Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

1985. MÁJUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 [ Országgyűlési képviselőjelöltjeink j 7. számú választókerület — Szolnok Boros András a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzem hegesztője Amikor kerestem a mun­kahelyén, a nagyüzemben mindenki tudta, hogy kiről van szó, s nem azért, mert úgymond egyik pillanatról a másikra híres ember, képvi­selőjelölt lett, hanem, mert ott dolgozik 1964 óta. A fiatal, energikus szak­munkás 1950-ben született Űjszászon, mezőgazdasági dolgozó szülők harmadik gyermekeként. Több mint két évtizede került Szolnok­ra a Járműjavítóba szakmát tanulni, s azóta is ott, első munkahelyén, sőt ugyanab­ban az üzemrészben dolgo­zik, ahol ipari tanuló volt. Annak a szocialista brigád­nak is alapító tagja, amely­hez jelenleg is tartozik. — Nős vagyok — meséli —■, szívvel-lélekkel kötődöm az üzemhez és a kollektívá­hoz. nem tudok mási munka­Tekintélyt és határozottsá­got sugárzó külső. nyílt szempár, világos beszéd. Ez a benyomás alakul ki az em­berben néhány perces beszél­getés után Vári Gyuláról, a fiatal gépésztechnikusról. A besenyszogi parasztcsalád gyermeke 1946-ban született, iskoláit már Szolnokon vé­gezte, s rövid budapesti ki­térő után — húszéves kora óta itt is dolgozik. — Először a TITÁSZ-nál voltam erőművi karbantartó — meséli, — majd 1966-ban a papírgyárba kerültem dol­gozni, négy és fél évvei ez­előtt, a gyárrészleg bővítése­kor lettem művezető. Felesé­gem is itt dolgozik. azonos munkahelyen, ugyanabban a brigádban végezzük mun­kánkat. Vári Gyula csöndes mun-, kaszerető ember, olyan, aki keveset beszél, de ha meg­szólal, arra oda kell figyel­ni, s ha a közösség érdeké­ben — munkatársaiért, lakó­társaiért, az igazáért — vitá­zik, oda érvek kellenek, de a javából, mert azt a szót, hogy ^lehetetlen” vagy „megold­hatatlan” nem ismeri. Környezete is szavatartásáért helyet elképzelni magamnak. Ugyanígy megszerettem Szol­nokot is, már hét éve la­kunk itt, a Széchenyi város­részben, ahová az első lakók között költöztünk. Ahogy elnézem ezt a nyílt tekintetű, a felesleges sza­vakat kerülő munkásem­bert, megfogalmazódik ben­nem a kérdés: vajon hogyan érinthette a hír, hogy jelö­lik képviselőjelöltnek? — Nagyon meglepett, hogy ilyen fiatalon és egyszerű munkásként rám gondoltak. Nagy megtiszteltetésnek és olyan pártmegbízatásnak te­kintem, ami akkor is na­gyobb felelősségre és továb­bi tettekre késztet, ha végül is nem engem választanak meg képviselőnek. Boros András tagja a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártnak, 1980 óta alapszerve­zeti titkár. Az a fajta em­ber, aki inkább cselekszik, mint beszél. Munkatársai ezért különösen becsülik, mert tudják róla, hogy szá­míthatnak segítőkészségére és határozott kiállására. A nagymúltú üzem törté­netében is egyedülálló, hogy egyik megbecsült dolgozóju­kat ilyen magas közéleti megbízatásra jelölték, amit és példamutató munkájáért becsüli legjobban. Tagja az MSZMP-nek. Az elmúlt években Szolno­kon, a 66. sz. választókerület­tanácstagjaként tevékenyke­dett a Széchenyi városrész­ben, ahová 1978-ban az elsők között költözött feleségével és két gyermekével. — Mint „honfoglaló” éltem át az új lakótelep benépesü­lésének kezdeti nehézségeit. Nemegyszer késő este kellett szaladgálni, mert nem volt fűtés, víz vagy villany. Ké­sőbb pedig az ott lakókkal együtt az Orosz György úti házsorok környékének par­kosításáért, az új ABC-áru- házért, a gyermekintézmé­nyek fejlesztéséért harcol­tunk, társadalmi munkáz- tunk. Nehéz, de szép időszak volt, i„ézi fel a hat-hét év­vel ezelőtti eseményeket. Ahogyan hallgatom, meg­értem, hogy a fűtőmű keze­lői már szinte „féltek”, ha meglátták akkoriban, mert ha a lakások ellátásában gond volt, addig nem tágí­tott, amíg közösen valami­lyen megoldást nem találtak. Kiállása azgta is változat­lan. az egész kollektíva megbe­csülésének tekintenek. Boros Andrást pedig azért tartják alkalmasnak a kép­viselőségre, mert a társadal­mi munkáknak eddig is az egyik fő kezdeményezője és szorgalmas résztvevője volt. Szabadidejének jó részét is társaival tölti, együtt dol­goznak, sportolnak, szóra­koznak. Andnás korábban éveken át az újszászi csapat­ban rúgta a labdát, a MÁV MTE-mérkőzéseknek azon­ban ma is elmaradhatatlan résztvevője. — Amióta jelölt lettem, nem változott meg az éle­tem. — mondja —, tudom, hogy mindenben ■számítha­tok a feleségemre és a mun­katársaimra és ez erőt ad. Ha nem engem választanak meg, az sem csüggeszt el, továbbra is ugyanúgy válla­lok közösségi feladatokat, mint eddig és megpróbálom segíteni jelölttársamat tiszte ellátásában. Ha pedig en­gem választanak meg kép­viselőnek, a választókerület lakóival összefogva a közös­ség érdekeiért, közmegelége­désre szeretnék tevékeny­kedni, mindenekelőtt a Szé­chenyi városrész fejlesztése érdekében. Országgyűlési képviselőnek először jelölték, ami váratla­nul érte — ugyanúgy, mint korábban a tanácstagság, — álmában sem gondolt volna ilyen megtiszteltetésre -— jól­esett a bizalom — mondja, ami kötelez is. Ha nem en­gem választanak meg, akkor sem tekintem magam vesz­tesnek, hanem segítem a másik jelölt munkáját és továbbra is dolgozom a lakó­terület fejlesztése érdekében. Talán nem tekinti titok- szegésnek, ha eláruljuk, hogy ha őt választják meg. akkor szeretné megvalósítani dé­delgetett álmát, a Széchenyi lakótelep parkosítását; és elősegíteni az idős emberek szociális ellátásának javítását; a környezet megóvását. L. Gy. Vári Gyula a Papíripari Vállalat szolnoki papírgyárának karbantartó művezetője Jól jött a csapadék, melegre várnak a növények (Folytatás az 1. oldalról.) .gekkel — a tervezettnél na­gyobb területen termelnek az idén kukoricát. A cukor­répa vetésterülete a terve­zett szinten alakult, a ko­rábban bevetett táblákban már négy-hat levelesek a növények. A nem egészen nyolcezer hektáron előirányzott rizs­nek mintegy 97 százalékát tudták elvetni az üzemek, enpek a május első felében már nagyon is időszerű munkának az ‘ ütemét is a hűvös idő hátráltatta. Mi­helyt az átlagos napi hő­mérséklet lehetővé teszi, a még hátralévő területen fe­lületi vetéssel, azaz repülő­gépről szórva juttatják ki a vetőmagot a rizstáblákra. Hűvös idő ide, hűvös idő oda, megélénkültek a nagy­üzemi kertészetek is: 350 hektáron elvetették a gaz­daságok a fűszerpaprikát. Néhány nagyüzemben, első­sorban ott, ahol már kriti­kus a tömegtakarmány-hi- ány, hozzáláttak az őszi ta­karmánykeverék és a lu­cerna első növedékének be­takarításához is. A héten, ha a talaj álla­pota lehetővé teszi, befeje­zik a megye gazdaságaiban a tavaszi vetést. Talán nem hiábavaló sem üzemi, sem népgazdasági szempontból, ha felhívjuk a figyelmet ar­ra, hogy még mindig növel­hető a gabonatermő terüle­teken belül a kukorica ará­nya. A kiöregedett, és az el­ső növedék lekaszálása után feltörésre kerülő lucerna- táblákba. és azokon a ha­tárrészeken, ahonnan csak most húzódott vissza a bel­víz, vethető még akár si­lónak, akár szemtermésre szánt, kukorica. Az időszerű munkák közül elsősorban a lucerna megfelelő időben történő betakarítására, a legkorábban elvetett tava­sziak sorközművelésére és tőbeállítására, valamint a bckrosodás végén; a szárba indulás előtt álló őszi kalá­szosok növényvédelmére kell nagy gondot fordítani­uk a. szakembereknek. Hűtött raktári terét egy „nyugállományba vonult” hűtőpavilonnal növeli a jászapáti Jásztej Közös Vállalat. Az ideiglenes raktárban 18 ezer liter tej tárolható a nyári hónapokban További kedvezmények Rugalmas kamatpolitika Pénzintézeti szakemberek tanácskoznak Budapesten Változó bankrendszer Huszonöt ország pénzintézeti szakembereinek részvé­telével háromnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött tegnap Budapesten az Átrium Hyatt Szállodában. A ren­dezvényt — amelyen mintegy száz takarékpénztári vezető vesz részt — az Országos Takarékpénztár és a Takarék- pénztárak Nemzetközi Intézete közösen szervezte meg, ez­úttal második alkalommal Magyarországon. A tanácsko­zást Sancho Dronba, a Takarékpénztárak Nemzetközi In­tézetének elnöke nyitotta meg. A megnyitó után Hetényi István pénzügyminiszter mondott bevezető előadást. Részletesen szólt az ország gazdasági fejlődéséről, a pénzintézetek szerepéről. El­mondotta, hogy a külkeres­kedelmi mérleg tavaly 600 millió dolláros aktívummal zárult, s így csökkent az or­szág adóssága. Az állami költségvetés egyensúlya is helyreállt, az állam azonban még mindig ellát olyan fel­adatokat, amelyekben a jö­vőben a bankoknak és a ta­karékpénztáraknak nagyobb szerepet kell vállalniok. To­vább folytatódik a vállalatok önállósodása, a piaci viszo­nyok erősítése, a gazdálko­dás hatékonyságának javítá­sa. Ezzel együtt a bankrend­szer is változik, aminek kez­deti jelei már tapasztalha­tók. A pénzintézetek — így az Országos Takarékpénztár is — tavaly bővítették tevé­kenységüket, s egyidejűleg verseny is kibontakozik a pénzintézetek között. Szá­mos kisebb innovációs pénz­intézet alakult, s így a jövő­ben az OTP-nek is mind több versenytárssal kell szá­molnia. A hazai bankrend­szer fejlesztése, a kedvező külföldi tapasztalatok átvé­tele, a kölcsönös érdekeken nyugvó együttműködés a pénzügyi szervezetekkel gaz­daságunk stabilitását szol­gálja. A nemzetközi szerve­zetekben — amelyek közül mind többnek tagja már Magyarország — szerzett ta­pasztalatok pozitívak, segítik pénzügypolitikánk megvaló­sítását. A pénzügyminiszter beve­zetője után Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár ve­zérigazgatója ismertette az OTP helyét ési szerepét a magyar bankrendszerben, s kitért a fejlesztés főbb irá­nyaira. Elmondotta, hogy a takarékpénztári fejlesztések során figyelembe veszik a népgazdaság jövőbeni fejlő­désének irányát, a lakosság életkörülményeinek várható alakulását, valamint a vál­lalatok és. az intézmények igényeit. Továbbra is elsőrendű fel­adat, hogy a lakosság szabad pénzeszközeinek minél na­gyobb hányada kerüljön ta­karékbetétbe, csökkenjen a készpénzforgalom, s a jogos hiteligényeket teljeskörűen kielégítsék. E feladatoknak az OTP úgy kíván eleget tenni, hogy egyes betétfaj­táknál tovább növeli a ka­maton felüli kedvezménye­ket, mind szélesebb körben elterjeszti a csekkfizetési rendszert, s az eddigieknél aktívabban veszi ki részét a kötvények forgalmazásá­ból, sőt takarékpénztári köt­vényt is kibocsát. Rugalma­sabbá teszik a kamatpoliti­kát, ám ez nemcsak azt je­lenti, hogy a kamat az ár­színvonallal arányosan emel­kedik, ha a körülmények in­dokolttá tetszik, csökkenhet is. Az OTP vezérigazgatójá­nak tájékoztatása után a résztvevők megismerkedhet­tek a svéd, a szovjet, az NSZK-beli, a finn és a fran­cia takarékpénztárak szerve­zeti felépítésével, működé­sük sajátosságaival, s az or­száguk pénzügyi rendszeré­ben betöltött szerepükkel. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. Mit ér a munkanap, ha hétfő 7 (PÉLDÁUL AZ ÉPÍTŐIPARBAN...) A tagbaszakadt férfi ké­nyelmes léptekkel közeledik, de mielőtt felhívná a figyel­mem „Az építési területre idegeneknek belépni tilos” táblára, megkérdezem: Mi­kor kezdődött a munkaideje? A kérdés váratlan, a fér­fi meglepetten válaszol: — Hétkor. De én már ne­gyed hétkor itt voltam, ugyanis akkor ér be a mun­kásszállító autóbusz Kunma­darasról. Készséggel elmagyarázza, hol találom a művezetőt. Szolnokon, a Szántó kör­úton száztizenkét lakást épít az ÁÉV. Tarjányi Gyula mű­vezető elnézően mosolyog az érdeklődésemre, hogy mit ér a munkanap, ha hétfő. — Ha azt mondanám, hogy pontosan annyit, mint a hét bármelyik napja, úgyse hin­né el senki. Különösebb ok mégsines a panaszkodásra, a hét órakor kezdődő munkát általában negyed nyolckor valóban megkezdik. A szom­bat-vasárnapi pihenés után szükség van tíz-tizenöt perc­re, amíg felveszik az embe­rek a munkatempót. — Hányán dolgoznak ezen az építkezésen? — Az úgynevezett generál, azaz az építő mestermunkát hetvenkilencen, a szakszere­lést harmincnégyen végzik. Az átadási részhatáridők kötnek bennünket: az első huszonnyolc lakást május 20. án, a másodikat június 20-án, a többit az év vége előtt kell átadnunk beköltözésre. — Érdekeltek a munkások a határidő betartásában? — Természetesen. Ezért is javasolta a vállalat egyik szocialista brigádja. hogy május elseje és június 30. között ne fél négykor, hanem fél ötkor fejeződjék be a munkaidő, hogy meg­próbáljuk behozni a téli le­maradást. Dolgozóinknak „zsebre megy” a munka, hi­szen amióta bértömeg-gaz­dálkodás van nálunk, min­denki annyi pénzt kap. amennyiért megdolgozik. így előfordul, hogy valaki csak 12 forintos órabért könyvel­het el magának, de az is, hogy harmincötöt. — Jellemző-e a hétfői ké­sés? — Már csak azért se lehet jellemző, mert a munkásokat bérelt autóbuszok szállítják az otthonuktól a munkahe­lyig. Aki nem éri el például a karcagi, a törökszentmikló­si vagy a tiszaföldvári jára­tot, egész nap távol marad. És miután megszűnt az utó­lagos szabadságkiírás, a tá­voliét igazolatlan munkanap­nak számít. Kivéve, persze, ha beteg az illető. — Anyagellátásban se kü­lönbözik a hétfő más napok­tól? — Azt a habarcsot, amely- lyel hétfőn . reggel kezdünk dolgozni, már pénteken ide­szállítják: Tehát, sem a mun­kásokon sem az anyagellátá­son nem múlik, hogy még az idén beköltözzenek új ottho­nukba a lakók.- bj -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents