Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
1 A gyermekkor Boldogok-e a gyerekek? Hát persze, hogy boldogok — vágná rá a legtöbb felnőtt, s ha tovább kérdeznénk, hogy vajon miért gondolja ezt ilyen kételyek nélküli meggyőződéssel, valószínűleg azt mondaná: — Mert gyerekek. Saját gyerekkora úgy él a legtöbb felnőtt emlékezetében, mint a felhőtlen öröm, védettség, a biztonság, egyszóval a boldogság kora. És ha én akkor boldog voltam — gondolja —, hogyne lennének a gyerekek boldogok most? Az akkor kinek-kinek mást, de mindenkinek valami, a mainál nehezebbet jelent: szegénységet, háborút, félelmeket, amelyekről felnőtt fejjel visszatekintve tud, de akkor — gyerekként — nem vagy legalábbis nem olyan nyomasztó, egész életre sebeket ejtő hatásokként érzékelt. Ha azonban nem elégszünk meg a fényesre törölt emlékekkel, s megpróbálunk fölidézni gyermekkori bánatokat, félelmeket a tudat felejtésre szolgáló mélyrétegeiből, magunk is meglepődünk talán, milyen bőséggel zuhognak elő: a szegénység miatt tehetetlenségükben egymást maró szülők képeivel, bombarobbanásók elfe- lejthatetlen hangjaival, a felnőttekben a ház előtt éjszaka fékező autó keltette félelem sápadtságával. Ez mind igaz — engedne ltjaién korábbi meggyőződéséből képzeletbeli vitapartnerünk, de az a mi gyerekkorunk volt: létbizonytalansággal, háborúval, törvénytelenségekkel .. S ha mi a rosszat úgy el tudtuk süllyeszteni emlékeink mélyére, hogy már-már erőfeszítésbe kerül a fölidézése, mit szóljanak a mai gyerekek, akiknek életét sem háborús, sem egyéb félelmek nem árnyékolják, s akiknek még a szegénység is mást jelent, mint nekünk jelentett valamikor. A mai gyerekek nem szólnak semmit, mert el vannak, foglalva a saját gondjaikkal. Ha megkérdeznénk tőlük, hogy vajon boldogok-e, valószínűleg nagy szemeket meresztenének, nem is nagyon értenék, hogy mit akarunk a kérdéssel. Azután, ha elég bizalmuk lenne hozzánk, s remélhetnék, hogy valóban meghallgatjuk őket, talán beszélnének arról, hogy hamarosan fölmérő dolgozatot írnak, s attól függ, mehetnek-e a tagozatos osztályba, hogy szerintük igazságtalanul büntetést kaptak, hogy egy nagyobb fiú ok nélkül megverte őket, egy felnőtt gorombán rájuk kiabált, mert nevetgéltek a buszon, hogy elvesztettek valamit, s ki tudja, anya vagy apa milyen hangulatban lesz. amikor megtudja, különben is most olyan feszült otthon a légkör, alig szólnak egymáshoz, de az még rosszabb ... /No, de hol vannak ezek a „gondok” a mi gyerekkorunkban mindennapos gondoktól, félelmektől? Bizony, sehol. Csak éppen a gyerekek azokat nem ismerik, nekik mai gondjaik a gondok, s azokat ugyanolyan intenzitással élik át, mint mi a mieinket harmincöt-négy venötven évvel ezelőtt. Segítenünk kell, hogy ezeket a gondokat enyhítsük, hatásaikat csökkentsük, hogy kevesebb legyen a túlterhelt, neurotikus, szorongásos gyerek. Minket nem pátyolgattak annak idején, a szüléinknek kisebb gondjuk ás nagyobb volt, mint a mi szorongásaink, mégis felnőttünk — hallom a lehetséges ellenvetést. Inkább az a baj, hogy elkényeztetjük őket. Gyakori érvelés ez, csak éppen nem vagy alig-alig igaz. Nem pátyolgattak a szüléink, de beszélgettek velünk: anyánk házimunka közben, apánk este vagy a hét végén, faluhelyen esténként, telente, amikor kevesebb volt a munka, de beszélgettünk mi, /gyerekek egymással is. Kiültünk az árokpartra vagy a szomszéd ház padkájára és beszélgettünk. Mint a nagyok — mert akkoriban még ők is beszélgettek. Volt idejük egymásra és ránk. S nekünk is volt időnk: nem sarkallt a n/o- masztó teljesítménykényszer, nem kellett már az általános iskolában az egyetemi fölvételire készülni. Nem kényeztettek, de beszélgettek velünk, s ez segített föloldani a gondjainkat, szorongásainkat. Többet ért, mint a rossz lelkiismeret megnyugtatására szolgáló, ajándékokkal való kényeztetés;. Ahogy gyorsul az élet ritmusa, úgy van egyre nagyobb szükségünk a kitárulkozásra, gondjaink megosztására, de a többieknek egyre kevesebb idejük, kedvük, erejük van, hogy figyelienek ránk. Pedig enélkül nem megy: meg kell hallgatnom a többieket, ha azt akarom, hogy ők is meghallgassanak engem. Mondom, a felnőttéit között is létkérdés ez, de még inkább az a gyerekek között. Nincsl szomorúbb látvány, mint a mesélésbe belefeledkezett gyerek, aki percenként kénytelen megszakítani a mondókáját „Apa, figyelsz?” „Anya, figyelsz?” Azután, ha rájön, hogy nem figyelnek rá, elhallgat, s maga őrlődik a gondjaival. Tehát beszélgessünk a gyerekekkel? Igen, de ha ez túl sok, túl nehéz, legalább figyelmesen hallgassuk meg őket. Kezdetnek az is valami. Ha őszintén tesszük úgysem álljuk meg, hogy ne szóljunk közbe, s abból már beszélgetés is lehet. Bistey András Ära: 2 20 Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Négynapos harc utón Fegyverszünet Libanonban Losonczi Pál kolumbiai Kitüntetett közös gazdaságok A Damaszkuszban folytatott tárgyalások tegnap reggelre meghozták eredményüket. A négynapos harcokat lezáró, véglegesnek hirdetett tűzszünet kezdődött az Amal és a bejrúti táborokban levő palesztin harcosok között. A megegyezés értelmében a libanoni hadsereg 6. dandárjának katonái gyűjtik össze a táborokban levő nagy- mennyiségű fegyvert, s ők szavatolják a táborok és lakóinak védelmét. A pozitív eredményt hozó hosszas megbeszélések Had- dam Szíriái alelnök irányításával folytak, s azokon részt vett az Amal. valamint a baloldali libanoni erőket tömörítő Nemzeti Demokratikus Front küldöttségé, és az arafati politikát bíráló Palesztinái Nemzeti A megyei pártbizottság első titkára ezután átadta a kiváló címet dokumentáló oklevelet a szövetkezet el(Folytatás az 3. oldalon.) Megmentést Front több képviselője. Ez utóbbi tömörülés egyelőre még nem alakította ki végső közös álláspontját a meghirdetett feltételekről. Ugyanakkor az ősz-.. szes érintett fél garanciákat adott arra, hogy további tárgyalásokat folytatnak majd, hogy a lehető leghamarabb és véglegesen rendezzék a konfliktust. Megfigyelők szerint ezt elsősorban Szíria tudná biztosítani — együttműködve Valid Dzsumblat- lal, akinek ütőképes katonai erői ellenőrzik a Bejrúttól keletre húzódó hegyvidék jelentős részét. A tűzszünet kihirdetését megelőzően e hegyvidékről heves ágyú- és rakétatűz zúdult Bejrút sűrűn lakott déli külvárosaira, de nem kímélték a keresztények lakta külső kerületeket sem. A jánoshidai Vöröshajnal Tsz autóbontó üzemében egyebek között IFA-tehergépkocsi családhoz felújított fődarabokat is forgalmaznak. Júniustól pedig kiterjed a választék kis tehergépkocsik alkatrészeire is. A megye három, a kongresszusi, felszabadulási munkaversenyben élen járó, termelőszövetkezetében adtak át tegnap országos kitüntetéseket a tavalyi sikeres gazdálkodás elismeréseként. Az előző évit csaknem 30 százalékkal, azaz 17 millió forinttal meghaladó üzemi termelési érték, több mint 30 százalékos nyereségszint — ezek a tiszaburai Lenin Tsz tavalyi, a közös gazdaság 36 éves fennállása óta legsikeresebb gazdálkodásáról készült beszámoló legfontosabb adatai, amelyek alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa — ebben az ötéves tervben másodszor — Kiváló Szövetkezet címmel tüntette ki a nagyüzem kollektíváját. Az országos elismerés átadása alkalmával megtartott ünnepi közgyűlésen részt vett és felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, jelen volt Benedek Fülöp, a Tészöv titkára. Amint azt Nagy István, a 3800 hektáron gazdálkodó szövetkezet elnöke ünnepi beszédében elmondta, mindössze 14,7 aranykorona értékű földjeiken nem volt könnyű az utóbbi évek köztudottan rossz időjárási feltételei közepette elérniük az említett termelésnövekedést. A megyei állagot meghaladó növénytermesztési eredményeikben a korábbi évek következetes termelésfejlesztési eredményei realizálódtak. Többek között az, hogy esztendőről esztendőre megfelelő arányban fordítottak jövedelmükből gépvásárlásokra, talajjavításra, tápanyag-gazdálkodásra, a szántóföldi növénytermesztésre kevésbé alkalmas területen gyümölcsösök telepítésére. A juhászat országos gondjai közepette is mintegy félezerrel növelték tavaly az anyajuhlétszámot, és a tartástechnológia folyaminisztert fogadott Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Gustavo Castro Guerrerót, a Kolumbiai ^Köztársaság gazdaság- fejlesztési miniszterét, aki a magyar—kolumbiai gazdasági vegyesbizottság ülésén részt vevő kolumbiai küldöttséget vezeti. A miniszter átadta Losonczi Pálnak Belisario Betancur köztársasági elnök személyes üzenetét. Husák látogatása a Szovjetunióban A hónap végén hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Gustáv Hu- sákot az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet miniszter- tanács hívta meg. A tiszaburaiak sikerének titka a hatékonyság Nyolcadszor kiváló a jászszentandrási téesz matos korszerűsítésével, a szakmai színvonal javításával üzemi szinten is jövedelmezővé tették az ágazatot. A téesz tavalyi gazdálkodása nemcsak a termelés abszolút növekedése, hanem a jövedelmezőség alakulásának szempontjából is sikeres volt, ami elsősorban a hatékonyabb munkának köszönhető. Miközben az egy tagra jutó árbevétel egy év alatt 74 ezer forinttal nőtt, ugyanezen idő alatt az egy tagra eső nyereség megduplázódott, meghaladta a 100 ezer forintot. Termelőszövetkezeti szinten országosan is figyelemre méltó, hogy az 1984. évi 23 milliós nyereség az árbevétel több mint 30 százalékát teszi ki. Hozzájárult ehhez az ésszerű takarékosság ís: miközben a szövetkezet termelése 29 százalékkal nőtt, mindössze 9 száz a lék Icai emelkedett az évi költségfelhasználás. A kiválóan gazdálkodó téesz eredményei közül a hatékonysági mutatók kedvező alakulását emelte ki hozzászólásában Majoros Károly. A kedvezőtlen termelői feltételeket — hangsúlyozta — olyan adottságok ellensúlyozzák a tiszaburai gazdaságban, mint a vezetők és a tagság jó kapcsolata, a kollektíva szorgalma, munkaszeretete. Az évről évre javuló eredmények bizonyítják, a téeszbeliék nem feledkeztek meg arról, hogy közös tulajdonukkal gazdálkodnak, jó gazda módjára bánnak földjeikkel, gépeikkel és szellemi erőforrásaikkal. A további fejlődés elengedhetetlen feltétele azonban, hogy a jövőben is fogékony maradjon a szövetkezet vezetése és tagsága a legújabb tudományos-kutatási eredmények, a korszerű technika és technológia iránt. A közösben elért jó eredmények — mondta végezetül Majoros Károly — lehetővé teszik a tagság jobb egyéni boldogulását, és ez meg is látszik Tiszabura arculatának alakulásán. A középiskolások után most a szakmunkásképző intézetek végzős diákjai búcsúznak iskoláiktól, nevetőiktől és szakoktatóiktól. A ballagási ünnepség után meg nagy erőpróba vár rájuk, hiszen a következő hetekben kell számot adniuk a három év alatt tanultakról. Felvételünkön a szolnoki 633. sz. Szakmunkásképző Intézet ballagó diákjait örökítettük meg. — nzs — XXXVI. évi. 121. sz., 1985. május 25., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
