Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-24 / 120. szám

1985. MÁJUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országgyűlési képviselőjelöltjeink ] 8. számú választókerület— Török szentmik fós Roppant céltudatos és na­gyon következetes, —^mond­ta róla a népfront képvise­lője, amikor szűkszavúan bemutatta Hajós Ferencet a jelölő gyűlés résztvevőinek. Azt hiszem, hogy ezek az emberi jellemvonások nél­külözhetetlenek egy ezerta­gú kollektíva irányításához. Különösen egy olyan gyár­ban, amely azon kívül, hogy nagymértékben kiszolgálta­tott a világpiac gyors és rapszodikusan változó keres­letének és kínálatának köte­lezettséget kell, hogy vállal­jon a hazai baromfihús- ellátásban. Mindennek alig több ,rnint fél évtizeddel ez­előtt korszerűtlen technoló­giával, meglehetősen mosto­ha munkakörülmények kö­zött, hallatlan erőfeszítések árán tett eleget a kollektíva. A modern új üzem építésé­nek meghiúsulása után a vállalat fennállása óta, ta­lán a legsúlyosabb krízisét élte át. — Hogy ebből kilábaltunk, Hajós Ferenc a Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója nem az én érdemem, hanem a munkásgárdáé. Még engem is meglepett a szívósságuk és kitartásuk. A többség, a legjobbak maradtak. Pedig hónapokon át igencsak vé­konyka borítékot vittek ha­za. Túl vagyunk rajta, ma már kicsit megkönnyebbülve beszélünk róla, mert fél év­tized alatt hallatlanul sok minden történt. Megkezdő­dött az üzem átfogó korsze­rűsítése, a technológia- és |gyá)rtmányfe*jlesztés. Külö­nösen a feldolgozásban tör­tént figyelemre méltó előre­lépés. Bővíteni tudtuk és to­vábbra is tudjuk a félig- kész, konyhakész termékein­ket. Bejutott a mi csarnoka­inkba is a számítógép. Olyan asszonyok kezelik, akik nem régen még azt sem tudták, hogy mi fán terem. Progra- mozihatóvá tettünk fontos termelési folyamatokat. Egy­szóval forradalmi változást él át ez a kollektíva. Minden szaván átsüt a szakmaszeretet, a dolgozók iránt érzett felelősség. S hogy kisujjában van a szakma, hogy mindent tud a barom­fiiparról, amit egy ember tudhat, ezt senki sem vonja kétségbe. Huszonöt éve dol­gozik ebben az iparágban. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplo­mával, majd szakmérnöki minősítéssel több baromfi­ipari vállalatnál dolgozott már. A Dunántúlon kezdte, végigjárta az üzemi lépcső­fokokat — 13 éve került Törökszentmiklósra igazga­tónak. — Már ízig-vérig mikló- sinak érzem és tartom ma­gam. Amikor ide helyeztek itt vettem lakást, most pe­dig itt építek családi házat. A nagyobbik fiam már fő­iskolás, Szegeden az Élel­miszeripari Főiskolán tanul, a kisebbik 10 éves, ő már Törökszentmiklóson született. Nemcsak a végleges ott­honteremtés bizonyítja kö­tődését, hanem az az akti­vitás is amellyel részt vesz a város közéletében. Először Pgy évtizede választották a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjává. Az idén a harmadik alka­lommal, a harmadik ciklus­ban tagja a párt mindkét vá­lasztott testületének. Nem­csak az foglalkoztatja hát, ami a gyárkapun belül tör­ténik. A 27 ezer lelket szám­láló Törökszentmiklós és a városkörnyéki települések napi gondjait, fejlődési lehe­tőségeit, de ugyanakkor an­nak korlátáit is, épp olyan jól ismeri mint a gyárét. Ugyanazt vallja, mint kép­viselőjelölttársa Papp Lajos: A majdani képviselőnek és mindenkinek aki vállalja, hogy a közösségért dolgozik azon kell fáradoznia, hogy komfortosabbá váljék