Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-21 / 117. szám
1985. MÁJUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 [ Országgyűlési képviselőjelöltjeink ^ 5. számú választókerület— Tiszaföldvár Csűri Péter a szajoli gyógyszertár vezetője A kistel,ki vasutas egyetlen, fia a szüleitől a lehetőségeken belül mindent megkapott, hogy tanulhasson. Szegeden érettségizett 1955- ben és még abban az évben felvették a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti karára. — A nyári tanítási szüneteket édesapám, mellett töltöttem a vasútnál, így sokat könnyítettem a szüléimén, hiszen a tanulmányaimhoz szükséges anyagiak egy részét magam megkerestem — mondja a hailik szavú, biztos fellépésű férfi. A hangjában pontosabban a szavai hangsúlyában érezhető, hogy a hivatásával együtt jár a nyugalom, a betegek iránti megértő türelem. — Az egyetem elvégzése után Kisújszállásra kerültem gyakorlatra, majd 1960 és ’63 'között dolgoztam a túrkevei, a karcagi, a kenderes i és a jászárokszállási gyógyszertárakban, az azt követő öt esztendő során pedig a megyének csaknem valamennyi „patikájában” megfordultam brigádvezető gyó gy s zerészként. Mint másokat is, Csűri Pétert is a családalapítás hozta el szülőföldjéről. — 1968-ban kerültem Szájéiba gy ógys zertá rvezetőnek, a harmadik fiam már itt született. Egy év után tanácstagnak választottak, a tanácsban tagja voltam az egészségügyi és községpolitikai bizottságnak is. Szívesen vállalt feladataim közé tartozott és tartozik jelenleg is az idős emberek, a veszélyeztetett gyerekek és a szociális problémákkal küzdők sorsának figyelemmel kísérése. Csúri Pétert a választókerület szajoli jelölő gyűlésén javasolták harmadik jelöltnek. — Meglepett, de tagadhatatlan, örömmel töltött el a jelölés. Remélem nem tévedek hogy mindezt az emberek bizalmának tudhatom be, végül is tizenhét éve dolgozom a .közösségért és a községért. A jelölő gyűlést követően végigjártam az 5-ös választókerülethez tartozó településieket., voltam Tiszaföldváron, Martfűn, Rákóczifalván és Rákócziúj- falun. Mindenütt szívélyesen fogadtak a község vezetői, akik a falvak következő éveikre szóló terveit ismertették .meg velem. Pármelyi- kőnk is nyeri el majd végleg a választók bizalmát, a kerület országgyűlési képviselője nem fog unatkozni. Lévai Mihályné a tiszaföldvári Lenin Tsz dobozüzemének művezetője A kerület mindkét jelölő gyűlésén bemutatkozott a választópolgároknak, és feltűnt, hogy nincs zavarban, mintha megszokta volna a nyilvánosság előtti beszédet. Szerényen, mosolyog, amikor szóba hozom a magabiz,- tosságát. — Pedig nagyon izgultam, egyáltalában nem szoktam meg a szereplést. A tiszaföldvári parasztcsalád gyermeke az általános iskola elvégzése után, 1958- ban került a termelőszövetkezethez. — Továbbtanulásról nem is álmodhattam, amint lehetett, dolgozni kezdtem. Először a ibaromfitenyészitésiben, majd a növénytermesztésben kaptam munkát és a doboz- üzem létrehozása, 1972 óta itt dolgozom. Rokonszenves egyszerűséggel sorolja egymás után eddigi életének legjelentősebb állomásait: a férjihez- menést, a két kislány születését Közben arról is beszél, hogy bizonyára „a nagy szája miatt” hamar felfedezték a közösség gondjai iránti érzékenységét, a mások problémáival való törődését. Egyre másra kapta a különböző társadalmi megbízatásokat. — Beválasztották a termelőszövetkezet tizenhét tagú gazdasági vezetőségébe. Ezen a fórumon születik meg minden hónap előttünk álló programja, tennivalója. Szocialista bri gád tag és vörös- keresztes aktivista is vagyok. Munkaköröm szerint a dobozüzem kásmamamű- szakjának művezetői teendőit látom el. A harminc beosztottam természetesen sok problémával küszködik, 'hiszen a kisgyermekek nevelése nem könnyű. A vezetői elvem az, hogy megértőnek kell lenni. Lévai Mihályné eddigi [munkájút többször is elismerték többek között kiváló állattenyésztő, kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetés tulajdonosa, ez utóbbit két alkalommal is kiérdemelte. — A művezető munkaideje mindig korábban kezdődik és később fejeződik be, mint a műszak többi dolgozójáé. De hót ez így természetes, hiszen ha valami újfajta munkát kapunk, nekem előbb meg kell vele ismerkedni, hogy át tudjam adni a társaimnak. A társadalmi megbízatások idejét elveszik. — Jó családi háttér nélkül azt hiszem, képtelen volnék ellátni minden feladatot. Ám a férjem is és a lányaim is rendkívül megér- tőek. Ha kell, elvégzik a ház körüli munkát, sőt, a férjem még remekül is főz. A lányok pedig önállóságot tanultak otthon és házimunka miatt még sose kellett lemondanom a közösségért végzett tevékenységről. Szabó Lajosné a martfűi Tisza Cipőgyár művezetője Először természetesen a munkahelyén kerestem. de mert második műszakos volt, a lakásán találtam meg. Magyarázkodásom kedvesen elhárítja. egyáltalán nem az újságíró az egyetlen, aki az országgyűlési képviselőt a lakásán „zavarja”. Szabó Lajosnét most másodszor jelölték, magától adódik a kérdés: milyen emlékekkel tekint vissza az előző öt esztendőre? — Életem egyik legszebb időszaka volt — mondja csendesen. — De hozzá kell tennem, hogy nem könnyű feladat a képviselőség. Megvallom, eleinte féltem, előfordult, hogy azt se tudtam, kihez fordulhatok a választókerületem problémáival Ügy érzem, akkor jött meg kissé az önbizalmam amikor a kengyeliek ivóvízellá- tósi nehézségein sikerült könnyíteni: Az OVH-n és a megyei tanácson keresztül elértük, hogy Kengyelen új ■kutat fúrtak. 1982-ben kezdték el a munkát és még abban az évben be is fejezték. De szívesen emlékszem például arra. hogy Martfűn kevesebb „'beugrót” kellett fizetni a gáz bevezetéséért. Az ipari miniszternek írott levelemre egy hét után kedvező válasz érkezett. Szabó Lajosné 1955 óta dolgozik a cipőgyárban, de véglegesen csak 1960-ban települt le Martfűn. A fiatal munkásnő - hamar bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, majd a gyárban szak- szervezeti bizalmi lett. Hogy jó közösségi ember volt, az is bizonyítja, hogy 1965-ben brigádvezetővé választották. — A Tyereskova brigád minden fokozatot végigjárt a mozgalomban, egymás után hatszor nyertük el a vállalat kiváló brigádja, majd 1976-ban a legmagasabbat, a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Pedig a Tyereskova brigád tagjainak többsége családanya, ez a tény tehát csak emeli a sok magas kitüntetés értékét. Szóba kerül a népgazdaság nem könnyű helyzete és az. hogy az 5-ös választókerülethez tartozó községekben rengeteg javítanivaló vár a leendő képviselőre. Majdnem mind az öt községben szükség lenne az úthálózat bővítésére, művelődési házra. ta vízellátás jobbítására, óvodára, bölcsődére, járdára. — Szívvel, léteikkel igyekszem segíteni má,sokon, de ígérgetni nem szeretek. Szabó Lajosné is megemlíti, hogy miután a közösségért végzett munka sokat elvesz a szabadidejéből, szükség van a nyugalmas családi háttérre. És ezt a szintén cipőgyári dolgozó férjétől és a Rákóczifalván tanító lányától meg is kapja. B. U. Megyei pártkiildöttség utazott Tallinnba Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága és az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága között létrejött együttműködési megállapodás keretében tegnap párt- küldöttség utazott megyénkből Tallinnba. A delegáció vezetője Fábián Péter. a megyei pártbizottság titkára. tagjai Kiss Kálmánná, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja és Kovács Sándor. a megyei pártbizottság tagja. A küldöttség május 24-ig tartózkodik az Észt SZSZK-ban, hogy tanulmányozza a kulturális élet pártirányítását, és az együttműködés új formáiról tanácskozzék. Az országgyűlési választókerületekben Folytatódnak a választási gyűlések Mint arról lapunkban is beszámoltunk, május 16-án Szolnok megyében megkezdődtek az országgyűlési választókerületek választási gyűlései. Tegnap a szolnoki Kötivi- zig székházban, a Héki Állami