Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 11. Nagy bunkó ’85 Mire ezek a sorok megjelennek, a fülledt- trópikus dzsungelek ál­tal övezett Panamavá­rosban újabb jószándé­kú kísérlet veszi kez­detét, hogy megpróbál­jon kiutat találni a kö­zép-amerikai térség igencsak szövevényes politikai dzsungeljából. Az úgynevezett Conta- dora-csoport (Miexiká, Kolumbia, Venezuela, Panama) tagállamainak külügyminiszterei talál­koznak a regionális vál­ságban közvetlenül ér­dekelt államok képvi­selőivel (Nicaragua^, Costa Rica, Honduras, Salvador és Guatemala). Bár panamai tanácsko­zás, amelyet az érde­keltek megpróbáltak a venezuelai fővárosban tartott megbeszélés-so­rozaton előkészíteni, töibb szempontból is fon­tos időpontban elemzi a problémákat, a világnak, sajnos, semmi oka arra, hogy ettől az immár na­gyon sokadik Conta do- ra-kísér'lettől jottányit is többet várjon, mint az eddigi próbálkozásoktól. A dolog lényege ugyanis az, hogy a ta­nácskozás témáiul szol­gáló problémák egy-egy érdekelt országban épp­úgy nem változtak, mint B térség egészét érintő tényezők. Mindkét ka­tegóriában messze a leg­fontosabb faktor az Egyesült Államok törté­nelmi szerepe Közép- Amerika fejlődésének lelassításában, és ami ennél a múltbeli sze­repnél is sokkal húsbavá­góbb: az a naponta bebi­zonyosodó tény, hogy a Reagan-kormányzat egy felismerhetetlenül meg­változott világban is rez- zenetlenül folytatni kí­vánja a századforduló hírhedt intervenciós el­nökének. Theodore Roo- seyeltnek a mindenkori amerikai beavatkozáson alapuló „nagy bunkó”- politikáját Hogy ez a washingtoni nagy bun­kó mennyire lesújtásra kész 1985 zaklatott ta­vaszán is, azt — számos egyéb jel mellett — jól érzékelteti Ronald Rea­gan minapi Nicaraguá­val kapcsolatos „béke­terve”, ami mind hang­ját, mind céljait tekint­ve változatlanul az Egyesült Államok egyed­uralmát kívánja biztosí­tani a térségben. Reagan ugyanis nem kevesebbet szab az ^eredményes!’ managuai—washingtoni párbeszéd ' feltételéül, mint azt, hogy az ellen­őrzött választásokkal megerősített mcaraguai kormány egyenrangú félként tárgyaljon az ellenforradalmi „kont­rák” amerikaiak által (pénzelt bandáival. Ugyanez a Reagan-kabi- net viszont magától ér­tetődő természetességgel utasítja el, hogy a sal- vadori baloldali erők tárgyalhassanak Duarte elnökkel, és ugyanez az amerikai kormány foly­tatja Nicaragua közelé­ben — Managuának szánt fenyegetésként — a Nagy Fenyő fedőnevű hadgyakorlatot. Ahhoz, hogy Közép- Amerika legalább meg­indulhasson a kibonta­kozás felé. elsősorban és mindenekelőtt a Poto­mac partján lenne szük­ség változásra. Amíg ez nem következik be. szív­ből sikereket kívánha­tunk ugyan a közvetítő kísérleteknek, mint most a /panamavárosi­nak, csak éppen nem hi­hetünk bennük igazán. Harmat Endre Közös érdek: megoltalmazni a népek életét, biztonságát (Folytatás az 1. oldalról.) sinki európai értekezlet si­keréhez. 1972-ben a Szovjet­unió és az Egyesült Államok Vezetői olyan dokumentu­mot láttak el kézjegyükkel, amely tartalmazza, hogy nukleáris korunkban a békés egymás mellett élés az egyetlen ésszerű alternatíva népeink számára. Ez természetesen annak elismerését is jelenti, hogy mindkét népnek joga van úgy alakítani életét, ahogyan szükségesnek tartja, anélkül, hogy beavatkoznának bel- ügyeihe, s megpróbálnák rá­kényszeríteni akaratukat más népekre. A szovjet—amerikai kap­csolatok valódi javításához a két ország vezetőinek politi­kai akaratára van szükség — hangsúlyozta Mihail Gor­bacsov. — Szovjet részről ez az akarat megvan. Ha ame­rikai részről is megmutatko­zik, akkor az országainkat jelenleg elválasztó sok konk­rét kérdés fokozatosan meg­oldódhat. A továbbiakban Mihail Gorbacsov részletesen szólt a két nép biztonságával, a nukleáris háború veszélyé­nek elhárításával kapcsola­tos kérdésekről, köztük a genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokról. A megbeszélések során az SZKP KB főtitkára elége­dettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a képviselőház tekintélyes kül­döttsége aktív politikai pár­beszédet folytatott a Legfel­sőbb Tanács küldötteivel. E megbeszéléseket mindkét részről kedvezően értékelik. Ismerjük a kongresszus sze­repét az amerikai politikai életben — mondotta Mihail Gorbacsov — és nagy jelen­tőséget tulajdonítunk a par­lamenti kapcsolatok fejlesz­tésének úgy is. mint a szov­jet—amerikai kapcsolatok élénkebbé tétele egyik ele­mének. A Szovjetunió őszintén törekszik arra, hogy konkrét megállapodások szülessenek Géniben, és azt szeretné, ha a szovjet—amerikai kapcso­latok visszatérnének a nor­mális, kölcsönösen előnyös együttműködés és a kölcsö­nös tisztelet medrébe — mondotta Gorbacsov, s kér­te az amerikai képviselőket, hogy ezt az üzenetet adják át az Egyesült Államok kongresszusának és kor­mányzatának. Thomas O’Neill a képvise- lőház elnöke és a küldöttség tagjai a szovjet—amerikai kapcsolatok javításáért és a genfi tárgyalások sikeres kimeneteléért emeltek szót. Nyíltnak és hasznosnak mi­nősítették az eszmecserét, és elégedettségüket hangoztat­ták. Holland—szovjet külügyminiszteri találkozó színhelye Moszk­va. A képen a Hans van den Broek vezette holland (balra) és az Andrej Gromiko vezette szovjet delegáció (Telefotó — KS) Carter, Ford, Kissinger, Dobrinyin... Tanácskozás a leszerelésről Két volt amerikai elnök, számos volt miniszter mel­lett Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet vezetésével szovjet küldöttség is részt vesz azon a tanácskozáson, amely kedden nyílt Georgia államban, Atlanta városában a fegyverkezési verseny meg­szüntetésének, a nukleáris leszerelésnek a kérdéseiről. A tanácskozást Gerald Ford és Jimmy Carter volt ame­rikai elnök kezdeményezte s annak színhelye az atlantai egyetem Carter-intézete. A szovjet és az amerikai poli­tikusokon kívül nemhivatalos delegáció érkezett a másik három atomhatalomból: Nagy-Britanniából, Francia- országból és Kínából s a ta­nácskozáson részt veszuek az NSZK,. Japán és más orszá­gok képviselői is. A keddi megbeszélések zárt ajtók mögött folytak, de értesülések szerint azokon a nukleáris, leszerelés kérdése­it, a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit elemezték. A munkában a nemzetközi po­litika olyan amerikai szakér­tői vesznek részt, mint Hen­ry Kissinger és Cyrus Vance volt külügyminiszterek, Ha­rold Brown és James Schle­singer volt hadügyminiszte­rek. Májusban Gromiko—Sbultz találkozó A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kölcsö­nös megállapodás alapján május 14-én, Bécsben talál­kozik Andrej Gromiko szov­jet és George Shultz . ameri­kai külügyminiszter, hogy megvitassák a két ország szempontjából kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket — jelentették be tegnap este Moszkvában. Átmeneti időre Katonai tanács Szudánban Szavar el-Dahab tábornok, aki a hadseregre támaszkod­va múlt szombaton megdön­tötte Dzsaafar Nimeri szudá- ni elnök hatalmát, tizenöt tagú ideiglenes katonai ta­nács létrehozását jelentette be. Az állami televízióban su­gárzott beszédében közölte, hogy a tanács a polgári kor- máryzat bevezetése előtti át­meneti időszakban fogja irá­nyítani az országot. Az ideiglenes katonai ta­nács élén maga Szavar el-Da­hab áll a testület elnökeként. Buchenwaldi eskü 1945. április ll-e. A hitlerista hordák már a végéráikat élték, közele­dett a győzelem napja. A front ezen a napon megkö­zelítette a buchenwaldi koncentrációs tábort. A tá­lbor foglyai, a kommunis­ták vezetésével már ko­rábban illegális szerveze­tet hoztak létre. Ahogy kö­zeledtek a felszabadító csapatok, a tábor felkelői 'harci osztagokat alakítot­ták, fegyvereket szereztek- felkészültek a döntő órára. És negyven esztendeje ezen a napon a délelőtti órákiban a nemzetközi tá~ 'boribizottság kiadta a pa­rancsot a fegyveres felke­lésre- a tábor felszabadítá­sára. Az éveken át kínzott, agyongyötört foglyok át­törték a magasfeszültség- gel telített drótkerítéseket- megostromolták és lefegy­verezték az SS-őrséget. Dél­után 3 óra 16 perckor ki­tűzték a kaputoronyra a a tábor felszabadítását jel­ző fehér zászlót. A koncentrációs táborok rendszerének kiépítése nyomban Hitler hatalomra jutása után megkezdődött Németországban. 1933-ban szállították Dachauba az első foglyokat: kommunis­tákat, szociáldemokratákat- és más. antifasiszta érzel­mű emberek tízezreit. Kö­vetkezett ezután Sachsen- ihausen- Buchenwald, Ma­uthausen, Ravensbrück, Auschwitz és a többi ha­láltábor. A második világ­háború éveiben Európa 32 országából 18 millió embert zártak a több mint 300 megsemmisítő- és kény­szermunka táborba. E tá­borokban 11 milliót gyil­koltak meg gázzal, fegy­vergolyóval. A legnagyobb pusztulást a zsidók szen­vedték: Európában 1939- ben mintegy 10 millió zsi­dó élt, 1945-re 3 millió maradi. Csupán Buchen- waldban 7.200 szovjet ha­difoglyot gyilkoltak meg tarkónlövéssel. Buchenwald életben ma­radt foglyai a tábor felsza­badulását követően esküt tették: ,-esküszünk, hogy harcunkat mindaddig foly­tatjuk, míg az utolsó bű­nös is a népek itélöszeke elé kerül. Gyökerestől ki­irtani a nácizmust — ez a mi jelszavunk. A béke és a szabadság új világának felépítése — ez a mi cé­lunk!” A buchenwaldiak hősi­ességére emlékezve- április 11-ét a koncentrációs tábo­rok felszabadításának nem­zetközi napjává nyilvání­tották. A megemlékezés napja ez, de a figyelmez­tetésé is, mert a fasizmus negyven év után sem tűnt el nyomtalanul. Olasz és francia földön az NSZK- iban és másutt gyilkos me­rényletekkel jelentkezik új­ra és újra a szélsőjobbol­dal. És Chilében ismét fe­szülnek a szögesdróitök az új koncentrációs táborok körül. A háború és az em­berirtás megszállottjai új­ra és újra próbálkoznak. A világ békeszerető száz­milliói azoriban emlékez­nek a buchenwaldi esküre: -mindenütt gyökerestől ki kell irtani a fasizmust, mindenütt fel kell építeni a béke és szabadság új vi­lágát. Nem felejtik el a költő figyelmeztetését: ,-emberek, legyetek ébe­rek!” Gáti István Végső búcsú Nemes Dezsőtől Elvtársai, barátai, küzdőtársai' vettek végső búcsút teg­nap a Mező Imre úti temető díszravatalozójában a 77. élet­évében elhunyt Nemes Dezsőtől, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségétől, az MSZMP Központi Bizottságának tagjától, a Párttörténeti Intézet nyu­galmazott igazgatójától, a Magyar Tudományos Akadémia tagjától. Vörös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalánál — ahol a kitüntetéseit, köztük Kossuth- és Álla­mi-díját bíborpárnákon helyezték a koporsó elé — díszőrséget állt a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának és a Központi Bizottság titkárságának több tagja, állami és társadalmi' életünk számos vezető személyisége, ott voltak egykori harcostársai, munkatársai. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia nevében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vett bú­csút az elhunyttól. — Nemes elvtárs életútja összefonódott pártjának, né­pének sorsával — mondotta többek között. Mégsem csak egy volt a sok közül, mert ha lehetett és kellett, és min­dig lehetett, mindig kellett, a munka nehezét vállalta, mindig azt kereste és min­dig azt tette, amivel a leg­többet segíthetett pártjának, népének. — Ezt az odaadó hűséget megőrizte a felszabadulás után is. Sohasem a rangot, a dicsőséget kereste, hanem a hasznos munka lehetőségét. Nem ismert fontosabb vagy kevésbé fontos munkát, min­den feladatot teljes erejével igyekezett megoldani. Min­dig kitartó szorgalommal dolgozott, tudása legjavát adta. A legnehezebb időszakban is kiállt a magyar—szovjet barátság és együttműködés mellett, mert szilárd meg­győződése volt. hogy ez a po­litika rövidebb és hosszabb távon egyaránt szolgálja né­pünk érdekeit, a társadalmi haladás, és a béke egyete­mes ügyét. Pártunk és né­pünk számára is megbecsü­lést vívott ki azzal, hogy a nemzetközi porondon és itt- honni munkásságában is a szocialista országok összefo­gásának és együttműködésé­nek rendíthetetlen híve volt, s mindig a nemzetközi kom­BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte dr. Abdel Rauf Al- Kas-szemet, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnöké­vé történt újbóli kinevezése alkalmából. GENF Az atom- és űrfegyverek­kel kapcsolatos szovjet—ame­rikai tárgyalások keretében tegnap Genfben ülést tartott a hadászati fegyverzettel fog­lalkozó munkacsoport. BECS Tizenegy ország külügymi­nisztere fogadta el a -bécsi kormány meghívását má­jus 15-re, az osztrák állam- szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségre — je­lentette be Leopold Gratz osztrák külügyminiszter. Az ünnepségekre meghívást ka­pott valamennyi szomszédos ország és az államszerződést aláíró négy nagyhatalom diplomáciájának vezetője. Gratz kiemelte, hogy az ün­nepségeken való részvétel alkalmat ad a külügyminisz­tereknek a kétoldalú megbe­szélésekre is. PÁRIZS Algéria egyezményt kötött Mauritániával 450 kilométer hosszúságú közös határuk hivatalos kijelöléséről — je­lentette az APS algériai hír- ügynökség. A két ország ha­tárának vonalát a francia gyarmati időszakban „vo­nalzóval” — egyenes vonal­lal húzták meg. A jelentés munista és munkásmozga­lom egységének erősítéséért szállt síkra. E munkásságá­nak elismerését fejezte ki' az is, hogy a Szovjetunióban az Októberi Forradalom Ér­demrendjével tüntették ki. — Sokszínű életének lé­nyegét keresve, arculatának legjellegzetesebb vonását ku­tatva ezt minden bizonnyal a munka szeretetében találjuk meg. A forradalomért, a szo­cialista építőmunka ákelré- ért végzett munkában lelte meg élete értelmét. Boldog ember volt, mert tapasztal­hatta, hogy munkájának nemcsak célja, hanem értel­me és eredménye is van. — Búcsúzunk Nemes De­zsőtől, elvtársunktól. Búcsú­zik a párt; búcsúznak társai a harcban; búcsúzik életének, küzdelmeinek részese és megértő társa; búcsúzik a család; búcsúzik a munka­társak, a tanítványok és tisz­telők hosszú sora itt, és szer­te az országban. Nemes Dezső hűségét, emberségét nem fe­ledhetjük, emlékét megőriz­zük — mondotta befejezésül Óvári Miklós. Molnár János, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóhelyettese az elhunyt munkatársai nevében mon­dott búcsúszavakat. Ezt követően a gyászolók szájai kísérték Nemes De­zsőt végső nyughelyére, a munkásmozgalmi panteon sírsétányára, ahol a koporsó­ja fölé emelkedő sírhantot a koszorúk, a virágok sokasá­ga borította el. A gyászszer­tartás az Internacionálé hangjaival ért véget. nem szól arról, kiigazítot­ták-e most a határt. HAVANNA Julio Sanguinetti uruguayi elnök érvénytelenítette azo­kat az intézkedéseket, ame­lyek csaknem 21 évig meg­akadályozták a dél-amerikai ország részéről az uruguayi —kubai kereskedelmi kap­csolatok fenntartását. Uru­guay 1964. szeptember 8-án szakította meg a diplomáciai és a kereskedelmi kapcsola­tokat Kubával. PRÁGA Hivatalos látogatásra Prá­gába érkezett Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. A csehszlovák főváros Ruzy- nei repülőterén Bohuslav Ohnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter fogadta. MOSZKVA A szovjet honvédelmi mi­nisztérium lapja, a Krasznaja Zvezda cáfolja azt a BBC brit televíziós társaság által terjesztett hírt. amely szerint az NDK területén — nyugati kódjelzéssel — „SS 20-as” mintájú szovjet rakéták tele­pítése folyik. SAN SALVADOR A Fa rab undo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front hi­vatalos közleményében ápri­lis 21-ét ajánlotta a Napole­on Duarte elnök kormányza­tával a múlt évben kezdődött párbeszéd folytatásának idő­pontjául. DZSAKARTA Elsősorban az indonéz- brit kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztéséről és a délke­let-ázsiai térség biztonságá­val összefüggő kérdésekről tárgyalt tegnap Margaret Thatcher brit minisztereThök Suharto indonéz államfővel.

Next

/
Thumbnails
Contents