a vá­lasztókerület lakóinak élete. Hogy miként, erről már le­hetnek eltérő elképzeléseik. Papp Lajos a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkára Közvetlen, készséges, könnyen oldódó embernek ismertem; olyannak aki gyorsan tud kontaktust te­remteni. Egyenes, nyílt, nem híve a sok beszédnek. Kide­rült, hogy akkor különösein nem, ha saját magáról van szó. A munkájáról, a vá­rosról, a Törökszentmikló- siak örömeiről, gondjairól, sikerekről, kudarcokról szí­vesen, elfogulatlanul beszélt. De szófukarrá vált, amikor életútjáról, pályafutásáról faggattam. — Nem szeretek magam­mal foglalkozni. Már negyed százada hozzászoktam, hogy mások egyéni gondjaival, de elsősorban a közösséget érin­tő dolgokkal törődjek. Ez a munkám, vagy legalábbis nagyon szorosan hozzátarto­zik. Az önvizsgálódás az más. Azon el-eltöprengek, mit kellene, mit szeretnék jobban csinálni. Mi az, amit ma másképp tennék mint teg­nap. Mert van ilyen. Meggyőződésem, hogy ő a legszigorúbb kritikusa ön­magának. A jelölő gyűlése­ken, akik véleményt mond­tak róla, szívós, kitartó, el­kötelezett, tisztességes fá­radhatatlan és puritán jel­zőkkel illették. Ilyen em­bernek ismerték meg a tö- rökszentmiklósiak akik kö­zött hároméves kora óta ki­sebb megszakításokkal 45 éve él. Törökszentmiklóson érettségizett s kapta meg a mezőgazdasági technikusi oklevelet. Ott sportolt, fut­ballozott a Fáklya labdarú­gó-csapatban. Ott kapcsoló­dott be az ifjúsági mozga­lomba 1960-ban. Nem is sejtve, hogy ezzel [kezdődik el „politikusi” pályafutása. Talán ez volt a meghatá­rozó, a sorsdöntőnek mond­ható év az életében. Ekkor nősült meg és egy esztendő múlva lett párttag, majd a törökszentmiklósi járási KISZ-ibizottság titkára, s néhány év elteltével két fiú édesapja (fiai szakmunkások most éppen sorkatonai szol­gálatukat töltik). Még kicsik voltak a gyerekek, amikor az, apjuk, felnőtt fejjel, új­ból tanulni kezdett. Három év a politikai főiskolán. — Többet jelentett, mint alapos, széles körű ismeret- szerzést. Az agy pallérozá­sát, a kultúra, a művésze­tek iránti érdeklődésem fel­keltését. De ugyanez a há­rom év annak a próbáját is jelentette, hogy két ember, aki összetartozik, egymásért mire képes. A feleségem nagyszerűen helytállt. Báto­rított, velem tartott akkor is. amikor új beosztásom Tö- rökszentmiklósról elszólított. Szolnokra került, a me­gyei pártbizottság munka­társa lett. Három év múlva újabb váltás. Más feladat, más poszton. A Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának a titkára öt esztendeig. Ügy érezte többet kellene tudnia, jobban értenie a munkajog­hoz a ,,szoc iái poli tikához, hogy az érdekképviseletet hozzáértőbben irányíthassa. Felvételizett Szegedre a Jó- zSief i Attila Tudományegye­tem jogi karára és az egye- ■ temet akkor sem hagyta ott, amikor visszakerült Tö­rökszentmiklósra és a váro­si pártbizottság első titkárá­vá válsztották. Ugyanebben az évben a törökszentmik- lósiak őt választották Jjieg országgyűlési képviselőnek. Egy ötéves cikluson át nem­csak képviselő, hanem a me­gyei képviselőcsoport veze­tője is. Hogyan bírja a tempót, a tengernyi munkát, amiben nem ismer kapkodást, felüle­tességet? Azt mondják so­kat dolgozik és keveset al­szik. K. K. Brigádtalálkozó Országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás Országos brigádtalálkozót rendez május 24-én és 25-én az Országos Béketanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa. A találkozót Székes­fehérvárott tartják. Az OBT a brigádtalálkozóval új le­hetőséget kíván nyújtani az üzemekben végzett béke­mozgalmi munkához. Tegnap Szekszárdon befe­jeződött az országos mező- gazdasági gépesítési ta­nácskozás. Az alkatrészellá­tásról folytatott kétnapos eszmecserén elhangzott, hogy a mezőgazdaságunk korszerű termelési színvonala megőr­zésének egyik alap­vető felétele az alkat­részellátás javítása. En­nek érdekében mind az al­katrészgyártást. mind a fel­újítást szervezettebbé kell tenni, országos méretekben összhangot kell teremtem a gyártók, a felhasználók és a forgalmazó vállalatok között. BNV ’85 Megyei újdonságok a beruházási javak vásárán Díjat hozott el a NEFAG — Mezőgép-célgépek Importkiváltó berendezéseket kínál a TRVVV — Bárcsak a most komo­lyan érdeklődők tizede meg­keresne bennünket és való­ban rendelne a napkollekto­rokból. Akikor akár évi 10 ezer négyzetméteresre is „felfuttathatnánk” a most 2 ezer négyzetméteres terme­lést. A „fohász” a ENV nyitó napján a tiszaföldvári Épí­tő-, Vasipari és Szolgáltató Szövetkezet standján röppent fel. A szövetkezet vásári kép­viselője — nehogy valaki fél­reértse szavait — azonban máris hozzátette az elhang­zottakhoz: nagyon is örül a sok kérdezősködőnek. , A vá­sár legnagyobb haszna ugyanis nem az azonnali üz­letkötés. Hadd jöjjenek csak az érdeklődők kérdezősköd­jenek, vigyék el a prospek­tusokat — otthon meg szá­moljanak: megéri-e vásárol­ni tőlünk?” A tiszaföldváriak a ha­gyományos kazánok és épí­tőipari termékek mellett meleg levegőt vagy meleg vizet előállító berendezése­ket bemutató területén, a szolgálatban lévők igencsak fáradtan adták át a munkát váltótársuknak, annyi volt az érdeklődő. A gyártók se gondolták volna, meny­nyi mindenkinek támadhat az az ötlete, hogy a napener­giát hasznosítsa. „Ki gondolt volna arra például, hogy do­hányszárításnál is jól jöhet a Solarfor család meleg leve­gőt előálltó tagja?” Energia! A megyéből kiál­lító vállalatok és szövetkeze­tek közül néhányat a tava­szi BNV tanúsága szerint az utóhbi években sokat foglal­koztatott ez a téma. Fantá­ziát láthattak az energetikai eszközök készítésében — hi­szen különfajta kazánokat állított ki a Szolnoki Vas­es Faipari Szövetkezet is. El­hozta újdonságát, a széntü­zelésű kazáncsalád új SZK— 250 jelű tagját is. Ezt azért fejlesztették ki, mert a na­gyobb testvért, az SZK—500- ast ismerő „hőfogyasztók” közül igen sok szívesen vá­sárolt volna kisebb teljesít­ményű berendezést. A „Vas­fa” bemutatóján volt más újdonság is: a NIKEX Kül­kereskedelmi Vállalat javas­latára kifejlesztett PFT jelű hőtárolókat külföldi érdeklő­dés reményében hozták Bu­dapestre. Egyenesen egy NSZK-ibeli ipari vásárról, ahol az egyenletes melegvíz­ellátást a kazán kialvása után is biztosító eszköz már sikert aratott. A BNV-n azonban a Szol­nok megyei termékek közül a legnagyobb sikert a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság NEFAG—ATB aprítékelőtüzelő berendezése érdemelte ki: Vásári dijat kapott. Nem véletlenül, se­gítségével faaprítékkal lehet meleg vizet vagy meleg leve­gőt előállítani; 2,5—3 kilo­gramm apríték 1 kilogramm olaj eltüzelését teszi fölösle­gessé. Látványnak sem utolsók a szolnoki „Vas-fa” standján kiál­lított kazánok nak költségét pedig 12 fo­rintról 1 forintra. A kereskedők istenének, Hermésznek a szobra szimbo­lizálja a Vásári díjat. A szob­rocska gazdája a NEFAG Ráadásul a NEFAG—ATB család különböző teljesítmé­nyű tagjai igen korszerűek. «Hatásfokuk 80—82 százalé­kos (a tervezők ezt azzal ér­ték el, hogy a hőt nem a fát közvetlenül elégetve, ha­nem az apríték • tökéletlen égése során keletkező gáz­ból nyerik), működésük so­rán állandó felügyeletet nem igényelnek hiszen az üzeme­lést mikroelektronika vezér­li. És még néhány dolgot ér­demes ezekről a berendezé­sekről elmondani. A magyar erdőkben évente 2—2,5 mii? lió tonna, másra nem hasz­nálható, faapríték készítésé­re viszont alkalmas hulladék keletkezik. Hogy érdemes lenne-e mindet hasznosítani? (aprítéfckészítő gépeket is gyárt a NEFAG) — döntse el az olvasó. Segítségül annyit: faaprítékból hőt termelve az egy kilogramm broyler- csirke előállításához szük­séges fűtési költség az eddi­gi kísérletekben 4—6 forint­ról 1 forint alá szorították, egy kiló dohány szárításá­A takarékosan dolgozó be­rendezésekkel üzletet lehet „csinálni”, egy-egy üzlet azonban segíthet takarékos­kodni. Ebben bízhattak a szolnoki Mezőgépnél, ami­kor úgy döntöttek, hogy a vállalati gyártásfejlesztési eredményeket mutatják be a vásáron. A vállalat pavilon­jában azokat az eszközöket láthatják az érdeklődők, amelyeket a szolnokiak a saját munkájuk megkönnyí­tésére, termékeik minőségé­nek javítására készítettek el, de más „szakmákban” is hasznosan alkalmazhatok. A felületvédelmi technológiák berendezéseinek, pneumati­kus emelőgépnek, a csapágy­szerelő célgépnek vagy a precíziósán dolgozó egyenge­tőprésnek a gyártására, ha lesz megrendelő, vállalkozik a Mezőgép. Nem véletlenül: a gyártásfejlesztés költségei az eladásra készített beren­dezésekkel megtérülhetnek. Na és jól jön a mezőgazda- sági gépek mellett egy újabb bevételi forrás... Természetes, hogy a vásá­rokon kiállítók hagyományos termékeik mellett elhozzák újdonságaikat. Kíváncsiak rá, milyen hatást tesznek a hasonló feladatokat mlegol- dó hazai és külföldi vállala­tokra és a potenciális vevők­re. A Tiszamenti Vegyimű­vek ezért állította ki az élel­miszeripari szabványoknak eleget tevő foszforsavat, a SZOTÉV ezért vitte fel a vá­sárra legújabb ipari termé­két a hajlítható alumínium lemezcsöveket (az eddig im­portált légtechnikai eszközt bemutató prospektust szinte teljesen elkapkodták az első napon.) A TRVVV standján szintén egy importot kiváltó berendezés, a 90 és 10 mik­ron közötti nagyságú élő szennyeződések kiszűrésére alkalmas mikroszűrő a sztár (a vállalat, kiállításáért a BNV III. díját kapta), a karcagi KÁTISZ-nál a sza- lagfűrész-forrasztók és a fémfűrész-hegesztők, a jász­berényi MICOOP-nál pél­dául az elektromos vezérlé­sű préslevegő-szárító és a Bu­dapesti Műszaki Egyetem­mel közösen kifejlesztett nedvességmérő műszer az újdonság. A kunmadaras: Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezet pedig a bemutatott áruk szé­les skálájával — kazánok, hegesztőberendezések. for­rasztólámpák — hívta fel magára a figyelmet. Egy-egy termékre koncent­rálva, vagy minél több félét kínálva minden kiállító üz­letet kíván kötni. Ha nem a vásár idején később, amikor a vevők eldöntik a konkur- rensek termékei közül kiét éri meg megvenni. Hogy a mérlegelők meg ne feledkez­zenek róla. senki nem akar lemaradni a vásárról. Kábelvédelmi készülékeket, préslevegő-szárítót, mérőműsze­reket, reléket mutat be a jászberényi MICOOP V. Sz. J. Fotó; N. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents