Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Emlékezés a fasizmus felett aratott győzelemre Ünnepi gyűlés a Kremlben — Mihail Gorbacsov mondott beszédet A 40. évforduló alkalmából Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájában szerdán ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a szovjet népnek a nagy honvédő háborúban aratott győzelme negyvenedik évfor­dulójáról. Részt ivettek az ünnepségen a négy évtizeddel ezelőtti harcok veteránjai, a szovjet hadsereg, a megszállt területe­ken kibontakozott ellenállási mozgalom, a partizánosztagok egykori harcosai, a szovjet (fővárosnak a szocialista építő­munkában kimagasló eredményeket elárt dolgozói, a szovjet hadsereg tisztjei és tábornokai. Jelen voltak a kongresszusi palotában a 'Moszkvában akkreditált külföldi diplomáciai képviseletek vezetői és a világ mintegy hetven országából az évfordulós ünnepségekre,a szovjet fővárosba érkezett de­legációk. A Szovjetunió párt- és állami vezetői mellett az ünnepi gyűlés elnökségében foglaltak helyet a szocialista országok párt- és kormányküldöttségeinek vezetői, köztük Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a magyar delegáció veze­tője. Jelen voltak az ünnepségen sok kommunista, munkás-, szocialista, szociáldemokrata és egyéb párt képviselői, jie- ves külföldi állami személyiségek, a nemzetközi demokra­tikus szervezetek és külföldi társadalmi szervezlek kül­döttei. Részt vettek az ünnepségen sok ország veteránjai is. A szovjet himnusz elhangzása után a ,szovjet hadsereg díszalakulata hozta be a terembe a győzelem zászlaját, ame­lyet 1945. április 30-án Meliton Kantarija, a Vöri|s Hadsereg őrmestere tűzött a Reichstag ormára. Ezután Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára emelkedett szólásra. A Szovjetunió történelmé­be nagy honvédő háború néven vonult be a második világháború — mondotta Mi­hail Gorbacsov. — E küzde­lemben a szocialista haza sorsa dőlt el. A halálos ve­szély ellen az egész ország szent, népi háborúra kelt. A szovjet hadsereg ha­talmas felszabadító küldetést teljesített; azért lépett a le- igázott Európa területére, hogy véget vessen a háború­nak és a fasizmusnak, s le­hetővé tegye Európa népei számára az életet a szilárd béke körülményei között — mutatott rá az SZKP KE főtitkára. Méltó tisztelettel adózunk a szövetségesek, az Egye­sült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország kato­nái emlékének. Soha nem feledjük a jugoszláv nép és népi felszabadító hadserege bátorságát, tiszteljük a szov­jet katonákkal vállvetve küzdő lengyel és csehszlo­vák harcosok emlékét. Ki­vették részüket a hitien z- mus szétzúzásából Bulgária és Románia partizánjai, il­legalitásban küzdő hazafiai, a háború utolsó szakaszában pedig hadseregei, valamint (Magyarország katonai ala-| kulatai is. Kitartóan küzdött a megszállók ellen az albán és a görög nép. Nem feled­jük azt az egyenlőtlen küz­delmet sem, amelyet a bátor német kommunisták és anti­fasiszták vívtak a hitleri rendszerrel. A szovjet em­berek nagyra értékelik az ellenállási mozgalmak har­cosainak elszántságát. E küzdelem élén Franciaor­szág. Olaszország. Norvégia, Dánia, Belgium, Hollandia és más nyugat-európai or­szágok kommunista pártjai álltak. A Szovjetunió hatalmas szerepet játszott a militaris­ta Japán szétzúzásában is. Szo,ros katonai szövetségben küzdöttünk a nagy kmai néopel. Aktívan harcoltak a közös ellenség ellen Mongó­lia katonái, és kitartó küz­delmet vívtak Vietnam. Ko­rea, valamint más ázsiai or­szágok hazafiai. A négy évtizeddel ezelőtti eseményekre, a népek kö­zös ellenséggel szemben ví­vott együttes harcára emlé­kezve büszkén állapítjuk meg. hogy a második világ­háború kimenetele a szovjet —német fronton dőlt el; az agresszor itt szenvedte el összes veszteségeinek több mint 75 százalékát — álla­pította meg az SZKP KB főtitkára. A továbbiakban Mihail Gorbacsov szólt a Szovjet­unió legutóbbi 40 éves fej­lődéséről. a megtett út ered­ményeiről. Hangsúlyozta, hogy az ország ma magasan fejlett gazdasággal rendel­kezik. s a szovjet ipar az utóbbi 40 évben kétszer olyan gyorsan fejlődött, mint a fejlett tőkés országoké. A szovjet társadalom ma a nép növekvő jólétének tár­sadalma; a lakosság egy fő­re jutó reáljövedelme ma több mint hatszorosa a há­ború előtti szintnek. Negy- ,ven évvel a háború után a Szovjetunió erős és virág­zó hatalom, amely magabiz­tosan halad a kommunista jövő felé. A fasiszta Németországgal vívott háború volt a legna­gyobb háborús küzdelem, amelyet a szocializmus az imperializmus fő erőivel vP vott. A fiatal szovjet államban azokban az években hatal­mas társadalmi változások mentek végbe. Békére és csakis békére volt szüksé­günk. A kommunista párt és a szovjet kormány min­dent megtett a háború meg­akadályozásáért. Kegyetlen és ál-nok ellenség tört ránk, amely birtokában volt a lei- gázott európai országok ka­tonai és gazdasági potenciál­jának; ez kétszeresen felül­múlta mindazt, amivel a Szovjetunió rendelkezett. Az ellenségé volt a váratlan tá­madás előnye is. A hitleri támadás soha nem tapasz­talt szenvedést, gyászt és veszteséget hozott népünkre. A legnehezebb időkben sem adtuk fel azonban a győze­lembe, az igaz ügy felülke- írekedésébe vetett hitünket. A szovjet hadsereg szétzúz­ta a fasiszta hordákat Moszkva, Sztálingrád és Le­ningrad alatt, a Kaukázus­ban, megsemmisítő csapáso­kat mért rájuk a kurszki üt­közetben, Ukraj/nábanl , és (Folytatás a 2. oldalon.) 0 teljesítmény vonzásában Publicisztika a béremelések hátteréről, a szellemi energiákat megmozgató gazdasági körülményekről 3. oldal Ágói délutánok 5. oldal Folytatódott az akadémia közgyűlése Tegnap újabb osztályüié- sekkel folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése. A föld- és bányászati tu­dományok osztályának tudo­mányos ülésén Martos Fe­renc akadémikus, osztályel­nök értékelte e műhely el­múlt ötévi tevékenységét. Szólt arról, hogy napjaink gazdasági körülményei kö­zött különösen megnőtt a je­lentősége a hazai természeti erőforrások pontos feltárá­sának, számbavételének, ha­tékonyabb kitermelésének. A kémiai tudományok osztá­lyának ülésén Beck Mihály akadémikus értékelésében elmondta, az elmúlt évek­ben különösen az analitika, valamint a fizikai, a szerves és a makromolekuláris ké­mia területén történt fontos hazai előrelépés. Az orvosi tudományok osztályának ülésén Petri Gábor akadé­mikus. osztály elnök számolt be az osztály félévtizedes tevékenységéről. Kiemelten szólt e tudományos műhely­nek azoknak az ajánlásairól, amelyet az alapellátásra, az orvosképzésre, az orvosokat terhelő adminisztratív fel­adatok csökkentésére, az új - szülöttek hatékonyabb ellá­tására tett. A matematikai és fizikai tudományok osztályának ülésén Tarján Imre akadé­mikus, osztályelnök az 1980. évi közgyűlés óta végzett munkáról szólva hangsú­lyozta az osztályhoz tartozó bizottsági hálózat megújí­tásának fontosságát. Az MTA közgyűlése ma zárt üléssel folytatódik. Megkezdték a lucerna próbavágását a tószegi Petőfi Tsz-ben. Képünkön Kosik Eerenc az egyik táblát vágja Hol szorít a lábbeli? Korcsolyacipők tőkés exportra A karcagi Cipőipari Szövetkezet idei terveiből Manapság annyit beszél­nek a cipőipar gondjairól. Persze, nem véletlenül. Hi­szen a fogyasztó szeretné, ha olcsóbb, kényelmesebb, szebb lenne a hazaj lábbeli. A gyártók viszont azzal ér­velnek, hogy emelkednek a bőrárák, és nincs elég kel­lék. A karcagi Cipőipari Szö­vetkezet vállait más terhek is nyomják. Az üzem 28 mil­lió forintos költséggel fel­építette az új üzemházat, azzal a céllal, hogy itt már lehetőség nyílik a termelés korszerűsítésére és a gyártá­si technológia továbbfejlesz­tésére. Nem csekély gondot jelent a beruházás finanszí­rozása, hiszen tavaly igen rosszul sikerült évet zárt a szövetkezet, vesztesége meg­haladta az 1 millió forintot. Szükség lesz tehát a tovább­lépésre, érthetően a cipő­ipari üzem .céljai között sze­repel a termelés növelése, a minőség javítása, korsze­rűbb, divatosabb, olcsóbb, gazdaságosabban készíthető cipők gyártása. Ennek eléréséhez új ter­mékkel is jelentkeztek. A női szandálokból az év első felében már 100 ezer pá­rat készítenek lengyel ex­portra. Eddig „csak" férfi - cipőket, fapapucsokat, saru­kat. munka- és korcsolya­cipőket gyártottak, de ezek nem hoztak elég nyereséget a szövetkezetnek. Igaz, a korcsolyacipők iránt nagy a kereslet a tőkés piacokon. Az idén 8 ezer párra már meg­kötötték a szerződést, s most folynak tárgyalások a bel­gákkal újabb 10 ezer pár gyártására. A százötven dolgozót fog­lalkoztató szövetkezetben az idén 60 millió forintos ter­melési érték mellett 6 mil­iő forintos nyereséget ter­veznek. Biztató, hogy az el­ső negyedéves eredményeik a tervek szerint alakultak. A karcagiak a jövőre is gon­dolnak. Az utánpótlás neve­lését is fontosnak tartják. Tanműhelyükben az idén huszonöt szakmunkástanuló sajátítja el a szakma forté­lyait Terveikben szerepel, hogy ’86-ban a szovjet piac­ra is szállítanak női szandá­lokat. Persze jól tudják, hogy a minőség, a korsze­rűség, a gazdaságosság ma még inkább pénzt, prosperá­lást jelent. Ezért a tőkés ex­port fokozása a fő céljuk annak ellenére, hogy nyu­gaton értékesítési gondjaik vannak, mivel drágultak az alapanyagok. Az idén összesen 180—200 ezer pár különböző lábbelit gyártanak, de külön meg­rendelésre lovagló- és hajtó­csizmákat is készítenek. Kardiológusok kongresszusa Balatonfüreden, a S^OT Szanatórium dísztermében tegnap megkezdődött a Ma­gyar, Kardiológusok Társa­ságának kongresszusa. A ta­nácskozáson több mint 400- an vesznek részt, s előadást tartanak különböző országok neves szakemberei. A kong­resszus fő témája a koszo­rúér-eredetű szívbetegségek megelőzése és gyógyítása, megvitatják továbbá a ma­gas vérnyomás gyógyításá­nak. valamint a mesterséges szívbillentyűk alkalmazásá­nak kérdéseit. A tudomá­nyos ülésen öt szekcióban 210 előadást tartanak, s ke­rékasztal konferenciákon foglalkoznak a legújabb ha­zai és külföldi gyógyszerek alkalmazásának tapasztala­taival. Harmincöt féle termék Túrkevéröi lett 263 ezer forint nyeresé­get terveznek. Ennek telje­sítéséhez jó alapot nyújt az első negyedévi tervük, ame­lyet több mint 100 ezer fo­rinttal túlteljesítettek. Ez annak köszönhető, hogy fo­lyamatos volt az alapanyag­ellátásuk. Jelenleg a fonott fotelok­tól kezdve az asztalokon ke­resztül a különböző gyermek­bútorokig 35 féle terméket gyártanak. A kis üzemben harmincketten dolgoznak. Közülük hatan szakmunká­sok, a többiek pedig betaní­tott munkásként tevékeny­kednek, kerti bútorok is ke­resettek s egyéni megren­deléseket is teljesítenek. A kisújszállási Kunsági Bőr- és Textilipari Szövetkezet új szabászműhellyel bő­vült. A 300 négyzetméter alapterületű ü zemben tizennyolcán dolgoznak két mű­szakban. Itt szabják méretre a szövetkezet összes konfekció termékéhez szükséges anyagokat. Immár 25 éve dolgozik Túr- kevén a termelőszövetkezet melléküzemágaként a fűz­üzem. Kezdetben kosarakat, fotelokat, asztalokat készí­tettek dolgozód és helyben értékesítették azokat. Majd fokozatosan bővült vásárló­körük, s jelenleg az ország minden részén megtalálhatók termékeik. Sőt külföldre — így Finnországba, az NSZK- ba és Hollandiába — is szál­lítanak belőlük. Tavalyi tervük 3 millió 760 ezer forint volt, de ettől csaknem 360 ezer forinttal lemaradtak, mivel rossz volt az alapanyag, s így nem tudták teljesíteni megrende­léseiket. Az idén 4 millió 53 ezer forint árbevétel mel­Magyar vezetők üdvözlő táviratai A táviratok szövegét a 2. oldalon közöljük 133 Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI XXXVI. evf.ioi.sz., 1985. május 9.,csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bútorok fíízvesszöböl Külföldre is szállítanak belőlük

Next

/
Thumbnails
Contents