Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
1985. MÁJUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egyre népszerűbb a kiskörei víztározó Horgászok „paradicsoma” lehetne Rendezett csónakkikötők kellenek —Tervek a fejlesztésre MEGMÉRETIK TANÍTVÁNY ÉS TANÁR Érettségire készülnek a szakmunkásképzőben Az idei ‘horgászati szezon dömpingje előtt ült össze tanácskozásra a MOHOSZ Szolnok megyei IB Tisza II. szakbizottsága, hogy számvetést készítsen a múlt évről, s megjelölje a kiskörei víztározót érintő soron következő feladatokat, állásfoglalást alakítson ki néhány egyre sürgetőbb kérdésben, amelyek az elmúlt év során többször felborzolták a kedélyeket. Több vendég A- víztározó népszerűsége folyamatosan növekszik, évről évre 10 százalékkal több horgász keresi fel jó fogás reményében a vizet. A mintegy 7 ezres, területi engedéllyel rendelkező stabil •horgiásztálbor mellett egyre több napidíjas vándor horgász látogatja a Tisza Il-t. Számuk a múlt évben elérte a 17 ezret. A növekvő horgászlétszám egyre sürgetőbbé teszi, hogy kialakuljon a tározó végleges rendje, a látogatottság tárgyi, anyagi feltételei, szabályzati előírásai. Ennék megfelelően a szak- bizottság módosította a halászat rendjét, tilalmat rendelt el a tiszaörvényi mo- rotvára, május 1-től szeptember 30-ig hálós halászati tilalmat az élő folyón, szabályozta a varsák lerakásának módját. A szokványos beszámolón túl élénk vitát váltottak ki azok a meg nem oldott kérdések. amelyek nem hagyják nyugton a pihenni odaérkező horgászok kedélyét. Évekkel ezelőtt már döntés született a horgászkikötők helyéről, ugyanakkor kiépítésük, üzemeltetésük ügyében a mai napig nem sok minden történt. A MOHOSZ rendelkezik ugyan erre a célra bizonyos pénzzel (mintegy 2 millió forint), amely a tervezett kikötők kiépítéséhez édeskevés, ha nem párosul széles társadalmi összefogással. A kikötők üzemeltetése a MOHOSZ állásfoglalása szerint a helyi tanácsok dolga. A rendezett kikötők hiánya nehezíti a vízügyesek munkáját is. — a legkülönfélébb helyeken lelakatolt név és cím nélküli ladikok akadályozzák a partmenti munkálatokat. A vízügyesek türelmének köszönhető, hogy a tiltott helyre kötött csónakokat még nem szedték ösz- sze, és szállították be a kiskörei vízügyi bázisra. A csónakok nyilvántartása ügyében is rendet kell teremteni, előbb-utóbb szükség lesz arra. hogy azok a vízi járművek, amelyeknek állandó kikötési helye a tározón van — nyilvántartási számokkal legyenek ellátva. A másik legnagyobb gond a gáton való közlekedés és a vízparti táborozás kérdésköre. Az elmúlt nyáron jó néhány horgász volt alanya, részege rendőri intézkedérinek. A vadkempingezést és a gáton való közlekedést legtöbbször helyszíni bírsággal, a súlyosabb esetekben szabálysértési feljelentéssel intézte el a hatóság. (Az idén valószínűleg ugyanígy lesz!) Horgászok, turisták, üdülő vendégek a sokat reklámozott, s emiatt egyre népszerűbb tározótóhoz nyaranta tízezrekben kifejezhető sokaságban érkeznek, a helyszínen azonban különböző tilalomfákkal találják szemben magukat, amelyek — tegyük hozzá, — nem éppen vendégcsalogatók...! Az ideális az lenne, ha a vendég körbe kocsikázhatná a vizet, ha hétvégére letelepedve zavartalanul élvezhetné a mesterséges, ám mégis igazi vadvíz romantikáját. Autóparkoló épül Ezzel szemben nézzük a vízügyesek érveit. Tiszai József kiskörei szakaszmérnök elmondta, a víztározót mint állóvizet megerősített árvíz- védelmi töltés veszi körül, amelynek védelme és óvása rendkívül fontos feladat. Az utóbbi négy év megnövekedett forgalma azonban máris előidézte, hogy a töltés burkolat nélküli teteje helyenként 30—40 centiméterrel lekopott, pótlása százezrekbe kerül. Sarud térségében drasztikus módon; a szivárgók befolyóinál történt útátvágással kénytelenek (voltak! megszüntetni a gáton való közlekedést. Ugyanis a kényelmes horgászok Emlékezés Gär dós Mariskára Születésének 100. évfordulója alkalmából kedden a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában megkoszorúzták Gárdos Mariska író, újságíró emléktábláját. A kegyelet és a megemlékezés virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének, a (Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének a képviselői, valamint családtagjai, a nevét viselő szocialista brigád tagjai és egykori harcostársai helyezték el a magyar munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének emléktábláját. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A III. kerületben. Gárdos Mariska egykori lakóhelyén a kerület'párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői megkoszorúzták az írónő nevét viselő utcában elhelyezett emléktáblát. Gárdos Mariska 1885-ben született Nagyberényben. A századfordulóitól kezdődően a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjaként aktívan bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Magyar Munkásnő Egyesület egyik alapítója volt, s első szerkesztője lett a Nőmunkás című lapnak. Gárdos Mariska a kereskedelmi alkalmazottak tevékeny szervezőjeként, szakszervezetük vezetőségi tagjaként küzdött a dolgozók jogaiért. A Tanácsköztársaság idején vezető tisztségeket töltött be, majd a tanácshatalom megdöntése után emigrált. Hazatérését követően 1932-től a baloldali szociáldemokrata ellenzék egyik vezetője lett. Jubileumi emlékülés Jubileumi emlékülést tartott a napokban a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának kunszentmártoni csoportja, az igazgatói munkaközösséggel együttesen. Művelődésügyünk időszerű kérdéseiről Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást, majd az óvodai, az általános és középfokú Oktatási intézmények fejlődéséről hangzottak el korreferátumok. A negyvenéves dinamikus fejlődést kiállítás is szemléltette. százai a zárt gátkapukat feltörve álltak gépkocsijukkal közvetlenül a vízpartra — szinte kocsiból horgászni — pusztítva a keréknyomokkal a rézsűt, s növényzetét! A sajátos, homlokegyenest ellentétes nézetek között előbb utóbb mégis meg kell találni a kompromisszumot. Történtek is erre biztató lépések. A MOHOSZ főtitkára látogatást tett a KÖTIVI- ZIG igazgatójánál, ahol több órás tárgyalás után megállapodtak abban, hogy kísérleti jelleggel két csónakkikötő közelében a gát víz felöli oldalán autóparkolót alakíthat ki a MOHOSZ. A horgászforgalmat figyelembe véve a tiszaörvényi, illetve a tiszaderzsi vagy a tisza- szőlősi csónakkikötő rendezéséiben állapodtak meg. Megjegyzések (A jegyzetíró el tud képzelni további kampromisz- szumokat, megoldásokat is. |A kiskörei tározó térségében érdekelt szervek és. hivatalok — a MOHOSZ, a vendégcsalogató utazási irodák, Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, stfo. anyagilag hozzájárulhatnának például a gát rendszeres- karbantartásához. Cserébe a vízügy feloldhatná a közlekedési talalimat... Vagy: Borisod miegyébén megállapodás született a MOHOSZ és a megyei rendőrkapitányság között, hogy azokat a horgászokat, akik érvényes területi engedéllyel vagy napi jeggyel egy hétvégét sátoroznak a vízparton, tisztán tartva környezetüket (nem nyaraló családokról van szó!) békén hagyják a rendőrség emberei. A módszert csak alkalmazni kellene!) A sok meg nem válaszo- latlan kérdés után megfogalmazódott az ülés résztvevőiben az a gondolat is, hogy ez a szervezet a jelenlegi körülmények között