Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
1985- MÁJUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hót végén VIT-majális Szolnokon Mai dalosok, kulturális programok, népművészeti kirakodóvásár, haditechnikai bemutatók, stadionbál, VIT-vágta A régi világot elnyelte az idő Ág ói délutánok Nagyszabású VIT-majálist szervez a hét végére — szombatra és vasárnapra — a KISZ Saolhokl megleli, Bizottsága. Szombaton 13 órakor Boros Lajos gitárpengetésére gyülekeznek a majális résztvevői — a megye Jmajd minden tjelfcpülésérjűl érkeznek fiatalok — Szolnokon a Kossuth téren. Hegyi Istvánnénak, a KISZ megyei bizottsága első titkárának megnyitója után VIT- menet indul a Tiszaligetbe, ahol Zorán ünnepi műsorát hallgathatják meg a fiatalok. Délután a kultúra „uralja” a tiszaligeti szabadtéri színpadot; föllép — többek között — a Tisza Táncegyüttes, a Tallinnka, a Corvinka, a Szandácska gyermek néptáncegyüttes, az öcsödi hagyományőrző népi együttes; — lesz aerobic-bemutató, ritmikus sportgimnasztika és tapsolhatunk a kongói néptánc- csoportnak is, Mivel egyszerre több színpadon is zajlanak az események; a sportcsarnok melletti játszótéren mai dalénekesek, pa- rodisták és a Galagonya ci- teraegyüttes szórakoztatja a közönséget. Lesznek meglepetések is; de erről majd a helyszínen. A tiszaligeti sétány mentén népművészek, népi iparművészek, kismesterek'; ajándéktárgy készítők, ■népművészetö és házipari szövetkezetek kínálják majd portékájukat. Rico-beruházás A Rico Kötszerművekben rövidesen befejezik a próbagyártást és megkezdik az üzemszerű termelést azon a két gépsoron, amelyet egyszer használatos pelenkabetétek és egészségügyi textíliák gyártáséra vásároltak egy NSZK-beli cégtől. A 20 millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy még az idén teljes mértékNagy, tágas tér Jászberényben a Széchenyi tér. Egyik végéből a másik nem is látható. No, nem a távolság, hanem a középen halmozódó több emelet magas sóderhegyektől. Az állami építőipari vállalat a közeli lakótelep építése miatt foglalta el a teret évekkel ezelőtt és betonkeverő-telepet létesített. A Pesti út burkolata a keverőtelepnél ér véget, innen kezdődik esők után a sártenger. Lehangoló, kiábrándító látvány iyenkor minden sáros utca, de a Széchenyi tér még kínál látnivalót. Az egyik oldalon elhagyott, hámló vakolaté épület, a másikon múlt századi, rogyadozó, nádtetős házikó. Mellette néhány éve összedőlt ház romja, ahol a bozótban kóbor kutyák találnak menedéket. A járdát víz lepi és mivel nem talál magának utat, a régi ház falát áztatja. Távolabb egy ember — egyedül a környéken — kapával tereli a Kőkép utcából csörgedező lét a víznyelő aknához. — Az éjszakai eső az udvarokba keresne utat — mondja Kovács Ferenc —, ha nem könnyíteném az el- folyást, de az egész teret azért nem járom körbe. Bűz terjeng a közelben, sárba gyúrt szemét, papír A két színpad közötti betonsétányon a VIT-ek történetét elevenítik meg a fiatalok. Egész délután tart a családok és kollektívák játékos, vidám, ügjyességi sportvetélkedője, a zsákbanfu- tájstól az ugróiskoláig, soksok vidám feladattal. Ugyancsak délután láthatunk karatebemutatót, eljönnek a szolnoki lovasklub tagjai és lovagolhatnak a gyerekek. Ugyancsak a Tiszaligetben állítják ki alkotásaikat a megye amatőr képzőművészei és fotósai, sátrat állít fel az Express, az Ifjúsági Lapkiadó, az Ezermester és könyveket is vásárolhatnak az érdeklődők. Kora este zene szól majd a ligetben; háromnegyed hattól a Linda iskolazenekar, a dMadame Petuhova, az MRG, a Rockers, a WU—2 és Tóth Árpád szintetizátoros ad koncertet a sportcsarnok erkélyén. A sportcsarnokban este 7-kor kezdődik A bábjátékos című poperett a Rock Színház előadásában, A tiszaligeti stadion bálján előzenekarként a legendás Integrál állt össze erre az egy alkalomra, majd diszkópárbaj és a Bergendy-szalon- zenekar show-műsora zárja a nap eseményeit. Vasárnap délelőtt az országos VIT-vetélkedő megyei döntőjére bejutott csapatok ben hazai termékkel helyettesítsék az eddig tőkés országokból származó importot. A pelenka-, illetve egészség- ügyi betét gyakran szerepei a hiánycikkek listáján, az ellátás egyenetlen. A gyártók ígérik, hogy ez a helyzet már az idén megváltozik, folyamatosan küldenek a kereskedeleminek a külföldinél olcsóbb hazai korszerű termékekből. nyloin emel gátat a fal mellett duzzadó víznek. Így köszönt a tavasz a Széchenyi térre. Egyik régi lakóját a tévében közelmúltban véget ért sorozat elgondolkoztatta és tollat fogott. „A legnagyobb magyar miért érdemli ezt” — kérdezte levelében Gregor János, aki időköziben a város másik részébe költözött, de szívén viseli a gyerekkori tér sorsát. „A térhez korábban sem illett a név, hiszen az ötvenes évekig anyaglelő és szemétlerakóhely volt. Azután összefogott a környék és játszóteret, parkot készített padokkal, betonszegélyekkel.” Nem sokáig tartotta magát azonban a rend, lassan pusztulni kezdett minden, elhordták a padokat, a játszótereket is. Mikor a tanács az ÁÉV-nek ideiglenesen átadta a teret, akkor már ismét gaz és szemét uralta. Széchenyi István a múlt század első felében felrázta a tespedő országot, és elindította a fejlődés útján. Talán nem venné zokon most a nevét viselő téren a gép- zúgást (ha már nem volt jobb megoldás), de a szemétre és az elhanyagoltságra vajon kj adna neki magyarázatot? L. P. vetélkednek 400 percben a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, annak környékén, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola sportudvarán. De már kora reggeltől nonstop műsor zajlik a VlT-udvarban, melynek bejárata az Ezermester üzletház mei. tt található. (Kedvezőtlen időjárás esetén a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán.) Nemcsak szórakozhatnak, tanulhatnak is az érdeklődők, a fiatalok; például csuhébaba- készítést és léggömbfestést, népi körjátékokat, szövés-fo_ nást, a merészebbek kipróbálhatják a fazekaskorongot, megpróbálkozhatnak tojásfestéssel, kosárfonással és népi hangszerek készítésével. Az Ipari Szakmunkásképző Intézet fiataljai fodrász, kozmetikus és szabás-varrás bemutatót tartanak és ha kérdezik őket, bizonyára jó tanácsokkal is szolgálnak. A rendezvények alkalmából a KISZ megyei bizottsága VIT-tombolát is árusít, melyek mától már megvásárolhatók a KISZ MB székházában, a városi KI§Z-bi- zottságoknál, az Ezermester Üzletházban és az Express- irodában, valamint a szolnoki újságárusoknál; szombat, vasárnap pedig a rendezvények helyszínein. Sorsolás május 12-én, vasárnap 16.15- kor a VIT-udvarban lesz. Korszerűbb kereskedelmi raktárhálózat Az üzlethálózat folyamatos áruellátásának egyik alap- feltétele, hogy a kereskedelem minél korszerűbb, jól felszerelt raktárhálózattal rendelkezzék. A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a nagykereskedelmi vállalatok jelenleg mintegy 5 millió köbméter légtérben és 1,1 millió négyzetméter alapterületen tárolhatják az árut. A raktárhálózat korszerűsödését jelzi, hogy miközben a raktárak száma évről évre csökken, az alapterület, de különösen a befogadóképesség évről évre növekszik. Tizenöt évvel ezelőtt 1600 volt, jelenleg csak 1000 a raktárak száma, ugyanezen idő alatt azonban az alapterület 861 ezerről 1,1 millió négyzetméterre, a térfogat pedig 3 millióról 5 millió köbméterre növekedett. A kereskedelmi raktárak többségét korszerű gépekkel is felszerelték: 850 ezer rakodólap, több mint 8000 konténer, s mintegy 1800 emelővillás, illetve elektromos targonca segíti a kereskedelmi raktározás munkáját. A bérelt kisraktárak száma az elmúlt hét esztendőben 130- cal, illetve 80 ezer négyzet- méterrel csökkent. A legnagyobb előrehaladást az újabban létesített öt magasraktár s az ezekben alkalmazott állványkiszolgáló gépek jelentik. Az utóbbi években legnagyobb mértékben az iparcikk-kereskedelem raktárhálózata fejlődött, szakmánként azonban nem egyenlő mértékben. Az Amfora vállalat például Budaörsön, Győrben, Pécsett, Szegeden és Szolnokon egyaránt korszerű raktárral rendelkezik, s noha a vas-műszaki szakmában a Vasért és a Ravill is gépesített raktárakat létesített, e területen nagyon sok még a régi, elavult tárolóhely. Megoldódott viszont az évek óta sok gondot okozó papíráruraktározás is. Az öregek csak tanyákra emlékeznek. Aki Agón lakott. tanyasi ember volt. Tanyát épített a szél fútta homokon, és házat vásárolt Árokszálláson. Még ma is úgy mondják az öreg parasztemberek, hogy „haza megyek”, ha Árokszálláson van dolguk. A négy évtizedes változás nem tudta elmosni ezt a fogalmat, pedig közben egy negyedszázadig önálló is volt a község. A kétutcányi, ritkán elszórt épületcsoport mellett új település nőtt ki a földből néhány év alatt. Volt ott minden, ami egy igazi faluban kellett, és ez büszkeséggel töltötte el őket, még akkor is, ha csak 1962-ben, a megyében utolsónak gyulladt ki náluk a villanyfény. A körzetesítés okait megértik, mégis fájlalja mindenki az elveszett önállóságot. Három évtized alatt felére csökkent a község lakossága, és most már nem éri el az ezret sem. Árokszállásra költözött a tanács, a tsz, a művelődési ház, az iskola is. Ingáznak a gyerekek is Macsi Sándor az árokszállási általános iskola igazgatóhelyettese a körzetesítés óta jár be Ágóról. Naponta négy tanár és negyven-ötven gyerek indul félnyolc körül az árokszállási iskolába, majd ebéd után egyenként szállingóznak haza, ahogy dolguk és idejük engedi. Az otthon maradt alsó tagozatosok összevont osztályokban tanulnak. Tanterem volna, de kevés a gyerek, csak két tanítónak adnak munkát Különös, hogy Jószágon a régi tanyasi iskolák mintájára visszatérték a csendes és hangos órákhoz; amikor az egyik osztály felel, a másik órára készül. Az iskolában kaptak helyet az óvodások, az egyiik elárvult teremben pedig néprajzi gyűjtemény idézi a hajdani árokszállási puszta és tanya világ paraszti életét. Annyi maradt meg abból, amit ott, szépen sorba rakva iát a ritkán odavetődő idegen, mert a régi világot elnyelte az idő. A falu kicsi, mégis mindenhol tágasság, nagy méretek, hosszú utcák, égbe növő fák. Olyan az egész, mint egy félbe hagyott mű. A szeles, tavaszi délután nem talál senkit az utcán. Zárva az áruház, üres a presszó, nincs ügyfél a tanácsi kirendeltségen, és az üresen érkező autóbusz egy utassal főidül Berény felé. A művelődési ház két dolgozója dekorációt készít a íűtetlen könyvtárban. Iskolás fiúk gyülekeznek fotószakkörre, de a hataLmas épület többi helyisége kong az ürességtől. Jobb időben zeneoktatás is volt, most por lepi a zongorát. A visszihan- gos nagyteremben vasvázas székek sorakoznak az olykor színpad, olykor mozivászon előtt. A falusiak szeretnek moziba járni, a Népszínház társulata sem ismeretlen, rendeznek bálokat, diszkókat is. A plakátok újabb rendezvényeket, előadásokat hirdetnek, és nem eredménytelenül — állítja a vezető —, mert ott még divatja van a teltházas műsoroknak. Persze amíg a szezonmunkák el nem kezdődnek. Több fólia, mint ház A kertészkedésnek régi hagyománya van Ágón, együtt kezdték a szomszédos csá- nyiakkal. A környékben nagy fóliás híre van a falunak, azt tartják róluk, hogy sokat dolgoznak, de jól is élnek. Azért néptelen kora délután a falu, mert aki otthon van, a fólia alatt görnyed. Két idős ember küzd csak a széllel, megrakott kerékpárt tolva. Elhaladnak az új telep talán egyetlen megmaradt Oncsa-háza előtt, melyen a lehullott tapasztás nagy darabon látni engedd a földiből, törekből gyúrt fekete falat. Hamarosan fóliasátraknál ágazik ketté az út, Ott kezdődik az Öreg Ágó, a régi település. A párhuzamos, ritkán beépített, több kilométeres utca a megyehatárnál ér véget, talán ezért is települt új helyre a központ, öreg Ágón a kerítések nem érik egymást, csak az utca- fronton jelzik a mezsgyét, legfeljebb a baromfinak kerítettek egy kis udvart. Móczár József né. szatyrokkal megrakott kerékpárját egy elhagyott, alacsony ház kerítéséhez támasztja. Tyúkok szaladnak elénk, kuko- ricaszárral betakart trágyahalmokat kerülgetve húzódunk a fóliasátorba. A szél rángatja, csapkodja a nylont, de nem tudja kikezdeni, alaposan a vázákhoz erősítették. — Apósom ’73-ban halt meg, azóta üres a háza, mi műveljük a kertet. Teher az örökség, mert nincs segítségem, alig várom, hogy a férjem nyugdíjba menjen, és otthagyja Pestet. Nem csoda, hisz otthon, az új telepen még disznók várják, meg a háztartás. Ha jön a szezonja, Moczárné hetenként háromszor viszi a szabadföldi paprikát a kispiac- ra. Árokszállásra. A budapesti Bosnyák téri nagy piachoz autó kellene, oda szállít egyébként, aki teheti. Egy tiszta udvarra nyitok be. Idős asszony kínál helyivel a takaros kis ház konyhájában. Kertész Antalné 37 éve él özvegyen, jószága nincs, 73 évesen mit is kezdene velük. Takarít, főz, tyúkokat nevel, és várja Pestről a fiát. — Kéthetenként hazajön, nagyon rendes fiú. Építtettem is egy kisházat az udvarra, hátha leköltöznének, de a menyem hallani sem akar róla. Az alsó épületben parkettás szoba, meleg vizes fürdőszoba, konyha, kamra van. Pesten sokért nem adnák, de Jószágon nincs értéke. A ritkán elszórt épületek között akadnak azért újak is. Az egyik fehér tufából rakott ház udvarán a kutyaugatásra nagysokára nyílik a fóliasátor ajtaja. Szántó Iász- ióné nem beszél elragadtatással a tűzdelésről, palántázásról, de ehhez ért, ezt csinálja. Gépész férje otthagyta szakmáját, együtt dolgoznak a kertben. Huszonöt éves együttlét után építettek, a szomszédos, félig elbontott, házikóból tavalyelőtt költöztök át, a befejezése azonban egyre késik. Ä lányok Szegeden tanultak, ott is maradnak már, sóhajt lemondóan az asszony. Mikor új volt az autó, még elmentek kirándulni, de azóta csak a Bosnyákra járnak és néha leutaznak a lányokhoz. Büszkék a boltjukra A herényi, árokszállási üzemekben véget ért a munkaidő, megérkeztek a pesti ingázók is, megélénkülnek az utcák. Sűrűn nyílik az áruház ajtaja, tucatnyi kerékpár várakozik a presszó előtt. Odabent az ácsorgók és üldögélők zajában elkapok egy mondatot: „Ha Gyenes Jóska nyugdíjba megy, nem tudóim mi lesz?”. Az áruház vezetőjét illeti a dicséret, neki köszönhetik az ágóiak, hogy nem kell sokat utazniuk, otthon a tőkehústól a motoros kapáig szinte mindent megkapnak. A házak mögött, hátul az ólakban, istállóban etetésre bőg, visít a jószág. Az árnyékok megnyúlnak, az elcsendesedő szélben kinyúj- tózlkodnak a tér fái. Az estére készülő falura pedig mintha ráhajolnának a közeli rádióállomás antennái. Lukácsi Pál A vezsenyi napköziotthonos óvodát mintegy három esztendeje bővítették ki, azóta ötven kisgyermek részére tudnak kulturált kö rülményeket biztosítani reggel Tf-től délután 5-ig. Jelenleg negyvenhat apróságnak második otthona az óvoda Hazai egészségügyi textíliák Mit érdemei? Tisztelet a névadónak
