető változatban készült. Napok óta tiblábolok a Ti- sza-lhíld építésű Kerületién. Megállapítottam, hogy az építők nyugodtan végzik munkájukat. Nem azért dolgoznak kimérten, mintha nem éreznék a közlekedők türelmetlenségét, hanem azért, mert vannak technológiai folyamatok, amelyek akkor sem gyorsíthatok meg, ha futólépésben közlekednek elvégzése közben a munkások. Tudomásul vettem azt is, hogy ez olyan szakma, ahol a „munkadarab” generációknak készül. Egyszóval nem lehet „felfújni.” Ezért ért tehát meglepetésként Schneider Péter bejelentése: ha eső nem szól közbe. ma megnyitják a hídon a másik sávot is, így a rendkívüli állapot a közlekedésben megszűnik. A július 8-i határidőt tehát alaposan lerövidítették a hidászok. A váratlan jó hírt a Közúti Igazgatóság műszaki osztályvezető főmérnöke meg is indokolta. — Amikor az Uvaterv elkészítette a felújítás menetrendjét — márciustól október végéig tart — abban az állt, hogy a megfelelő helyekre normál betont használunk. Ennek 4—5 nap kell, amíg megköt. Közben zajlottak a koordinációs tárgyalások. Ezek egyikén az egyik kivitelező előállt azzal, hogy a normál beton árának százszorosáért olyan műgyanta alapanyagú betont biztosít, amelyen 24 óra után mehet a forgalom. Mi vállaltuk a többletköltséget, és ezzel időt nyertünk. De más, szerencsés tényezők is közrejátszottak: a hídon az ország legkorszerűbb gépparkja dolgozik, sőt sikerült az osztrákoktól kölcsön kérni egy olasz Bitelli gyártmányú aszfaltmarót, amelyik nagyságrendekkel gyorsabban dolgozik a mi kisebb teljesítményű marónknál. Aztán menetközben kiderült, hogy a 8 cm-es felszedett aszfaltréteg alatt szinte hibátlan a 12 mm-es ortotrop pályalemez. No, és hát az emberek sem kezdők: az ország számos hídjának felújításán vizsgázott jelesre a stáb, az Aszfaltútépítő Vállalat, az Országos Szakipari Vállalat és a Közúti Gépellátó Vállalat. Lelkiismereti kérdést csinál az építésből a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Közúti Igazgatóság és a Titász is. Alighanem e derűs prognózis villanyozott fel annyira, hogy vállalkoztam a kalandra, melytől hónapok óta csak esendő emberi gyengeség tartott vissza: lemerészkedtem a pallóra, amely a híd alatt, a víz fölött himbálódzik láncokon, s amelyről elérhető a szerkezet minden része. Az „idegenvezetésre” Villoné, Barbócz Beáta, a Közúti Igazgatóság műszaki ellenőre vállalkozott. A látvány a híd alatt meglepő volt: a konzolokon, kereszttartókon vastag rozsdaréteg jelzi az idő múlását. A laikus szinte elképzelni sem tudja, miként leHáromszáz tonnával többet készít az aratásnál nélkülözhetetlen bálakötöző zsinegből a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. A kapacitásbővítésre azért volt szükség mert az utóbbi években már gyakran importálnunk kellett a bálakötözőt. A szegedi üzem más vonatkozásban is alkalmazkodott a változó igényekhez. A hajdan mindössze 25 kilós száll,maiba Iák helyett ma már 300—400 kihet ebből fémtiszta felületet varázsolni, amelyre aztán a kétsoros rozsdagátló mínium- réteg és a háromsoros szürke zománcréteg kerül. — Pedig nagyon egyszerű — mosolygott a műszaki ellenőr. — Nyolcatmoszférás nyomással gyöngykavicsot fújnak az oxidált felületre, és máris úgy fénylik akár az új. Való igaz, néhány méterrel odébb már fémes csillogással