Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-18 / 115. szám
1985. MÁJUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az éves tervnek megfelelően most tartják a megyében a munkásőrök felkészítését, továbbképzését. Felvételünk a több napos továbbképzés egyik mozzanatát örökíti meg, ahol a megyei törzs tagjai gyakorolják a törzsmunkát Városból falura Örömmel fogadják a letelepülőket Ha a gyerek üdülni szeretne Elég lehet-e a kevés? A szakszervezeti üdülés lehetőségeiről Nyakunkon a nyár. Mi legyen a gyerekikel? — főhet a dolgozó szülők feje. Aki teheti. elküldi őket néhány hétre a nagyszülőkhöz. Ám a nagyi türelme is véges. No, és ott van még a nyári napközi, De azt is meg lehet unni Szociális szempontok Ha gyermeküdültetésről esik szó, szinte elsőként merül föl a SZOT neve. Hogy megyénk vállalatai, intézményei, üzmej hány szakszervezeti beutalót kapnak évente, és ebből hány a családos vagy kifejezetten gyermek, arra vonatkozóan nincsenek összesített adatok. Válasz- szunk tehát egy ágazatot, nézzük meg a lehetőségeket! (Abból az elgondolásból persze, hogy más ágazatban is körülbelül hasonló a helyzet.) Itt vannak például az egészségügyi dolgozók. A kórházakban, a rendelőintézetekben, a bölcsődékben, a laboratóriumokban sok nő dolgozik, ráadásul alacsony vagy közepes a keresetük. Nekik tehát egyáltalán nem mindegy, hogyan, mennyi térítési díj ellenében tudják biztosítani gyermekeik pihenését. Amikor Magyarj Miklósnét az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkárát kérdezőén.” Öt kétgyermekes család Az EDSZ megyei bizottsága hétezer-kilencszázhar- minckilenc egészségügyi dolgozó részére az idén 805 szakszervezeti beutalót kapott (tavaly hétszázhetvenet, azelőtt hétszázhetvenhetet). Azt hiszem, hogy a tekintélyes számokból elsősorban a főidény fontos most számukra. Hiszen gyerekekkel — hatéves koron túl — több nyíre csak nyáron mehetnek el a szülők üdülni. Esetleg a téli szünetben. Sokan éltek is idén e lehetőséggel, ám az egyetlenegy téli vakáció idejére szóló 'gyermekbeutalót sem kapott az EDSZ megyei bizottsága. Nos, a 805, egész évre szóló beutalóból az idén 5 darab főidényre szóló 2+2-est kaptak. Vagyis öt, átlagos (kétgyermekes) család jut el a vállalatok, intézmények Horgászás, kirándulások, gyógyturizmus fiz idegenforgalom szakembereinek országos találkozója egyszer. (Ha hihetünk a ..gyerekszájnak”, nem is kell hozzá sok idő.) Es utána? Üdülni? Akár a családdal, akár család nélkül megy a .gyerek, fontos szempont: hol, hogyan, mennyiért? tem a szakszervezeti üdülés problémáiról, szemmel láthatóan ideges lett. Aztán nyíltan mégis mondta: „Ha van valami, amivel nem szeretek foglalkozni, akkor az a szakszervezeti üdülés. Az az igazság, hogy kevés beutalót kapunk, .különösen főidényben. Próbáljuk igazságosan elosztani, mégis rengeteg vád ér bennünket. Korábban a szakszervezeti üdülés a jó munka jutalma volt, az utóbbi időben azonban inkább a szociális szempontok döntik el. hogy ki kapja a beutalót.” Részlet a Szakszervezeti Értesítő 1983. szepetemberi számából: „A beutalók odaítélése alakalmával az általános elveken, illetve feltételeken túl a szakszervezeti bizottságoknak figyelembe kell venniük az érintett személy szociális helyzetét, egészségi állapotát, részvételét a munkáiban, a közösségi életben, a közös érdek szolgálatéiban, továbbá azt, hogy milyen gyakorisággal részesült kedvezményes üdültetésnyáron szakszervezeti üdülőibe. Ezt, a biztatónak éppen nem mondható helyzetet lohet némiképp szépíteni azzal, hogy az EDSZ.nek vannak családos üdülői Keszthelyen és Csopakon. Az idén Keszthelyre 27 család, Csopakra 30 család mehetett el Szolnok megyéből. Ez azonban egész évre vonatkozik. Főidényben Keszthely négy, Csopak 6 Szolnok megyei családot tud fogadni. Az EDSZ gárdonyi gyermeküdülőjében évente 14— 15 megyében élő, egészség- ügyi dolgozó .gyermeke jut el. A SZOT-gyermeküdülők (Vajta, Fónyódliget, Zamár. di, Parádsasvár stb) az idén ötvenöt Szolnok megyei gyereket várnak. A nagyobb Az elszórt jászsági települések közül Jákóhalma húzódott legközelebb Berényhez. A változás szele is korábban érintette mint más falvakat, gyorsabban értek ki a hírek, a divatok, hamarabb „váro- siasodtak” az igények és velük együtt az életmód. A város közelsége hosszú ideig ennyit jelentett Jákóhalmá- nak, ami azért nem volt kevés. Minden bizonnyal szerepet játszott abban, hogy régóta jómódú, iparos falunak számít. Fő útja Hevest köti Berényhez, Pesthez. Az átutazó kellemes benyomásokkal hajt tovább, virágok, parkok, megnyerő épületek képét viszi magával. Bár a háromezer-kettőszázötven lakosú Jákóhalmára is jellemző, hogy több a halottja, mint az újszülött, a község lakossága az utóbbi években mégis alig változott. Tavaly, tavalyelőtt még növekedett is a lélekszámúk. Nem új jelenség ez, 5—6 éve figyeltek fel a falusiak az új arcokra. fl folyamat megfordult Eddig a város nyelte el a jákóhalmiakat és a falu tehetetlenül nézte hűtlenné vált fiait. Megszokhatta már, hiszen a háború óta megállíthatatlan volt az elvándorlás. Az új nemzedéket nem kötötte semmi a faluhoz, nem is erősítették benne az érzést. Egy idő után pedig kénytelen-kelletlen a szülők is követték az ifjakat. Az üresen maradt házak gazdátlanul várakoztak a fanyalgó vevőkre, nem volt jövője a falusi életnek. Így volt ez máshol is, Jákóhalma azonban mégis kilóg a sorból. Mivel oda és vissza ugyanannyi a távolság, a vándorlási folyamat az utóbbi időben megfordult. Szabari István tsz-elnök 11 évig járt Apátiról, majd 10 évig Berényből Jákóhalmára. Munkája a faluhoz köti, ott is épített most. Járhatott volna ki Berényből továbbra is, az emeleti lakást azonban szívesen cserélte kertes házra a megszokott, megszeretett faluban. — A szakembereink egy évtizede még inkább vállalták az ingázást — mondja az elnök. — Azután lassan ott is maradtak Berényben. Az újak ma már kifelé igyekeznek. A lakásépítést pénztámogatással, fuvarkedvez- ménnyel segítjük, 4 év alatt harmincöt tsz-tag házépítését, családalapítását könnyítettük meg. Az elnök tisztában van azzal, hogy nem a tsz, hanem elsősorban a kedvező ingatlanárak csábítják ki a herényieket. Két-háromszor is olcsóbb a ház Jákóhalmán, mint a városban és 6 kilométer ma már nem távolság. Harminc, oda-vissza buszjárat köti a falut Berényhez, ott mennek keresztül apáti, szentandrási, hevesi, de még a ladányi járatok is. Katona Györgyök 5 éve költöztek ki. A József Attila úti kis házuk helyén már új, emeletes áll, melybe ősszel mennek át a garázsnak szánt melléképületből. — Albérletből jöttünk, és most saját házunk van — mondja az asszony nem titkolt büszkeséggel. — A férjem Algériában dolgozik, azelőtt Pestre járt. Amikor ha^ zajön talál munkát a faluban is. A szomszédok kedvesen fogadtak, a legnagyobb fiam is megbékült Jákóhai- mával, pedig az elején még sajnálkozott, hogy „kijövünk tanyára”. Nemcsak a szomszédok, a falu isi tárt karokkal fogadta őket. Minden évben meghívást kapnak az iparosbál- ra, az asszony szívesen énekel a pávakörben, tagja a honismereti szakkörnek. Ismeretlenül érkezett a faluba, azóta helybelinek vallja magát. Ahogy közeledtek a nyugdíjas évek, Bíró Albert és felesége elgondolkozott a jövőről. A városközponti szűk udvaros házukból talán az elsők között próbáltak szerencsét Jákóhalmán. Tíz éve, hogy 80 ezerért nádfedeles házat vettek a Széchenyi utcában 400 négyszögöl kerttel. Ráköltöttek 150 ezret és most úgy élnek, ahogy a nyugdíjas éveket eltervezték. Ki lesz a szomszéd ? — Mikor az örökös a házat árulta, a szomsizédok aggódva méregették az érdeklődőket — mondja Bíróné, miközben a virágjait csodáljuk. — Hamarosan egybenyitottuk a kerteket és ha üres a porta, van kire bízni a tyúkokat. Az ellátás jó, Berény- be szinte csak a rokonok miatt járunk, no meg a Neszűrben van egy kis szőlőnk. A Bem utca egyik alacsony házába költöztek be Gondosi Lászlóék. A törékeny fiatalasszony kiábrándultán beszél, mert 2 év alatt sem szokta meg a falut. A férje ugyan megtalálta a számítását a tsz-ben, de ő szüntelen vissza vágyik Berénybe. Tanyasi lány volt, mégis, világtól elzárt helyen érzi most magát. Hívták ugyan a kismamaklubba, de a 10 hónapos kisfiát nem hagyhatja senkire. Nincs egy rokon, egy jó ismerős a faluban, a kényszerűség hozta ki őket. Albérletből szabadultak, de 4 év után Berényben nem találtak megoldást. fl tanács is segít Ha tehetik, költöznek visz- sza, el is adták már egyszer a házukat — közben duplájára nőtt az ára — de a pénzzel nem tudtak mit kezdeni. Az ingatlanárak tovább nőttek, nemcsak Berényben, Jákóhalmán is. A város közelsége, a jó közlekedés mellett Sziráki Benedek tanácselnök szerint számít az ellátás, a közművesítés, a kulturális, szórakozási lehetőségek. (A mozi a legjobbak közé tartozik a megyében.) A bölcsődei, óvodai elhelyezés nem gond, tavaly központi orvosi rendelő épült, fogászatra se kell Berénybe járni. Csökkent az eljáró dolgozók száma, így fs ötszázharmincöten a munkaképes korúak majdnem egy- harmada máshol — elsősorban Berényben — keresi a kenyerét. Persze Berényből is járnak ki, és az ingázóknak nem kell többet utazni, mint a városszéli lakóknak. Felkapott hely lesz Jákóhalma? — Minden bizonnyal. Ezt maga a tanács is segíti, mert az emelkedő ingatlanárak ellenére négyzetméterenként 30 forintért kínál telkeket. Örömmel fogadják a kitelepülőket a falubeliek, mert általuk is nő, gyarapszik Jákóhalma. Lukácsi Pál Penteléből gyárváros Tegnap ünnepi ülésen emlékezték meg a városépítés megkezdésének 35. évfordulójáról Dunaújvárosban. A település az eltelt három és fél évtized alatt az egykori pentelei halászfaluból 62 ezer lakosú nagyvárossá formálódott; 19 ezer 500 új lakás épült fel a pentelei fennsíkon, s .létrejöttek a település kulturális, egészségügyi, szociális, közigazgatási intézményei. Ott termel a magyar kohászat egyik bázisa, a Dunai Vasmű, jelentős a város .papír-, és építő-, textil-, valamint műszeripara. Gyógyszerészek emlékversenye Tegnap Gyulán befejeződött a 20. Rozsnyay Mátyás emlékverseny, amelyet a 36 résztvevő közül Dénes Margit budapesti gyógyszerész nyert meg; a 35 éven aluli gyógyszerészek immár hagyományos előadói versenyét a négynapos rendezvény zárásaként az Erkel Ferenc Művelődési Közportban dr. Selmeczi Béla, a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszerésztudományi Karának dékánja értékelte. Egy kellemes hetet szeretnék tölteni a családdal, csendes, nyugodt környezetben, távol a várostól, a természetben és lehetőleg — természetesen — olcsón. Mit tud ajánlani? Ne tessék csodálkozni! Nagyon sok kérdés, tanácskérés kezdődik, kezdődhet így napjainkban, szerte az országban. Nos. a Tiszatour — a megye idegenforgalmi hivatala — néhány tippet tartogat válaszként, például Tiszafüredet. Abádszalókot. Cserkeszőlőt. Berekfürdőt — és sorolhatnám. , — Elégedettek a megyei vendéglátással az ügyfeleink, valóban azt kapják, amit ígérnek nekik — mondotta csütörtökön a Volántourist képviselője Cserkeszőlőn, az idegenforgalom szakembereinek országos találkozóján. A Tiszatour-napok egyhetes rendezvénysorozata zá-* rult az ország minden részéből összesereglett szakemberek — a megyei idegenforgalmi hivatalok, a ..kis és nagy” utazási irodák képviselőinek — részvételével. Mi újat hallhattak a megye és ófz ország vendéglátói? többsége vállalati üdülőt, bérleményt tart fenn, így járul hozzá dolgozói pihentetéséhez. Az egészségügy ebből a szempontból nem túlságosan szerencsés, hiszen csak a megyei kórháznak, a gyógyszertári központnak^ a karcagi, a mezőtúri és a fegyverneki intézményeknek vannak bérleményei. Elosztani pedig csak azt lehet, ami van. így aztán előfordul, hogy egy kétgyermekes családnak szóló szak- szervezeti beutalóra tizenkét jelentkező akad. Az alapszervezetek a döntéskor figyelembe veszik, a Szakszervezeti Értesítőben megfogalmazott szempontokat. Mégis elkerülhetetlen, hogy ne legyenek olyanok, akik nem értenek egyet a döntéssel (többségében azok, akik nem kaptak beutalót.) A legolcsóbb A szakszervezeti üdülés térítési díja — bár az árak emelkedtek — még mindig a legkedvezményesebbek közé tartozik. Hiszen, a legmagasabb kategóriájú SZOT- üdülőkben ,is mintegy 4 ezier forintot térít a kéthetes üdülésért egy négytagú család. A baj persze az, hogy kevés a főidényre szóló beutaló. Az egészségügy példájánál maradva a több mint hétezer dolgozó 5 év alatt 190 családos ‘beutalót kapott .főidényben SZOT-üdülőbe, illetve Keszthelyre és Csopakra. Az elégedetlenkedéseknek, a vádaskodásoknak persze más okai is vannak. Léteznek ugyanis „notórius” szak- szervezeti üdülők, akik elővagy utószezonban sokszor igénybe veszik a lehetőséget. Pedig nem is szorulnának feltétlenül erre a megoldásra. De mit tegyen az alapszervezet; utasítsa el a jelentkezőt, a beutaló pedig „beragad”, nem megy el senki, és az alapszervezet pénzéből kell kifizetni. Az EDSZ megyei bizottsága évente 10— 12 felhasználatlan beutalóval számol. Az előrejelzések szerint az idén ennél több lesz. Paulina Éva (Következik: Mi lesz veled, Bánhorváti?) Rengeteget! Néhány példa csupán, a teljesség igénye nélkül: a hat alföldi megye 44 gyógyfürdőjéből 10 Szolnok megyei. Abádszalók mellett a Tisza }II. víztározó 14 négyzetkilométeres vízfelületét sokan már az Alföld Balatonjának titulálják. Horgászat, vadászat, lovasturizmus, kastélyok — röpködtek az újabban divatos idegenforgalmi „kifejezések”. A megyében mindez megtalálható, ajánlotta is okosan, megfontoltan a többieknek a Tiszatour. A megyék közötti kapcsolatra jó példa lehet a Tiszán a kirándulóhajó; a Tiszatour szervezésében indul Szolnokról a Tihany vízibusz. Ti_ szakürtön a vendégek megtekintik az arborétumot, az alatt a hajó már vissza is fordult Tiszakécskéről a Bács megyeiekkel. Hévizek, gyógyvizek és egészségügy. A gyógyüdülte- tés orvosi felügyelete. .Mind, mind továbbfejleszthető, továbbfejlesztendő feladat. Többek között erről is szó esett a Tiszatour-napokon. — E —
