Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

xxxvi. évf. 106. sz., 1985. május 8., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A győzelem napi Ünnepségekre Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezetésé­vel tegnap magyar párt-és kormányküldöttség utazott Moszkvába, hogy az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének és a Szovjetunió kormányának meghívására részt vegyen a fasizmus feletti győzelem 0. évfordulóján rendezett ün­nepségeken. A küldöttség tagjai: Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, iKlenovics Imre, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának első titkára és Rajnai Sándor, hazánk szov­jetunióbeli nagykövetei, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára, a Központi Bizott­ság tagja és Őszi István, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár vezetésével teg­nap katonai küldöttség uta­zott Moszkvába. A delegáció Szergej Szokolovnak, a Szov­jetunió marsalljának, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­terének meghívására részit vesz a fasizmus felett ara­tott győzelem 40. évforduló­jának ünnepségein. A magyar küldöttséget megérkezése után a moszk­vai repülőtéren Viktor Gri- sin, az SZKP KB PB tagja, a moszkvai városi pártbi­zottság első titkára, és Sztye- pan Salajev, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csának elnöke fogadta. Moszkva egyik nagyüze­mébe, a 23 ezer főt foglal­koztató 1-es Számú Csapágy­gyárba látogatott tegnap dél­után a Gáspár Sándor ve­zette magyar párt- és kor­mán y küldöttsé g. A nagymúltú moszkvai gyár egy részét á nagy honvédő háború idején az Uralon túlra telepítették. A front részére ott is folytató­(Folytatás a 2. oldalon.) I y 0 pártmunkában is elsőrendű feladat 3. oldal Egy ember a Tisza partjáról 4. oldal Türelemmel, tapintattal... 5. oldal Negyedéves külkereskedelmi mérleg Növekedett az import Elmaradás a kivitelben MTA—145 Folytatta munkáját a közgyűlés Tegnap újabb tudomá­nyos üléssel, illetve nyilvá­nos osztálygyűlésekkel foly­tatta munkáját a Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése. A filozófia és történelemtudományok osz­tályának tanácskozásán Be- rend T, Iván akadémikus, osztályelnök számolt be az Akadémia 1980. évi közgyű­lése óta végzett munkáról. Tegnap került sor az ag­rártudományok osztályának nyilvános ülésére is az Aka­démia dísztermében. Az osz­tály fél évtizedes tevékeny­ségéről Tamássy István akadémikus^ osztályelnök számolt be, míg a gazdaság és jogtudományok osztályá­nak ülésén Bognár József akadémikus, osztályelnök adott számot e tudományos műhelynek az öt esztendő alatt végzett tevékenységé­ről. Az Akadémia nagyter­mében került sor a műsza­ki tudományok osztályának nyilvános ülésére, amelyen Halász Ottó akadémikus is­mertette az osztály elmúlt félévtizedes tevékenységét, Valamint a jövőbeni felada­tokat. Tegnap délután zaj­lott le a biológiai tudomá­nyok osztályának ülése, amelyen Tigyi József akadé­mikus, osztályelnök tartott beszámolót. V IT-vágta Sikeres rajt a megyében Sikeresen rajtolt a VIT-vágta a megyében, összesen 172 csapat in­dult és közülük 147 ju­tott tovább a vasárnapi megyei döntőre. A csa­patokban közel kétezer fiatalt foglalkoztattak a feladatok, a sportverse­nyek, és ha i'de számít­juk a közreműködőket és a szurkolótábort is, bízvást állíthatjuk, hogy többezer embert mozga­tott meg ez az első for­duló. Az országos össze­hasonlításban egyébként azok közé a megyék kö­zé tartozunk, amelyek­ben a legtöbb csapat in­dult. A kemény tél érezhető ha­tással volt hazánk külkeres­kedelmének első negyedévi alakulására. A Külkereske­delmi Minisztérium