várta a festőket a rozsdátla- nított szerkezeti elem. Miközben a palló résein bor- zongva pislogtam le a szürkésbarnán fodrozódó vízre, egy sisakos férfi figyelmeztetett; hajoljak le, mert első látásra erősebbnek tűnik a híd acélszerkezete a fejemnél. A védősisakos férfi a tiszaörsi Kartik Tamás csoportvezető volt, aki a szege- cselők munkáját ellenőrizte. — Huszonnyolc éve dolgozom a szakmában — kezdte a bemutatkozást, — és szinte mindegyik budapesti hidat „kézbe vettem”. Tavaly nyáron a feleségemmel és a két lányommal a Balatonra utaztunk, és a Petőfi hídon vitt át az utunk. Akkor dicsekedtem el vele, mit is dolgozom én. Aztán a balatoni műútról megmutattam a tv-tornyot, melyet szintén mi építettünk. Mondtam a nejemnek, a 186 méter magasból már majdnem hazaláttam. Ö kétségbeesett: — Ha tudtam volna, hogy hol mászkálsz, nem alszom nyugodtan... — Pedig hát nagyon szép lósaikat préselnek a korszerű óriáskombájnok, s a zsinegnek a rakodásikor is el kell bírnia ezt a súlyt. A termelés növelését nagyiban elősegítette, hogy a gyár Kendergép nevű leányvállalata házilagos tervezésben, illetve kivitelezésben 14, úgynevezett keresztorsózó gépet készített, s csak ezek használatával jelentősen növelhető a bálazsineg-termelés. munkahely a miénk. A Kab- hegyi 240 méter magas adótorony hegye már kinn volt a vakító napfényben, lenn gomolyogtak a felhők, és belőlük fúródott ki a badacsonyi hegy csúcsa. Ilyen látványban nem sok embernek van része az életben. Aztán a szegecselők munkájára terelődött a szó. A megrepedt festékréteg vagy a „lötyögés” árulja el, melyik szegecs van kilazulva. Annak a fejét aztán levágják, kiütik, újat tesznek a helyére még fehér forrón, és a fejet újra elverik. Fontos munka, mert a híd lelke a szegecs. Ügy számolják, talán két és félezret kell kicserélni a Tisza fölött. Közben bemásztunk a pályatest alá. Kinyújtott kezemmel elértem az ortotrop lemezt s a tenyeremtől 10 centiméterre kamionok haladtak, szinte ki lehetett tapintani a gumik mintázatát. Itt már amolyan szabadtéri bányához hasonlatos a környezet. Éppen csöveket cseréltek az emberek. A 300-as vízvezetékcső helyett 500-as került a tartókra. A csöveket 8 cm-es salakgyapot veszi körül, hogy télen meg ne fagyjon a víz, aztán egy vékonyabb lemez fogja körbe az egészet. A híd alatt egy keskeny kezelőhíd vezet végig, feljárata az egyik hídfőben van. Pesten naponta megy ilyenen végig a híd- mester, itt ritkábban van szükség bejárásra, de erről végzik az éves, negyedéves vizsgálatokat is. Karvastagságú acélcsőben futnak a kandeláberek elektromos vezetékének szálai. A lámpák is megújhódnak: kevesebb lesz belőlük, de sárga fényük erősebb lesz a korábbinál, és az ostornyél is jobban behaj- lik a hídra. Még egy megmosolyogtató tornamutatvány részemről, aztán földet értem. A parton Vasas Imre. a Kötivizig dól- gozója strázsált, csónakkal őrzi a vizet. Az a dolga, hogyha valaki beleesik, kimentse. — Csak pallók hullottak eddig, hidászok nem. Profik ezek, tudják a dolgukat — mondta elismerően. Aztán a munkásokkal együtt ebédelni indult. Palágyi Béla Az elnöklő Fenyvesi JóMunkaruha az atomerőműnek hétezer forintért Eredményesen dolgozik a Munka- és Védőruházati Szövetkezet jászberényi részlege L. P. Bálakötözö Szegedről Segítség az aratóknak
