Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-24 / 146. szám

1985. JÚNIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bauer program A Héki Állami Gazdaság egyike az ország öntözésre legjobban berendezett mező- gazdasági nagyüzemeinek. Szolnoktól Kunszentmárton- ig, illetve Mezőhékig terjedő tízezer hektáros határának több mint egyharmada, 3600 hektár öntözhető. Őszi búza, cukorrépa, kukorica, silóku­korica. lucerna és más takar- mányfélék, legelő, illetmény vöröshagyma kap a tenyész- időszakban rendszeresen az éltető vízből. Az üzemi öntözés helyze­téről, jelenéről Kiss Imre központi öntözési agronó- mustól, ágazatvezetőtől, az IKR mezőgazdászától kér­tünk információt. — IHogyan vészelték át az elmúlt évek aszályos időjárá­sát, miután a héki terület is a Nagyalföld legaszályosabb részén fekszik? — A gazdaság öntözőkapa­citása a hagyományos be­rendezésekből 1088 hektár. A mezőhéki, az alcsiszigeti, a tiszavárkonyi és a piroskai AC-telepek kapacitása meg­haladja a 2500 hektárt. Le­hetőségeinket igyekeztünk maximálisan kihasználni. Jellemző erre 1984 példája, amikor a növények tenyész- időszakában nem kevesebb mint 6,7 millió köbméter mesterséges csapadékot ada­goltunk ki. Munkánk ered­ményes volt, példa erre, hogy búzából 1,4 tonna, kukoricá­ból majdnem három tonna, cukorrépából kilenc tonna, lucernából 3,8 tonna többlet­termést értünk el a száraz műveléssel szemben. S hogy ez mit jelentett? A Héki Ál­lami Gazdaság a tavalyi or­szágos öntözési verseny elő­Öntözés számítógép irányításával Héken kelő harmadik helyét szerez­te meg. — Hogyan alakul az idei esztendő eddigi csapadék-, il­letve öntözési mérlege? — Májusban a héki határt átlagosan 250 milliméter eső áztatta meg, csaknem annyi mint az elmúlt aszályos év­ben együttvéve. Az eső ara­nyat ért még akkor is, ha el­oszlása szélsőséges volt, sőt mi több helyenként vihar, jégeső kísérte. Szép, üde, jó terméssel biztat a határ, ka- lászol a búza, az őszi árpa, erőteljesen növekednek a ka­pások, a kukorica, a cukor­répa, a napraforgó. Persze azért nem ülhetünk a babér­jainkon, mert éppen az eső szélsőséges eloszlásából kö­vetkezően néhány helyen szomjazott, és ma is igényli a csapadékot a növény. Ta­vasszal 250 hektár búzát ön­töztünk meg, jelenleg pedig 280 hektár lucernára adagol­juk a mesterséges csapadé­kot. A hatékony és gazdasá­gos öntözéshez a tudomány vívmányait is felhasználjuk. Még a múlt évben együttmű­ködési megállapodást kötöt­tünk a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Vízgazdálko­dási és Meliorációs Tanszé­kével az öntözés operatív irányítására és értékelésére. Az egyetem tanszékére te­lexen tíznaponként rendsze­resen szolgáltatunk adatokat a vetésszerkezetről, a talaj­nedvesség-készletről, a növé­nyek állapotáról, a kiadagolt vízmennyiségről. A kapott adatokat az egyetem számító­gépén dolgozzák fel és jelzik vissza az egyes táblák, nö­vényfélék vízszükségletét. Gazdaságunk úgy értékelte, hogy hasznos és eredményes volt a tanszék által kidolgo­zott program. Az idén és a jövőben is igényeljük az együttműködést. — Értesülésünk szerint d gazdaság célul tűzte fii öntö­zőgépeinek bővítését, korsze­rűsítését. — A Bauer osztrák öntözé­si cég berendezéseiből tizen­hatot vásároltunk meg, és a legnagyobb, 2158 hektáros héki AC-telepen helyezzük üzembe. A készülékek meg­érkeztek, belőlük kettő már­is dolgozik. Egy traktoros gé­pész egy műszakban 8—10 öntözőgépet tud kezelni. A berendezést a beépített hid- ránsokra csatlakoztatják, tömlőjét a gép önmaga auto­matikusan csévéli fel, külön beavatkozásra nincs szükség. Egy gép egy-egy üzemállás­ból valamivel több mint egy hektárt öntöz meg óránként 14 milliméter víz adagolásá­val. Az öntözésnél dolgozó jelenlegi létszám a Bauer gé­pek üzembe helyezésével megfeleződik, a munkáske­zeket a gazdaság más részein foglalkoztathatjuk. Az oszt­rák öntözőgépek üzemelteté­sével a héki AC-telepek ré­gebbi berendezéseinek egy része is felszabadul, de ko­rántsem válik feleslegessé. A MA 200-as, MA 350-es, az ÖBA és a Volzsanka öntöző- berendezéseket más társterüle­teknek, Alcsiszigetnek, Kun- szentmártonnak és Tiszavár- konynak adjuk át, néhány berendezés pedig a héki ke­rületben marad, s az AC-te- lep melletti cukorrépatáblá­kon üzemeltetjük őket, ahol kisebb öntözési teljesítmény­re van szükség. — fndrész — Tényleg, miért csak főz a húsipar? A külföldet járó turista nemegyszer érkezik haza aranysárgára, pirosra sült hússzeletek látványával. Itthon aztán hiába keresi a pozsonyi kirakatban megbá­mult — és megkívánt — ínycsiklandó csülköt, tarját vagy oldalast, nem találja. A közelmúltban azonban fé­lénken, a piaci igényt „kós­tolgatva” már olyan termé­kek is ■megjelentek, melyek­re a vásárlók menten igen­nel szavaztak. Ezek egyike a húskenyér. A laikus vevő csak annyit tud jellemzésül mondani, hogy ízletes, köny- nyen emészthető, ráadásul az ára sem jár a csillagokban. Egy térben süt, főz, füstöl az új gép Az új termékről Szép Já- nosnét, a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat műszaki főmérnö­két kérdeztük, aki készség­gel tárta a nyilvánosság elé cégük legújabb „alkotásait”. — Kollégáink külföldet járva figyeltek fel arra a mini berendezésre, ami eb­ben a pillanatban egyetlen az országban. A húsipar ko­rábban csak főtt terméke­ket juttatott a piacra. Ez a készülék 100 fok fölött meg­süti a készítményt, de ennél még többet is tud: egy tér­ben süt, főz és érlel, klima- tizál, füstöl. Kísérletképpen gyártottunk vele húskenye­ret,, melyet eltérő ízesítéssel, akár fél tucat variációban piacra dobhatunk majd. — Jómagam mint vásárló máris igennel szavazok, ám mikor lép a nagyközönség elé a húskenyér? — Úgy terveztük, hogy az OMÉK rendezvényein fogunk előállni vele, és ha sikere lesz, a vásárlók Szolnokon ebben az évben megtalálhat­ják. Számos előnye van pél­dául a parízerrel szemben; míg ezt két napon belül fogyasztani kell. a húskenyér vákuumcsomagolásban akár akár egy hónapig is eltart­ható. — Ezt a kedvező tulaj­donságát a vásárlókkal fi­zettetik meg? — Lesz olcsóbb és lesz drágább termékünk. A sült pástétom például 15—20 szá­zalékkal kerül majd többe, mint az, ami most van for­galomban. Gondolunk a dié­tásokra is. Egyszóval egy vi­lágszínvonalú technika bir­tokában vagyunk, amellyel a vásárlók érdekében kísér­letezünk. A többi már a ve­vőkön múlik. Oj termék a húskenyér Pótválasztások az országban és a megyében Dz országos választási elnökség közleménye Június 22-én az országgyű­lési képviselők és a községi, városi, fővárosi kerületi ta­nácstagok pótválasztása tör­vényeken, rendiben megtör­tént. | A választási törvény ren­delkezése szerint azt a jelöl­tet választották országgyűlési képviselőnek, illetőleg ta­nácstagnak, aki az érvényes szavazatokból legtöbbet kap­ta, feltéve, ha a szavazásban a választópolgároknak több mint a fele részt vett. Az a jelölt, aki a választókerület­ben megválasztott országgyű­lési képviselő, illetve tanács­tag mellett megkapta az ér­vényes szavazatok legalább egynegyedét, pótképviselő, illetőleg póttanácstag lett. A pótválasztással érintett országgyűlési választókerüle­tekben a választójogosultak száma 827 096. A képviselők megválasztásában 686 613-an (83,0 százalék) vettek részt. Az egyéni választókerüle­tekben jelölt országgyűlési képviselőkre leadott szava­zatokból érvényes 678 235 (98,8 százalék), érvénytelen 8378 (1,2 százalék). Az érvé­nyes szavazatokból a képvi­selőjelöltekre 670 239-et (98,8 százalék), a jelöltek ellen 7996-ot (1,2 százalék) adtak le. A negyvenkét pót- választásra kiírt országgyű­lési választókerületben meg­választottak összesen 41 kép­viselőt és 41 pótképviselőt. Zala megyei 5. számú or­szággyűlési választókerüle­tében megfelelő számú jelölt hiányában pótválasztást nem tarthattak. A pótválasztással érintett tanácstagi választókerületek­ben a válasiztójogosultak száma 284 282. A tanácstagok megválasztásában 210 115-en (73,9 százalék) vettek részt. A tanácstagokra leadott szavazatokból érvényes 206 ezer 553 (98,3 százalék), ér­vényűén 3562 (1,7 százalék). Az érvényes szavazatokból tanácsitagjelöltekre 203 754-et (98,6 százalék), a jelöltek el­len 2799-et (1,4 százalék) ad­tak le. A 849 tanácstagi vá­lasztókerületben 846 tanács­tagot és 783 póttanácstagot választottak meg. A június 8-i választás és a június 22-i pótválas.ztás alap­ján összesen 352 országgyű­lési képviselői választókerü­letben 351 képviselőt és 326 pótképviselőt, 42 734 tanács­tagi választókerületben 42 731 tanácstagot és 31668 póttanácstagot választottak meg. A betöltetlen országgyű­lési képviselői és három he­lyi tanácstagi választókerü­letben — későbbi időpont­ban — időközi választások lesznek. A pótválasztásokon megválasztott Szolnok megyei képviselők és pótképviselők: Választókerület száma NÉV Választójogosul­tak száma Szavazásban részt­v evők százaléka Érvényes szava­z atok száma Érvénytelen sza­v azatok száma Érvényes szava­z atokból a je­löltre leadott sza­vazatok százaléka 3 . 17539 79,8 13911 78 Czibulka Péter 57,9 képviselő Mohácsi Ottó 41,3 pótképviselő 5. 21245 97,3 20599 62 dr. Király Ferenc 36,74 képviselő Gsúri Péter 36,70 pótképviselő Szabó Lajosné 14,3 Lévai Mihályné 11,6 a tanácstagi pótválasztások eredményei A megyei választási elnök­ségtől kapott tájékoztatás szerint a tanácstagi pótvá­lasztások eredményei a kö­vetkezők : — megyénkben pótválasztást 8 kerületben tartottak, ame­lyek közül 2 városban, hat községben volt. A választás­ban érintett 1 ezer 799 állam­polgár közül 1 ezer 726 sza­vazott. (95,9 százalék); — az érvényes szavazatok sizáma 1 ezer 712, az érvény­teleneké 14; — a megválasztott tanácsta­gokra adták a szavazatok 56,5 százalékát, a további jelöltek­re 42,2 százalékát. összesen nyolc új tanács­tagot választottak, kettőt vá­rosban, hatot községben. A szavazatok összeszámlálása, illetve aránya alapján mind a nyolc tanácstagi körzetben póttanácstagokat is választot­tak. Törökszentmiklóson a 20. számú választókerületben ta­nácstagnak Szelei Mihályt, póttanácstagnak Váci Istvánt választották. Ugyanebben a városiban a 38. sz. választó- kerületben a tanácstag Kara Istvánné, a póttanácstag pe­dig Fórizs Károlyné lett. PILL AH A TKÉPEK Korábban nem, de most voksolt Tizenharmadiknak érkezett Néhány perc múlva fél hat. Csípős a június végi szombat, szaporázom a lépteim, mivel a szolnoki Ságvári körúti is­kolában — amely a 3-as szá­mú országgyűlési választóke­rület egyik szavazóhelye — találkozni szeretnék az első választóval. Kiderült, elkés­tem, hiszen a közvetlenül utánam érkező Merczi Mi­hály, már csak tizenharma­diknak voksolhatott. — Babonás? — Nem érek rá, annyi a dolgom — felel a vállas fér­fi, akin munkaruha feszül. — Hétköznap a Titásznál dolgo­zom, most meg a társaimmal Üjszászra iparkodunk géem- kázni. Hatra a buszpályaud­varon kell lennem — nyújt Tizennyolc évesen másodszor szavaz Ebéd után mindenfelé csökkent a forgalom. A tisza- földvári Malom útj iskolában délre a 745 szavazóból hét- százketten leadták szavaza-. tukat. Azért néhányan jöttek még, mint a tizennyolc éves Bárány Beatrix. — Ez az első szavazása? — Igen. Jobban mondva a második, mivel két hete is itt voltam. — Tanul, állásban van? kezet, és sietős léptekkel tá­vozik. Néhány pillanat múlva Tí­már Béláné toppan be: a karján bevásárlókosár. — A férjem még dolgozik; később jön. Szavazok, és sie­tek a piacra. Otthon a négy gyerek még javában alszik, de azért igyekszem, hogy kapjak is valamit, mert hiá­ba vásároltam be tegnap, egy kis hús, meg gyümölcs azért kellene. Orosz Károly idős ember: ő feleségestül érkezett. Az egyik kezében bőrönd, a má­sikban utazótáska: leadják a szavazataikat azután az állo­másra igyekeznek, mivel Ba- latonszemesen nyaraló lányu­kat szeretnék a hét végén meglátogatni. — Most éppen nyaraló^. De nem sokáig mert az idén érettségiztem, és július l"től a postán dolgozom. — Négy jelölt közül kel: lett választania. — Csak látszólag tűnhet nehéznek, hiszen mint szinte mindenkinek, nekem is ko­rábban megvolt a kiválasz­tott nevem. Fél háromra a tizenegy földvári szavazókörzetből hét helyen már végeztek a szava­zással. Este hatkor pedig minden választókerületi he­lyiség ajtaját bezárták. El­kezdődött a nagy figyelmet kívánó munka: a sokezer szavazat számlálása. Kilenc múlt. Noha a híd előtt, a Ságvári körútig áll a kocsisor a főutcán, mégis csodák csodája, bő tíz perc altt átjutunk a folyó túlpart­jára. Még fél tíz sincsen, amikor a szandaszöllősi klub­könyvtár helyiségében be­szélgetünk Ojáh Jánossal, aki a szavazatszedő bizottság tagja. — Két hete nagy vihar volt, és ez több szavazót el­riasztott. Tenyőszigetről pél­dául jónéhányan nem jöttek. Talán egy órája lehetett, hogy az egyik idős ember a június 8-i értesítést hozta magával, mondván, eddig őrizte, akkor nem bírt be­jönni az ítéletidő miatt. Mutatja az utat A piactér eleven, nyüzsgő méhkas. Ember ember nyo­mában. Ahol az irodák hú­zódnak, a bejárati ajtó fölött nemzetiszínű zászlók jelzik, itt is van egy szavazókor. Az ajtó előtt kedves, mosolygós fiatalasszony tessékeli az em­bereket. — Déki Sándornénak hív­nak, és a fogadóbizottság tag­jaként segítek eligazodni a szavazóknak, mutatom az utat. Odabent megtudtam, hat óráig a nyolcszázhetvennégy választóból ötvennyolcán már szavaztak, bár az igazi „roham” csak később várha­tó. D. Szabó Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents