Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
1985. ÁPRILIS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 összesen 60 ezer néző látta Budapesten, a Hősök terén azt a monumentális történelmi játékot, amelyet a ..Hazáért és a haladásért, a honfoglalástól a felszabadulásig” alcímmel ajánlottak alkotói; Koltay Gábor rendező, Nemeskiirty István irodalom- történeti tanácsadó. Victor Máté zeneszerző és Novák Ferenc koreográfus. (A történelmi játékot — a KISZ megyei' illetve városi bizottsága jóvoltából — megyénk fiataljaj közül is so- ikan megtetemteititék.) Amikor április elsején este nyolckor felhangzott Lati- novits Zoltán tolmácsolásában a Szózat a Hősök terén, egyszerűen elnémult a tizenötezres nézősereg. És amikor a történelmi játék befejezéseképpen a Városliget fölött véget ért a tűzijáték, nem Középkori lovagi torna A hazáért és a szabadságért bont zászlót II. Rákóczi Ferenc 1848. március 15. Nemzeti dal ért véget, nem szakadt meg a nézőkben az előadás támasztotta érzés, gondolatmert minden korosztály számára korszerűen, közérthetően fogalmazta történelmi küzdelmeink igazságát. Korszerűen. magias érzelmi hőfokon. És aki úgy tud gondolkozni . s gondolatokat ébreszteni a magyarok történetéről, a magyar történelemről legnagyobb nemzeti ünnepünkön, felszabadulásunk évfordulóján, mint KoÜJtay az megérdemli, hogy a Hősök terén fogalmazza meg mondanivalóját. Károlyi Mihály bejelenti a földosztást Fotó; Nagy Zsolt Finálé tűzijátékkal Jászberénytől Tiszaföldvárig lubileumi vetélkedő ( Tudósítóinktól) A Ti&ziamenita Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szakszervezeti bizottsága, MSZBT-tagesoport- ja és Nyisztor György Szocialista Brigádja többfordulós jubileumi vetélkedőt hirdetett szocialista brigádok számára. A levelező rendszerű verseny napokban lezajlott döntőjébe 16 csapat jutott be. Az általános műveltségre alapozott kérdésekre legeredményesebben a Bánki Donét brigád válaszolt. nekik ítélték az első helyezettnek járó 5000 forintos pénzjutalmat és a 900 forintos különctíjat. A vetélkedő érdekessége volt, hogy a szolnokiakon kívül gyulái, nyíregyházi és debreceni versenyzők is neveztek. iűjszászon nyolc csapa* vett részt a Szabadság Tsz vetélkedőjén. A brigádok a 40 év létesítményeiből sporteseményeiről és művészeti tájékozottságukról adtak számot. A szoros versenyben első helyezést ért el a Béke brigád, megelőzve a Varga Katalin és az Alkotmány brigád csapatát. Többfordulós versenysorozat zárult a jászberényi Hűtőgépgyárban is. Az elődöntőkön 105 szocialista brigád és KlSZ-allapseervezet vett részt, közülük a gyáregységek és igazgatóságok legjobb 12 csapata jutott a döntőbe. Az érdekes, sok izgalmat hozó verseny feladatai között például riportot kellett készíteni egy közéleti vagy mozgalmi tevékenységérői ismert személyiséggel, többek között az első jászberényi tsz elnökével, a nőmozgaion aktivistájával, a XIII. párt- kongresszus egyik küldöttével js megismerkedhették a feladatok megoldása során a versenyzők. Tablót, plakátot is kellett készíteni a város, a gyár 40 évéről. A versenyt a kereskedők Deviza Szocialista Brigádja nyerte, a második helyet a Csontváry, a harmadikat pedig a Komarov brigád szerezte meg. Tiszaföldváron a Lenin Tsz székházában Földvári Géza. a Magyar Rádió munkatársa vezette a jubileuma brigádvetélkedőt, amelyen a nagyközség munkahelyi kollektívái képviseltették magukat. A 12 ezer forintos első díjat a .házigazdák” Kaffka Margit Szocialista Brigádja nyerte, meg. A második az áfész Clara Zetkin, a harmadik ugyancsak az áfész Becsület Szocialista Brigádja lett. Jutalmuk 8 illetve 4 ezer forint. Szolnok megye képzőművészetének elmúlt' negyven esztendejét reprezentálja a szolnoki Galériában ma délelőtt 11 órakor megnyíló kiállítás, amelyen negyvenkét művész mintegy kétszáz alkotása látható. A tárlatot, a visszatekintés, az összegzés igényével a megyei tanács és a megyei múzeumi igazgatóság rendezte; az élő és elhunyt alkotók ezúttal kiállított művei egyszersmind a felszabadulás óta eltelt évtizedek művészetpolitikáját is jellemzik. Kiderülhet a látogató számára egyebek közt az is, ‘hogy a megye képzőművészeti életét ma már korántsem csak a Szolnoki Művésztelep jelenti, hanem a Karcagon, Túrkevén, Jászberényben, Mezőtúron élő művészek munkássága is. Holnap is fl XIII. Kongresszust megelőző pártértekezletekre, a felszabadulási évfordulóra, a négy évtized történetét, eredményeit bemutató kiállításokat rendeztek a megye falvainak többségében, a nagyközségeikben, városokban. A tárlatokon — általában — a felszabadulás meglevő dokumentumait, a földosztás, a tsz-szervezés, az ipartelepítés írásait, emlékeit, az egészségügy, a művelődésügy fejlődését, az urbanizációs folyamatok eredményeit bemutató dokumentációt állították ki. A felsorolás persze nem teljes, a kiállítások az adott település jellegéhez igazodtak, tekintettel a helyi sajátosságokra. A színvonalbeli különbségek is észrevehetően nagyok voltak — ami a kiállítások anyagát és technikai megoldását illeti —, de ezt is természetesnek véljük, hiszen a szaktudást a tárlatrendezésben sem pótolhatja a jó szándék. Mégis úgy ítéljük meg ezeket a kiállításokat, hogy kultúrtörténeti jelentőségük túlmutat az ünnepi alkalmakon — s a 24. órában mentettek meg értékes dokumentumokat. Ez utóbbi megállapítás talán magyarázatra szorul. Egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos területeken a száz évvel ezelőtti eseményekről is több írásos anyagot találunk, mint az elmúlt négy évtized egyes sorsfordulóiról. Ez érthető is, hiszen fegyverropogás, forradalmi helyzet közepette nem készülnek jegyzőkönyvek, forrásaink jobbára személyekhez kötöttek, visszatekintőek. Sajnálatéban kevés korabeli dokumentum maradt ránk a fel- szabadulás eseményeiről, a földosztás eredeti iratai is jobbára egy-egy notesz tintaceruzás bejegyzéseire szorítkoznak, de az első termelőszövetkezetek „iratanyaga” is belefért az egymást sűrűn váltó elnökök zsebébe. A későbbi hivatalos iratok alapján persze már kutatható, megismerhető ez a kor 'is, de a megismerés nem nélkülözheti az emberi cselekvéseket magyarázó eredeti dokumentumokat. S bizony lassan-lassan elöregednek azok a házak, családi irat- és fényképtartó albumok, amelyekben ezek fellelhetőek. Személyes vonatkozásuk miatt ugyanis közülük igen kevés került mind- ezideig a múzeumokba, levéltárakba, hiszen a családok érthetően és okkal ragaszkodnak a felszabadító harcosok fényképeihez, emléksoraihoz, annak a kornak az „irataihoz”, amikor a Az áttekintés szándékával létrehozott kiállításra jellemző a műfaji, stílusbeli sokszínűség; a tárlaton méltó arányban kaptak helyet szobrok, kisplasztikák, érmek, kis- és nagyméretű olajképek, rajzok és sokszorosító eljárással készült munkák. A teljesség igénye nélkül nóhányan a kiállított művek alkotói közül: Chio- vini Ferenc, Botos Sándor, Patay Mihály, Palicz József, Mihály István, Vuios István, Szabó László, Simon Ferenc, Meggyes László, Sváby Lajos, Rékassy Csaba, Papi Lajos, Mészáros Lajos... A kiállítást, — amelyen közgyűjtemények és magángyűjtők tulajdonában lévő alkotások egyaránt láthatók — Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője nyitja meg. nap lesz nagyapa „földosztó” volt, vagy tsz-szervező, tsz-elnok stb. Nem merjük azt állítani, hogy most maradéktalanul köztulajdonba kerültek ezek az emléktárgyak, fotók, iratok, de legalább tudjuk, hol, kiknél, melyik családnál találhatók. A múzeumi szervezet rendezésében látható kiállítások esetében már többről van szó. Szaknyel- ven szólva; a tárlat dokumentumanyagát dokumentálták. Ez azt jelenti, hogy öt, tíz, húsz vagy akár száz év múlva csak elő kell venni az 1985 tavaszán bemutatott kiállításokról készült fényképfelvételek negatívja- it — s a kívánt részleteket már lehet is nagyítani. Úgy is mondhatjuk, az összegyűjtött kiállítás anyagát a továbbiakban csak rendszerezni és bővíteni kell, s akár „napra készen” lehet tartani a már lebontott, ‘de viszonylag szerény költséggel bármikor bemutatható anyagot, A gondos muzeológusok katalógust is készítenek a lebontásra kerülő tárlatokról, így a tablókon szerepelt anyagok vagy azok fotói gyorsan megtalálhatók. Makacsul hiszünk abban, hogy egyszer végre mégiscsak elkészül a megye első monográfiája. (Az 1930-as években megjelent Schef- tsik-kötetet nem számíthatjuk annak!) A részanyagok szépen — ha nem js irányí- Itottan! — gyűlnek hozzá. Nem állítjuk, hogy a szóban forgó csaknem félszáz! kiállítás anyagának ismerete nélkül a megye monográfiáját nem lehetne megírni,, de egy bizonyos: a közzétett, s a múzeumi szervezetnél megmaradó gyűjtemény igen értékes segítség, megköny- nyíti a további kutatásokat. Ami a legkézenfekvőbb, hogy a helytörténet kutatói (számára nélkülözhetetlen a táriátok anyagáhak ismerete. Végezetül, s nemcsak a kiállítások rendezőinek -dicséretére szólva, meg kell állapítanunk, hogy a mostanihoz hasonlítható nagyságú és mélységű kutató és feltáró munkára még nem volt példa szűkebb hazánkban. Nemcsak a múlt tisztelete sugallta ezeknek a tárlatoknak létrejöttét, de a jövő tervezése is: meglétük nélkül az 50. évforduló ünnepségsorozatának történeti visszatekintése szinte megoldhatatlan feladat elé állítaná az akkori kiállítások rendezőit-íti Úttörőtávfrászok Szolnoki liúk sikere Az országos úttörő gyors- távírász-bajnokság tegnap fejeződött be Leninváros- ban. Az úttörőszövetség, az MHSZ és a Munkásőrség által immár 16. alkalommal megrendezett „Lenin ifjú távírásza” elnevezésű versenyen az ország legjobb 20 Leány és 34 fiú úttörőtávírá- sza indult. Az országos bajnoki címet Szabados Zita, a miskolci 21. számú Általános Iskola tanulója, a Lenin Kohászati Művek rádiósklubjának tagja, illetve Németh Ferenc, a budapesti Sződligeti utcai Általános Iskola tanulója, a Vegyépszer rádiósklub tagja nyerte el. A leány csapatverseny győztese Bács- Kiskun, a fiú csapatverse- ínyé Szolnok megye csapata lett. Az összetett csapat- versenyben Heves megye ifjú távírászai szerezték meg az első helyet. A bajnokság legjohb 35 résztvevője nyáron a zánkai úttörővárosban kéthetes rádiós szaktáborozáson vehet részt. MA NYÍLIK Négy évtized a megye képzőművészetében Iff élned, halnod kell Monumentális történelmi játék