Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

1985. MÁJUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Vlte az elképzelésekről Gyönyörködtető, ízlést formáló tárgyak Tovább szépUI Jászberényben a Május 1. sziget Az elmúlt hét újdonsága: Szőnyi G Sándor, akit át­menetileg elhódított a szín­ház újra tévéfilmmel jelent­kezett péntek este a képer­nyőn. Egy fiú bőrönddel S ahogy azt tőle régebben megszoktuk: mai tárgyú fil­met készített, méghozzá ar­ról a nemzedéki konfliktus­ról, ami apák és fiúk, szülők és gyermekek között rendre lezajlik, s minduntalan visz- szatér generációkról generá­ciókra. De nem mindig egy­forma hevességgel tör elő ez az olykor tragédiákat is szü­lő konfliktus. Van, amikor a feszítő társadalmi körülmé­nyek különösképp „kedvez­nek” az ellentétek kiéleződé­sének, hevességének. Nyilván Módos Péter, aki a film szövegkönyvét írta azért is választotta a cselek­mény idejének a ’70-es évek közepét, mert akkor vélte kritikusnak, azaz olyannak a helyzetet, amelyben az érzé­keny fiatal lélek különös­képp ingerülten reagált a kö­rülményeire. Persze ez csu­pán feltételezés, mert a film e vonatkozásban bizony na­gyon keveset árul el, sőt ab­ból is vajmi keveset tudunk meg, hogy a fiú, azaz Dobosy Péter miért is vette váratla­nul a bőröndjét és miért lá­zadt fel családi körülményei ellen, s állt odébb egy ház­zal, barátjánál keresvén me­nedéket. Azt talán megtud­juk, hogy mit dobált be úti­táskájába, de azt már nem, hogy lelki bőröndjébe micso­da súlyokat cipelt. Pedig épp ez izgatott volna, annak ér­zéki felfedése, hogy lényegé­ben mi indította ezt az egye­temistát, tehát felnőtt diák­embert kamaszosan hirtelen cselekedetre. Szőnyi G Sándor filmje tehát hiába kíván szólni a máról a tegnap tükrében, a tükör, amelyet a valóságnak tart, egyszerűen homályos. Csak közvetve tudunk meg egyet-mást a szülők viselt dolgairól, gondolkodásmódjá­ról, dt hogy ez miként gya­korolt befolyást az ifjúem­ber sorsszerű döntésére, az örök titok marad. Hogy nem csupán a bőrön- dös fiú lázadásáról szólna ez a film? Hanem sok egyéb másról, az nem erény, nem mentség, ellenkezőleg: épp a hiba forrása. Témában ugyan­is túl sokat markolt, túl sok figura sorsa érdekelte, ily módon épp az vált hang- súlytalanná, amit a cím ígért. Hiába vonultatta fel a jobbnál jobb színészeket, egy-egy markáns villanással, pillanattal ők meg is ajándé­koztak, de a film egészét va­lami végtelenül sejtelmes félhomály burkolta be, vala­mi furcsa üresség „lengte be”. Valami megfoghatatlan­ság párolgott elő belőle. Ezért — fájdalom — ez a Szőnyi G Sándor-mű csaló­A világ legjobb felnőtt bábszínházai és bábegyütte­sei három évenként Pécsett találkoznak, sí fesztiválon mutatják be műsorukat a kö­zönségnek, a szakmának. Ez az egyetlen állandó jellegű pódiuma a felnőtt bábját­szásnak. A sorrendben hete­dik találkozót június 25. és 29. között rendezik meg a mecsekaljai városban. Az eseménysorozat házigazdája a pécsi Nemzeti Színház Bó­bita bábszínháza, védnöke pedig az UNIMA, a Nemzet­közi Bábművész Szövetség. Korábban mindig ősszel tartották a bábfesztivált, most és a jövőben viszont le­hetőség nyílik arra, hogy az előadásokat beillesszék a pé­csi nyári színház programjá­ba. S azért is előnyös a nyá­ri időpont, mert a nagyszá­dást okozott. Azt „ígérte”, hogy titkokat fed fel az ön­magát kereső és megvalósí­tani akaró fiatalok lelki tá­jait tárja fel, a „lázadás” mélyebb okaival ismertet meg — e helyett csak jelen­ségeket gyűjtött egybe apák­ról és fiúkról, megértő és meg nem értő idősebbekről, közönyös és közömbös nem­zedékbeli társakról stb. Gálffi László — ő játszotta Dobosy Péter szerepét — egy „mai Hamletet” alakított, fi­gurálisán, de Shakespeare-i mélységek nélkül. Ez azon­ban nem az ő lelkén szárad, sokkal inkább terheli felelős­ség a forgatókönyvíró Módos Pétert és a rendező Szőnyi G Sándort, aki ezúttal éppen abban volt gyenge, amiben máskor erősnek mutatkozott: a mondanivaló világos, tár­sadalmi konkrétságában, pontos kifejtésében. Röviden Szombat esti szórakozta­tásul újra előkerült egy ame­rikai film, Az akasztófa. 1958-ban készült, de készül­hetett volna néhány évtized­del előbb is, oly porosnak tűnt, illetve oly poros volt szemléletében, fogalmazás­módjában egyaránt. A legol­csóbb, legszentimentálisabb amerikai filmek fajtájából; középpontban egy rideg kül­sejű férfival, akiben ugyan­akkor végtelen meleg szív dobog, s aki orvos lévén — bár a colttal is jól bánik — meggyógyít mindenkit, még egy csaknem megvakult szép hölgy szemevilágát is meg­menti, aki azután tágra nyi-' tott szemekkel csodálja meg önzetlen jótevőjét — s a be­teg és az orvos... Kár len­ne folytatni, hogy mindez nem vált egyértelműen gics- csé, az a valóban férfias Gary Cooper megnyerőén visszafogott játékának és Maria Schell sugárzó egyé­niségének köszönhető. Űjra jelentkezett a Szó, zene, kép, Baranyi Ferenc művészeti műsora, amely ez­úttal egy kávéházi társalgás­ra emlékeztető beszélgetéssé kerekedett, elsősorban a nagy kedvvel csevegő Galsai Pongrác jóvoltából, aki mű­vészeti kérdésekből is oldot- tan társalgott meghívott vendégeivel, Gyurkovics Ti­bor költővel, Schéner Mihály festővel és; Fényes Szabolcs zeneszerzővel. örvendetes, hogy ez a televíziós program most már sajátos arculattal bír, valami kedvesen „szem­telen” humor fűszerezi, de ugyanakkor tartalmában ko­moly, értékközpontú. Bara­nyi Ferenc egyénisége, itt is, akár csak más műsorokban, amelyekben szóhoz jut, bara- nyisan kópéssá „varázsolja” a hangulatot. Ha így halad, a népszerű Antal Imréék so­rába léphet. Vagy már ott is van? mú hazai és külföldi vendé­get — vakáció lévén — kol­légiumokban helyezhetik el. A fesztivál ideje alatt na­ponta tartanak szakmai ta­nácskozásokat a bábművé­szek a látott produkciókról. A város egyik galériájában bábművészeti kiállítás nyí­lik. S a találkozó alkalmából Pécsett ülésezik majd az UNIMA kiadványszerkesztő bizottsága. Az előadások egyidejűleg öt helyen zajlanak a város­ban, hogy az érdeklődők és a szakemberek közül minél többen láthassák az együtte­sek játékát. Esténként pedig „szabad színpad” lesz, ami azt jelenti, hogy a fesztivál hivatalos műsorán kívül amatőr csoportok is fellép­hetnek a nemzetközi közön­ség előtt. Jászberény tudományos és kulturális hónapjának rendezvényei között a művé­szet és környezet kapcsola­táról egy kerekasztal-be- szélgetésre hívta fel a fi­gyelmet a tájékoztató. A gyanútlanul érkező kíván­csi érdeklődőt nem általá­nos elméleti fejtegtések és szópárbajok fogadták, ha­nem egy nagyon is gyakor­latias megbeszélés. Nagy lendülettel kezdő­dött el tavaly a jászberényi Május 1. sziget rendezése. Az Alikotárs művészeti cso­port maga köré gyűjtve a jászsági fafaragókat, a múlt nyáron megalkotta a szige­ten az első nagyszabású munkáját. Az ácsolt és tűz­zománccal ékesített mászó- kát faragott emberalakba csimpaszkodó hinták, libikó­kák veszik körbe. A művészi igénnyel ké­szült mesebeli játszóteret a gyerekek az ősszel birto­kukba is vették. Örömüket elsősorban a praktikussága okozta, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az A szolnoki Bartók Béla Zeneiskola szinte minden héten tartogat meglepetést a komoly zene rajongóinak; ezúttal a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola előkészí­tő tagozatának növendékeit hívták meg hangversenyre. A program igazi zenei cse­megét ígért. Csajkovszkij-, Mendelssohn- és Brahms- hegedűversenyeket, illetve részleteket. Szenthelyi Miklós hegedűművész, ta­nár növendékei virtuóz já­tékukkal egyik percről a másikra ejtették ámulatba a közönséget. Az elsőként fellépő Kovács Anikó (16 éves), majd a 15 esztendős Szlávik Zsuzsanna és a 18 éves Baranyi Anikó művész­jelöltek szívet melengető, felejthetetlen interpretációi bizonyára emlékezetes estét szereztek a jelenlévőknek. A Szolnoki szimfonikus zene­kar — Báli József vezényle­tével mindvégig fegyelme­zetten, igazi partneriként kí­Szenthelyi Miklós: Tansza­kunkon jelenleg 20 növendé­ket képzőnk Bélyeg az ökölvívó EB-re Május 25-én, a budapesti XXVI. ökölvívó Európa-baj- nokság köszöntésére, kétfo­rintos bélyeget hoz forgalom­ba a posta. A bélyeg Andor András grafikusművész terve alapján, többszínű ofszet­nyomással, 2 962 300 fogazott és 5300 fogazatlan példány­ban a Pénzjegynyomdában készült. érzelmi hatást sem. A figu­rák és állványzat nem egy­szerű tárgyak hanem olya­nok, amelyek formálják, gazdagítják a gyerekek kép­zeletét, világát is. Az alko­tói szándék tehát találkozott a befogadók (a gyereksereg és a szülők) igényeivel, és egyúttal olyan műalkotást hozott létre, melynek a kép­ző- és iparművészeti lekto­rátus 600 ezer forint esz­mei értéket tulajdonított. A napokban lezajlott ke- rekasztal-beszélgetésen a sziget további sorsáról volt szó. Az alkotók mellett je­len voltak a városi tanács, a KISZ-bizottság és a hon­védség képviselői is. Először a rendezési tervet beszélték meg, melyet a hónap végén a lektorátus is véleményez. A sziget bejárata közelébe a tervezők csobogót gondol­tak, körben padkám pozíció­val, beljebb szabadtéri kis színpadot a gyerekeknek, a víztorony közelébe pihenő-, szórakozórészt a felnőttek­nek. Máté György szobrász- művész vitába szállt a szi­sérte a növendékek bámula­tot keltő muzsikáját. Megragadván az alkalmat, Szenthelyi Miklós hegedű- művésszel arról beszélget­tünk, hogy mikor vállalko­zott a tehetségek oktatásá­ra. — Kovács Dénes tanítvá­nyaként tizenkét évvel ez­előtt végeztem a főiskolán, és benn is maradtam a he­gedű tanszakon. — (Mondana néhány szót a különleges tehetségek osz­tályáról? — A hegedű tanszakra tu­lajdonképpen jelentkezhet boldog-boldogtalan, egy ki­kötés viszont van: a felső korhatár 14 év. Mivel az in­tézménynek igen jó a híre, ezért inkább az átlagon fe­lüli tehetségek jelentkez­nek. Tanszakunkon jelenleg húsz növendéket képziünk. Én négy ifjú tehetséggel foglalkozom; közülük most hárommal a szolnoki közön­ség is megismerkedhetett. A Magyar Úttörők Szövet­sége és a KISZ Központi Bi­zottsága közös pályázatot hirdetett pedagógusoknak. A felhívásra 1300 az ifjúsági mozgalom és az oktatás kap­csolatát elemző pályamunkát küldtek be az ország legkü­lönbözőbb pontjairól a neve­get összhangjának és egysé­gének érdekében a túlzottan megmunkált pad-elképze_ lésekkel, mondván, hogy lát­ványukkal átveszik a játszó­tér és a csobogó szerepét. Ha az arányok megbillen­nek, akkor nem erősítik, ha­nem lerontják egymás hatá­sát az önmaguknak önálló teret követelő elemek. A je­lenlévők egyetértettek az ér­veléssel. Azután megállapodtak abban, hogy kinek milyen feladata van. A honvédség és a KISZ-esek tereprende­zéshez kezdenek, majd a sé­tányok szegélyeit készítik el, a város tanácsa az anyago­kat, szerszámokat terem­ti elő. Az alkotók pedig ké­szülnek a július közepi má­sodik alkotótálborukra, ahol 20 ácsolt paddal és szökő- kúttal gazdagítják a szige­tet. A környezet művészi alakítása ézel nem ér véget, mert Jászberényben ezek után rendszeresen alkotótá­borokat rendeznek. —• Hazánkban gyakran tűnnek iel tehetségek? — A kép lehangoló: ná­lunk az utóbbi 30 évben rendre elkallódnak az ígé­retes fiatal zenészek. A Szovjetunóban például nem sikkad el senki, mert a ki­választásnak megszervezték azt a jól működő rendszerét, amely kiküszöböli az elkal- lódást. Az lenne jó egyéb­ként. ha a Ki miben tudós? mintájára indulna egy ze­nei vetélkedő, s ennek győz­teseit felvételi nélkül ma­gunkhoz vehetnénk. Meg­győződésem, az országban