Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám

1985. JÚNIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 9ÜHK Magyar Kereskedelmi Kamara Társadalmi szervezet, új jogállás Érvénybe lépett az a tör­vényerejű rendelet, amely meghatározza a Magyar Ke­reskedelmi Kamara új jog­állását. és rögzíti társadalmi szervezetként történő mű­ködését. A Kamara megvál­tozott jogállásból adódóan a jövőben számos gazdaságpo­litikai, gazdaságirányítási döntés előkészítésében intéz­ményesítetten is véleményt nyilváníthat. Részt vesz a külkereskedelmi jog meg­adásának, illetve visszavo­násának előkészítésében, va­lamint a különböző piaci in­tervenciós eszközök felhasz­nálására vonatkozó és a gaz­dálkodó szerveket érintő döntések kidolgozásán. Ugyancsak véleményt nyil­vánít állami vállalat létesí­tésére, illetve megszünteté­sére vonatkozó határozat hozatalakor. Akadályról akadályra Jászberényben Üttörőgárdisták megyei találkozója Az úttörőgárdisták szak­alegységeiben kétévenként rendezik meg az össizevont versenyeket, közben pedig külön-külön zajlanak a vetél­kedések. Tegnap Jászbe­rényben az úttörőgárdisták megyei találkozóján a hon­védelmi, és a munkásőr szakalegységek álltak rajt­hoz. A májusi körzeti ver­senyeken tizennyolc csapat harcolta ki a továbbjutásit, a megyei találkozón való rész­vétel jogát. Kilenc órakor a Dózsa György laktanya alakulóte­rén f elsorakozott tíztagú csa­patokat (tíz honvédelmi, nyolc munkásőr) Szabó Esz­ter fnegyei úttörőelnök kö­szöntötte. Menetdalverseny- nyel kezdődött a vetélkedés, majd hat állomáson kellett az ügyességüket, felkészült­ségüket bizonyítaniuk az út­törőknek. A hűvös, esős idő megnehezítette az akadályok leküzdését, ez azonban nem szegte^ kedvét a versenyzők­nek. A jól szervezett versenyen felváltva, katonás rendben sorakoztak az állomásoknál a csapatok, ahol gyorsan követték az események egy­mást. A legférfiasabb próba a rohampályán várta a „gár­distákat”, billenő palló, ge­renda, palánk, gránátdobás nehezítette a futást. Elméleti kérdések következtek a szakalegységükhöz tartozó fegyvernemről, sőt egészség­ügy! ismeretekben is jártas­nak kellett lenniük. Lég­puskával lőttek bukó alakra, kerékpáros ügyességi fel-, adatokat kaptak, KRESZ- tesztet oldottak meg, és tűz­védelmi, tűzoltási ismere­tekről adtak számot a bírák előtt. Ebéd után laktanya­látogatáson, haditechnikai bemutatón vettek , részt az úttörők. A zánkai országos versen­gésen a megyét az első két helyezett, a fegyverneki Kállai Éva és a jászberényi Bercsényi Miklós úttörő- csapat (honvédelmi), vala­mint a kiunhegyesii Dózsa György és a szolnoki Kállai Éva úttörőcsapat (munkás­őr) versenyzői képviselik.- lp ­Magyar—kínai gépipari kooperáció Cipőipari dokumentációk exportja A Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat és a Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat vezetői gépipari kooperációs megállapodást írtak alá a China Light Industrial Com- pany-val. Ez az első ipari termelési együttműködés magyar és kínai partnerek között. A kooperáció alapján a magyar ipar háromféle cipő­ipari technológiához ad át műszaki dokumentációkat és 80 komplett gépsorhoz fő részegységeket szállít. A Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalatnál kiképezik azokat a kínai munkásokat, akik majd ezekkel a berendezésekkel dolgoznak. A cipőipari gépe­ket pekingi, vuhani és sang- haji cipőgyárakban szerelik majd össze a magyar szak­emberek irányításával. Az új gépsorokon készülő bőrci­pőkből évről évre, mind na­gyobb tételekben a magyar partner visszavásáröl. Épület a levegőben Hazánkban eddig még neim alkalmazott módszerrel erő­sítettek meg egy épületet Nagykanizsán: valósággal a levegőbe emelték a Tung­sram Rt Fényforrásgyár egyik kétszintes üzemcsarno­kát, miközben az alatta ki­alakított üreget vasbetonnal öntötték ki. Ilyen módon helyezték új betonalapokra és „egyenesí­tették ki” a megroggyant épületet, amely most már rendeltetésének megfelelően újra használható. A nagyka­nizsai üzemcsarnok helyreál­lítása technikai bravúrnak számít. Régi raktárból palackozóüzem Nagyréven Nem vész kárba a hulladék gyümölcs Havonta 30 ezer üveg megtöltésére képes a palackozó­üzem Az eddig jórészt lakossági bérfőzéssel hasznosított szeszfőzdéje kapacitásának jobb kihasználása érdekében új' melléktevékenységbe kez­dett' a Nagyrévi Tiszazug Termelőszövetkezet. A hazai kereskedelem gyümölcspá­linka -ellátási gondjainak is­meretében, a közös gazdaság vezetői célszerűnek látták, hogy megtartva a főzde szol­gáltató jellegét, kialakítsa­nak Tiszakiirt-Bagarason egy pál i nkapalaokozó üze­met is. Egy használaton kí­vüli raktár átalakítására, a technológia — üvegmosó, palackozó, dugózó, és címké­ző eszközök — vásárlására, valamint egy laboratórium berendezésére mintegy fél­millió forintot költött a Lé- e&z. Hamarosan befejezik egy tárolótér és a szociális helyiségek építését is. Havi 30 ezer félliteres üveg az üzem töltőkapacitá­sa, aminek a kihasználását saját és vásárolt hulladék-, illetve ipari minőségű gyü­mölcs, valamint pincegazda­sági melléktermék, azaz sző- lőtörköly és borseprű feldol­gozására alapozták a téesz- b|aliek. Számoltak azzal iá, hogy az utóbbi évek intenzív telepítéseinek eredménye­ként nemsokára félezer hek­táron takarítanak be szőlőt a termelőszövetkezetben, aminek a feldogozásakor mintegy kétezer tonna mel­léktermék keletkezik. Alma, köribe, szilva és barack fel­vásárlásával pedig az üzletek jelenlegi kínálata alapján változatosnak semmiképpen nem mondható gyümölcspá­linka-választékot kívánják javítani. Ügy tervezik, az öt dolgozót foglalkoztató pa­lackozóüzemben évente mint­egy hatmilliós termelési ér­téket állítanak elő, nyolc- tiz százalékos nyereséggel. Jelenleg a Kunszentmárton és Vidéke Áfész üzleteibe és a Skála Tisza vidéknek szál­lítják a Tiszakürt-Eogarason főrzött és palackozott pálin­kát. Az alkoholizmus elleni küzdelem következetes hívei­nek körében bizonyára nem talál osztatlan szimpátiára a nagyrévi téesz új tevékeny­sége. Nemcsak a pálinkaérté­kesítés magas adóhányada szói azonban a feldoigozás- (palackozás népgazdasági haszna mellett. A tiszazugi gazdaságoknak régi terve már, hogy a körzetben meg­teremtik a nagyüzemi szőlő- termesztés és borászat teljes vertikumát, a telepítéstől a palackozott borok értékesíté­séig. Nos* a pincegazdasági melléktermék és a gazdasá­gosan nem értékesíthető gyümölcsfélék hasznosítása terén már előrelépést jelent a palackozóüzem létrehozá­sa. A havi 30 ezer üveg meg­töltése persze jóval megha­ladja a szeszfőzdéi kapaci­tást. A tervek szerint ezért bérpalackozásra is vállalko­zik majd a téesz, és az elkép­zeléseik között szerepel a pálinkát eladó ugyanakkor gyümölcsifelvásárliásban is jártas áf északkel történő kooperációs főzés-palackozás is. T. F. Érték terem az árokparton A közismertebb szólásmondáson — miszerint a májusi eső aranyat ér — egy másik, jószerivel már csak az idősebb gazdák által emlegetett népi bölcsesség is kapcsolódik szép tavaszi hónapunk „csapadékhelyzetéhez”. Nem tehet ugyanis valamennyi mezőgazda kedvére az időjárás, amikor bőséges esővel áztatja a határt, hiszen amíg a kalászoló gabonákra, a fejlődésnek indult kapásokra valóban kell a májusi csapadék, nem hiányzik az a lucernaföldeken, éppen az első kasizálású széna betakarításakor. Megfeketedik ugyanis a szénánakvaló, ha rendre vágva éri a csapadék, jó terméssel biztatnak ugyanakkor az aranyat érő áztatta gabonatáblák. Innen a régi mondás: fekete széna, fehér kenyér. Ami a fekete szénát illeti: az idei, igazán bőséges má­jusi esőzések bizony na­gyobb részit rendre vágva ér­ték a megye nagyüzemeiben a mintegy 38 ezer hektárnyi lucerna első termését. Még­hozzá jó termését, merthogy az üzemi információk sze­rint, szénaértékben számol­va hektáronként átlagosan 1800—2000 kilogrammot taka­rítottak be a gazdaságok. El is kelne a sok és a jó széna a nagy- és kisüzemekben egy­aránt. Nemcsak azért, mert a hosszú és hideg tél idején alaposan megcsappantak a két aszályos esztendő után amúgysem bőséges tömegta- karmány-készletek, hanem azért is, mert az idei első kaszáláskor rendre vágott szénánakvalónak nem tett jót, minőségét rontotta, mennyiségét is apasztotta, hogy napokig, sokhelyütt he­tekig újra, meg újra meg­ázott alighogy megforgatták a rendsodrók. , Nemcsak az intenzív gyep­területeken, a nagyüzemi lu­cernatáblákon kedvezett az időjárás a tömegtakarmá­nyoknak. Dús fűterméssel hálálták meg a májusi eső­ket az alkalmi fűnyerő he­lyek, az útszélek, az árok- és csatornapartok, töltések is. Nagy területeken terem a megyében a zöldetetésre és szénának egyaránt alkal - más „természetadta” takar­mány. A KM szolnoki közúti igazgatósága például ezer ki­lométer hosszú, mintegy más.- félezer hektárnyi olyan, úgy­nevezett burkolaton kívüli területtel rendelkezik, ame­lyen jószágnak való fű te­rem. Ötezer hektárt tesznek ki a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság kezelésében levő fűtermő helyek, a bel - vízelvezető csatornapartok, az árvízvédelmi töltések, és az. öntözőcsatornák töltéséi. Érték terem az árok- és csatornapartokon, az utak mentén. Hogy milyen nagy érték? Nos, egyszerű a szá­mítás, ha figyelembe vesz- szük a szakértő mezőgazdák véleményét: 2000—2500 kilo­gramm szénaértéknek meg­felelő termési is betakarítha­tó egy-egy hektár alkalmi fűnyerő területről. Még ta- kárjmányszűk esztendőnek sem kell lenni ahhoz, hogy 350—400 forintért veszteges­senek 100 kilogramm szénát. Ha tehát csak a KM és a Kötivizig kezelésében levő területket vesszük figyelem­be, hatvan-hatvanöt milliós érték megy veszendőbe, ha nem kerül betakarításra. a szénánakvaló az alkalmi fű- nyerő helyekről, amelyeken — a megyei tanács szakigaz­gatási szervének intézkedése alapján — június 10-e után bárki lekaszálhatja a fűter­mést. Tehát: szabad a gazda, ahol eddig a kezelőik, a bérlőik nem vágták le, ott a szarvasmarha-tartók in­gyen begyűjthetik az árok­parti, útméhti füvet. Háztáji tevékenységük jö­vedelmezősége szempontjá­ból nem közömbös a kister­melőknek, milyen és mennyi jó szénához jutnak az út- széleken. Az sem haszonta­lan, ha a nagyüzemek beta­karítógéppel szállítójárművel segítik a jószágtartókat, hi­szen az idejében lekaszált árok- és csatornapartokról nem hordja a szél a gyom- magvakat a cukorrépa- vagy napraforgótábláikra. Aho­gyan az intenzív tömegtakar, mány-termő területek, pél­dául a lucernatáblák sem egyszer teremnek egy évben, úgy az árokpartok sem. Az újabb növedék minősége, mennyisége szempontjából sem mindegy tehát, mikor kerül le onnan a fű. A ter­mészetes takarmánytermő­helyek hasznosítása népgaz- díasági é|rdek is: megtérül legalább valami abból a csaknem húszmillió forint­ból, amit például a Kötivi­zig költ egy évben a kezelé­sében levő fűtermő területek műtrágyázására, felülvetésé- re, gaztal anítására. És még valami t; a szénát - feketítő májusi esők, és az azt követő hűvös időjárás ugyan továbbra is kedvez a kalászosoknak, jó terméssel biztatnak a búzatáblák, de nem árt ha lesz a jó fehér kfsnyér mellé elegendő tej is, hús is! Temesközy Ferenc Nyolc éve gyárt fém öltözőszekrényeket a Kunhegyes és Kör­nyéke Vegyesipari Szövetkezet. Az idén mintegy 10 ezret szállítottak nagykereskedelmi vállalatoknak Sürget a szezon Rendkívüli műszak a Mezőgépnél A Szolnoki Mezőgép Vál­lalat törökszentmiklósi gyá­ra rendkívüli műszakot tar­tott szombaton annak érde­kében, hogy a szezonális ka­szálógépek ott készülő alkat­részei, vaianiint a Claas kombájnok, szalmaszecská­zók adapterei idejében a mezőgazdasági üzemek ren­delkezésére álljanak. A gyárból a korábbi ter­mékkorszerűsítés folytatá­saként új kaszatípusok ke­rülnek ki rövidesen, neveze­tesen a szársértős RK2-es, a (Kuhn ycencből összeszerelt Gimd—55 tárcsás kasza, va­lamint az ugyancsak szár­sértő Fc—300-as tárcsás ka­sza. Újabb távhívási lehetőség Somogy megyében újabb településeket kapcsoltak be tegnap a hazai és a nemzet­iközi távhívásiba: Vörsöt és Holládot, valamiint a Bala­ton déli partján Balatonmá- riát Balatonsizeretgyörgyöt és Baliatonlberényt. Ezek a köz­ségek a siófoki körzeten ke­resztül csatlakoznak az or­szágos automata hálózathoz. Június W-töi: szabadiéi gazda

Next

/
Thumbnails
Contents