Gazdaságban. Cserkesző- lőn. Tiszaroffon. Mezőtúron. Mesterszálláson. Jászladány- ban és Jászboldogházán tartottak gyűlést. Ma délután háromkor a túrkevei Táncsics Klubban tartanak választási gyűlést, amelynek szónoka dr. Krasz- nai Géza, a HNF Megyei Bizottságának elnöke lesz. Csütörtökön a kuncsorbai művelődési házban 18 órakor megrendezésre kerülő összejövetelen Oláh István, a HNF Fegyvernek! Nagyközségi Bizottságának titkára mond beszédet. Május 24-én 19 órakor a mezőhéki klubkönyvtárban kezdődik választási gyűlés, a szónok Kiss István tanácselnök lesz. Ugyanazon a napon délután kettőkor a Jászberényi Műszeripari Szövetkezetben is tortának gyűlést, amelynek előadója Bakó Gáspár. a városi pártbizottság titkára. Jászdózsán 19 órakor kezdődik az összejövetel, az^rfo- adó Juhász Béláné tanácselnök. Város és vidéke Az egyik alföldi városban kisáruház építésébe fogtak. Előtte számítást végeztek, hogy mekkora legyen az üzletház. Figyelembe vették a település lélekszámút. de még talán azt is. hogy mekkora a takarékbetét-állomány. A felavatás után szinte azon nyomban kiderült: a vártnál nagyobb lesz a forgalom. Később az áruházban állandósult a tumultus. Egykettőre megtelt a panaszkönyv. egyre több cikk hiányzott. A tervezéskor ugyanis csak felületesen vették tekintetbe a város vonzáskörzetét, azokat a környező falvakat, amelyeknek lakói nemcsak ügyesbajos dolgaikat, hanem bevásárlásaikat is nagyrészt a városban intézik. Bejutható, hogy lehetetlenség a nagyobb települések szomszédságában fekvő kisebb községeket is városiasí- tani. Tény viszont. hogy falvaink a legutóbbi években „kinőttek a csizmából”. Összkomfortosabbá váltak, lakóik öltözködésben, életmódban mindinkább városiasabbak. S bár a falusi üzlethálózat és ezek áruválasztéka bővül, mégis mind több falusi kér részt a városban fellelhető nagyobb árukínálatból. A vonzáskörzeteknek napjainkban különös jelentőségük van. és a hosszabb távlatú fejlesztési programok kidolgozásakor ezt hiba szem elől téveszteni. A városokat környező települések ugyanis nemcsak munkaerővel táplálják az üzemeket, hanem vásárlóerejükkel is kopogtatnak. Még a szórakozóhelyek kialakításakor is gondolni kell rájuk. A nagyobb települések úgynevezett nappali lélekszámú nem üres adat: mögötte olyan emberek vannak, akik részt vesznek a város életében. és rendszeres látogatói a városi üzleteknek. Mind több város tanácsa számol be a települést körülölelő gyűrűről. Ez ma már nemcsak néhány közeli községnek közigazgatásilag városhoz csatolásában nyilvánul meg. hanem a fejlesztési elképzelések körvonalazásában is. beleértve a vonzáskörzet egészének figyelembevételét. Legutóbb egy alföldi városban tárgyalta meg a tanácsi testület a város vonzáskörzetének problémáit, s azt, hogy a város mit ad most. s mit kell nyújtania a jövőben e terület lakosainak. Persze nemcsak az „adok”, hanem a „kapok” is szerepet játszik: rrúelőbb széles kapcsolatrendszer kialakításáról kell gondoskodni. , A jól ellátott város mágnesként vonzza magához a környező kisebb településeket. Ezer és ezer szál köti őket egymáshoz. Akadnak persze vezetők, akik szívesebben megfeledkeznének ezekről a „gyűrűkről”, hiszen növekednek velük a gondok, nehezednek á városok terhei. Más oldalról viszont a kisebb falvakban némelyek mindent a várostól várnak el. de visszahőkölnek, ha a nagyobb település kér valamit, mondjuk, hogy a község tsz-e vállaljon részt a város ellátásából, vagy szánjon bizonyos összegeket egy- egy jelentősebb infrastrukturális beruházásra, amelynek léte nemcsak a városnak, hanem a vonzáskörzetnek sem lehet közömbös. Város és vidéke nincs még egymás nélkül. Kapcsolatuk mind szorosabbá válik, ezért kell kölcsönösen közeledniük egymáshoz. T. <N. Olajkitörés Füzesgyarmaton Küzdelem a gáznszlop elfojtásáért Megkezdődött á berendezések mentése, s még tegnap hozzáláttak az olajkitörés elfojtásához is Füzesgyarmat határában, ahol e napra virradó éjszaka kitört a 107. számú gáz- illetve olajkút. Az előzmények: a Kő- olajkutató Vállalat orosházi üzemének szakemberei a fúrás befejező munkálatait végezték, amikor gáz-és olajkeverék tört föl mintegy 8 Kereskedik és szolgáltat az állami gazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) óta meghaladja az egymillió forintot. Az építőipari, és a festésmázolástól a fűtés- és villanyszerelésen keresztül az ablaküvegezésig mindenféle szakipari munkára alakított ötven tagú brigád évente 16 millió forint értékű. lakossági szolgáltatást végez. A rendkívül aszályos 1983-as esztendőben mutatkozott meg leginkább, mennyire növelte a termelés biztonságát a melléküzemágak fejlesztése. Az ipari, a kereskedelmi és a szolgáltató részlegek nemcsak pótolni tudták a növénytermesztésben jelentkezett kieséseket, hanem az 1983. évi 6,1 millió forint üzemi nyereség teljes egészében az alaptevékenységen kívüli ágazatokban képződött. A harmadik lábat most már nem mankónak, hanem a gazdálkodás nagyon is: stabil harmadik pillérének tekintik a nagyüzemben. Tavaly a gépműhelyben, bérmunkában végzett alkatrész- gyártással és Agrárfogadó néven egy harmadosztályú, büféből, étteremből és huszonöt szálláshelyből álló vendéglátó üzlet megnyitásával bővült a tevékenységi kör. Tavaly, a rekordnak számító 11,1 milliós: nyereség elérésében nagy szerepe volt annak, hogy a 290 milliós termelésnek már mintegy ötven százalékát a melléküzemágak produkálták. A nyereségből képezhető fejlesztési alapok mintegy 40 százalékát a termelés biztonságát hosslzú távon meghatározó kiegészítő tevékenység további bővítésére fordítják. Lakossági igények alapján ismét a város egy régi gondját igyekeznek megoldani: személygépkocsi szervizüzemet hoznak létre Mezőtúron. A nyolc gépkocsi egyidejű javítására alkalmas szerelőcsarnok, és az egyszerre három autót befogadó festőműhely már el is készült. Jóllehet, az említett tevékenységek köztudottan nem tartoznak a nagy jövedelemtermelő ágazatok közé, viszont jól szolgálják a lakossági szolgáltatás fehér foltjainak megszüntetését. Ezen kívül lehetővé tették, hogy a mezőgazdasági nagyüzem pénzügyi helyzete, a tartós szárazság ellenére stabilizálódjék, hiszen a melléküzemágak folyamatos árbevételével kevesebb 14 százalékos kamatozású üzemviteli hitelt kell felvennie az állami gazdaságnak. T. F. méter magas oszlopban' a kútból. Megkísérelték kitörésgátlók fölszerelésével a kutat lezárni. ez azonban nem járt sikerrel. Azonnal riasztották a kitörésvédelmi brigádokat. a bányaműszaki felügyelőséget. a tűzoltóságot, a rendőrséget. Segítséget kértek a néphadseregtől és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól is. mivel a kitörő gáz be- gyulladásának megakadályozásához szükséges vizet a Berettyóból, több mint két és fél kilométeres távolságból kell a helyszínre juttatni. A tűzoltók még az éjszaka megkezdték a tömlővezeték kiépítését, a vízügyiek pedig víz alá helyezték a kút irányába vezető öntözőcsatornát. Délelőtt a néphadsereg egyik műszaki alakulata és a Kőolajkutató Vállalat nagy teljesítményű földmunkagépekkel a kút közelében hozzálátott egy tároló építéséhez; ebbe gyűjtik majd össze a kútból felszínre került olajkeveréket és a munkálatoknál felhasznált vizet. Mint a szakemberek elmondták, a gáz a levegővel robbanó elegyet alkot, melynek belobbaná- sát permetköddel igyekeznek megakadályozni a tűzoltók. s vízfüggönnyel védik majd a kút közvetlen közelében dolgozó kitörésvédelmi szakembereket. Délután 5 órára minden műszaki felszerelés megérkezett Füzesgyarmat határába az olajkiitörés elfojtásához. Meghozták a nagy teljesítményű, sújtólégbiztos búvárszivattyúkat, amelyekkel a fúróaknában felgyülemlett olajat fogják eltávolítani, valamint a légzőkészülékeket. amelyekkel a kitörésvé- delmii brigádok tagjai biztonságosan megközelíthetik az olajkitörés helyét. A kitörés elfojtását ma délelőtt kísérlik meg. Megkezdték a súlyos üzemzavar okának kivizsgálását is.
