Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-14 / 111. szám
1985. MÁJUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kis VIT Szolnokon Ami a tudósításból kimaradt A liget fái alatt: Boros Lajos és közönsége Lapunk előző számaiban részletesen beszámoltunk a Moszkvában megrendezendő XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészületei je. gyében lebonyolított VIT-vágta és a megye- székhelyen rendezett VIT-majális eseményeiről. Talán a szolnoki ifjúsági hétvége kamerával rögzített „rezüméje” is igazolhatja: a megye- székhely igazi fesztivál- várossá vált két napra. Szombaton a Tiszaliget adott otthont több művészeti ág képviselőinek — kellő számú érdeklődőt vonzva; vasárnap pedig a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ és környéke mutatott olyan képet, amilyet népművelők, szervezők, rendezők, KISZ-vezetők csak leg- rózsaszínebb álmaikban látnak. A barátkozást korán kell kezdeni ülőhely nem jutott mindenkinek Tóth Imréné Varga Ilona — a szolnoki gyermekváros pedagógusa nagy sikert aratott rajzos rögtönzéseivel „Csendélet” a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előtt Körös-menti folklór: színpadon az öcsödi hagyományőrző együttes flz ígéretes világ festője Sok múlik az Iskolákon Számítástechnika és általános műveltség Bibliográfia jelent meg Fazekas Magdolnáról A Verseghy Ferenc megyei könyvtár „kiadói" tevékenységének egyik legértékesebb területe — más érdemes publikációk mellett — a bibliográfia, amelyben a szőkébb hazánk alkotóinak életútjáról fellelhető forrásanyagot, dokumentumokat jelzik az összeállítók. A képzőművészeti sorozat hatodik könyveként jelent meg Fazekas Magdolna festőművész bibliográfiája. Eá- lintné Hegyesi Júlia gyűjtésében és szerkesztésében. A kötetben a tulajdonképpeni bibliográfiai rész előtt válogatás jelent meg a Fazekas Magdolna művészetéről írott tanulmányokból. „Művei légkörében észrevétlenül azonosulunk azzal a sűrű. ígéretes világgal, s azzal az ünnepélyes bódulattal, amit — megfelelő szakkifejezés híján — a pik- túra természet ittasságának kell neveznünk, ha érzelmi telítettségét akarjuk megkülönböztetni a plein air adta hatás — bárminő gazdag — optikai élményétől.” — írja B. Supka Magdolna a szolnoki festő művészetéről. Megtudjuk, hogy Fazekas Magdolnának 1974 és 1985 között — a bibliográfiát ez év február 28-án zárta le a szerkesztő — tíz önálló kiállítása volt, de 1956-tól számos csoportos kiállításon vett részt. Ugyanez évtől jelentek meg ismertetők, kritikák festészetéről, s napjainkig 218 olyan forráshelyet jelöl meg a bibliográ;f;;,a amelyben Fazekas Magdolna munkássága szerepel. Megjelöli a szerkesztő a festőművész közgyűjteményekben lévő alkotásait, így a Magyar Nemzeti Galériában lévő munkáit is. örvendetes. hogy Fazekas Magdolna képei közül milyen sok van a megye különböző gyárai. szövetkezetei, intézményei birtokában, összegzi a kötet azt is, hogy a szolnoki Művésztelep alkotójának hány rajzát, vázlatát, és reprodukcióját közölték a napilapok. folyóiratok. A bibliográfia adatai alapján örömmel állapíthattuk meg. hogy 1960-tól az elmúlt év végéig lapunkban félszáznál több munkája jelent meg. Közzéteszi a bibliográfia Fazekas Magda szép számú művészeti díjait a Melléklet-ben pedig fotókat, reprodukciókat talál az olvasó. — ti — minap egy negyvenkét esztendős egyetemi adjunktus személyi számítógépet vásárolt magának. Tudván, hogy nyelvész, és szótárkészítéssel is foglalkozik, azt hittem, e munkájában fogja hasznosítani. A gép valóban komoly segítség lehet a szótári rásban is, de a tanár nem elsődlegesen ezért szerezte be az egyáltalán nem olcsó masinát. „Leendő tanítványaimnak, akik majd négy-öt év múlva kerülnek be az egyetemre, már természetes, lesz a számítógép ismerete, használata — mondta. — Egyszerűen lehetetlenné válna a munkám, ha nem tudnék velük lépést tartani.” Nyilvánvaló a közeli jövőben még nem engedheti meg magának minden oktató, hogy saját számítógépet vegyen — nincs is erre szükség —, ami azonban a vásárlás célját illeti, az nyilvánvalóan helyes. Az Országos Pedagógiai Intézet egy tavaly készült vitaanyagában olvashatjuk: „ ... a számítástechnikai alapműveltség \ az általános műveltség szerves része”. Majd alább: „A számítástechnikai és mikroelektronikai eszközök újfajta technikai-tárgyi kultúra hordozói. Ezt a kultúrát a technikai és az általános emberi kultúrába beilleszteni, alapelveit az általános műveltség részévé tenni az iskola feladata”. Magyarán; a számítógép és a számítástechnika diadalmasan és visszavonhatatlanul bevonult az iskolába, mert a jövő felnőttje aligha lehet meg a számítástechnikai ismeretek minimuma nélkül, s legalább olyan szinten kell majd értenie egy számítógép kezeléséhez, mint ma egy hang- vagy képmagnóéhoz. Ha alaposabban belegondolunk abba, milyen gyors ütemű napjaink technikai fejlődése, nyilvánvaló, hogy az ezredfordulóra a számítógép már Kelet-Euró- pában is mindennapi használati tárgy lesz még a magánháztartásokban is, a gyárakban, irodákban, intézetekben pedig szerepe mérhetetlenül meg fog növekedni. Teljesen szükséges és reális tehát a művelődési kormányzat célkitűzése; ,.1990- ig a középfokú oktatási intézményekben váljék általánossá a számítástechnikai alapismeretekre való felkészítés”. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, már megtettük az első lépéseket. Ma talán furcsának tűnik, ha leírjuk: nálunk a számítástechnikai oktatás kezdetei a hatvanas évekbe nyúlnak vissza. Azóta persze már jóval előbbre tartunk. A számítástechnikai, mikroelektronikai alapképzés valamennyi középfokú iskolára kiterjed. Az 1982 83-as 'tanév vége óta a gimnáziumok, a szak- középiskolák és az önálló igazgatású szakmunkásképző iskolák HT—1080, illetve ABC—80 típusú iskolai számítógépeket kaptak. Jelenleg az említett iskolákban ösz- szesen 1528 számítógép áll rendelkezésre, s az intézmények több mint egyharmadá- ban 2—4 gép, tíz százalékában pedig ötnél is több működik. Az ismerkedés a számítógéppel, illetve a számítás- technika alapjainak elsajátítása ma lényegében szakköri keretekben folyik. Szerte az országban másfélezer kezdő és háromszázötven haladó szakkör működik, összesen 27 ezer résztvevővel, s szaporodóban van a mikroelektronikai és számítástechnikai klubok száma is. Az ifjúság és a pedagógusok érdeklődését, az ügyszeretetét a nagy sikerű pályázatok jelzik. Nagy érdeklődés mellett zajlanak a számítástechnikai táborok is. A jövő útja azonban kétségtelenül az, hogy a számítástechnika oktatása szervesen beleépüljön a tanórák rendjébe. Mivel azonban az ötnapos tanítási héten az óraszámok amúgy is túlságosan magasak, arra nincs lehetőség, hogy a számítás- technika önálló tantárgy legyen. Éppen ezért a Művelődési Minisztérium tavaly november 30-i határidőre „az általános műveltség részét képező számítástechnikai alapismereteknek a különböző közismereti és a megfelelő szakmai tantárgyak tanterveiben való, koncentrikus rendszerű, átfedések nélküli beépítésére” kért javaslatot. javaslat elkészült, azt pedagógusok és számítástechnikai szakemberek megvitatták, s visszajuttatták az OPI-hoz, hogy a végleges dokumentumokat az 1985,'86-os tanév végéig kidolgozzák és az iskolákhoz eljuttassák. Ennek alapján az 1986/87-es tanévben — felmenő rendszerben — valamennyi középfokú iskolában megkezdődhet a számítástechnikai alapismeretek oktatása. M. I. Jászberényben Tudományos és kulturális hónap Jászberény tudományos, kulturális és művészeti hagyományainak ápolására a város évenként egy-egy rendezvénysorozatot tart. Jászberénynek különösen a zenei életnek vannak múltba nyúló gyökerei, a ’70-es években felzárkózott hozzá a tánc, és újabban a képzőművészetre is megkülönböztetett figyelem irányul. Egy évtizede még a kultúra minden területét felölelő rendezvényeket évenként tartották, ’81 óta pedig négyéves ciklusokban váltják egymást a különböző rendezvények. Tavaly a jászsági képzőművészeti napokat rendezték meg. idén április végén kezdődött a tudományos és kulturális hónap, jövőre pedig a Székely Mihály zenei napok következnek. Egy év szünet után újból ismétlődnek az események. Az idei tudományos és 'kulturális hónap rendezvényeit hazánk felszabadulásának 40. évfordulója jegyében állították össze. A műsorfüzet rangos eseményekről, találkozókról tájékoztat. Április 26-án a Jászberényi kamarazenekar hangversenye nyitotta a sort. A következő napon Szolnok imegye ének-zenetagozatos iskolái hangversenyének adott helyet a Déryné Művelődési Központ. Május 9-én este négy jászberényi kórus találkozott a főiskolán, 10- én volt a Székely Mihály- emlékünnepség, a nevét viselő iskolában. A Palotássy János Zeneiskolában működő zongora, fúvós és vonós tanszakok versenyének döntőit hallgathatják meg az érdeklődők 13-án, 16-án és 23-án 5 órakor az iskola előadótermében. A zenés programok kiemelkedő eseménye a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Vasas munkásénekkar hangversenye a Déryné Művelődési Központban 25-én 18 órakor. Születésének 100. évfordulója alkalmából Lukács György-emlékülés lesz lóén a főiskolán, a város fel- szabadulás utáni tudományos életéből pedig 20-án íiokumentum-tkiállíhás nyílik a Jász Múzeumban. A környezet- és természetvédelemre az iskolákban, a könyvtárban, az úttörőházban előadások, filmvetítések hívják fel minden korosztály figyelmét. Az Alkotárs művészeti csoport a művészet és környezet kapcsolatáról tanácskozik a Déryné Művelődési Központban, a megye népművelőinek részvételével pedig a jászkiséri művelődési házban jászsági közművelődési tájkonferenciát rendeznek. A Munkás és Ifjúsági Házban május 30-tól Nagy László Lázár grafikus, a Jász Múzeumban június 7-től Szűcs Árpád festőművész kiállítása látható. A gazdag programban a szép- irodalmat a Szakonyi Károllyal rendezett író-olvasó találkozó képviseli június 6-án a könyvtárban. A népi tánc ugyan hiányzik a tájékoztatóból. a Jászsági Népi Együttest azonban a herényiek ebben az időszakban több politikai és kulturális rendezvényen láthatják. — lp —
