Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

1985. MÁJUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 [ Országgyűlési képviselőjelöltjeink ^ 13. számú választókerület — Jászapáti Borics László a jászjákóhalmi Béke Tsz növénytermesztési brigádvezetője Zömök, jókötésű fiatalem­ber, már két ciklusban kép­viselte választókerületét az országgyűlésen. Beszélgeté­sünkkor gumicsizmát, mun­karuhát visel. — Nekem a határ az ott­honom, és a dűlőutakhoz, a kukoricatáblákhoz aligha il­lik a pantalló, meg a fekete cipő. Most is úgy tudtam egy órát szakítani, hogy az egyik munkatársam helyettesít — indokolja sietségét. Hűséges a falujához, tős­gyökeres jákóhalmi: a kö­zépiskoláit Jászapátiban vé­gezte, majd visszatért gaz­dálkodó szüleihez. A mások ügyeit is a szívén viselő fia­talember 1973 óta tanácstag, 1977 óta pedig párttag, 1980- ig megyei tanácstag, és az utóbbi tíz évben országgyű­lési képviselő. — Kétszer szólaltam fel: egyszer a fogyasztók érdek- védelmében, máskor pedig a Jászság mezőgazdasági szö­vetkezeteinek a helyzetét boncolgattam. Bár szerintem a képviselői munka ennél jóval több, sokrétűbb, te­mérdek az apróbb-nagyobb feladat. Hogy a szilárd bur­kolatú utakhoz anyag, asz­falt legyen; hogy hol, mer­re célszerű kezdeni a Jász­apáti—Űjszász közötti vasút­vonal korszerűsítését; hogy megfelelő személygépkocsit kapjanak a hétvégi orvosi ügyelethez, és még sorolhat­nám hosszasan. De nem­csak közügyekkel keresik fél a képviselőt, hanem ak­kor is. ha a gyereket példá­ul nem vették fel az áhított középiskolába. Tanácsot kér­nek: mi legyen, hogy legyen tovább. Ez a tanácskérés, azonban néha hallatlanul bonyolult; hiszen Borics Lászlót nem könnyű megtalálni a széles határban. Munkaideje „kö­tetlen”, mert bizony, ha a dolog úgy kívánja, sem a szombat, sem a vasárnap nem „pirosbetűs”. Egy a biztos a napirendjén: fél öt­kor kipattan az ágyból, vek­ker se kell. volt ideje meg­szokni a hajnali ébredést. A 35 éves fiatalember nem régen építette fel házát négytagú családjának Jákó- halmán. Bár a férfikor delét sem érte el. máris több ma­gas kitüntetés birtokosa. Terveiről világosan reálisan fogalmaz. — Az bizonyos, bárki is lesz hármónk közül a kép­viselő, fel kell kötnie azt a bizonyost..., mert most el­mondható: íme őt választot­ta a 30 ezer ember, benne bízik! Ha én leszek, igyek­szem majd megfelelni; ha nem. a társamnak jó munkát kívánok. Akkor sem érzem magam bukott embernek mivel ez a tíz év is csodála­tos volt. Farkas József a jászapáti Velemi Tsz gépesítési brigádvezetője A 37 éves jászapáti fiatal­ember, akár egy mesebeli vándorlegény; családjától három fontos dolgot örökölt. A munka szeretetét, amely­re aiz egykoron gazdálkodó, majd termelőszövetkezeti tag édesapja édesanyja neveüte. Másodikként azt. hogy az ap­ja helyébe lépett, és a közös gazdaság gépesítési, üzemel­tetési felelőse lett. Ebben a beosztásiban ma is negyven­ötven gép megfelelő üzemel­tetése, karbantartása tarto­zik hozzá. A harmadik szá­mottevő apai örökség a ren­díthetetlen nyugalom. Hír­lik, nehezen tehet őt kihoz­ni a ibéketűnásiből. — Ez a szakmával jár, mi­vel „angyali” türelem szük­séges. a mezőgazdasági mun­kához. Elvégre nemcsak a gépek meghibásodásával, ha­nem az időjárás szeszélyei­vel — esővel, viharral, szá­razsággal — is számolná kell. És azért, hogy rendben men­jenek; a dolgok, szezonban naponta száznál is több kilo­métert utazik, zötykölődik az ember motorral, kocsival a dűlőutakon, mikorra meg­tudja: hogy .halad a munka. Török Sándorra ráillik a megállapítás, hogy a válasz­tók szívóssága révén került az országgyűlési képviselője- 1 öltek közé. .Már a jászapáti jelölőgyűlésen szóba került a neve, de udvariasan megkö­szönte a bizalmat — és ne­mét .mondott. Ideig óráig, mert Jás'zfényszarubar meg­ismétlődött mindez, és itt már nem iillétt kitérni a je­löltség elől. —Az az igazság úgy érzem, enéllkü'l is jól halad a község szekere — jegyzi meg csen­desen. Húsz éve "termelőszövetke­zeti tag, ebből az első tizen­hatot a gépműhelyben esz­tergályosként dolgozta vé­gig. Igaz, ha a szükség üzent érte, aratásikor kombájnra ült, elvégre ha érik a gabo­na, versenyt kell futni az idővel. Pártonkívüli, de a helyi községpolitikai fel.ad.atok megoldásából részt kért, részt vállalt. 1973 óta tanács­tag, sőt a tanács végrehajtó bizottságának is tagja. Kör­zetében, a 40-es választóke- rüietbisn sok az idős ember: olyanok, akiket segíteni keli. A végrehajtó bizottságban sem tétlenkedett, akadt fel­adat bőven hiszen az utóbbi időben fedett piaccal, víz- prptársulatéa!,, iskcCiávals, több portalanítctt úttal, szép .tankkal gyarapodott a nagy­község. A szervező, előkészí­tő munkából se húzta ki ma­gát, de az ásó nyelét ds meg­fogta, ha éppen erre volt szükség. Sőt a 12 éves fiáról, 10 éves lányáról sem feled­kezett meg: mindig érdékelte, hogyan haladnak, boldogul­nak az iskolában. Valóban, hiszen a hajdani járási székhely lakóinak tár­sadalmi munkáját megyei, sőt országos elismerések, ki­tüntetések bizonyítják. Por- talanított utak, felújított egészségügyi, oktatási intéz­mények, sporttelep, új iskola, gondozott parkok, íme a ko­rántsem teljes gyarapodás. Ami. azért kimondva, kimon­datlanul összenőtt az ő nevé­vel is. Nem volt könnyű gyerek­kora: özvegy édesanyja nem kis nehézségek közepette ne­velte a testvérével együtt. Kovácsmester édesapjára — aki egy értelmetlen háború névtelen álodazátaként vesz­tette életét — alig emlékszik. Iskoláit, a gimnáziumot Jászapátiban végezte. — A katonaság követke­zett, majd keveset dolgoztam más területen, és szinte azon­nal tanácsi dolgozó tettem — emlékszik vissza az ötvenes évekre. Csoportvezető *a járási ta­nács titkárságán tanácselnök — Már azt is nagy meg­tiszteltetésnek tartom, hogy egyáltalán képviselőjelölt te­hettem. Ügy érzem, az eddi­gi munkahelyi, meg a köz­ségért végzett tevékenysé­gemért ért ez a jelentős elis­merés. Ami a terveimet ille­ti azt latom, hogy a többi környező település is hbz- zánk hasonló gondokkal küszködik: több út, járda, csatorna, víz kellene. Ezek' természetesen csak vázlatszerű elképzelések, bár úgy gondolom, bánmelyi- kőnlk.re is adják a szavazók a voksukat, a feladatok hason­lóak lesznek. Jászfénysza rután, majd Jász­apátiban, 51 éves, egy lánya van, aki már férjhez ment. Azt már nem ő mondja, hanem a ta­nács dolgozói jegyzik meg: alig tartózkodik odabeiín, folyton szervez, 'kilincsel, ér­vel, vitatkozik a „szőkébb haza” érdekében. Véletlenül sem tartozik az „íróasztaiör- zők” táborába. Ráadásul jó- néhán.y társadalmi elfoglalt­sága is akad 1959 óta párt­tag. a községi pártbizottság tagja, az MHSZ helyi elnö­ke. Vajon hogyan jut ennyi feladatra idő? — Csak úgy, hogy nem vá­lasztom szét őket, hiszen ez. lehetetlen. Ha emberekkel beszélgetek, ügyekről tanács­kozunk, olykor mint tanács­elnök, máskor MHSZ-akti- vista, esetleg régi barát, is­merős vágyók jelen. És mindez jószerével naponta változik, annyira sokrétű ez a tevékenység. D. Sz. M. Török Sándor a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke Napirenden a közművelődés H munkahelyi művelődésben élen járnak a szocialista brigádok Ülést tartott a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa Tegnap Szolnokon, az SZMT-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa. A tanács tag­jait és az ülésen meghívottként résztvevőket Tóth János, az SZMT elnöke köszöntötte. Az ülés elnökségében helyet foglalt Roland Ferenc, a SZOT kulturális és agitációs pro­pagandaosztályának vezetője. Árvái István, a Szakszerve­zetek Szolnok Megyei Tanácsának vezető titkára. Jakafics Árpád, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának osztály- vezetője. Az ülés ünnepélyes aktus­sal kezdődött: Árvái István átadta az Agroker Kállai Éva Szocialista Brigádjának az Országos Béketanács em­lékplakettjét, a Május 1. Ru­hagyár Váci Mihály nevét viselő közösségének .pedigf a Béketanács elismerő okleve­lét — mindkét brigád több esztendős aktív békemozgal­mi tevékenységével érdemel­te ki a kitüntetést. Fontos, közérdekű téma szerepelt az ülés napirend­jén: a megye szakszervezeti szerveinek közművelődési te­vékenységéiről, a tapasztala­tokról és a további feladatok­ról tanácskozott a testület. Egyebek között megállapítot­ták, hogy jó feltételeket te­remtettek a közművelődési munka tartalmi és formai gazdagításához a vállalati művelődési bizottságok. Munkájuk nyomán intézmé­nyesen szervezett kapcsolat bontakozott ki a termelés, a kultúra viszonyában. Fontos eredmény, hogy létrehozásuk óta egységesebbé, összehan- goltabbá. célirányosabbá vált a közművelődés munkahelyi tervezése. A szakszervezetek irányításával folyó közműve­lődési munka személyi es tárgyi feltételei is javultak. Szakemberek kerültek köz- mjűvelődési funkcióba; ugyanakkor anyagi problé­mák jelentkeztek egyes mun­kahelyek kulturális életében — a művelődésre fordítható összegek reálértékének csök­kenésével. Továbbra is tény, hogy a művelődési •szakemberek egy része ak­ciókban és rendezvényekben gondolkodik, s nem a konk­rét igények alapján tervezi és végzi munkáját. örvendetes, hogy a szocia­lista brigádok jelentős része megtartotta korábbi pozíció­ját a munkahelyi művelődés­ben. A szocialista brigádok képezik a munkahelyi mű­velődés tömegbázisát, a mű­velődési vállalások jobban tükrözik a valóságos igé­nyeket és szükségleteket, nem a brigádok közötti ver­senyt szolgálják. hanem az egyéni kibontakozást és a kö­zösség segítését. A szakszervezetek művelő­dési munkájában fontos sze­repet tölt be a könyvtári hálózat. amely az SZMT központi könyvtára szakmai, módszertani segítségével, irányításával végzi tevékeny­ségét. Több munkahelyen hagyománnyá váltak az író­olvasó találkozók, az irodal­mi estek, az olvasópályáza­tok és a könyvtárak egyéb közművelődési rendezvényei. Az írásbeli jelentés és a szóbeli kiegészítés a tanács több tagját és meghívott résztvevőt serkentett hozzá­szólásra. Az elvi és gyakor­lati fogantatású vita jelentős mértékben hozzájárult az ülésen lefogadott állásfogla­lás teljesebbé tételéhez: Szót kért Roland Ferenc, Jaka- tics Árpád, Somogyi Attila, a TRVVV szakszervezeti bi- feotitságának titkára; Ibolya László, a Tisza Cipőgyár mű­velődési központjának igaz­gatója; Szigeti László, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyei bizottságának propagandistája; Bauer Ist­ván, a Tiszamenti Vegyimű­vek szakszervezeti bizottsá­gának titkára; Lévai József- né a KPVDSZ megyei bi­zottságának szervező titká­ra; Miklós József, a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet igazgatóhelyettese; Rada Sándor, a Varga Ka­talin Gimnázjum szakfel­ügyelője. Romhányi László, a Medosz megyei bizottságá­nak munkatársa és Szalon- tainé Pádár Mária, az SZMT központi könyvtárának igaz­gatója. Egészségügyi tudományos napok D téma: a szív és az érrendszer betegségei A tej­és hústermelési verseny eredménye A szarvasmarhatenyésztés és -tartás időszerű kérdéséről tartott ülést a Debreceni Akadémiai Bizottság a túr- kevei tanács dísztermében. Az ülés után a megyei hús- és tejtermelési verseny ered­ményét hirdették ki. 1984-ben a tejtermelési versenyben az első kategó­riában 26, a második kategó­riában 15 nagyüzem nevezett be, a hústermelési verseny­ben 5 gazdaság vett részt, a kistermelők közül 147-en in­dultak. A Szolnok megyei tej ter­melési verseny első kategó­riájában az ötszáznál na­gyobb magyar tejelő állo­mánnyal versenyzők közül 3. helyezést ért el a Törökszent­miklósi Állami Gazdaság, 2. a tiszaföldvári Lenin Tsz lett. A versenyt a Palotási Álla­mi Gazdaság nyerte, ötszáz­nál kisebb magyar tejelő ál­lománnyal versenyzők közül 3. a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz, 2. az abádszalóki Lenin Tsz, 1. a jászapáti Velemi Endre Tsz lett. A hústermelési versenyben egy díjat adtak ki, ezt az öcsödi Szabadság Tsz-nek ítélték oda. A kistermelők tejtermelési versenyében az első kategó­riában a tárgyévben értékesí­tett összes tejmennyiség alapján a 3. Bene Ferenc (Tiszaderzs), 2. Bede Ferenc (Szolnok), az 1. Szeremi Ist­ván (Túrkeve) lett. Második kategóriában (az egy tehénre jutó átlagos tejértékesítés alapján) a 3. Szabó Ferenc (Túrkeve), a 2. Kardos Sán­dor (Túrkeve), az 1. Hapek Zoltán (Örményes) lett. A díjakat dr. Bereczki La­jos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese adta át. Huszonharmadszor, ren­dezték meg a Szolnok me­gyei egészségügyi tudomá­nyos napokat. A tanácskozás elnevezése az előző években „orvos-gyógyszerész napok” volt. A változás oka. hogy az elhangzott előadások szer­zői. munkatársai között sok szakdolgozó — ápolónők, műtősnők. gyógytornászok, anaszteziológusok — szerepel. A megyei tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőinté­zetének. az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete me­gyei bizottságának, a megyei tanács vb egészségügyi osz­tályának és gyógyszertári központjának rendezvényén mintegy kétszázötvenen vet­tek részt a megye egészség- ügyi intézményeiből. A rendezvénysorozat teg­nap délelőtt kezdődött. A Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ színháztermé­ben dr, Ignácz István, me­gyei főorvos köszöntötte a megjelenteket, köztük Fá­bián Péitert, a megyei párt- bizottság titkárát. Sipos Ká­rolyt, a megyei taftács elnök- helyettesét. dr. Ormos Mik­lóst, az EDSZ Központi Ve­zetőségének titkárát. A kétnapos tanácskozást dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB tudományos. A Hungarotex Textilkül­kereskedelmi Vállalat, az Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet és a svéd Mölnlycke Consumer Products cég vezetői tegnap Budapesten a Duna Inter­continental Szállóban vegyes vállalatalapító szerződést ír­tak alá. A százmillió forint alaptő­kével létrehozott vegyesvál­közoktatási és kulturális osz­tálya egészségügyi alosztá­lyának vezetője nyitotta meg. Beszélt az ellátás eredmé­nyeiről és hiányosságairól. Elmondta, hogy 1938-hoz, a háború előtti utolsó békeév­hez képest kétszeresére nőtt a kórházi ágyak és három­szorosára az orvosok száma. A szocializmus vívmánya, hogy térítésmentessé tettük az egészségügyi ellátást. Ugyanakkor negatív tenden­ciákkal is találkozunk — mondta az alosztályvezető. Nem kielégítő az emberek egészségi állapota, magas a halálozási arány, sokan kifo­gásolják — joggal — a bete­gekkel való bánásmódot, az ellátás körülményeit. Az elmondottak tükrében dr. Vidovszky Kálmán szólt a következő évek feladatai­ról; emelni kell az egészség- ügyi ellátás színvonalát; ja­vítani a megelőző, gondozó munkát; az egészségügyi szakemberek irányításával, segítségével az egész társa­dalomnak össze kell fogni ráz egészségügyi kultúra fejlő­déséért. A tanácskozás tegnap és ma szekcióülésekkel folyta­tódott. Közel kétszáz i előadás hangzik el zömmel a fő té­máról. a szív- és érrendszeri betegségekről. la’.at Sancella—Hungary Kft neves a jövő év elején Nagy- kátán kezdi meg működését. Svéd gépeken és berendezé­seken, svéd technológiával évente mintegy 400 millió fo­rint értékű egyszer használa­tos pelenkát és egészségügyi betétet állítanak elő, amely­nek háromnegyedét hazai felhasználásra, egynegyedét tőkés exportra szánják. Magyar—svéd vegyesvállalat alakult

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents