Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Nagyszabású tömegdemonstráció Szolnokon Május elsejét ünnepelte az nrszág Kádár János ünnep előtti látogatása Angyalföldön Tegnap országszerte megünnepelték hazánkban a 41. szabad május elsejét. A fővárosban negyedmil­lió lakos köszöntötte a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét, demonstrálva, hogy szocializmust épí­tő dolgozó népünk büszke az elért eredményekre, bi­zalmát tanúsítja az ország vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt, kifejezésre juttatja tettrekészségét, a párt XIII. kongresszusán elfoga­dott határozatok valóra váltásáért. Az ünnepien dí­szített, vörös és nemzeti színű zászlókkal fellobogó­zott, májusfákkal ékesített felvonulási téren, a tri­bünökön helyet foglaltak a párt és az állam vezetői, a kormány tagjai, a társadalmi és tömegszerveze­tek képviselői, a munkásmozgalom veteránjai, a ter­melésben élen járó munkáskollektívák küldöttei, az ünnepre hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti delegáció tagjai. A díszemelvényen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács eíhöke. A demonstráció szemléletes élő képei híven fejezték ki a nemzetköziség gondolatát, és jól szim­bolizálták népünk történelmi sorsfordulóját. A dolgozók több százezres menetében a sok ezernyi zászlóval, virággal, léggömbökkel, transz­parensekkel vonulók élén az egyes városrészek veze­tői haladtak. A huszonkét felvonuló budapesti kerü­let csoportjait azoknak az üzemeknek, vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek a képviselői ve­zették, amelyek az elmúlt időszakban a nehéz gaz­dasági körülmények között is elismerésre méltó eredményeket értek el. A fővárosi ünnepséget az MHSZ sportolóinak és az aktivistáknak, valamint a középiskolásoknak a gyakorlatai zárták. Felvonulásokra, ünnepségekre került sor me­gyénkben is több helyen. így Szolnokon, Jászberény­ben, Kunszentmártonban, Törökszentmiklóson, Kis­újszálláson, Mezőtúron rendeztek felvonulási ünnep­séget és ugyanakkor tartottak majálist is, az említet­teken túl vidáman ünnepeltek a Nagykunság „köz­pontjában”, Karcagon is. Az alábbiakban részletesen számolunk be a megyei eseményekről. A világ számos városában is köszöntötték a munkás- osztály nemzetközi ünnepét. A moszkvai Vörös té­ren a Lenin-mauzóleum mellvédjéről Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió párt- és állami vezetői üdvözölték a május elsejei felvonulás több százezres résztvevőjét. Ugyancsak párt- és ál­lami vezetők köszöntötték a testvéri szocialista or­szágok fővárosainak felvonulóit óráig hömpölygő felvonulók létszámban ennél minden bizonnyal jóval többen vol­tak. A Killián György Re­pülő Műszaki Főiskola zene­kara haladt a menet élén. Pattogó indulói vidám per­ceket szereztek a sokaság­nak. Őket a város negyven- három oktatási intézménye kétezer-ötszáz dolgozójának és tizennyolcezer tanulójá­nak képviselői követték. — kedves színfolt­ként — a Ságvári körúti Ál­talános Iskola úttörő dobosai meneteltek. Az emelvény előtti műsorukkal külön is sikert arattak. A többi paj­tás is kitett magáért. Szépen díszített májusfájuk az út­törők összefogását szimboli­zálta. Nehéz lett volna kivá­lasztani, hogy melyik cso- csort a legtetszetősebb. Az egyik orgonával integetett,,' a másik kendőket lobogta­tott, a harmadikra a színes szalagok kavalkádja hívta fel a figyelmet. Fegyelme­zett, látványos volt a közép­Bízhatunk a jövőben KÁDÁR JÁNOS NYILATKOZATA Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a budapesti dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott a sajtónak: — Május elseje hű­vös idővel virradt ránk, de a budapestiek itt felvonuló tömege ma­gabiztosságot, jóked­vet sugároz. En­nek alapja: nemré­giben ünnepeltük fel- szabadulásunk 40. év­fordulóját, s ezt meg­előzően megtartottuk pártunk XIII. kong­resszusát. Az elfogadott országépítő program fő céljait magáévá tette a Hazafias Népfront is. Ezért kérhetjük az egész magyar néptől: támo­gassa politikánkat, a fejlett szocialista társa­dalom felépítésének tö­retlen folytatását célul tűző elhatározásunkat az országgyűlési képvi­selő- és tanácstűgvá- lasztásokion is. Úgy, ahogyan azt a munkás hétköznapokon is teszi. — A közelmúltban a lengyel fővárosban alá­írtuk a Varsói Szerződés meghosszabbításáról szóló dokumentumot. Ezzel növeltük népünk biztonságát, s — meg­győződésem — hozzájá­rultunk Európa és a világ békéjének meg­őrzéséhez, erősítéséhez is. Ezeket a gondolato­kat felidézve szeretném e jeles napon szívből köszönteni — pártunk Központi Bizottságának nevében is — munkás­osztályunkat, szövetke­zeti parasztságunkat, értelmiségünket, egész dolgozó népünket. Biza­kodva nézhetünk a jö­vőbe', mert van jó programunk, népünk egységes, s elkötelezett, hogy tisztességes helyt­állással végezze ország­építő munkáját. Ehhez minden honfitársamnak, kisebb és nagyobb kö­zösségeknek, népünk fiainak; leányainak, a csaladoknak jó egész­séget, további sikereket kívánok. — Megköszönöm a sajtó, a hírközlő szer­vek munkatársainak is, hogy orSzágnak-világ- nak hűen tolmácsolják ezt a bizakodó hangu­latot, beszámolnak ar­ról, hogyan köszönti né­pünk a munkásosztály nagy nemzetközi nap­ját, a szolidaritás ünne­pét, május 1-ét. iskolások hada is. Az üzemi dolgozók felvonulása előtt a Killián főiskola tánccsoport­ja adott az emelvény előtt vérpezsdítő, lendületes mű­sort. A vállalatok élén a kitün­tetett üzemek haladtak. Utá­nuk a többi üzem. a Héki Állami Gazdaság és az intéz­mények végeláthatatlan so­ra következett. Mint színes virágoktól tar­ka rét, a zászlók, a május­fák sokaságától olyan volt S/o’nok főutcája. A transz­parensek tanúsága szerint is nagyszabású demonstráció volt ez a felvonulás a béke, a szocializmus ügye mellett. Jónéhány üzem és intéz­mény kevés pénzből megva­lósítható jó ötlettel szemlél­tette mindennapi munkáját. Megérdemelt sikert aratott például a MÁV-kprház te­herautó-platójára szerelt műtője. A kórház dolgozóinak első sora piros, a második fehér, a harmadik pedig zöld sap­kát viselt. Egyszerű és na­gyon látványos megoldás volt ez is. A cukorgyáriak kocsiján hatalmas süvegcu­kor trónolt, a TITÁSZ-én pedig az áram útját szimbo­lizálták. A Járműjavító gu­mikeréken guruló kis „Die­sel mozdonya” miniatűr va­gont húzott. A kereskedelmi vá'.lnut dolgozói Girardi-ka- lapjukkal arattak tetszést. Volt tehát látnivaló bőven, nemcsak a tömeg látványa volt lenyűgöző. Az üzemek és intézmények dolgozói után az MHSZ tag­jai vették birtokukba a fel­vonulási útvonalat. A szö­vetség szakosztályai is ötlet- gazdagságról tettek tanúbi­zonyságot. Az „utánpótlás” például az emelvény előtt papírrepülők tucatjait bo­csátotta szárnyra. Több sem kellett a szüleikkel a kor­don mellett szemlélődő ap­róságoknak. A szabályoknak fittyet hányva átbújtak a kötél alatt, és rohantak a re­pülőkért. Úgy látszik, a szö­vetség tudja, hogy kell meg­nyerni a fiatalokat. Amikor viszont egy gépkocsi vontat­ta igazi motoros repülőgép állt meg a tribün előtt, azt már kellő mértéktartással (Folytatás a 2. oldalon.) A korábbi évek gyakorla­tától eltérően az idei má­jus elsején nem nagygyűlést, hanem felvonulást tartottak Szolnokon. A menet élén a megyei és városi párt-vég­rehajtóbizottság tagjai ha­ladtak, majd a városi tanács épülete előtti emelvényre mentek. Az elnökségben he­lyet foglalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, Mohácsi Ottó, a me­gyei tanács elnöke, Fábián Péter, Simon József és Szűcs János. a megyei pártbizott­ság titkárai. Földest István. a Központi Bizottság munka­társa, Varga Sándorné, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra. Fenyvesi József, a városi tanács elnöke, az ideiglene­sen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok képviselői, a munkásmozgalom több ve­teránja, valamint a megye- székhely politikai, társadal­mi és gazdasági életének több vezető személyisége. A felvonulókat a megyei és városi pártbizottság, az SZMT és a városi tanács ne­vében Tóth János, az SZMT elnöke köszöntötte. Beveze­tőül arról szólt, hogy az ün­nepi felvonulással ápoljuk a munkásmozgalom forradal­mi hagyományait, hirdetjük május elseje nemes, tiszta törekvéseket hordozó eszmé­it. Kifejezzük megbecsülé­sünket a dolgos hétköznapo­kon végzett, anyagi és szel­lemi javainkat, új erkölcsi értékeinket teremtő alkotó munka iránt. Fejet hajtunk a munkában, tudásban mű­veltsége gyarapításában, a közéletben helytálló dolgo­zó ember előtt. Illő tisztelet­tel emlékezünk negyven év­ivel ezelőtti felszabadulá­sunkra, amely lehetővé tet­te, hogy városunkban is megkezdődjék a munkásság, a parasztság és az értelmi­ség alkotó képességeinek ko­rábban sosem tapasztalt ki­bontakozása. A továbbiak­ban azt húzta alá, hogy méjlyteéges felelősséget ér­zünk a békéért, mert tudjuk, Ihogy anélkül minden más elveszti jelentőségét. Aggo­dalmunkra nyomós okot szolgáltatnak az imperializ­mus katonai fölényre irá­nyuló törekvései. Ugyanak­kor a békébe vetett hitün­ket erősíti a Szovjetunió, a Varsói Szerződésbe tömörült országok következetes béke­politikája. A béke és barát­ság jegyében emlékezünk május 9-re, a győzelem nap­jára, a II- világháború befe­jezésére. is. A megyei és a városi pártértekezletre utal­va azt hangsúlyozta. hogy együtt, felelősséggel kell mai é-’ holnapi feladatainkat megoldani. Az ünnepi köszöntő után megkezdődött a város lakói­nak impozáns felvonulása. Huszonötezer ember részvé­telére számítottak a rende­zők, de a közel két és fél Több tízezren vonultak fel a Kossuth téren Elnökség a szolnoki {elvonuláson

Next

/
Thumbnails
Contents