Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

1985. MÁJUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy kép a kiállításról Felszabadulásunk 40. év­fordulója alkalmából iro­dalmi, rajz- és fotópályá­zatot hirdetett a Szolnok Városi Úttörő Elnökség. A pályázatra beérkezett munkák értékelésére a közelmúltban került sor, ahol a zsűri több száz pályázó munkáját érté­kelte. A legjobb alkotá­sokból a szolnoki Tisza Antal úttörőházban ren­deztek kiállítást. Képünk a „Lakóhelyünk ma” cí­mű fotópályázat egyik legjobb képe Vadkerti László, a szolnoki Csaná­di krt-i Általános Iskola nyolcadik osztályos tanu­lójának munkája Versengő MSZBT-tagcsoportok Megyei siker: a rékasiak országos ötödikek Amikor a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos el­nöksége felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére az MSZBT-tagcsoportok szocia­lista brigádjainak meghir­dette a Baráti szövetségben elnevezésű vetélkedőt, a zagyvarékasi Béke Termelő- szövetkezet Neumann Jánosi Szocialista Brigádja is neve­zett a versenysorozatra. — „Fiús” csapatot szer­veztünk — mondja Mészá­ros István csapatkapitány. — Sas Jánosi Pető Sándor és én alkottuk a triót: vala­mennyien pénzügyi, közgaz­dasági szakemberek va­gyunk. Már a kezdetben el­határoztuk, nem szeretnénk rögtön búcsúzni, ezért jóné- hány forrásmunkát áttanul­mányoztunk a megye, az or­szág felszabadításáról, a ma­gyar—szovjet kapcsolatok alakulásáról. Érdekesi, hogy a véletlen „tréfája’’ kezdettől végig kí­sérte a csapatot. A megyei döntőből például kisi híján „kiszálltak”, mivel egy téve­dés folytán nem szerepeltek a névsorban. Végül is az el­lenfelek nem kis szomorúsá­gára rendeződött a helyzet — és nyertek. A területi verseny egyik fordulóját Békéscsabán ren­dezték. Ezt kis híján lekés­tek egy olyan lezárt vasúti sorompó miatt, amely egyál­talán nem tisztelte a kezdési időpontot. Alaposan felké­szültek, sőt még észt népdal­csokrot is gyűjtöttek. — Békéscsabán négy me­gye nyolc csapata vetélke­dett — sorolja Sas János. — Emlékszem, többek között, itt a magyar hajó- és daru­gyártás szovjet exportjához kellett egyperces kommen­tárt fűznöm. Én voltam a riporter, és egész jól sikerült. — Én pedig — veszi át a szót Pető Sándor — észt kolhozelnökként szerepel­tem. Sas Jancsi riporterként faggatott a szövetkezetről, Pista pedig a narrátor szere­pét vállalta. Tolmácsként egy üveg vodka és vörösbor is várakozott az asztalon. Száz sizónak is egy a vége: a rékasi fiúk Békéscsabán fölényesen nyertek, és beju­tottak az ország tizenhat leg­jobb csapata közé. Ezután újabb felkészülés, több hetes tanulás következett. Forrás­anyagot a községi tanácsi, a megyei könyvtár is adott, harci zajért, repülőzúgásért pedig a Killián Főiskolára utaztak, ahol köztudomású, az efféle hanganyagból bősé­ges a választék. Tudták, szép az eddigi siker is, bár ekkor már azt vallották, jó lenne ha a végső helyezésüket egyetlen számjeggyel lehetne kifejezni. Az országos elő­döntő Egerben volt, és itt kis híján megint közbeszólt a véletlen. A gépkocsijuk indulás után rögtön lerob­bant: még szerencse, mindez Zagyvarékason történt. Más­fél óra javítás után indulhat­tak csak, ési szó szerint a kezdésre buktak be az ajtón. A tizenhat közösségből nyolc versenyezett ott és hatfordulós volt az összecsa­pás, amely felölelte a két nép kapcsolatainak, tudo­mányos, történelmi, politikai, művészeti, gazdasági, kultu­rális területeit. Az első öt forduló kiválóan sikerüli, és a rékasi hármas állt az élen. Következett a mindent el­döntő utolsó akadály: a csa­patok hazánk felszabadítása több mint hat hónapjának egyetlen napját kapták. Ne­kik például Berettyóújfalu felszabadításának pontos dá­tumát ési körülményeit kel­lett ismertetni. Sajnos 1944 október 16-a helyett novem­ber 16-ot mondtak, így a fe­leletért nem járt pont. Ezért a csoportban harmadik he­lyen, az összesítésben orszá­gos ötödikként végeztek, fin­nen és a másik elődöntőből is a két első csapat jutott a döntőbe). Teljesítményükért külön gratuláltak. szemé­lyenként ezer forintot, a Te- szövtől pedig egy-egy csikó­bőrös kulacsot kaptak. Az eredményhirdetés után alig lehetett lelket verni be­léjük, bár szomorkodásra semmi okuk sincsen, hiszen a versengő 4717 csapat közül legalább 4711 szívesen cse­rélt volna velük. Azóta el­telt közel egy hét, lassan túitették magukat a történ­teken, hiszen így is remekül szerepeltek. Elhatározták, hogy ha ősztől az MSZBT- tagcsoportoknak, szocialista brigádoknak újabb vetélkedő kezdődik, mindenképpen be­neveznek. Elvégre a csapat tulajdonképpen kész, ver­senyrutint is szereztek, a többi meg majd kiderül ... D. Sz. M. A Budapesti Gyermekszín­ház eddigi igazgatónője, Nyi- lassy Judit nyugdíjba vonul, utódjának kinevezéséről még nem született döntés. A szín­háztól megválik Kárpáti Ti­bor színművész is. A Madách Színház a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­koláról szerződtet három végzős hallgatót; Ráckevei Annát, Lippai Lászlót és Pusztaszeri Koméit. A Nemzeti Színházból a József Attila Színházhoz szerződik Mrsán János ren­dező, Berek Katalin pedig a következő évadtól Győrött játszik. További három mű­vész tervezi, hogy vidékre szerződik innen: Szakács Eszter, Farády István és He- tényi Pál — az ő átszerződé- sük még nem végleges. A Nemzeti Színház is fogad új tagot: ősztől a társulat tagja lesz Götz Anna végzős főis­kolás. A Vidám Színpad két új taggal gazdagodik: Pálos Zsuzsa szerződik ide. aki ed­dig szabadúszóként dolgo­zott, valamint a Thália Szín­háztól Buss Gyula. A Thália Színház új tagja lesz ősztől Nagy Gábor, aki eddig Szol­nokon játszott. Pénteken délután nyílik Szabó Iván kiállítása A szolnoki Helyőrségi Mű­velődési Otthonban Szabó Iván kiváló művész, Mun- ikácsy-díjas szobráslz kiállí­tását holnap délután fél 4- kor nyitja meg Maác László, a Táncművészet főszerkesz­tője. Szabó Iván régi és becsült ismerője a város művészet­szerető közönségének, hiszen táncos lábú szoborfiguráit, ló és lovas kompozícióit már több kiállításán megcsodál­hatták a tárlatlátogatók. A koreográfus-szobrász állandó szakmai vendége a szolnoki néptáncfesztiváloknak is. Büszkék lehetnek határőr fiaikra Beazélgetós dr. Ábel László vezérőrnaggyal, a BM Határőrség politikai csoportfőnökével — Hogyan vélekedik a Szolnok megyei határőr klubról, mit vár működé, sétől? Ezzel a kérdéssel kerestük fel dr. Ábel László vezérőr­nagyot, a BM Határőrség po­litikai csoportfőnökét, hogy a testület életéről beszélges­sünk vele. — A határőrség, mint a fegyveres erők, része, fela­datának tekinti a nyugállo­mányú hivatásos, polgári va­lamint a leszerelt sorállo­mánnyal való kapcsolattar­tást. Azok a politikai és er­kölcsi célok és emlékek, ame­lyek az embereket a határőr­ségi szolgálat alatt gazda­gítják, leszerelés után is él­nek és hatnak. Ezért támo­gatjuk az ilyen klubok lét­rehozását és rendszeres kap­csolatot tartunk velük. A Szolnak megyei határőr klub az országban elsőként alakult meg. Célkitűzései kö­zött helyeseljük a felnövek­vő nemzedék hazafias és honvédelmi nevelésében való részvételt, a haza védelmének az állam- és közbiztonság fenntartásának és a fegyve­res sorkatonai szolgálat nép­szerűsítését. Ez a működési forma része azoknak a fel­adatoknak, melyet pártunk és kormányunk határozatai a honvédelem támogatása ügyében meghatároznak. — Mennyiben más a határőrök mostani élete, mint a klub tagjaié volt? — A határőrség személyi állománya a katonai eskü szellemében él és teljesíti 18 hónapos sorkatonai szolgála­tát. Napjainkban is szület­nek hőstettek, a katonai bá­torság és harci leleményes­ség nagyszerű példája jel­lemzi a mai határőröket. Ha­tárőrizeti sikereink gyökere abban van, hogy a határőr­csapatoknál szolgálatot telje­sítők tudják és magukénak vallják: a politikai és katonai tisztánlátás, a parancsok ma­radéktalan teljesítése, a társ fegyveres szervekkel való fegyverbarátság, valamint a lakossággal való jó kapcsolat határőrizeti tevékenységük legfőbb feltétele. Határőreink hűen őrzik a felszabadulás utáni időszak, mindenek előtt a szocialista határőrség hőseinek emlékét. A határőrség technikai el­látása jól nyomon követhető­en korszerűsödik. A szemé­lyi állomány összetétele to­vábbra is javul. Nőtt az egyetemet, főiskolát végzet­tek száma, ma a leszerelő határőrök kétharmad része tagja a KISZ-nek. Fokoza­tosan előtérbe kerül a mi­nőségileg magasabb fokú helytállás kérdése. — Milyen /az élet a ha­tárainkon? — A BM Határőrségre hárul a Magyar Népköztársaság ál­lamhatárának őrizete, amely kiemelten fontos politikai, szakmai feladat. A szorosan vett teendők közül alapvető: „az államhatár őrzése, jogel­lenes átlépéseknek a meg­akadályozása, a határforga­lom ellenőrzése, határrend fenntartása”. A határsértők zöme külföl­di állampolgár.A magyar nemzetiségű határsértők dön­tő többsége az ország úgyne. vezett mélységi területéről való. Kalandvágy, rossz anyagi, családi körülmények, rokonlátogatás, büntetés alól kibúvás, s részben a nyuga­ti megtévesztő és ellenséges propaganda motiválja őket. A határsértők kétharmadát a határőrség beosztottjai, egyharmadát az együtt­működő szervek és a lakosság segítségével fogják el. Idegenforgalmi politikánk a nemzetközi enyhülés, a bé­kés egymás mellett élés tér­hódításának megfelelően ala­kul, a helsinki megállapodá­sok szellemében dinamikusan növekszik határfogalmunk. Szoros az együttműködés eb­ben a munkában a vám- és pénzügyőrséggel, a szovjet, csehszlovák, a román forga­lomellenőrző pontok beosz­tottaival. Az átkelőhelyek határőrei biztonságosan, kul­turáltan és gyorsan végzik feladataikat. A határrenddel kapcsola­tos előírások betartása, a ha­tárincidensek, konfliktusok megelőzése kardinális kérdés. A hatvanas évek második felétől kezdve napjainkig, a határrend-sértési kísérletek száma csökkenő tendenciát mutat. Ami mégis előfordul, annak oka többségében gon­datlanságból, fegyelmezet­lenségből és az adott határ- szakaszra vonatkozó nemzet­közi szerződések ismeretének hiányából származik. — Milyen a határőrség és a lakosság kapcsolata? — A .határőrség feladatai teljesítése során számíthat a határterületi lakosság hatha­tós támogatására. Évről évre szorosabb a kapcsolat a ha­tárőrök és a helyi lakosok között. Ez a kapcsolat egy­szersmind érdekazonosság. A közös cél megvalósítása egy­aránt érdeke a dolgozóknak és a határőröknek. A határ­terület; lakosság és a határ­őrség együttműködésének sokrétű formái közül is ki­emelkedik az Úttörő Gárda, az Ifjú Gárda, a határőrköz- ségek és városok, valamint az önkéntes határőr csoportok szerepe. — Évről évre sok Szol. nők megyei fiatal kerül a határőrséghez. Hogyan állnak helyt, mit várnak a parancsnokok a szülői háztól? — A sorkatonai szolgálatra Szolnok megyéiből is számo­sán kerülnek a határőrség­hez. A szülőik, a munkahe­lyek, a volt iskolák büszkék lehetnek határőr neveltjeik­re. Az onnan bevonuló fiata­lok az ország más részéből hozzánk érkezőkhöz hasonló­an, zömében példamutatóan látják el szolgálati feladatai­kat. Többségük a szocialista versenymozgalomban kiváló, illetve élenjáró címet ér el. A jövőben is azt várjuk, hogy a sorkötelesek, a most szolgád latot teljesítőkhöz és előde­ikhez hasonlóan tegyenek eleget hazafias kötelezettsé­güknek. A szülőket, arra kérjük, jó szóval, helyes pél­dával szolgáljanak, inspirál­ják fiaikat a nehézségek le­küzdésére, a férfias helytál­lásra. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy a polgár; életbe visszatérve po­litikailag, szellemileg gyara­podva, fizikailag megerősöd- södve, hazájukat szerető, a munkát megbecsülő tagjai legyenek szocialista társa­dalmunknak. S. B. Országos néptáncfesztivál Szolnokon A fesztivál május 17-én délután fél 6 órakor a város­ba érkező csaknem ezeregy­száz táncos színpompás utcai felvonulásával kezdődik. Az együttesek a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központtól menettánccal érkeznek a Szigligeti Színház elé. ahol Bíró Boldizsár a városi ta­nács elnökhelyettese mond köszöntőt. A bemutatók este fél 7 órakor kezdődnek a színházban. A közönség ti­zenkét táncegyüttes. — köz­tük a szolnoki „Tisza”, a „Szeged”, a „Baranya”, a szinvavölgyi „Vasas” a VDSZ „Bartók”, az OKISZ „Erkel Ferenc” és a „Zalka” — mű­sorát tekinthetik meg. A bemutatók másnap dél­után 2 órától tizenegy együt­tes fellépésével folytatódnak. Ezen a napon láthatják a né­zők többek között a Szövet­kezetek Jászsági Népiegyüt­tese, a Debreceni Népiegyüt­tes. valamint a „Vidróczki”. a „Nyírség”, a „Somogy” és az „Alba Regia” táncegyüttes műsorát. A tiszaligeti sport- csarnokban este fél 8 órától nagyszabású gálaműsort ren­deznek. A gálán — amelyet Vásárhelyi László koreográ­fus szerkesztett — valameny- !nyi együtjtés bemutatkozik. A nézők szavazatai alapján ekkor dől el a közönség dí­jának sorsa is. A zsűri —. amelynek el­nöke Maácz László, a Tánc­művészet című folyóirat fő- szerkesztője. az ANOT mű­vészeti bizottságának vezető, je lesz s tagjai között ott láthatjuk majd Halmos Bé­lát, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársát. Szabó Iván szobrászművészt. Györgyfalvi Katalin koreog­ráfust. a Népszínház tánc- együttesének művészeti veze­tőjét. dr. Pesovár Ernőt, az MTA Zenetudományi Intéze­tének osztályvezetőjét, az ANOT elnökét, Fuchs Lívia kritikust. a Táncművészek (Szövetségének munkatársát, valamint Lelkes Lajos fő- szerkesztőt. az ANOT elnök­helyettesét — másnap, va­sárnap délelőtt fél 11 órától a Szigligeti Színházban érté­keli a fesztivál eredményeit, ekkor kerül sor a díjkiosztó ünnepségre is. A XII. Szol­noki Néptáncfesztivál a ní­vódíjas együttesek és előadók fellépésével, a díjazott mű­vek bemutatójával zárul. A fesztivál a szakmai prog­ramokon, művészeti bemuta­tókon túl alkalmat ad a ki- kapcsolódásra, szórakozásra, barátkozásra is. Pénteken és szombaton táncház várja az együttesek tagjait, valamint a fesztivál idején kiállítások is nyílnak. Szabó Iván szobrászművész tánc ihlette kisplasztikáit, érmeit a Hely­őrségi Művelődési Otthonban láthatják az érdeklődők. A kiállítás május 17-én, pénte­ken délután fél 4 órakor nyí­lik meg. Eifert János fotó­művész „Szerelmem a tánc” című kiállítását pedig a Szig­ligeti Színház előcsarnoká­ban nézheti meg a közönség a fesztivál idején. Színházi szerződések

Next

/
Thumbnails
Contents