szakem­berei által a közelmúltban készített összesítés szerint az idei év első három hónap­jában — a tavalyi hasonló időszakhoz képest — a kon­vertibilis elszámolású ex­port mennyisége megközelí­tette a múlt évit, míg érté­ke — dollárban mérve — mintegy 9 százalékkal csök­kent Eközben az energia- hordozók többletimportja révén erőteljesen nőtt a be­hozatal. A szocialista orszá­gokba irányuló export va­lamelyest meghaladja a ta­valyit, azonban az időjárás hatásának jobban kitett ága­zatok kivitelénél e relá­cióban is csökkenés követke­zett be. A konvertibilis exporton belül — dollárban mérve — egyedül a mezőgazdasági termékek kivitele érte el a múlt év azonos időszakáét. Elsősorban a fejlődő orszá­gok piacain értékesítettünk kevesebb terméket, emellett csökkent a fejlett tőkés or­szágokba irányuló kivite­lünk is. Jelentős az elmara­dás a kohászati cikkek ex­portjánál; ennek oka ré­szint a hideg miatti terme­léskiesés, részint egyes ter­mékeknél az árviszonyok kedvezőtlen alakulása. Ha­sonló okok súlyosan érintet­ték a vegyipari ágazatot is. Az élelmiszeripari kivitel csökkenését értékesítési ne­hézségek. valamint a belföl­di árualapok — például nö­vényi olajok, darabolt ser­téshús — átmeneti hiánya okozták. A gépipari termé­kek közül csökkent a mező- gazdasági gépek és az orvo­si műszerek exportja, nőtt viszont a közúti gépjármű­vek — teherautók, autóbusz­karosszériáik — értékesítése. Kedvezően alakult a gabo­naexport. Növekvő a vágó­állatok kiszállítása is, az utóbbinál azonban a világ­piaci árak csökkenése igen hátrányosan érinti a magyar eladókat. A konvertibilis elszámolá­sú import értéke több mint 11 százalékkal meghaladja a tavalyi, hasonló időszakét. A többlet jelentős része energiahordozó volt. A ter­meléshez szükséges anyag- és alkatrész-behozatal vo­lumene közei 7 százalékkal emelkedett, ami a vállalatok számára a múlt évinél jobb felkészülést biztosított az éves programhoz. A rubel elszámolású ex­port közel 5 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Külö­nösen a könnyűipari, a gép­ipari és a vegyipari termé­kek kivitele volt jelentős. Ugyanakkor — részben a kényszerű termeléskiesés mi­att — visszaesett az élelmi - szeripari (tartósítóipari), va­lamint a kohászati és az építőipari export. A szocialista országokoól elsősorban energiahordozó­kat vásároltunk többet, emellett jelentős volt a vil- lamosenergia-ipari import, és a fogyasztási cikkek többlet­behozatala is. A szakemberek szerint a kivitelben az elmaradás je­lentős része az év hátralévő részében megfelelő munka­szervezéssel és termelési többlettel behozható. A Csepel Művek Transzformátorgyára az Mén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az eltelt negyed század alatt csaknem százezer különböző transzformátor készült a gyárban. Az idén négyszázötvenmillió forint értékben gyártanak transzformátorokat és fojtóteker­cseket. A hazai megrendelők mellett a KGST-országokba és a tőkés országokba is szállíta­nak. Képünkön; az aprólékos munkához a nőknek jobban van türelmük Angolnahalászat Siófokon. Megkezdődött az angolnahalászat Siófokon. A Balaton tavaszi csapolása miatt megnyitott zsi­lipekhez kitett angolnacsapdákat naponta többször ürítik, és az elmúlt két hét alatt már 12 vagon angolnát emeltek ki. Az ízletes húsú hal zöme azonnal exportra kerül 40 éve szabadult fel Csehszlovákia Nagygyűlés az Ikarusban A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzejti ünne­pe, az ország felszabadulá­sának 40. évfordulója alkal­mából tegnap ünnepi nagy­gyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa Budapesten az Ikarus Művelődési Házban. Az .ün­nepi megemlékezésen a XVI. kerületi vállalatok és intéz­mények mintegy félezer kép­viselője vett részt. Az elnök­ség tagja volt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Vár- konyi Péter külügyminiszter, Köpeczi Béla művelődési mi­niszter, és Ondrej Durej. a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te, valamint a főváros és a kerület politikai, társadal­mi, gazdasági életének veze­tő képviselői. ., A nagygyűlés a csehszlo­vák és a magyar himnusz hangjaival kezdődött el. A megjelenteket Ribánszki Ró­bert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra köszöntötte, majd Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese emelkedett szólásra. A bevezetőjében el­mondta: — Felszabadulá­sa negyvenedik évfordu­lójának tiszteletére rende­zett nagygyűlésünkön a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kor­mánya, a magyar nép nevé­ben tisztelettel, megbecsü­léssel, baráti érzésekkel kö­szöntjük szomszédunkat, szö­vetségesünket, a szocialista Csehszlovákiát. A két ország együttműkö­déséről szólva a Miniszterta­nács elnökhelyettese többek között megállapította: — Országaink kapcsolatá­ban új szakasz kezdetét je­lentette az 1949. április 16- án aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés, amely a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus szeüemében fektette lé az élet valamennyi fontos terü­letére kiterjedő, közös mun­kálkodásunk alapelveit. Ezek azóta is szilárd alapját képe­zik kapcsolatainknak. Szilárd meggyőződésünk, hogy együttműködésünk fej-, lesztése az egész szocialista közösség érdekeit szolgálja. A miniszterelnök-helyet­tes méltatta azt a harcot, amelyet a szocialista közös­ség országai — közöttük ha­zánk és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság — vív a haladó emberiség legfél­tettebb kincséért: a béke megőrzéséért. Végezetül egész népünk nevében továb­bi sikereket kívánt Csehszlo­vákia Kommunista Pártjá­nak, Csehszlovákia népei­nek a szocializmus építésé­ben, hazájuk felvirágoztatá­sában. Ezután Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete mondott beszédet. A beszédek után ünnepi műsor következett, majd a nagygyűlés az Internacio ■ nálé hangjaival ért véget. Óvári Miklósnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével teg­nap magyar párt- és kor­mányküldöttség utazott Prá­gába, hogy részt vegyen a Csehszlovákia felszabadullá- sának 40. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepsé­geken. A küldöttség tagja: Berecz Frigyes, az MSZMP KB tagja, a BHG Híradás- technikai Vállalat vezérigaz­gatója, és Kovács Béla, ha­zánk prágai nagykövete, aki a csehszlovák fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A tégla- és oseréplparban Pótolják a téli kiesést A rendkívüli tél okozta nehézségek miatt az év első hónapjaiban 90 millió tég­lával és 3,2 millió cseréppel maradtak adósak a tégla- és cserépipar dolgozói. A nagy tartozás felhalmozódá­sában a hideg március is közrejátszott, mert a hagyo­mányos régi gyárak, ame­lyek csupán fagymentes idő­ben dolgozhatnak, csak a szokásosnál 2—3 héttel ké­sőbb kezdhették meg a tég­lagyártási idényt. Az iparág üzemei egyön­tetűen vállalták a téli kiesés pótlását. Ennek érdekében módosították a munkaren­det, megszervezték a szom­bat-vasárnapi pótműszako­kat, és megteremtették az ehhez szükséges tárgyi, mű­szaki feltételeket. Április­ban már az iparág valameny- nyi üzeme többet termelt, mint a múlt év azonos idő­szakában, s 9,3 millió téglát és 300 ezer tetőcserepet pó­toltak a téli kiesésből. En­nek a „törlesztési ütemnek” némi növelésével az év vé­géig teljesítik egész idei ter­vüket.

Next

/
Thumbnails
Contents