sok-sok kiváló zenész várja a felfedezést... — Milyen hátteret igé­nyel |a képzés? — Kiemelkedően fontos a szülői segítség, de inkább úgy mondanám, a tehetsé­gek nevelése, képzése közös „csapatmunka” eredménye: a szülőké, a gyermeké és a tanáré. A jó hozzáállás mindhárom részről elenged­hetetlen. — jurkovics — lök:. A pályázaton Törőcsik Jenőné, a jászalsószentgyör- gyi általános iskola vezető tanára első díjat kapott az ifjúsági vezetők úttörőcsa­patban végzett munkájáról írt magas színvonalú dolgo­zatáért. Szivükben őrzik a Jászkunságot Baráti kör Budapesten Tájékoztató megyei fejlesztésekről A Szolnok megyében szü­letett, vagy néhány évig itt dolgozók és életük későbbi szakaszában Budapestre ke­rültek egy része baráti kört alapított. Hétfőn este is ösz- szejöttek a Magyar Urba­nisztikai Társaság Rákóczi úti székházában. Ez alka­lommal Simon J ózsefet a me­gyei pártbizottság titkárát és Ulveczki Tibort, a me­gyei tanács elnökhelyettesét látták vendégül. Borzák Lajosnak, a kör alelnökének megnyitó sza­vai után Nyíri Béla elnök számolt be a vezetőség mun­kájáról, amely a szűkebb hazához való kötődés erősí­tésére irányult és a jövőben még inkább fokozódik. Simon József megyénk fejlesztési elképzeléseit vá­zolta. Nem keltett hamis il­lúziókat. Nyíltan megmond­ta, hogy vágyaink, álmaink, fejlesztési elképzeléseink va­lóra váltása anyagi lehetősé­geink függvénye volt és ma­rad. Először a fejlesztés ki­indulópontjairól szólt. Arról, hogy megyénk ipara több mint 40 milliárd forint ér­téket produkál. A hűtőgép- gyártás, a mezőgépipar, a kénsavgyártás, a papírgyár­tás, a cipőipar, stb jórésze megyénkben összpontosul. Legfontosabb erőforrásunk a a mezőgazdaság. Annak ki­szolgálására kell fejleszte­nünk a folyékony és a több komponensű műtrágyagyár­tást és a mezőgépipart. Az élelmiszeripari programhoz és a vegyiművek fejleszté­séhez kapcsolódva az egye­di gépgyártást is hatéko­nyabbá kell tenni. A Hűtő­gépgyárban rekonstrukciós program tűnik szükséges­nek, az Orion jászfényszarui gyárában pedig a szórakoz­tató elektronika gyártásának még szí n vonalasabbá tétele. Hangsúlyozta azt is, hogy megyénk mezőgazdaságához viszonyítva méltatlan az élelmiszeripar, korszerűsíté­se és fejlesztése régen indo­kolt. A megyei pártbizottság titkára szólt feszítő gondja­inkról is. köztük a zsúfolt Tisza-hídról, az infrastruk­túra elmaradásáról, lakás- és iskolaépítési nehézsége­inkről azzal a következtetés­sel, hogy ezek meghatároz­zák a fejlesztés irányát. Ezt követően a baráti kör működési szabályzatát és éves programját hagyták jóvá majd Németh István filmrendező megyénkről szó­ló két filmjét vetítették. Két kiállítás P. Bak János és El Kazovszkij képei A szolnoki Damjanich Imúzeulm kitzművelödési termében csütörtökön dél­után 4 órákor P. Bak János festőművész kiállítását nyit­ja meg Kaposvári Gyula nyugalmazott múzeumigaz­gató. P. Bak a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula ta­nítványa volt, a bajai mű­vésztelepen együtt dolgoz­tak, majd a Szolnoki Mű­vésztelep tagja lett 1957 és 1958 között. A Tisza—Zagy­va háromszögben számos emlékezetes képet alkotott, így a Parasztasszony és a Leányka különösen ismert és népszerű szolnoki művei közül. A megyei művelődési központban ugyanezen a napon, de egy fél órával ké­sőbb, tehát 16 óra 30 perc­kor El Kazovszkij festőmű­vész kiállítását nyitja meg Morcsányi Géza dramaturg. El Kazovszkij is ismert Szol­nokon, néhány éve rendsze­resen készít díszleteket a Szigligeti Színháznak. V. M. Június 25-től 29-ig Pécsett Nemzetközi bábfesztivál Különleges tehetségek vendégjátéka Hegedűversenyek művészfokon Kovács Anikó Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét adja elő Jászalsószentgyörgvi pedagógus sikere Első díjas pályázat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents