Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-29 / 124. szám
1985. MÁJUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Gyermekműsorokról Május utolsó előtti hetében Kőszeg várának falai közé a televíziósok vették be magukat — itt tartották ugyanis a gyermekműsorok és gyermefcfillmek immár hagyományos szemléjét, sorrendben a hatodikat, stílusosan a gyermeknapra időzítve az eseményeket. Szombat délután pedig kétórás kívánságműsorral kedveskedett a televíziónk a gyermekeknek, Három kívánság címmel kis nézőinek Hévéiben beküldött kívánságait teljesítette szorgalmasan és lelkesen. Akárcsak a mesében a televízió nem ismert lehetetlent. így azután liaíbdarúgópalánták együtt rúghatták a bőrt a Rába és az Újpesti Dózsa csapatának tagjaival, úszóváttót rendeztek, amelyben pajtások szálltak vízbe neves olimpikonokkal1, világbajnokokkal, ifjú tánodalénekes találkozhatott rajongásig szeretett példaképével, Katona Klárival, ver- selgető kislány rímes művét költő. Baranyi Ferenc elemezte, mély bölcsességet fedezve fel az egyszerű versikében, kis ..balerinát” az Operaház kiválósága, Keve- házi Gábor emelgette a magasba, s mindez kívánság szerint. És volt aki Rodolfóval bűvészkedhetett együtt, s aki a Neotonékkal randevúzha- itott kedvére. S akadt, aki gyógyító orvosának kívánt ily módon üzenetet küldeni, két kislány pedig, testvérek nyomtalanul eltávozott édesapjukkal: szerettek volna ösz- szetalálkozni. A legkülönfélébb kívánságok, s aki mindezt, egybe ötvözte, egységes keretibe foglalta: a lendületes Dévényi Tibor. Az ő ügyességén múlott, hogy egy .pillanatra sem tört meg a műsor lendülete, pergett-forgott az óriási kívánság-körhinta. A forma —7 kívánságműsor — valójában nem új, hasonló programot szinte minden sátoros ünnep alkalmából szervez és sugároz a televízió, de ennek mégis volt egy eléggé nem dicsérhető sajátossága: a gyermekek nemcsak kértek és egyszerűen kaptak valamit, hanem maguk is cselekvőén vettek részt kívánságuk megvalósulásában. Ügyes, hasznos, okos műsor volt — és ugyanabból a műhelyből került ki, (ezért is szóltam róla), amely az előző napokban hétfőn,, kedden és szerdán bocsátott országos szemlére utóbbi két esztendejének java termését,, egészen pontosan 23 gyermekfilmet és egyéb munkákat. Nos, aki figyelemmel kísérte az adásokat — miként e sorok írója is, aki a kritikusok zsűrijének Itagjakémt vett részt ezen az idei kőszegi szemlén — jóleső érzéssel nyugtázhatta a felvonultatott termés tartalmi és formai gazdagságát, a gyermekműsorok színes polifóniáját, többszólamúságát. Helyet kaptak benne a hagyományos szerkezetű, kosztümös tévéfilimek, lásd Kat- kdcs Ilona rendkívül hangulatos munkája Krúdy-regé- nyéből, a meghatóan érzelmes Tizenhat város tizenhat lánya, mely általános emberi értékek szuggerálását vállalja mesésen csillogó, de ugyanakkor feszülten drámai formában. Más színt képviseltek a mai tárgyú filmek, például a gyermekek mindennapi problémádhoz is kötődő Kismaszat és a gézengúzok; a paletta színeit gyarapítják a kifejezetten, tanító tartalmú, de játékos szellemű műsorok, mint az utánozhatatlan Levente Péter derűs erkölcsi „leckéje”, amelyben kicsiket vezet rá az együttélés fontos szabályaira. Aztán ott vannak a különböző ismeretterjesztő filmek, melyek az által válnak értékessé, hogy értékek népszerűsítésére vállalkoznak, méghozzá a tudománynak kijáró .komolysággal, de ugyanakkor ötletesen alkalmazva a képi kifejezés televíziós eszközeit. Milyen szellemesen látványos például A tükör vagy a Tesitünik-sorozat! És még nem is említettem Süsüt, a sárkányt! Vagy akár egy másik mesefigurát, Sebaj Tóbiást,- a teremtő erőnek ezeket a példás eredményeit. (Nem véletlen rendkívüli népszerűségük a gyermekek körében.) Mindkettő Csukás István költő agyából pattant ki — nemes irodalom —, de egy csapat tökéletes összmunkájával, Szabó Attila rendezői irányításával lett .televíziós valósággá; maradandó alak, a mesevilág eddig ismert, nevezetes figuráinak „panteonjában”. Süsü, ez a kicsit esetlen, butácska óriás, aki egyáltalán nem hős, de ugyanakkor rendre hősi tetteket hajt végre a közösség javéra, s aki épp ezért végtelenül emberi, rokonszenves és szív- közeli gyermeknek és bizony felnőttnek egyaránt. Példázva azt is: a jó gyermekfilm a felnőttek számára is élvezetes „olvasmány”! Ez a jámbor sárkány a viliág talán legnagyszerűbb embere. Érthető, hogy a kritikusok neki ítélték a pálmát, a szemle egyik díját. Annak tudatában is, hogy a mi sárkányunk olykor bizony beszédében vét a magyar nyelv szabályai ellen, így azután akár rossz példát is mutathat a gyerekeknek. Ez arra intheti a gyermekeknek szánt műsorok alkotóit, hogy különösképp ügyeljenek a műsorok nyelvi tisztaságára, s tévéfiiilmekben, tévéjátékokban is az ábrázolás művészi szempontjai mellett érvényesítsék maradéktalanul a jóra, a helyesre tanítás okosan adagolt didaktikai szándékait. Mert ahogy ez a kőszegi Jurisich vár lovagtermében, a szemléhez kapcsolódó eszmecserékben is elhangzott: egyáltalán nem közömbös, milyen értékek szolgálatába szegődik, milyen magatartásformákat sugalmaznak a televízió gyermekműsorai. A Kárókatonák még nem jöttek vissza, a Gion Nándor regényéből készült András Fe- renc-í'ilm például azzal is magára hívta a figyelmet, hogy egy veszélyben lévő kapcsolat, ember és természet bensőséges viszonyának szépségét villantotta fel, sajátos értékként, mélyen szimbolikus, humánus tartalmában. A Kisrmaszat és a gézengúzok pedig azáltal emelkedett ki a termés átlagából — a megvalósítás színvonalbeli egyenetlenségei ellenére is —, mert egy kivételesen szép erényt, az önzetlen segítés erényét ragyogtatja fel. (Néhány gyermek egy elhagyott kisfiút igyekszik visz- szajuttatni ismeretlen szüleihez a nagyváros forgatagában..) És ezt vonzóan, sók-sok humorral ábrázolja. Talán ezért is nyerte el a gyermek- nézők teljes rokon&zenvét, az ország különböző részein szavazó gyermekek ezért adták neki legtöbb vofcsukat. A film feltűnő sikere egyébként arra is figyelmeztet, hogy a képzeletre élénken ható mesék mellett a gyerekek főleg azokat a műveket kedvelik amelyekben saját életük konfliktusainak megoldására kereshetnek és találhatnak „válaszokat”. A gyermekiillmek és műsorok üde, zöld szigetet képeznek a tévéprogramok száraz, egyhangú, szürke sivatagában — hangzott el Kőszegen. S ebben kételkedni nincs okunk, ha minden pontján még ez a sziget sem zöldell teljes erővel. Valkó Mihály Szolnokon folytatódott a bírósági eljárás Az anya tanúvallomása — Az apa csak perceket késett Helyszíni szemle — Bizonyítási kísérlet a tett színhelyén I Mit mond az édesanya? Mennyi idő alatt érhetett az iskolától az utcájuk sarkáig Nagy Mariann, ahol utoljára látták élve? Mikor érkezett haza a két iskolatársa, akikkel együtt indult el a tanítás után? Mikor és menynyi idő alatt történhetett a bűntett? Hány és mekkora lyuk van az elhagyott temető kerítésén? A vádlott képes-e elmozdítani a sír fedlapját, amely alatt a kislány holttestét megtalálták? Felismerhette-e, láthatta-e a vádlott arcát, a temetőben októberben este fél 6 után az arra kerékpározó asszony? Bővül a gyulai Várszínház műsora A tervezettnél több műsort kínál az idén a gyulai Várszínház: a két új magyar történelmi dráma bemutatóján, az Erkel-err;lékműsoron, és a lírafesztiválon kívül sor kerül a Játékszín, az Universitas együttes és a Jókai Színház gyulai szereplésére is. A Játékszín az őszi budapesti bemutató előtt Gyulán június 22-én és 23-án játssza Szigeti József a „Vén bakancsos és fia. a huszár” című népszínművét; a darab rendezője Berényi Gábor, s a főbb szerepekben Paláncz Ferenc, Dégi István, Cseke Péter és Peremartoni Krisztina lép színre. A budapesti Universitas együttes július 13-tól 29-ig a Várfürdőben fogja a gyermekeknek játszani Benedek Elek „Több- sínes királyfi” című mesejátékát. A békéscsabai Jókai Színház Csukás István „Ágacska” című gyermekdarabjával szerepel, szintén a Várfürdőben. Elkészült az ősbemutatók szereposztása is. Szabó György „Kun László szerelmei” című történelmi szomorújátékában (ősbemutató július 5-én, rendező Ács János) egyebek közt Szé- lyes Imrét. Máthé Gábort, Gellei Kornélt, Zolnay Zsuzsát, Verebes Istvánt és Kovács Adélt láthatja a közönség. Gosztonyi János, „A festett király” című tragikomédiájában (ősbemutató július 20-án, rendező Darvas Iván) többek között Tyll Attila, Bubik István. Esztergályos Cecília, Kubik Anna, Fumtek Frigyes, Ruboldödön Fonyó István és Nagy Zoltán játszik. Kötvény, nevelési központra A városközpontban létesítendő nevelési központ kivitelezésének meggyorsítása érdekében a balassagyarmati városi tanács idén kötvényeket bocsátott kj húszmillió forint értékben. Valamennyi kötvényt megvásárolták. A vevők között nemcsak a balassagyarmati és Nógrád megyei lakosok vannak, szép szómmal jelentkeztek az ország más tájairól is. Többek között ezekről a kérdésekről akart a helyszínen meggyőződni a Fővárosi Bíróság. Ezért dr. Strausz János és Kállainé dr. Horváth Ibolya bürntetőtanácsa hétfőn, Szolnokon folytatta annak a bűnügynek a tárgyalását, amelynek vádlottja a 49 éves Magda János áldozata pedig a 7 éves Nagy Mariann. Hétfőn a kora délutáni órákban a Szolnok Megyei Bíróság tárgyalótermében tanúként hallgatták ki Nagy Jánosnét, a megölt kislány édesanyját, aki a korábbi eljárásban egészségügyi okok miatt nem tudott a bíróság előtt tanúvallomást tenni. A büntetőtamács elnöke az asz- sízonyt (akinek januárban kisfia született) előszói- a családi életéről, az előző házasságáról, a vólit férjével való kapcsolatáról kérdezte. Felmerült az is, hogy milyen viszonyban vannak a második férj (akivel 10 éve él együtt) három fivérével. Az asszony válaszaiból rendezett családi élet rajzolódott ki. A második kérdéscsoport a kislány természetére, szokásaira időbeosztására vonatkozott. Az anya elmondta, hogy nem sókkal a tanévkezdés előtt, 1983 augusztusában költöztek a Szivattyú u. 20. sz. házba. (Alig négy hónapig laktak ott, kislányuk meggyilkolása után egy hónapon belül elköltöztek.) Mariannt mindennap elkísérték az iskolába, és este érte mentek. A bűncselekmény napján is! Szokás szerint az apa este fél 6-kor indult a gyerekért. Elkésett! Ugyanis 20 perccel korábban véget ért a tanítás, miként már az előző napon is, mert az úszótanfolyam miatt megváltozott az órarend. Mivel nem találkozott a kislánnyal, előbb hazament, majd újból arz iskolában kereste, utána a környéken lakó diáktársainál, akikkel Mariann együtt szokott az iskolából hazaindülni. Ezek után zseblámpával átkutatta a házukkal szemben lévő elhagyott izraelita temetőt. — Miért? — kérdezte a büntetőtanács elnöke. — Mert úgy rémlett neki, hogy zajt hallott a temető felől, amikor a kislányért indult, — mondta az asszony. — Kétségbeesésünkben és tanácstalanságunkban végül a rendőrségre mentünk. Este nyolckor már nálunk voltak, azután katonák jöttek, és ők ás átkutatták a temetőt. Az asszony tanúvallomását követően a bíróság a vád és a védelem képviselője, — természetesen a vádlott jelenlétében — helyszíni szemlét tartott, megismerkedett a bűntett színhelyével és környéké vei. Végigjárták (mérve és rögzítve az időt) azt az utat, amelyet a bűntett napján Nagy Mariann és két iskolatársa az Újvárosi Iskolától hazafelé megtett. 1983. október 25-én 17 óra 10 perckor csengettek ki. Tíz perccel később vált el Marianntól és Tóth Csabától Földi Mánia, a Hoksári és a Zápor utca sarkán, alig több mint egy perc múlva a kisfiú is elköszönt a Hoksári és a Szivattyú út sarkán. A kislány 50 méterre volt a házuktól. Innen tűnt el percék alatt. Ugyanis szülei vallomása szerint az a.pa 17 óra 30-fcor indult el otthonról. A gyerekek útjának rekonstruálását követően, a bíróság megnézte és megmérte a temető kerítésén található lyukat, majd annak a sírnak a fedlapja következett, amelybe a tettes a kislányt még élve „eltemette”. Miután megmérték az azóta négy darabba tört 81 ezer köbcentiméteres beton és műkőliapot, következett a bizonyítási kísérlet. El tudja-e csúsztatni a vádlott? A védőjével együtt észrevételezte, hogy az összetört betonlap könnyebben megfogható és elmozdítható, mint a sértetlen. Ezért a kísérletet a sír érintetlen iedlapjával is elvégezték Magda János egyiket sem volt képes elcsúsztatni, csak a már elmozdított fedlapot tudta a helyére visszatenni. Ügy látszott, hogy ez sem kis erőfeszítésébe került. A kísérlet után szinte pillanatokon belül feltűnően megdagadt a bal keze. 21 óra 1 perc után történt a következő bizonyítási kísérlet: ekkor kellett Fodor Gerzsonnénak a Hoksári úton elkerékpároznia a temető mellett, ugyanis az asz- szony a korábbi eljárásban is, a Fővárosi Bíróságon is azt vallotta, hogy ő a bűn- cselekmény napján este. fél 6 és háromnegyed 6 között kisfiával hazafelé látta a vádlottat a temetőben, amint a bokrokat széthajtogatva a Hoksári úti kijárat felé tartott. A Meteorológiai Intézet szakvéleménye szerint 1983. október 25-én 17 óra 30 körüli idő. ebben az évben május 27-én a 21 óra 1 perc utáni időnek felel meg. Miután a vádlottat a temetőben a tanú által megjelölt helyre állították, a megadott időben Fodor Gerzsonné ugyanott kerékpározott el ahol akkor este. Ezúttal nem látta a vádlottat. A büntetőtanács valamennyi tagja a vád és a védelem képviselője is meggyőződött róla, hogy nem láthatta. Az asszony viszont határozottan állította, hogy akkor 1983. október 25- én, este fél 6-kor világosabb volt, és kevesebb bokor volt a temető kerítésén. A Fővárosi Bíróságon áprilisi 9-e óta tartó eljárásnak, csak egy részlete, önmagában nem értékelhető mozaikja volt, ami hétfőn este Szolnokon történt. K. K. Endlösung — Emberekés vadak — Fonák világ — Enchográfia — Apokrif — Gravitáció — Megáll az idő — Az áldozat A szabadstrand területén több lépcsőfeljárót alakítottak ki A Tisza II. víztározó abádszalóki partszakaszán már nyáréi éji hangulat uralkodik. A vendéglátósok, büfések csinosítják üzleteiket, a kempingbe megérkeztek az első vendégek, a vízen megjelentek a szörfösök, s vitorlát bontott az első vendéghajó is. Szóval nyárelő ... (Fotó: T. K. L.) A jó idővel megérkeztek az első vendegek is Filmjeink_ a világban Hat produkció képviseli a magyar filmművészetet a krakkói nemzetközi rövid- fiitmfesztiválon. A május végén megrendezendő esemény versenyében Fehér! Tamás „Endlösung” Máriássy Ferenc „Emberek és vadak” Kornis Gábor „Echográfia” Czigány Tamás „Fonák világ” Haris László és Orosz István „Apokrif” valamint Rófusz Ferenc „Gravitáció” című alkotását vetítik. A fesztivál zsűrijének munkájában, részt vesz Varga Csaba, a FICC nemzetközi kritikusi szervezet zsűrijének pedig tagja lesz Krasztel István. A tokiói nemzetközi film- fesztiválon Gothár Péter, „Megáll az idő” című alkotását mutatják be. A május 31—június 9. között megtartandó filmes eseményen a zsűriben Szabó István rendező is helyet foglal. Dobray György „Az áldozat” című produkciója szerepel a Csehszlovákiában május 30—június 1. között megrendezendő dolgozók filmfeszt iválj án.
