Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-06 / 104. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁJUS 6. Hazánk vendége Daniel Ortega Gorbacsov és Honecker moszkvai megbeszélései (Folytatás az 1. oldalról.) Losonczi Pál tájékoztatót adott hazánk belső helyzeté­ről, gazdasági gondjainkról és teendőinkről, gazdaságirá­nyítási rendszerünkről. Szólt az MSZMP XIII. kongresz- szusának munkájáról, a párt feladatairól. Nemzetközi kér­désekkel összefüggésben is­mertette a magyar álláspon­tot az enyhülés megtorpaná­sának és a feszültség növe­kedésének okairól. Aláhúz­ta: hazánk támogatja a poli­tikai és gazdasági független­ségük megszilárdításán mun­kálkodó országokat, köztük Latin-Amerika országait is. Losonczi Pál üdvözölte azo­kat a kezdeményezéseket, amelyeket Nicaragua kor­mánya tesz a feszültség eny­hítéséért, a párbeszéd fenn­tartásáért és a jószomszéd­ság megteremtéséért a kö­zép-amerikai térségben. Daniét Ortega ismertette Nicaragua helyzetét, a meg­oldásra váró politikai és gaz­dasági feladatokat, beszélt népe helytállásáról. Hangsú­lyozta: a sandinista kormány folytatja a politikai pluraliz­mus és a vegyes gazdálkodás gyakorlatát; a nemzetközi életben pedig az el nem kö­telezettség irányvonalát kö­veti. Daniel Ortega aláhúzta or­szága készségét az Egyesült Államokkal folytatandó egyenlő jogú tárgyalásokra, a kétoldalú kapcsolatok rende­zésére. Megerősítette: Nica­ragua kormánya a jövőben is erőfeszítéseket tesz a kö­zép-amerikai problémák tár. MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a szovjet párt más vezetői va­sárnap Moszkvában* az SZKP Központi Bizottságá­nak épületében a nagy hon­védő háború veteránjaival találkoztak. A találkozón mondott beszédéiben Gor­bacsov hangsúlyozta, hogy sohasem feledhető mindaz, ami a háború idején tör­tént, nem feledhető a szov­jet hadsereg harcosainak, a partizánoknak s a hátország­ban dolgozóknak a hazafias és internacionalista hőstette. • * * A szakszervezeti és a mun­kásmozgalom egysége a bé­kéért vívott harcban — ezt a kérdést vitatták meg a Moszkvában megrendezett „A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója és a szakszervezetek” elnevezé­gyalásos, igazságos rendezése érdekében. Losonczi Pál és Daniel Or­tega állást foglalt a Conta- dora-csoporthoz tartozó or­szágok és más békeszerető államok politikai rendezési kezdeményezéseinek támoga. tása mellett. Kiemelték, hogy e csoport javaslatait minden eszközzel támogatni kell. Megállapították: fejlődnek a magyar—nicaraguai államkö­zi kapcsolatok, s bővül az együttműködés, erősödik a két nép barátsága. Daniel Ortegát délután a Központi Bizottság székhá­zéban fogadta Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen áttekintet­ték a'magyar—nicaraguai kapcsolatok alakulását és a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, különös tekintettel a Közép. Amerikában kiala­kult helyzetre. Az MSZMP főtitkárhelyettese megerősí­tette a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság szolidaritását a haladó, anitiimperialista el nem kötelezett politikát folytató Nicaraguai Köztár­sasággal. Pártunk és népünk támogatásáról biztosította a Sandinista Nemzeti Felsza- badítási Frontnak, a nicara­guai népnek az ország nem­zeti függetlensége és a for­radalom vívmányai megvé­désére irányuló erőfeszítése­it, konstruktív nemzetközi törekvéseit, a közép-amerikai válság békés, tárgyalásos sű nemzetközi szakszerveze­ti tanácskozás résztvevői. * * * A Honvédő Háború Ér­demrend első fokozatával tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége Alessandro Pertinii olasz köztársasági elnököt. A neves politikus a fasizmus elleni harcban szerzett sze­mélyes érdemei elismerése­ként, a győzelem 40. évfor­dulójának alkalmából kapta a magas szovjet kitüntetést. BELGRÁD Szombat délután 3 óra 5 perckor Jugoszlávia-szerte egyperces néma csenddel rendezése érdekében tett ja­vaslatait. A tárgyaló felek elítélték az imperializmus szélsőséges köreinek a Nicaragua! Köz­társaság elleni aknamunká­ját, az amerikai adminisztrá­ciónak a közelmúltban meg­hirdetett gazdasági embar­góját, a fiatal köztársaság nemzetközi elszigetelésére iráííyuló törekvéseit. A találkozón kölcsönösen ■megállapították, hogy a két ország kapcsolatai a nicara­guai forradalom győzelme óta sikeresen fejlődnek az élet minden területén. Kife­jezték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front készségét a dinamikusan fej­lődő magyar—nicaraguai kapcsolatok további elmélyí­tésének elősegítésére. Este Losonczi Pál és fele­sége díszvacsorát adott Dá­niel Ortega és felesége tisz­teletére a Parlament Vadász- termében. A díszvacsorán Losonczi Pál és Daniel Or­tega mondott pohárköszön­tőt. Daniéi Ortega felesége, Ro­sario Murillo tegnap a fővá­rossal ismerkedett. Este Daniel Ortega találko­zott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség vezetőivel. tValid Maszri, a DÍVSZ élnöi-| ke és Cservény Vilmos főtit­kár tájékoztatta azokról az akciókról, amelyeket a világ- szövetség szervez a nicara­guai nép küzdelme iránti szolidaritás erősítésére. A Nicaraguai Köztársaság elnöke tegnap este találko­zott a sajtó képviselőivel. megemlékeztek Tito elnök­ről, aíki öt évvel ezelőtt hunyt el. Erre az egy percre az egész országban leállt a forgalom. A jugoszláv ál­lamnak és a Jugoszláv Kom- ímun,isták Szövetségének1 legmagasabb szintű képvise­lői ezzel egyidejűleg meg­koszorúzták a néhai elnök fehérmárvány síremlékét a Virágok Házában. BONN Több tízezren emlékeztek meg szombaton Frankfurt­ban, Hamburgban s Köln­ben a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójáról. A felhívást a megemléke­zésre a „Felszabadulás és a ■béke 40. évfordulója — kez­deményezés” nevű, antifa­sisztákat, szociáldemokratá­kat, szakszervezeteket, kom­munistákat és a zöldeket tö­mörítő szervezet adta ki. Hz amerikai embargó miatt Nicaragua a BT sürgős összehívását kéri A nicaraguai kormány ma kérni fogja a Biztonsági Ta­nács sürgős összehívását az orzág ellen elrendelt ameri­kai kereskedelmi és gazda­sági embargó ügyében — je­lentették be pénteken hiva­talosan Managuában. A ni­caraguai kormány nyilatko­zata hangsúlyozza, hogy a washingtoni lépés fenyegeti a térség békéjét, aláaknázza a közép-amerikai válság po­litikai rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Reagan Bitburgban Ronald Reagan, az Egye­sült Államok elnöke és Hel­mut Kohl, az NSZK kancel­lárja, tegnap délben elláto­gattak az alsó-szászországi Bergen-Belsenbe, ahol az egykori koncentrációs tábor területén megemlékeztek a nácizmus áldozatairól. Mint ismeretes, a bergen- belseni tábor, ahol több mint negyven nemzet ötvenezer halottja nyugszik tömegsí­rokban, csak a nemzetközi és amerikai közvélemény hatalmas nyomására került be végül is Reagan hivata­los NSZK-beli programjába. Ronald Reagan amerikai elnök hivatalos NSZK-beli látogatásának keretében teg­nap délután Helmut Kohl nyugatnémet kancellár je­lenlétében megkoszorúzta a ■bitburgi katonai temető em­lékművét. A mintegy kétezer rendőr által biztosított ak­tus idején több százan tün­tettek a kisvárosban, tilta­kozásul az ellen, hogy Rea­gan és Kohl olyan temetőt választottak az amerikai— nyugatnémet „történelmi megbékélés” szimbólumául, amelyben a hitleri hadsereg kétezer katonájának és a Waffen—SS 47 tagjának sírja található. Reagan és Kohl egyaránt megerősítette, hogy a bit­burgi eseményt annak jelké­péül szánják, hogy az Egye­sült Államok és az NSZK végleg „megbékéltek” egy­mással. a második világhá­borús ellenségekből barátok­ká, szövetségesekké váltak. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap Moszkvában találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP fő­titkárával, az NDK Állam­tanácsának elnökével, aki szombaton érkezett baráti látogatásra a szovjet fővá­rosba az SZKP Központi Bi­zottsága és a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének meghívá­sára. A szívélyes légkörű és a teljes egység jegyében tar­tott megbeszélésen Erich Ho­necker tolmácsolta az NDK dolgozóinak üdvözletét a nagy honvédő háborúban aratott győzelem közelgő 40. évfordulója alkalmából. Hangsúlyozta: a Szovjetunió, a szovjet fegyveres erők dön­tő szerepet játszottak a fa­sizmus szétzúzásában az eu­rópai népek, — köztük a né­met nép — felszabadításában a hitleri elnyomás alól. A győzelem tette lehetővé, hogy német földön — a tör­ténelemben először — a dol­gozók állama jöjjön létre. A Német Demokratikus Köz­társaság a jövőben is hű ba­rátja és megbízható szövet­ségese lesz a Szovjetunió­nak, és a szocialista közös­ség többi államaival együtt nem fogja sajnálni erőfeszí­téseit a szocializmus pozí­ciójának megszilárdítása, az európai béke megóvása ér­dekében — hangsúlyozta Erich Honecker. Rámutattak arra, hogy az első csapás mérésére szol­gáló amerikai rakéták foly­tatódó telepítése az NSZK Szombaton délután a nyu­gatnémet fővárosban komp­romisszumos záróközlemény elfogadásával és nemzeti sajtókonferenciák megtartá­sával véget ért a hét vezető tőkés ország állam- és kor­mányfőinek tizenegyedik csúcstalálkozója. Az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország Nagy-Britan. nia, a Német Szövetségi Köz­társaság és Olaszország ve­zetőinek háromnapos tanács­kozását összegző dokumentu­mot Helmut Kohl, az NSZK kancellárja ismertette a nyu­gatnémet parlamentben meg­tartott záróülésen. A bonni csúcs lefolyását döntő mértékben méghatá­területén, valamint az a tény, hogy a Szövetségi Köz­társaság gyakorlatilag csat­lakozik a hadászati védelmi kezdeményezés nevet viselő „csillagháborús” tervekhez, ellentmond annak a nyugat­német kijelentésnek, amely szerint a német föld soha többé nem lehet egy újabb háború forrása. Német antifasisztáknak emléket állító múzeumot avattak fel tegnap ünne­pélyes keretek között a Moszkva melletti Kraszno- gorszkban, ahol 1943 júliusá­ban a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának kezdeményezésére megala­kult a hitleri fasizmus ellen küzdő németek „Szabad Né­metország” elnevezésű nem­zeti bizottsága. Az emlékmúzeum megnyi­tásán részt vett Erich Ho­necker, Herbert Mies, a Né­met Kommunista Párt elnö­ke, Horst Schmitt, a Nyxr ■gaÜ-berlini Szocialista Egy­ségpárt elnöke és Irma Ga~ bel-Thälimann, Ernst Thäl- mann-nak, az NKP hitleri koncentrációs táborban meg­gyilkolt elnökének leánya. Szovjet részről jelen volt Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a moszkvai városi párt- bizottság első titkára. Pjotr Gyemicsev, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Szovjet­unió kulturális minisztere és íKonsztantyin RusfcakoviJ lázi SZKP KB titkára. Baráti látogatását befejez­ve Erich Honecker tegnap hazautazott Moszkvából. rozó amerikai—francia ellen­tétekre az utolsó pillanatban sikerült kompromisszumos megoldást találni. A záró­közlemény szerint a résztve­vők egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kereske­delem liberalizásáról meg­tartandó tanácskozássoroza­tot „amilyen hamar csak le­hetséges”, össze kell hívni az Általános Vámtarifa- és Ke­reskedelmi Egyezmény (köz­ismert nevén: a GATT) ke­retében. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a hét vezető tő­kés állaim jövő évi, tizenket­tedik csúcstalálkozóját Ja­pánban tartják. Kompromisszumos záróközleniény elfogadásával Véget ért a bonni csúcstalálkozó A hitleri birodalom végnapjai A kapituláció Hitlerista katonák lefegyverzése Berlinben Hitler halála és Berlin eleste egész Németországban — amennyiben így ne­vezhetjük a Wehr­macht és az SS-alakulatok birtokában lévő, egymástól elszakadt területeket — nyil­vánvalóvá tette a teljes ösz- szeomlást. Az államappará­tus és a gazdasági rendszer szétesett, a hadsereg egymás­tól elvágott ellenállási kör. zetekre oszlott. A Führer kinevezett utód­ja, Dönitz tengernagy poli­tikailag szűk látókörű, fana­tikus ember volt. így a kör­nyezetében lévő náci tiszt­ségviselőkkel még ebben a helyzetben is azt latolgatta, hogy miképp biztosíthatnák a birodalom további fenn­maradását. A május 2-án megalakított Dönitz-kor- mányban helyet kapott Hit­ler négy minisztere. Ez az összetétele és jellege szerint egyaránt fasiszta testület el­sősorban abban reményke­dett, hogy viszály támad egyfelől a Szovjetunió, más­felől az Egyesült Államok és Anglia között, s akkor ők átmenthetik uralmukat. Dönitz a német néphez és a hadsereghez intézett rádió- szózatában kijelentette, hogy a Szovjetunió ellen feltétle­nül tovább kell harcolni Egyidejűleg értésre adta, hogy a nyugati fronton ha­marosan véget érnek a had­műveletek. A háború foly­tatódott. .. Az új fasiszta kormány a Dánia közelében lévő Flens- burgban székelt. Valójában nem lőhetett sok illúziója. A • Wermaoht Észak-Olasz- országban állomásozó egysé­gei május 2-án beszüntették az ellenállást. A norvégjai német hadsereg csoport je­lezte, hogy kész letenni a fegyvert. Dönitz május 3-án Friedeburg tengernagyot Montgomery brit marsallhoz küldte, s felajánlotta az ösz- szes északon harcoló német csapat — beleértve a szovjet erők ellen küzdő három had­sereg — megadását. Friede­burg a következő napon alá­írta az Északnyugat-Német- országban (beleértve Hol­landiát is) lévő összes hitle­rista katonai alakulat kapi­tulációjáról szóló okmányt. Kesselring tábornagy május 2-án kérte Dönitz hozzájá­rulását ahhoz, hogy az Alpok északi lábánál összevont „G” hadseregcsoport és a Jugo­szláviában (Szlovéniában) harcoló „E” hadseregcsoport megadásáról tárgyaljon a nyugati szövetségesekkel. Csak a ,,G” hadseregcsoport fegyverletételére kapott en­gedélyt. Az utasítás úgy szólt, hogy az „E” hadsereg­csoportnak a jugoszláv had­sereg ellen folytatnia kell a harcot. Dönitz ezután utasította Friedeburg tengernagyot, utazzon Reimsbe, és érje el, hogy Eisenhower amerikai tábornok, a nyugat-európai szövetséges erők főparancs­noka egyezzen bele a német alakulatok teljes kapituláció­jába kizárólag a nyugati szö­vetségesek előtt. Eisenhower látta, hogy a hitleristák csak időt akarnak nyerni. Meg­üzente Friedeburgnak és a közben hozzá csatlakozott Jodl vezérezredesnek, hogy részmegadásról nem hajlan­dó tárgyalni. A német kül­döttség május 7-én elfogad­ta a feltétel nélküli kapitu­láció okmányát. A dokumen­tumot Eisenhower főhadi­szállásán. még az éjjel német részről Jodl vezérezredes, Friedeburg tengernagy, és Oxenius vezérőrnagy, az an­tifasiszta koalíció részéről Morgan angol altábornagy, Savez francia tábornok, Be­dell Smith és Spaatz ameri­kai tábornok, s Csermurjov és Szuszlaparov szovjet tá­bornok ellátta kézjegyével. A szöveg így kezdődött: „Mi alulírottak a német parancs­nokság megbízásából, ezen­nel feltétel nélkül megadjuk magunkat — jelenleg német ellenőrzés alatt álló összes szárazföldi, tengeri és légi­erőinket, a Szövetséges Ex- pedíciós Erők legfelsőbb pa­rancsnokának és egyidejűleg a Szovjet Főparancsnokság­nak”. A Szovjet Főparancsnok­ság — hangsúlyozva, hogy a háború fő terhét a Szovjet­unió viselte — azt kívánta, hogy a kapitulációs okmányt más formában és körülmé­nyek között újból aláírják. Erre az aktusra május 9-én, hajnali fél egykor került sor Berlinben, ahol Zsukov, a Szovjetunió marsallja, Ted­der, az angol légierő marcali­ja, Spaatz amerikai tábor­nok, De Tassigny francia tá­bornok, német részről pedig Keitel tábornagy, Friedeburg tengernagy és Stumpff repü­lő vezérezredes írta alá vég­leges formájában a doku­mentumot. A hitlerista birodalom el­bukott, a nácizmus történel­mi múlttá vált. Egyes csa­patai ugyan még harcoltak (Csehszlovákiában és Jugo­szláviában), de néhány na­pon belül ezek is megadták magukat. Európa romokiban hevert. A történelemben, még egyet­len háború gém követelt ilyen óriási anyagi és em­beráldozatot, a társadalmi haladás, demokrácia és hu­manizmus ügyét még soha sem fenyegette ekkora ve­szély. A győzelmet ünnepel­ve annak tudatában kellett készülni a békére, hogy az csak akikor lehet tartós és szilárd, ha a győztesek mél­tók maradnak honvédő há­borújuk céljaihoz, Márkus Gyula Következik: A győzelem napja

Next

/
Thumbnails
Contents