Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
1985. MÁJUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy kép a kiállításról Felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából irodalmi, rajz- és fotópályázatot hirdetett a Szolnok Városi Úttörő Elnökség. A pályázatra beérkezett munkák értékelésére a közelmúltban került sor, ahol a zsűri több száz pályázó munkáját értékelte. A legjobb alkotásokból a szolnoki Tisza Antal úttörőházban rendeztek kiállítást. Képünk a „Lakóhelyünk ma” című fotópályázat egyik legjobb képe Vadkerti László, a szolnoki Csanádi krt-i Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulójának munkája Versengő MSZBT-tagcsoportok Megyei siker: a rékasiak országos ötödikek Amikor a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére az MSZBT-tagcsoportok szocialista brigádjainak meghirdette a Baráti szövetségben elnevezésű vetélkedőt, a zagyvarékasi Béke Termelő- szövetkezet Neumann Jánosi Szocialista Brigádja is nevezett a versenysorozatra. — „Fiús” csapatot szerveztünk — mondja Mészáros István csapatkapitány. — Sas Jánosi Pető Sándor és én alkottuk a triót: valamennyien pénzügyi, közgazdasági szakemberek vagyunk. Már a kezdetben elhatároztuk, nem szeretnénk rögtön búcsúzni, ezért jóné- hány forrásmunkát áttanulmányoztunk a megye, az ország felszabadításáról, a magyar—szovjet kapcsolatok alakulásáról. Érdekesi, hogy a véletlen „tréfája’’ kezdettől végig kísérte a csapatot. A megyei döntőből például kisi híján „kiszálltak”, mivel egy tévedés folytán nem szerepeltek a névsorban. Végül is az ellenfelek nem kis szomorúságára rendeződött a helyzet — és nyertek. A területi verseny egyik fordulóját Békéscsabán rendezték. Ezt kis híján lekéstek egy olyan lezárt vasúti sorompó miatt, amely egyáltalán nem tisztelte a kezdési időpontot. Alaposan felkészültek, sőt még észt népdalcsokrot is gyűjtöttek. — Békéscsabán négy megye nyolc csapata vetélkedett — sorolja Sas János. — Emlékszem, többek között, itt a magyar hajó- és darugyártás szovjet exportjához kellett egyperces kommentárt fűznöm. Én voltam a riporter, és egész jól sikerült. — Én pedig — veszi át a szót Pető Sándor — észt kolhozelnökként szerepeltem. Sas Jancsi riporterként faggatott a szövetkezetről, Pista pedig a narrátor szerepét vállalta. Tolmácsként egy üveg vodka és vörösbor is várakozott az asztalon. Száz sizónak is egy a vége: a rékasi fiúk Békéscsabán fölényesen nyertek, és bejutottak az ország tizenhat legjobb csapata közé. Ezután újabb felkészülés, több hetes tanulás következett. Forrásanyagot a községi tanácsi, a megyei könyvtár is adott, harci zajért, repülőzúgásért pedig a Killián Főiskolára utaztak, ahol köztudomású, az efféle hanganyagból bőséges a választék. Tudták, szép az eddigi siker is, bár ekkor már azt vallották, jó lenne ha a végső helyezésüket egyetlen számjeggyel lehetne kifejezni. Az országos elődöntő Egerben volt, és itt kis híján megint közbeszólt a véletlen. A gépkocsijuk indulás után rögtön lerobbant: még szerencse, mindez Zagyvarékason történt. Másfél óra javítás után indulhattak csak, ési szó szerint a kezdésre buktak be az ajtón. A tizenhat közösségből nyolc versenyezett ott és hatfordulós volt az összecsapás, amely felölelte a két nép kapcsolatainak, tudományos, történelmi, politikai, művészeti, gazdasági, kulturális területeit. Az első öt forduló kiválóan sikerüli, és a rékasi hármas állt az élen. Következett a mindent eldöntő utolsó akadály: a csapatok hazánk felszabadítása több mint hat hónapjának egyetlen napját kapták. Nekik például Berettyóújfalu felszabadításának pontos dátumát ési körülményeit kellett ismertetni. Sajnos 1944 október 16-a helyett november 16-ot mondtak, így a feleletért nem járt pont. Ezért a csoportban harmadik helyen, az összesítésben országos ötödikként végeztek, finnen és a másik elődöntőből is a két első csapat jutott a döntőbe). Teljesítményükért külön gratuláltak. személyenként ezer forintot, a Te- szövtől pedig egy-egy csikóbőrös kulacsot kaptak. Az eredményhirdetés után alig lehetett lelket verni beléjük, bár szomorkodásra semmi okuk sincsen, hiszen a versengő 4717 csapat közül legalább 4711 szívesen cserélt volna velük. Azóta eltelt közel egy hét, lassan túitették magukat a történteken, hiszen így is remekül szerepeltek. Elhatározták, hogy ha ősztől az MSZBT- tagcsoportoknak, szocialista brigádoknak újabb vetélkedő kezdődik, mindenképpen beneveznek. Elvégre a csapat tulajdonképpen kész, versenyrutint is szereztek, a többi meg majd kiderül ... D. Sz. M. A Budapesti Gyermekszínház eddigi igazgatónője, Nyi- lassy Judit nyugdíjba vonul, utódjának kinevezéséről még nem született döntés. A színháztól megválik Kárpáti Tibor színművész is. A Madách Színház a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról szerződtet három végzős hallgatót; Ráckevei Annát, Lippai Lászlót és Pusztaszeri Koméit. A Nemzeti Színházból a József Attila Színházhoz szerződik Mrsán János rendező, Berek Katalin pedig a következő évadtól Győrött játszik. További három művész tervezi, hogy vidékre szerződik innen: Szakács Eszter, Farády István és He- tényi Pál — az ő átszerződé- sük még nem végleges. A Nemzeti Színház is fogad új tagot: ősztől a társulat tagja lesz Götz Anna végzős főiskolás. A Vidám Színpad két új taggal gazdagodik: Pálos Zsuzsa szerződik ide. aki eddig szabadúszóként dolgozott, valamint a Thália Színháztól Buss Gyula. A Thália Színház új tagja lesz ősztől Nagy Gábor, aki eddig Szolnokon játszott. Pénteken délután nyílik Szabó Iván kiállítása A szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban Szabó Iván kiváló művész, Mun- ikácsy-díjas szobráslz kiállítását holnap délután fél 4- kor nyitja meg Maác László, a Táncművészet főszerkesztője. Szabó Iván régi és becsült ismerője a város művészetszerető közönségének, hiszen táncos lábú szoborfiguráit, ló és lovas kompozícióit már több kiállításán megcsodálhatták a tárlatlátogatók. A koreográfus-szobrász állandó szakmai vendége a szolnoki néptáncfesztiváloknak is. Büszkék lehetnek határőr fiaikra Beazélgetós dr. Ábel László vezérőrnaggyal, a BM Határőrség politikai csoportfőnökével — Hogyan vélekedik a Szolnok megyei határőr klubról, mit vár működé, sétől? Ezzel a kérdéssel kerestük fel dr. Ábel László vezérőrnagyot, a BM Határőrség politikai csoportfőnökét, hogy a testület életéről beszélgessünk vele. — A határőrség, mint a fegyveres erők, része, feladatának tekinti a nyugállományú hivatásos, polgári valamint a leszerelt sorállománnyal való kapcsolattartást. Azok a politikai és erkölcsi célok és emlékek, amelyek az embereket a határőrségi szolgálat alatt gazdagítják, leszerelés után is élnek és hatnak. Ezért támogatjuk az ilyen klubok létrehozását és rendszeres kapcsolatot tartunk velük. A Szolnak megyei határőr klub az országban elsőként alakult meg. Célkitűzései között helyeseljük a felnövekvő nemzedék hazafias és honvédelmi nevelésében való részvételt, a haza védelmének az állam- és közbiztonság fenntartásának és a fegyveres sorkatonai szolgálat népszerűsítését. Ez a működési forma része azoknak a feladatoknak, melyet pártunk és kormányunk határozatai a honvédelem támogatása ügyében meghatároznak. — Mennyiben más a határőrök mostani élete, mint a klub tagjaié volt? — A határőrség személyi állománya a katonai eskü szellemében él és teljesíti 18 hónapos sorkatonai szolgálatát. Napjainkban is születnek hőstettek, a katonai bátorság és harci leleményesség nagyszerű példája jellemzi a mai határőröket. Határőrizeti sikereink gyökere abban van, hogy a határőrcsapatoknál szolgálatot teljesítők tudják és magukénak vallják: a politikai és katonai tisztánlátás, a parancsok maradéktalan teljesítése, a társ fegyveres szervekkel való fegyverbarátság, valamint a lakossággal való jó kapcsolat határőrizeti tevékenységük legfőbb feltétele. Határőreink hűen őrzik a felszabadulás utáni időszak, mindenek előtt a szocialista határőrség hőseinek emlékét. A határőrség technikai ellátása jól nyomon követhetően korszerűsödik. A személyi állomány összetétele továbbra is javul. Nőtt az egyetemet, főiskolát végzettek száma, ma a leszerelő határőrök kétharmad része tagja a KISZ-nek. Fokozatosan előtérbe kerül a minőségileg magasabb fokú helytállás kérdése. — Milyen /az élet a határainkon? — A BM Határőrségre hárul a Magyar Népköztársaság államhatárának őrizete, amely kiemelten fontos politikai, szakmai feladat. A szorosan vett teendők közül alapvető: „az államhatár őrzése, jogellenes átlépéseknek a megakadályozása, a határforgalom ellenőrzése, határrend fenntartása”. A határsértők zöme külföldi állampolgár.A magyar nemzetiségű határsértők döntő többsége az ország úgyne. vezett mélységi területéről való. Kalandvágy, rossz anyagi, családi körülmények, rokonlátogatás, büntetés alól kibúvás, s részben a nyugati megtévesztő és ellenséges propaganda motiválja őket. A határsértők kétharmadát a határőrség beosztottjai, egyharmadát az együttműködő szervek és a lakosság segítségével fogják el. Idegenforgalmi politikánk a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés térhódításának megfelelően alakul, a helsinki megállapodások szellemében dinamikusan növekszik határfogalmunk. Szoros az együttműködés ebben a munkában a vám- és pénzügyőrséggel, a szovjet, csehszlovák, a román forgalomellenőrző pontok beosztottaival. Az átkelőhelyek határőrei biztonságosan, kulturáltan és gyorsan végzik feladataikat. A határrenddel kapcsolatos előírások betartása, a határincidensek, konfliktusok megelőzése kardinális kérdés. A hatvanas évek második felétől kezdve napjainkig, a határrend-sértési kísérletek száma csökkenő tendenciát mutat. Ami mégis előfordul, annak oka többségében gondatlanságból, fegyelmezetlenségből és az adott határ- szakaszra vonatkozó nemzetközi szerződések ismeretének hiányából származik. — Milyen a határőrség és a lakosság kapcsolata? — A .határőrség feladatai teljesítése során számíthat a határterületi lakosság hathatós támogatására. Évről évre szorosabb a kapcsolat a határőrök és a helyi lakosok között. Ez a kapcsolat egyszersmind érdekazonosság. A közös cél megvalósítása egyaránt érdeke a dolgozóknak és a határőröknek. A határterület; lakosság és a határőrség együttműködésének sokrétű formái közül is kiemelkedik az Úttörő Gárda, az Ifjú Gárda, a határőrköz- ségek és városok, valamint az önkéntes határőr csoportok szerepe. — Évről évre sok Szol. nők megyei fiatal kerül a határőrséghez. Hogyan állnak helyt, mit várnak a parancsnokok a szülői háztól? — A sorkatonai szolgálatra Szolnok megyéiből is számosán kerülnek a határőrséghez. A szülőik, a munkahelyek, a volt iskolák büszkék lehetnek határőr neveltjeikre. Az onnan bevonuló fiatalok az ország más részéből hozzánk érkezőkhöz hasonlóan, zömében példamutatóan látják el szolgálati feladataikat. Többségük a szocialista versenymozgalomban kiváló, illetve élenjáró címet ér el. A jövőben is azt várjuk, hogy a sorkötelesek, a most szolgád latot teljesítőkhöz és elődeikhez hasonlóan tegyenek eleget hazafias kötelezettségüknek. A szülőket, arra kérjük, jó szóval, helyes példával szolgáljanak, inspirálják fiaikat a nehézségek leküzdésére, a férfias helytállásra. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy a polgár; életbe visszatérve politikailag, szellemileg gyarapodva, fizikailag megerősöd- södve, hazájukat szerető, a munkát megbecsülő tagjai legyenek szocialista társadalmunknak. S. B. Országos néptáncfesztivál Szolnokon A fesztivál május 17-én délután fél 6 órakor a városba érkező csaknem ezeregyszáz táncos színpompás utcai felvonulásával kezdődik. Az együttesek a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtól menettánccal érkeznek a Szigligeti Színház elé. ahol Bíró Boldizsár a városi tanács elnökhelyettese mond köszöntőt. A bemutatók este fél 7 órakor kezdődnek a színházban. A közönség tizenkét táncegyüttes. — köztük a szolnoki „Tisza”, a „Szeged”, a „Baranya”, a szinvavölgyi „Vasas” a VDSZ „Bartók”, az OKISZ „Erkel Ferenc” és a „Zalka” — műsorát tekinthetik meg. A bemutatók másnap délután 2 órától tizenegy együttes fellépésével folytatódnak. Ezen a napon láthatják a nézők többek között a Szövetkezetek Jászsági Népiegyüttese, a Debreceni Népiegyüttes. valamint a „Vidróczki”. a „Nyírség”, a „Somogy” és az „Alba Regia” táncegyüttes műsorát. A tiszaligeti sport- csarnokban este fél 8 órától nagyszabású gálaműsort rendeznek. A gálán — amelyet Vásárhelyi László koreográfus szerkesztett — valameny- !nyi együtjtés bemutatkozik. A nézők szavazatai alapján ekkor dől el a közönség díjának sorsa is. A zsűri —. amelynek elnöke Maácz László, a Táncművészet című folyóirat fő- szerkesztője. az ANOT művészeti bizottságának vezető, je lesz s tagjai között ott láthatjuk majd Halmos Bélát, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársát. Szabó Iván szobrászművészt. Györgyfalvi Katalin koreográfust. a Népszínház tánc- együttesének művészeti vezetőjét. dr. Pesovár Ernőt, az MTA Zenetudományi Intézetének osztályvezetőjét, az ANOT elnökét, Fuchs Lívia kritikust. a Táncművészek (Szövetségének munkatársát, valamint Lelkes Lajos fő- szerkesztőt. az ANOT elnökhelyettesét — másnap, vasárnap délelőtt fél 11 órától a Szigligeti Színházban értékeli a fesztivál eredményeit, ekkor kerül sor a díjkiosztó ünnepségre is. A XII. Szolnoki Néptáncfesztivál a nívódíjas együttesek és előadók fellépésével, a díjazott művek bemutatójával zárul. A fesztivál a szakmai programokon, művészeti bemutatókon túl alkalmat ad a ki- kapcsolódásra, szórakozásra, barátkozásra is. Pénteken és szombaton táncház várja az együttesek tagjait, valamint a fesztivál idején kiállítások is nyílnak. Szabó Iván szobrászművész tánc ihlette kisplasztikáit, érmeit a Helyőrségi Művelődési Otthonban láthatják az érdeklődők. A kiállítás május 17-én, pénteken délután fél 4 órakor nyílik meg. Eifert János fotóművész „Szerelmem a tánc” című kiállítását pedig a Szigligeti Színház előcsarnokában nézheti meg a közönség a fesztivál idején. Színházi szerződések