érdemben tudja-e intézni az említett problémák orvoslását, vagy célszerűbb volna, ha önálló intézőbizottságként működne. Az ügyben a MOHOSZ vezetőségének kell döntenie! T. Katona László Első csoportok májusban Fácánok és gépi kotlák A tavasz megérkezését a virágba borult fák mellett az is jelzi,, hogy megkezdődött az alföldi mezők tarka tollú, szárnyas apróvadjainak, a fácánoknak a mesterséges keltetése. A megyei vadásztársaságok abádszaló- ki fácánoskertjében és keltetőjében április 13-án 24 ezer, 19-én pedig további 42 ezer tojást raktak az újonnan vásárolt két új francia Nációnál keltetőgépbe, valamint a korábbi Viktória típusú berendezésekbe. Együttesen 12 gépi „műkotló” árasztja az előírt meleget a tojásokra. A házi baromfinál érzékenyebb és nagyobb gondosságot igénylő, mesterségesen keltetett fácáncsibék első csoportjai május hetedikén látnak napvilágot. A szakemberek azt vácják, hogy az újonnan üzembe állított francia importgépek javítják a kikelt csibék arányát,, a speciális berendezésekhez ugyanis többek között előkeltető és bújtató is tartozik, tehát közelít a természetes körülményekhez, állapotokhoz. A természetes hazai fácánállomány gyarapítására az apróvadgazdálkodásban élenjáró megye vadásztársaságai 600 ezer tojásból négyszáz- ezer csibe kikelésére szállítanak. A megye több középiskolájában vesznek részt szakmunkásak levelező tagozaton szakközépiskolai képzésiben. Három éve Jászberényben, a 606-os számú Klapka György Szakmunkásképző Intézetben is megvan a lehetőség, hogy a végzett szakmunkások szakközépiskolai érettségit szerezzenek. Hároméves tanulás után most jutott el az első végzős osztály az érettségiig. A bizonyítvány, illetve a mögötte lévő tudás újabb lehetőséget kínál a tanulók szakmai fejlődésében, személyes érvényesülésében, egyúttal minősíti az iskolát, a tanárok munkáját is, azzal, hogy hamarosan kiderül: megfelel-e az iskola a magasabb követelményeknek. Az oktatást minisztériumi hozzájárulással vették át, néhány év kihagyás után, az Erősáramú Szakközépiskolától. Bethlendy Béla igazgató elmondta, hogy régóta kérték a szakközépiskolai felnőttképzést, hiszen a szakma elsajátítása során 3 év alatt a tanulók megismerkednek a tanárakkal, az oktatási-nevelési elvekkel. A következő 3 év pedig magasabb elméleti követelmények mellett is könnyebb az ismerős környezetben. — Elsőrendű célunk továbbra is az, hogy jó szakembereket neveljünk az ipar és a mezőgazdaság számára. A tehetséges fiatalokra azonban jobban figyelünk, és mivel a továbbképzés is nálunk van, nagyobb hatással is vagyunk rájuk. Így már korábban kialakul, kiben mi rejlik, képesbe, akarja-e az érettségi bizonyítványt megszerezni. A szakmunkások szakközépiskolájába többnyire rögtön a szakma megszerzése után jelentkeznek a fiatalok, így megszakítás nélkül, ösz- szesen 6 év alatt kapnak érettségi bizonyítványt. A három év kereset miatt ez sokuk számára kedvező, hiszen a 8. osztály után jóné- hányan a szülők anyagi lehetőségei miatt kényszerültek szakmát választani. A középfokú végzettség maga- saDű beosztások betöltésére is lehetőséget ad, megnyitja az utat az egyetemi, főiskolai tanulmányok előtt, de mind gyakoribb, hogy a fiatal szakmunkás egyszerűen „csak” tanulni akar, általános műveltséget szeretne szerezni. Ezt kívánja olykor a speciális gépekkel felszerelt munkahely, de az általános társadalmi igény is. A induló létszám több mint a felére csökkent,‘ most harmincnyolcán készülnek a Vizsgákra. Munka mellett a heti 10—12 órás tanulás nagyobb megterhelést jelent, mint a nappali tagozatos oktatás, még akkor is, ha családalapítás! gondok nem terhelik a fiatalokat. A lemorzsolódásban a magasabb követelmények, a bejárási, családi okok játszottak szerepet, voltak olyanok, akik a munkaidővel nem tudták egyeztetni az iskolába járást. Az csak ezek után fog eldőlni, hogy mit ér a szakmunkásképzőben szerzett érettségi, de az igazgató nem félti sem a tanulóit, sem a pedagógusokat. A szintet a tankönyvek, a tanterv és a vizsgakövetelmények szabták meg, a tanárok pedig nagy lelkesedéssel fáradoztak azon, hogy a követelményeknek megfeleljenek. Behiendy Béla optimizmusát támasztják alá a tanulmányi versenyeken elért eredmények, ahol első ízben szerepeltek a felnőtt tanítványokkal. A megyei versenyen négy tantárgyból háromban a jászberényi szakközépiskolások voltak a legeredményesebbek. Négy megye területi döntőjén pedig matematikából Járomi Vendel az első, történelemből Varga János a második helyezést hozta el, ég szereztek magyarból egy ötödik helyet is a herényiek. Kitűnő szakmunkásvizsga után folytatták a tanulást, az érettségi után pedig a Miskolci Nehézipari Egyetemre felvételiznek — Vendel a gépész, János a jogi karra. A verseny felvételi előkészületnek is jó volt. — A továbbtanulás miatt jobb lett volna talán gimnáziumba járni, vagy később jött az elhatározás? — Géplakatos vagyok, és az, hogy tudom a szakmát, nem lesz hátrányomra, ha felvesznek — mondja Vendel. János egy gimnáziumi év után változtatott iskolát, mert elmaradt az általánosban megszokott eredményeitől. Elhamarkodottan választott szakmát. A kitérő után a versenyen nyújtott teljesítménye önbizalmat adott neki. hogy eredeti elképzelését megvalósítsa. Az iskola is önbizalmat nyert az elmúlt 3 év tapasztalatán. A személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik, hogy a szakmunkás- képzés mellett felkészül jön a nappali tagozatos szakközépiskolai oktatásra is. L. P. Az „expresszív realista Kl)hán György kiállításán képei Bivalyos szekér napkoronggal lyan vigadói élének szán. ták itt a gyulai népkert központjában. Megjegyezném, hogy a költő Si- monyi Imre által oly szépen megénekelt híres és népszerű nyári színkör is itt működőit. Később — 1952 és 1975 között — volt művelődési ház, majd 1979-től itt kapott otthont a több, mint 3000 festményből és grafikából álló Kohán-ha- gyaték. A tátogatok általában elismeréssel szólnak arról, hogy az épület a többszöri átalakítás után is őrzi a századforduló hangulatát. E múzeum leglényege természetesen a Kohán-életmű keresztmetszetét bemutató kiállítás: a különleges dinamikájú. nagy méretű táblaképek, a rendkívül biztos kézről tanúskodó -grafikák, a .Hányás” és „bivalyos” képek, az erőt sugárzó paraszt- asszony-sorozat, az elmúlást oly megrendítően idéző képek. — vágner — — fotó: T. K. L. — Igazi szellemi kaland, a gyulai Kohán Múzeumot meglátogatni. A „kaland” alapja az állandó kiállítás képkollekciója: az 1967-ben elhunyt Kossuth-díjas festőművész, Kohán György művészi hagyatéka. Ibos Éva, a múzeum vezetője így jellemzi a kiállításhoz írott „kalauzában” Kohán Györgyöt: „Az Alföldön élő művészek nemcsak emberként, hanem alkotóként is az itt élő emberek felé fordultak. A paraszti élet ábrázolását vállalták. Ennek az életnek verítékes küzdelmeit, ősi indulatait; nem felejtkezve azonban meg az Alföld szín_ és tájbeli szépségéről. Képeiket hol tömör és gyászos drámaiság hatotta át, hol életerős, líra. Expresszív realizmusnak nevezte Németh Lajos az alföldi festő stílusát. S olajfestmét nyein Kohán ezzel a szemlélet- móddal vállalt rokonságot”. A múzeumban tett látogatásunk alkalmával Ibos Éva bemutatta magát az épületet is. — A múlt század végén épült — eredetileg amoA csarnok méltó otthona a gyűjteménynek Az 1960-ban festett „Parasztasszony”
