Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-22 / 145. szám
1985. JÚNIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tizenöt asszonyt foglalkoztat a Jászjákóhalmi Béke Tsz kesztyfifizeme. fivente 55 ezer pár munkavédelmi kesztyűt készítenek bőrből és vászon alapanyagból bérmunkában, a jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat részére Törökszentmiklóson is Megalakult a város tanácsa Ünnepélyes, jó hangulatú alakuló ülést tartott tegnap délután Törökszientmálklós Város Tanácsa. A testület megválasztotta a 9 tagú végrehajtó bizottságát. A tanács elnöke isimét Kóródi Anitáimé. a társadalmi elnökhelyettes továbbra isi dr. Nagy La- josné, a vb titkára dir. Papp János tett, akit 1974úben neveztek ki először erre a tisztségre. A Belkereskedelmi Minisztériumban korábban programot dolgoztak ki a vásárlási körülmények javításiára, ennek eredményei máris számottevő változásokat hoztak a kereskedelmi hálózat korszerűsítésében, a kulturált kiszolgálás feltételeinek továbbfejlesztésében. A bolti kiskereskedelem és vendéglátás üzlethálózata a mostani ötéves tervidőszak során egyenletesen fejlődött. 1981 eleje óta 1985 végéig a tervezett 400 ezer négyzet- méter helyett várhatóan 650 ezer négyzetméter atepterü- llettel bővül az üzlethálózat. A vidéki nagyobb városokiban a lakosság gyarapodiásá- val együtt szaporodtak az üzletek, Budapesten azonban még mindig vannak olyan városrészek, főként az új lakótelepek környéke, ahol kevés a bevásárlási lehetőség, s a belvárosi boltok továbbra is túlterheltek. Valamelyest javult a kistelepülések ellátottsága, de az aprófalvakban változatlanul nehéz hozzájutni a mindennapi élelmiszerekhez. iparcikkeikhez. Ez utóbbiak beszerzését könnyítené meg, ha az élelmiszerárusító rnoz- góboltók mintájára a legszükségesebb iparcikkeket is így forgalmaznák, a nagyobb, értékesebb háztartási ‘gépeket, elektronikai cikkeket pedig minta után árusítanék. A Tüzép-Jtetepék rekonstrukciója ellenére sem sikerült számottevő javulást elérni az építőanyagok tárolási, vásárlási körülményeinek jobbításában. Az értékes anyagok jórészét még mindig nem tudják kellően megóvni az időjárás viszontagságaitól, S' hely hiányában a választékot sem láthatják teljes egészében a vásárlók. A Fészek áruházak bővülő láncolata valamelyest javít e körülményeiken. Itt tágas csarnokokban tárolják az építkezőknek kínált portékát, A tanács bizottságokat hozott létre tagjai sorából, megválasztotta a helyi népi ellenőrzési bizottságot, a bírósági népi ülnököket, majd megyei tanácstagokat jelölt és választott meg. A Törökszentmiklósi Városi- Tanács alakuló ülésén részt vett, és köszöntötte a testületet Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és Ulveczkii Tibor megyei ta- ná cselnök-helyettes. s a válogatás lehetősége is kedvezőbb. 1983—84-ben Budapesten, Érden, Zalaegerszegen, Kecskeméten és Győrött épült állami támogatással új Fészek áruház 1985— 86 során pedig további áruház nyűik Kaposvárott és Debrecenben. Hozzájárult az élelmiszerüzletek kínálatának javulásához, hogy az utóbbi három évben felgyorsult a hűtőberendezések beszerzése. Így ma már minden olyan élelmiszerboltban, ahol húst, felvágottat, tejet árusítanak, van valamiféle hűtőalfcalma- tosság. Sikerült megoldani a pénztárgépeik alkatrész-utánpótlását is, emiatt most már nem kényszerülnek tétlenségre a javításra váró gépek. Elmarad a korszerű kereskedelem kívánalmaitól a bolti kisgépek, mint például a szeletelők, őrlők, csomagolok, totórőbteirandezéstek beszerzése és pótlása. A vásárolt termék mennyiségét és a fizetendő összeget kijelző elektronikus mérlegekből mind több, ha nem is elegendő van a boltokban. A fővárosi kereskedelmi vállalatok az ár- ’ kijelzős mérlegek beszerzéséhez csaknem 2 millió forint állami támogatást is kaptak. Ezen a pénzen a húsboltok- nak vásároltak ilyen mérlegeket mart ezekben az üzletekben volt a legtöbb a jogos reklamáció. A Kereskedelmi Értesítőben közzétett tájékoztatójában a minisztérium felhívja a kereskedelmi vállalatok figyelmét, hogy a kiszolgálás technikai feltételeinek korszerűsítése mellett a bolti dolgozók is sóikat tehetnek a vásárlók közérzetének javításáért Az udvarias kiszolgáláson túL például, azzal, ha egyetlen termékről sem hiányzik a pontos ár megjelölése, ha betartják az előjegyzések sorrendjét, s tiszta, rendezett körülmények között várják a vásárlókat. Észt vendég megyénkben Artur Upsi, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára szerdán este megyénkbe érkezett. Rövid itt-tartózkodása alatt felkereste a zagyvarékasi baromfifeldolgozót. Az üzembe Simon József, a megyei pártbizottság titkára kísérte el Artur Ups it. Zagyvaréka- son Budai Kálmán tsz-elnök fogadta és kalauzolta őket. A baromfifeldolgozó megtekintése mellett mezőgazdasági gépbemutatón is részt vettek. Artur Upsi találkozott Majoros Károllyal, a megyei pártbizottság első titkárával is, — tegnap pedig elutazott megyénkből. flz első hegesztőmből a Rábában Üzemibe helyezték a Győri Rába Vagon- és Gépgyár első h agasatőrobo tjá t. A svéd gyártmányú berendezést a futóműgyár tiás szolgálatába állították. A futóműházra hegeszt! író a fedelet a karimát, rugópárnákat, a fék tartó lemeztartókat valamint a csapágytamtó bakóikat. Ezt az öt műveletet kiváló minőségben 28 perc alatt végzi el. A számítógéppel vezérelt lobot karjának, mozgása az emberi törzs, a fel-, az alkar, illetve a csukló mozgását utánozza. A Rába Gyár két okból próbálkozik a hegesztés automatizálásával. A kézi hegesztés egyrészt rendkívül nehéz fizikai munka, másrészt sok a hibalehetősége. A robot állandó minőséget biztosit, és csak rendkívül pontosan élőmunkáit alkatrészt fogad elv Nyolcvan vagon kamilla Befejeződött a kamilla- szecfiés a Hortobágyon és a környékbeli községek határában. Ebben az esztendőben csaknem nyolcvan vagon nyers szikfűvirágot vásárolt fel a balmazújvárosi Herbar ia Gy ógynö vényfeldolgozó Vállalat, s ez csaknem kétszer annyi, mint az aszályos múlt esztendőben volt. Az üzemben a nagy mennyiségű kamillát nyomban szárították, és már szállításra készítik elő. Az első téteteket Ausztriába továbbítják. Korszerűbben, kulturáltabban Javuló vásárlási körülmények Egyenletesen fejlődött az üzlethálózat Mezőgazdaságunk idei terve Ami az egy százalék mögött van Beszélgetés dr. Magyar Gábor mezőgazdaságI és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra került; a magyar mezőgazdaság — természetesen összhangban az egyéb népgazdasági ágakkal — az idén egy százalékkal kívánja emelni termelését. Mit is jelenthet ez?. Mi van az egy százalék mögött? Erről beszélgetünk Magyar Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — Az egyszázalékos termelésnövekedés meglepően kicsi, a közvélemény nagyobb tervszámokhoz szokott. Miért csak ilyen — kevésnek tűnő — fejlődést terveznek? — Igaza van, az egy százalékról tényleg úgy tűnhet, hogy kevés — ez viszont csak a látszat. Fordítsuk ezt le a számok nyelvére. Ha ezt megtesszük, akkor kiderül — az egy százalék 150 ezer tonna gabonát, vagy körülbelül 21 ezer tonna vágóállatot jelent. Ez viszont már nem kevés, ugye? Kétségtelen, a közvélemény nagyobb, tetszetősebb tervszámokhoz szokott, jelen esetben viszont meg kell nézni azt is, mennyi az, amit egy százalékkal kívánunk emelni. Ma nagyobb teljesítmény mezőgazdaságunk termelését egy százalékkal emelni, mintha húsz évvel ezelőtt ötszázalékos növekményt kívántunk volna elérni. Ezt a tervszámot vizsgálva, eszünkbe kell jutni annak is, hogy ezt a növekedést olyan időszakban szeretnénk elérni, amikor mezőgazdaságunk több ágazatában folyik a korszerűsítés, amikor ezekben az ágazatokban a következő évtized még nagyobb termés- eredményeinek megalapozásán dolgozunk. Határozottan ki merem jelenteni, hogy ha e tények által megvilágítva tekintjük, az egy százalék egyáltalán nem kevés! — Növénytermesztésünket kellemetlen helyzetbe hozta az utóbbi két év csapadékhiányos időjárása. Mik a célkitűzések ebben az ágazatban? — Terveink szerint a növénytermesztésben kétszázalékos termelésnövekedést kell elérni. Ez a szám annak ellenére reális, hogy az ágazaton belül bizonyos feszültségek tapasztalhatók. Ilyen feszültség alakult ki például az elmúlt két gazdasági év aszályos időjárása miatt a Közép-Alföldön és az ország délkeleti szögletében. Ezek a területek adják az országnak a legtöbb gabonát, s mivel az aszály ezt a vidéket- sújtotta a legjobban, az itteni, főként gabonát termelő gazdaságok kevesebb nyereséget értek el, ami — egy kicsit — elbátortalanította őket. A másik feszültség a kalászosok és a kukorica vetésterületi arányának felbomlása, e két növényfajta termelési költségei között mutatkozó különbség miatt állott elő. Az egy hektáron elérhető nyereség — elsősorban a megnövekedett műtrágya- és nö- vényvédőszer-árak miatt — a kukoricatermesztésnél lényegesen kevesebb, mint kalászos gabonánál. Ezért a kukorica vetésterülete csökken, bár különböző kedvezményekkel igyekszünk megállítani ezt a ' csökkenést. Emelnünk kell viszont az ésszerűség adta határokon belül a napraforgó és a szántóföldi zöldség termelését. Az étolajnak mind a forgalma, mind az ára jelentékenyen megemelkedett a világpiacon, s a nálunk termelt étolaj változatlanul igen kelendő. A szántóföldi zöldségtermelés növekményét meg a konzervipar igényeihez kívánjuk alakítani, mivel a magyar zöldségkonzerv is kitűnően értékesíthető. Hagyományos piacainkat kívánjuk megőrizni azzal a törekvésünkkel is, hogy néhány százalékkal emelni szeretnénk a szőlő és a bor, valamint a csonthéjas gyümölcsök termelését. — Mit mutatnak az állattenyésztés idei tervszámai? — Állattenyésztésünkben mindössze 0,4 százalékos növekedést tervezünk. Ennek oka elsősorban az, hogy az állattenyésztés a terepe a bevezetőben már említett, korszerűsítő fejlesztéseknek. Ügy véljük, a lakosság tejellátása szempontjából elegendő a tehénállományunk, különösebb gyarapítására nincs szükség. Sarvasmarha- állományunk átalakulóban van, a következő négy-öt év alatt úgy kell átformálnunk, hogy növekedjen a „húshasznú egyedek” száma. Rekordlétszámú a magyar sertésállomány — valamivel több, mint tízmillió — ezen a szinten kívánjuk tartani. A baromfihúst illetően kívánatos volna elérni egy körülbelül ötszázalékos termelésnövekményt, de itt is van egy komoly gátló tényező; a tartási technológia elöregedett, korszerűtlen a fűtési rendszer a baromfinevelőkben, a teremfűtést fel kell váltania a sugárzó fűtésnek. A technológia átalakítása ugyan költséges dolog, de ezt legalább olyan fontosnak tartjuk — a jövő miatt — mint a termelésnövekményt. Az ideális az lenne — s erre van lehetőségünk —, ha egymással párhuzamosan valósítanánk meg mindkét célt. A juhászat állattenyésztésünk válságágazata, annak ellenére, hogy a közelmúltban négy százalékkal emelkedett a gyapjú, kilenc forinttal a vágójuh felvásárlási ára. Meg kell barátkoznunk azzal a ténnyel, hogy a világpiacon a miénknél sokkal kelendőbb a jobb minőségű és olcsóbban előállított ausztrál és új-zé- landj gyapjú. Ez arra sarkall bennünket, hogy fokozzuk a vágójuh felvásárlását és külpiaci értékesítését. Ennek érdekében meg keli kezdeni a juhállomány tejre,húsra és gyapjúra irányuló szakosítását. — Hallhatnánk valamit a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó ez évi tervekről is? — Mezőgazdaságunk termelési értékének mintegy harminc százalékát a kiegészítő tevékenység adja. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ez az ágazat szinte kizárólag a folyamatos foglalkoztatást szolgálta, manapság viszont azt kell mondanunk róla; hogy teljesen beépült gazdálkodásunk egészébe, jóformán nélkülözhetetlenné vált. E téren a termelés növelését a szükségletekhez kívánjuk igazítani, oly formában, hogy rugalmasan tovább szolgálhassuk az ipart, mivel ez nálunk könnyebben megy, mint a nagyüzemekben. — Elszoktunk az ilyen kemény telektől, mint az idei volt, nem használt a későn jött tavasz sem, ráadásul az utóbbi hetek kifejezetten hideg időjárása is jócskán hátráltatta a vegetáció kibontakozását, erőre kapását. Mi a véleménye, e nem várt tények ellenére is sikerül megvalósítani az egyszázalékos termelésnövekedést? — Meggyőződésem, hogy igen. Sokféle összetevő alakítja majd ki ezt az eredményt, s az eddigiekhez hozzá kell tennem valamit. Amennyiben normális időjárási-éghajlati viszonyok között termelhetünk, akkor egyedül a növénytermelés eredményének növekedése biztosíthatja a tervezett egy százalékot, s a többi ágazatban nyugodtan folytathatjuk a megkezdett korszerűsítéseket. Hegyes Zoltán Műanyag fóliaáruk gyártása mellett új tevékenységet kezdett a Fegyvernek! Vörös Csil* * lag Tsz műanyagüzeme. A Kontakta Alkatrészgyár részére júniustól havonta mintegy 10 ezer villanykapcsalót szerelnek össze. Az új munka másfél- kétmillió forintos bevételt hoz majd évente a szövetkezetnek
