Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-12 / 85. szám

1985. ÁPRILIS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Évente mintegy 300 vagon sajt hagyja el a szolnoki Tejipari Vállalat szajoli üzemét. Ennek kétharmada a hazai ellátást szolgálja, 100 vagonnal pedig a közel-keleti orszá­gok vásárolnak meg. Képünkön zsugorfóliákba csomagolják a közkedvelt Hajdú-saj­tot f Táblák, feliratok, s ami mögöttük van Energia nem veszhet el „Ténykópek” a Tiszamenti Vegyiművekből A gyáróriás udvarán jár­va olyan érzése támad az embernek, mintha egy ki­sebbfajta város utcáin lép­kedne. Jönnek-mennek az emberek, kerékpárosok, su­hannak, boszorkányos ügyes­séggel lavíroznak a targon­cások, dolgoznak a gépek. A szolnoki Tiszamenti Vegyi- piűvek mindennapi életét éli. Szabó József főenergeti­kus elém tesz egy tábláza­tot, amelyen a gyár energia- fogyasztása látható 1964-től napjainkig. — Mi olyan üzem va­gyunk — magyarázza — amely külföldi alapanyagok­— Tavaly az energiakölt­ségünk 75 millió forintot tett ki — folytatja Szabó József — 3 millióval kevesebbet mint az előző évben. Ez a belső munkáink — így töb­bek között az időiben elvég- (ztett karbantartások, felújí­tások eredményének is kö­szönhető. A gyárudvaron járunk, fe­hér, piros, rózsaszín hegyek között haladunk. Balról ha­talmas üzemcsarnok terpesz­kedik. Sav folyik a csőben, s ömlik rá a hűtővíz. Nyo­mában pára kapaszkodik a magasba. — Látja ez az egyik leg­nagyobb gondunk — mutat arra Szabó József. — Évente 27 tonna olaj tüzelőértéké­nek megfelelő hőmennyiség megy itt veszendőbe. Most dolgolkodunk azon, hogyan lehetne ezt is hasznosítani. Nyugaton már van ennek technológiája, csak hát száz­Az erőmű lépcsőit tapos­suk, Odafönn a turbinaszo­bában patikai tisztaság ural­kodik. Bükkösi Lajos erő­művi főművezető kalauzol végig a termen: — Itt ter­melik a villamosenergiát — mutat körbe a helyiségben. Észereveszem, hogy az egyik turbina áll. — No látja, így függnek össze a dolgok. Azért hall­gat a masina, mert nincs elég gőz. Ez a turbina annak az üzemnek a gőzét haszno­sítja amelyik most van fel­újítás alatt. A mi munkánk egészen sajátságos — ma­gyarázza. — A kazánjaink hőhasznosításúak. Mit jelent ez? — teszi fel a kérdést, majd így folytatja. Kénsavat gyártunk, de az energiahor­dozó az elemi kén. A kénsav- gázt ezerötven fokról le kell hűteni hatszázötven fokra. kai dolgozik. Már évekkel ezelőtt is kénytelenek vol­tunk kutatni, hogyan hasz­nálhatnánk belőlük keveseb­bet, és jó eredményeket ér­tünk el. Ezekből nagyon ke­veset, vagy semmit sem tu­dunk most már megtakaríta­ni, ezért a felhasznált ener­giával kell takarékoskod- - nunk. Tavaly például a szük­séges villamosenergia 68 százalékát mi magunk ter­meltük meg, így csak a 32 százalékát vettük az orszá­gos hálózatból. Az elmúlt évben hatvan- millió kilowattórát fogyasz­tott a szolnoki gyár. milliónál is többe- kerülne a beruházás. Az egyik üzem nagyjaví­tás miatt áll. Valóban ráfér már a felújítás, hiszen két évtizedig megállás nélkül termelt. — Ha figyelembe vesszük, hogy az évi termelési érté­künk négymilliárd forint. — vezetget a csövek, állványok, tartályok között Nagy Tibor főművezető — akkor az a célunk, hogy ez a munka egyrészt ne kerüljön sokba, másrészt mihamarabb kész legyen, mivel ennek az üzemnek a napi termelése 120 ezer forint. Többek kö­zött itt állítjuk elő a kén- savgyártáshoz szükséges gőz­energia nagy részét. Próbá­lunk mindent „megfogni”, amit lehet. Például kondenz- edényeket építettünk be, ezek nem engedik elszökni a gőzt, s így újra tudjuk hasz­nosítani azt. Ezt öt 'beépített kazánrend­szer segíti. A felszabaduló 'hőt ismét hasznosítjuk és villamosenergia lesz belőle. Itt egy pillanatra sem áll­hatnak le a gépek, mert az kihat a gyár egész termelé­sére. Megyünk tovább. A gyár­udvart vasúti sínek szabdal­ják keresztül-kasul. Üres és teli, kirakásra váró vagonok sorakoznak mint egy na­gyobbfajta pályaudvara». Itt bonyolódik a magyarorszá­gi vasúti teherforgalom 1,5 százaléka. Kerítéssel elzárt területhez érünk. A bejá­ratnál Szabó József meg­nyom egy gombot, pillana­tok múlva halk zümmögést hallunk, és kinyílik a kapu.- Pár perc múlva már a vil­lamos vezénylőteremben va­gyunk. Itt látható — mutatja a főenergetikus — hogy mi­lyen a gyár pillanatnyi ener»- giahelyzete. — S hogy sza­vának nyomatékot adjon a kapcsolófalhoz hív. A kü­lönböző mérőórák mutatói nyugalomban vannak. — Az egyik óra két és fél, a másik két megawattot mu­tat. Ennyit termelnek jelen­leg a turbinák, ide két ki­lométerre van egy transzfor­mátor állomásunk, ott az or­szágos hálózatból érkező energiát mérjük. Ketten serénykednek a pult körül. Bekapcsolják az ipari tévét, a monitoron megjelenik a transzformátor állomás mérőórája. Előke­rül a stopper. Gyors számo­lás kezdődik, s kijön az eredmény, hogy jelenleg 2,3 megawatt villamosenergiát vételez az országos hálózat­ból a Tiszamenti Vegyimű­vek. A világítás is számít Kondocs Sámuel a kar­bantartó üzem vezetője: — A vállalat karbantartás­ra 200 millió forint körüli összeget fordít évente. Mi vegyipari üzem vagyunk s így gyorsan elhasználódnak a berendezéseink. Ezért a kétezres összlétszámból négyszázötven ember foglal­kozik karbantartással. Fő feladatunk egyrészt a terme­lés folyamatos biztosítása, másrészt az energia és az anyagtakarékosság. Így pél­dául a felújítható alkatré­szeket nem dobjuk el, hanem megpróbáljuk újjávarázsol­ni őket. Mondok István, a villa­mosüzem vezetője így be­szél: — Elsősorban a szem­léleten kell változtatnunk. Nézze, a világítási energia­felhasználásunk nem szá­mottevő, de nemrégiben a kapcsolók mellé mégis ki­függesztettünk egy-egy táblát, amin közöljük a dolgozók­kal, hogy ennek és ennek a berendezésnek a felesleges bekapcsolása például évi 20 ezer kilowatt energiát emészt fel. Vagy a gépek nagyjavításai után a próba­járatás idejét 72 óráról le­csökkentettük 6—8 órára, s ez is jelentős megtakarítást eredményezett. Ahogy indulok kifelé az egyik tárolón a következő felírást olvasom: Az éssze­rű takarékosság közügy. Ügy tűnik a Tiszamenti Vegyiművekben ezt így is gondolják. ,N. ,T. Megfogni, amit lehet Mérőóra monitoron Illést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) nak alakításában továbbra is a szövetségi politika, a nem­zeti közmegegyezés alapjai­nak a kiszélesítése az irány­adó. A HNF minden erejével támogatja a Magyar Nép- kjöztársaság külpolitikáját, melynek alapvető célja a nemzetközi béke biztosítása, a népek közötti barátság ápolása, a társadalmi hala­dás előmozdítása. E prog­ram megvalósítása érdeké­ben kész mozgósítani társa­dalmunk osztályait és réte­geit, párttagokat és párton- kívülieket, vallásos és nem vallásos embereket egyaránt. A mozgalmi munka hagyo­mányos és új területein ar­ra törekszik, hogy az alap­Az ülésen felszólalt Ká­dár János, az MSZMP főtit­kára. A párt XIII. kongresz- szusának tapasztalatairól szólva hangsúlyozta, hogy a tanácskozás eredményességét nagymértékben segítette az a széles körű, aktív és fele­lős vita, amely a felkészü­lés időszakában lezajlott a Ipárttagság, a társadalmun­kért felelősséget érző állam­polgárok körében. Köszöne­tét mondott azokért az ész­revételekért, amelyekkel a Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége — más társa­dalmi és tömegszervezetek­hez hasonlóan — tett és ez­zel gazdagította a kongresz- szus munkáját. A párt XIII. kongresszusa jelentős eredményeket ve­het számba — állapította meg a továbbiakban —, amelyeket az egész nép erő­feszítései alapoztak meg. A párt legfelső fóruma betöl­tötte szerepét, tisztességgel elvégezte munkáját, a ta­nácskozás eredményes volt. Felelősen elemezte jelenlegi helyzetünket és megjelölte a további előrehaladás fő kö­vetelményeit. Állást foglalt politikai irányvonalunk meg­tartása, s ahol erre szükség van megújítása mellett. A kongresszus kifejezte a párt eltökélt szándékát építőmun­kánk töretlen folytatására, arra, hogy előrelépjünk a fejlődés útján, s megerősí­tette távlati célunkat, a fej­lett szocialista társadalom felépítését. A párt kéri, igényli tár­sadalmunk minden rétegé­nek, minden állampolgár­nak a hozzájárulását azok­nak, a kongresszuson ■ elha­tározott törekvéseknek a va­lóra váltásához, amelyekkel egész népünk életét kíván­juk tartalmasabbá, szebbé tenni — hangsúlyozta Kádár János. Ennek a nemzeti mé­retű összefogásnak erősíté­sét szoLgálja a Hazafias Nép­front felhívása is, amikor kimondja, hogy a tömegmoz­galom magáénak vallja és vető társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekben hoz­zájáruljon a döntések előké­szítéséhez és felelős részt vállaljon azok meghozatalá­ban és végrehajtásában. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa felhívja tár­sadalmunk minden tagját, hogy a párt XIII. kongresz- szusának határozata alapján képességei és tudása legja­vát adva munkálkodjék szo­cialista hazánk felvirágozta­tásán” — fejeződik be az ál­lásfoglalás. Pozsgay Imre ezt követő­en az Országos Tanács elé terjesztette a Hazafias Nép­front választási felhívásának tervezetét, és megállapítot­ta, Hogy a dokumentum szé­les körű társadalmi konzul­táció nyomán született. támogatja a pártkongresz- szus országépítő céljait. A párt főtitkára ezután ar­ról szólt, hogy a közeljövő fontos hazai politikai ese­ményei az országgyűlési képviselői és tanácstag-vá­lasztások. Ezek előkészületei során — mondotta— a szoci­alista nemzeti összefogás megszilárdítására hívjuk az állampolgárokat, olyan igaz |hazafias magatartásra, cse­lekvésre. amely híven szol­gálja a népet. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP hazafias és interna­cionalista párt, a kommu­nisták igaz hazafiak, s ezt várják el minden honfitár­suktól. Ugyanakkor — foly­tatta — nagyon kell ügyelni arra, hogy aki hazafi, az he­lyes értelmezés szerint le­gyen az, s ne két effel és ip- sziilonnal, mert az effajta ha­zafiak már sokszor sodorták pusztulásba a népet. Kádár János a népfront választási programjáról szól­va hangsúlyozta annak je­lentőségét, hogy népünk egy­ségesen támogatja a párt, az állam külpolitikai tevé­kenységét. A békés építő- munkánk külső feltételeinek megteremtését szolgáló mun­kához értékes segítséget nyújt a Hazafias Népfront, miként a társadalmi és tö- m(egszervezetek, mozgalmak is. Arra törekszünk, hogy a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján oldódja­nak meg. Célunk a fegyver­kezési verseny megfékezése, a fegyverzet csökkentése, végső soron az atomfegyve­rek megsemmisítése, a lesze­relés az államok egyenlő biztonságának elve alapján. Ez nemcsak a magyar nép, hanem minden nemzet ér­deke. Jelenleg globális erő- egyensúly van a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a két katonai tömb között. Az egész emberiség biztonsága szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy ez az egyensúly továbbra is fenn­álljon: ezért ellenezzük a megbontására irányuló im­perialista törekvéseket, köz­tük az űrfegyverkezés kü­lönösen veszélyes tervét. A mai nemzetközi viszonyok között szükség van a szoci­alista közösség országainak védőpajzsára, a Varsói Szer­ződés szervezetére. Ezért amellett foglalunk állást, hogy a tagállamok hosszab­bítsák me,g a Varsói Szerző­dés érvényességét; ezzel egyébként valamennyi érde­kelt ország egyetért. Ugyanakkor változatlanul érvényben van a Varsói Szerződésnek a két katonai szervezet egyidejű megszün­tetésére vonatkozó javasla­ta — hangsúlyozta Kádár János. Befejezésül hangoztatta: 4zövettségii politiklánfc üde- rete és megtestesítője a Ha­zafias Népfront, amely ed­dig is segített abban, hogy a szocialista nemzeti egység élő, szüntelenül növekvő erő legyen. Tömegmozgalmunk munkája nyomán erősödjék tovább e szövetség, növe­kedjék az egyetértés közös céljainkban. Népünk össze­fogása a legfőbb biztosítéka annak, hogy a nemzet béké­ben és mind jobban éljen, a haza virágozzék! A vitában felszólalók ki­fejezték egyetértésüket a két dokumentumban foglaltak­kal, s néhány javaslatot tet­tek a választási felhívás szö­vegének kiegészítésére. Az Országos Tanács tudo­másul vette Pozsgay Imre bésziámolóját, elfogadta az MSZMP XIII. kongresszusá­val kapcsolatos népfront-ál­lásfoglalást, valamint a vá­lasztási felhívást, s egyben felhatalmazta a titkárságot, hogy az erre vonatkozó ja­vaslatokat vizsgálja meg, majd a felhívást hozza nyil­vánosságra. A továbbiakban Molnár Béla, a HNF országos titká­ra tartott tájékoztatót az országgyűlési képviselő- é|s tanácstagválasztások előké­születeiről, s a népfront fel­adatairól. Hangsúlyozta, hogy a választások előkészí­tése tervszerűen, jó politikai feltételek között halad. Élénk a közérdeklődés a választá­sok iránt, annál is inkább, mert az új választójogi tör­vény rendelkezései nyomán továbbfejlődött választási rendszerünk. A tartalmi vál­toztatások lényege: a szocia­lista demokrácia kiterjesz­tése a jogok és kötelezettsé­gek növelésével. A lebonyolítás rugalmas, a törvény szellemének megfe­lelő magatartást követel a választási apparátustól. A továbbiakban ismertet­te a HNF OT Elnökségének javaslatát az országos vá­lasztási listán szereplő kép­viselőjelöltekre. Az orszá­gos lista jelentőségéről szól­va rámutatott, hogy arakat jelölik ilv módon, akiknek tevékenysége nem köthető egy-egy választókerülethez, de tapasztalataikra, munká­jukra az országgyűlésnek szüksége van. Az Országos Tanács — mint országos jelölőgyűlés — elfogadta a listán szerep­lők jelölését, majd hozzájá­rult a lista közzétételéhez. Ugyancsak elfogadta a vá­lasztási előkészületekről szó­ló előterjesztést. A HNF OT végül személyi kérdésekről döntött. S. Hege­dűs Lászlót, a HNF OT tit­kárát saját kérésére nyug­díjba vonulása miatt fel­mentette tisztségéből és egy­idejűleg megválasztotta az OT alelnökének, valamint a Fogyasztók Országos Taná­csa társelnökének. A testü­let tagjai közé kooptálta: Barabás Miklóst, Garamvöt- gyi Józsefet, Letovai Ildi­kót, Novak Ferencet. Peják Emilt. Rábóczi Lászlót, Sol- tészné Pádár Ilonát és Ződi Imrét, Kádár János felszólalása Szövetségi politikánk megtestesítője a népfront A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén felszólalt Kádár János (Telefotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents