Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása! KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagországai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetőinek találkozójáról A Varsói Szerződés tagországainak legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői 1985. április 26-án találkozót tartottak Varsóban. A találkozón részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Közponíti Bizottságának fő­titkára, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának elnö­ke, a küldöttség vezetője; Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a BNK Minisztertanácsá­nak elnöke; Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a BNK kül­ügyminisztere; Dobri Dzsu- rov, a BKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a BNK nemzetvédelmi minisztere; Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről; Gus­tav Húsúk, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a kül­döttség vezetője; Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a CSKP KB titkára; Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügyminisztere; Milan Vaclavik, a CSSZSZK nem­zetvédelmi minisztere; A Lengyel Népköztársaság részéről; Wojciech Jaruzels­ki, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, a küldött­ség vezetője; Henryk Jab- lonski, az LNK Államtaná­csának elnöke; Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai BizotT- ságának tagja, a LEMP KB titkára; Zbigniew Messner, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az _LNK Minisztertanácsának elnök- helyettese; Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az LNK (külügyminisztere; flórian Siwiczki, a LEMP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, az LNK nemzetvédelmi mi­nisztere. A Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a küldöttség veze­tője; Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke; Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára; Vár- konyi Péter, külügyminisz­ter és Oláh István honvédel­mi miniszter, az MSZMP KB tagja. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezető­je; Willi Stoph, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, az NDK Minisztertaná­csának elnöke; Hermann Axen, a NSZEP KB Politi­kai Bizottságának tagja. a (NSZEP 'KB 'titkára; Heinz Hoffmann, a NSZEP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az NDK nemzetvédelmi mi­nisztere; Egon Krenz, a NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a NSZEP KB 37 NDK Allamtonó­li UVUlv., ------­c sának elnökhelyettese; Gün­ter Mittag, az NSZEP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az NSZEP KB titkára, az NDK Államtanácsának el­nökhelyettese; Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere. A Román Szocialista Köz­társaság részéről: Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke, a küldöttség ve­zetője; Constantin Dascales- cu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányá­nak miniszterelnöke; Con­stantin Olteanu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi minisztere; Ion Stoian, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottsá­gának póttagja, az RKP KB titkára; Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisatere. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége ré­széről; M. Sz. Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a küldöttség vezetője; Ny. A. Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsá­nak elnöke; A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok (Szövetsége Minisztertanácsa elnökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisztere; Sz. L. Szokolov, az SZKP KB Politikai Bizottságának DÓt- tagja, az SZSZKSZ honvé­delmi minisztere; K. V. Ku­szákon, az SZKP KB titkára. A találkozó résztvevői át­tekintették az 1955. május 14-én Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtá­si szerződés hatálya meg­hosszabbításának kérdését és jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés következő 20 és az azt követő további 10 évre történő meghosszabbításáról. Véleményt cseréltek az euró­pai és a világpolitika idősze­rű kérdéseiről is. A találkozón hangsúlyoz­ták a Varsói Szerződés nagy jelentőségét. A szerződés 30 éve megbízhatóan szolgálja a tagállamok sokoldalú együtt­működésének fejlesztését és elmélyítését, garantálja szu­verenitásukat, biztonságukat és határaik sérthetetlenségét, biztosítja békeszerető külpo- llitikai irányvonaluk közös kidolgozását és végrehajtását, kiemelkedő szerepet játszik Európa és az egész világ bé­kéjének megóvásában és megszilárdításában. A találkozón képviselt ál­lamok síkraszállnak a sokol­dalú, egyenjogú és kölcsönö­sen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztéséért. Soha nem voltak hívei Eu­rópa és a világ megosztásá­nak egymással szembenálló katonai tömbökre: jelenleg is fellépnek szövetségük és az észak-atlanti tömb egyidejű feloszlatásáért és annak első lépéseként a szövetségek ka­tonai szervezeteinek felszá­molásáért, 00 mm Amíg azonban létezik a NATO katonai tömbje és fennáll a világ és Európa békéjét fenyegető veszély, a szocialista államok erősítik védelmi szövetségüket, egy­idejűleg fokozzák a harcot a leszerelésért és a békéért, a katonai tömbök felszámolá­sáért. A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítá­sáról hozott egyhangú dön­tést az tette szükségessé, hogy megbízhatóan szavatol­ják a szövetséges országok biztonságát és előmozdítsák szoros nemzetközi együttmű­ködésüket. A Varsói Szerző­dés tagállamai, a békét fe­nyegető veszélyből kiindulva, a jövőben is megteszik a szükséges intézkedéseket kol­lektív védelmi képességük megfelelő szinten tartásához. A Varsói Szerződés tagálla­mai ismételten megerősítik, hogy nem törekednek a ka­tonai fölény megszerzésére, de nem is engedik meg. hogy velük szemben katonai fölény­re tegyenek szert. Síkra­szállnak az erőegyensúly legalacsonyabb szinten törté­nő biztosításáért. A találkozóra a második világháború. az emberiség történetében lezajlott leg­pusztítóbb és legvéresebb há­ború befejezésének 40. év­fordulója előestéjén került sor. A találkozó, résztvevői kiemelték a szabadságszere­tő népek fasizmus felett ara­tott győzelmének nagy je­lentőségét. A győzelemért nagy árat kellett fizetni. A ■fasizmus szétzúzásához dön­tő mértékben hozzájáruló szovjet nép, számos más or­szág népei életek tízmillióit áldozták érte. Az elesettek emléke, a ma élő és az eljö­vendő nemzedékek sorsáért viselt felelősség nem engedi elfelejteni a háború tanulsá­gait. A mostani nemzetközi helyzetben — még inkább mint valaha — szükség van az összes nép és állam, va­lamennyi békeszerető erőfe­szítéseinek egyesítésére, po­litikai beállítottságuktól füg ­getlenül, azért, hogy meg. akadályozzák a világnak a nukleáris katasztrófa felé sodródását. A Varsói Szerződés tagor­szágainak kommunista és munkáspártjai, parlamentjei és kormányai a jövőben is azért küzdenek, hogy elhárít­sák a nukleáris háború ve­szélyét, megállítsák a földön a fegyverkezési hajszát, min­denekelőtt nukleáris téren, megakadályozzák a nukleáris fegyverkezési versenyt a vi­lágűrben, áttérjenek a lesze­relésre, felújítsák az enyhü­lés és az együttműködés fo­lyamatát a nemzetközi kap­csolatokban. E célok érdeké­ben a találkozón képviselt szocialista országok készek továbbfejleszteni a békés párbeszédet más államokkal a jóakarat és a bizalom szellemében, készek a békét és biztonságot szolgáló nem­zetközi együttműködésre. A találkozó a barátság és a teljes egyetértés légkörében zajlott le, megerősítette a résztvevők nézeteinek egysé­gét az európai és a világpo­litika kulcskérdéseiben. Meg­állapodás született arról, hogy a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének ülésére ez év őszén, a korábbi terveknek megfelelően Szófiában ke­rül sor. JEGYZŐKÖNYV A Varsóban, 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés időbeli hatályának meghosszabbításáról. A Varsói Szerződés tagállamainak leg­magasabb szintű párt- és állami1 vezetői a lengyel fővárosban aláírták az 1955. május 14-én Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási A barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés tagállamai — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársa­szerződés meghosszabbításáról szóló jegy­zőkönyvet. Ezzel az ünnepélyes aktussal fejeződött be a szocialista testvérországok párt-’és ál­lami vezetőinek találkozója a lengyel mi­nisztertanács épületében. ság. a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet szocialista Köztársaságok Szövet­sége — elhatározták e jegyzőkönyv alá­írását és a következőkben állapodtak meg: 1. CIKK »A Varsóban. 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés további húsz évre érvényben marad. Azon szerződő fe­lek között, amelyek ezen időszak lejárta előtt egy évvel nem nyilvánítják ki a Lengyel Népköztársaság kormányának a szerződés felmondására irányuló szándé­kukat, a szerződés még tíz évig érvény­ben marad. 2. CIKK Ezt a jegyzőkönyvet meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a Lengyel Népköz- társaság kormányánál kell letétbe, helyez­ni. A jegyzőkönyv az utolsó megerősítő okirat letétbe helyezésének napján lép hatályba. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya minden egyes megerősítő okirat let,étbe helyezéséről értesíti a szerződés többi tagállamát. Készült Varsóban, 19S5. április 26-án, egyetlen bolgár, cseh, lengyel, magyar, német; orosz és román nyelvű példány­ban. amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. A jegyzőkönyv hitelesített máso­latait a Lengyel Népköztársaság kormá­nya eljuttatja a jegyzőkönyv valamennyi szerződő feléhez. A Bolgár Népköztársaság nevében: To­dor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bol­gár Népköztársaság Államtanácsának el­nöke: a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság nevében: Gustáv Husák, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; a Lengyel Népköztár­saság nevében: Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztiársaság Minisztertanácsának el­nöke; á Magyar Népköztársaság nevében: Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság nevében: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államtanácsának el­nöke: a-Román Szocialista Köztársaság nevében: Nicolae Ceausescu, a Román ■Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége ne­vében : M. Sz. Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára. Díszebéd, pohárköszöntők Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke díszebédet adott a találkozó résztvevőinek tiszteletére. Az ebéden Wojciech Jaruzelski és Mihail Gorbacsov pohár­köszöntőt mondott. Wojciech Jaruzelski pohár­köszöntője elején a szocia­lista országok egységéről be­szélt. Rámutatott, hogy a Varsóban aláírt jegyzőkönyv ékesen bizonyítja a létező szocializmus országainak egy­ségét, politikai és védelmi erejét. Határozott szándé­kunk, hogy érvényesítsük az emberi jogok legfontosabbi­kát: az emberek jogát ahhoz- hogy békében élhessenek — mondotta Jaruzelski. A továbbiakban rámuta­tott: a szocialista országok kényszerűségből hosszabbí­tották meg a Varsói Szerző­dést. A katonai tömbök lét­rehozásának ötlete nem tő­lünk származik, s ezeket nem mi akartuk. A szocialista védelmi közösség létrehozá­sa válasz volt arra, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ságot bekapcsolták a koráb­ban létrehozott észak-atlanti szövetségbe. A mai döntés is csak válasz a meghatá­rozatlan időre szóló nyugati katonai szövetség soron levő agresszív terveire, mondta Wojciech Jaruzelski, hivat­kozván a NATO fegyverke­zési intézkedéseire, az új ame­rikai rakéták nyugat-európai telepítésére. A továbbiakban kiemelte, hogy a Varsói Szerződés cél­ja a tagállamokban élő népek békés munkájának és törté­nelmi vívmányainak védel- mezése. A Varsói Szerződés egyszersmind Európa stabi­litásának, területi-politikai rendje megőrzésének ténye­zője. Beszédének bevezetéseként Mihail Gorbacsov a szovjet delegáció és a találkozó min­den résztvevője nevében szívből jövő köszönetét mon­dott a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel ál­lam vezetőinek. Varsó lakai­nak és az egész lengyel nép­nek vendégszeretetükért. Történelmi jelentőségű ese­ményként méltatta a har­minc esztendővel ezelőtt meg kötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés meg­hosszabbítását. Mint Jaru­zelski elvtárs is megállapí­totta, a szerződést abban a meggyőződésben hosszabbí­tottuk meg. hogy szövetsé­günk életbevágóan fontos minden tagja számára. s szükséges a béke megerősí­téséhez és a népek biztonsá­gához — mondotta az SZKP KB főtitkára. V. I. Lenin rámutatott: a forradalomnak meg kell tud­nia védeni magát. Mit adott mindannyiunknak a Varsói Szerződés? A békés alkotó­munka lehetőségét adta. Megbízhatóan garantálja ha­táraink sérthetetlenségét. Erős barikádot emel azok útjába, akik ma újfent a szoc'alizmus megdöntésével próbálkoznak és világuralmi igényekkel lépnek fel. A történelem a Varsói Szerződésen kívül nem is­mer más szövetséget, mely­ben a résztvevők viszonya a szuverén államok teljes egyenjogúságán és elvtársi kölcsönös segítségnyújtásán alapszik. Szövetséget, amely a szó szoros értelmében a népek között jött létre, s amely senkit sem fenyeget. Szövetséget, amelynek egyet­len rendeltetése a béke vé­delme. Gorbacsov aláhúzta: a más társa r1 ' ■* berendezkedésű ont ............ ienntartott vi­s zonyaikat a tagállamok a békés egymás mellett élés elvére építik. A Varsói Szer­ződéshez fűződnek országa­ink nagy kezdeményezéséi, amelyek Európában a béke konszolidációjára, az enyhü­lésre irányulnak. A mai ta­lálkozó is tanúsította, hogy a továbbiakban is készek va­gyunk közösen keresni a há­borús veszély kiküszöbölésé­hez, a nemzetközi együttmű­ködés kiszélesítéséhez vezető utakat, s síkraszállunk a két katonai-politikai szövetség közötti konfortáció enyhíté­se mellett, mert az megfelel­ne minden nép érdekeinek — mondotta többek között Mihail Gorbacsov. * * * A Kádár János vezette ma­gyar küldöttség tegnap este hazaérkezett Varsóból. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, az MSZMP főtitkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsá­gának főtitkárát, a Rorradalmi Tanács Elnökségének elnökét Afganisztán nemzeti ünnepén. Lázár György miniszterelnök Szultán AU Kistmandnak, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének küldött üdvözletét. Portugália Lisszabonban követelik a Soares-kabinet lemondását BUDAPEST A magyar-mongol diplo­máciai kapcsolatok felvételé­nek 35. évfordulója alkalmá­ból Várkonyi Péter külügy­miniszter és Mangalín Düger- szüren, a Mongol Népköztár­saság külügyminisztere táv­iratban köszöntötte egymást. TOKIÓ Pénteken délelőtt Akihito japán trónörökös megtekin­tette a tokiói nemzetközi vá­sár magyar kiállítását, ahol dr. Kőrösvölgyi László, a HUNGEXPO vezérigazgatója üdvözölte. A vendég különö­sen a Tungsram, a csepeli Duna MgTsz, és az Elektro- modul termékei iránt érdek­lődött. PEKING Norodom Szihanuk herceg megmásította azt a napokban bejelentett szándékát, hogy távozik a kambodzsai ellen- forradalmi ' koalíció vezetésé­ből, s táviratban értesítette erről a népirtó úgynevezett vörös khmerek vezetőjét, Khieu Samphant. PÁRIZS A párizsi Magyar Intézet közreműködésével több vidé­ki városban voltak az elmúlt hetekben rendezvények ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. Több tízezres tömeg köve­telte Lisszabonban a Soares- kabinet lemondását, a jelen­legi politika megváltoztatá­sát. A Portugál Kommunista Párt, a baloldali szakszerve­zetek és a békemozgalom tagjai népünnepélyen emlé­keztek meg az 1974-es anti­fasiszta forradalom 11. évfor­dulójáról. Feliratok százai hirdették, hogy a dolgozók megvédik április vívmányait, a szegfűk forradalmának esz­méit. A hadseregben és a parla­mentben is rendezvényt tar­tottak, a dolgozók tömegei azonban a jelenlegi kormány- politika elleni tiltakozó fel­vonulásokra használták fel a történelmi évfordulót. Antonio Ramalho Eanes köztársasági elnök a parla­mentben felhívta a figyelmet arra, hogy a portugál nép életkörülményei rosszabbod­tak az elmúlt években; nőtt a munkanélküliség. A különböző varosokban a dolgozókkal^ együtt emlékez­tek meg az" évfordulóról a több mint kétezer tisztet tö­mörítő „Április 25-i Népi Erők” tagjai. Vezetőjük, Vas­co Lourenco alezredesi egy tömeggyűlésen arról beszélt, hogy a hivatalos politika le akarja járatni április örök­ségét, befeketíteni egykori vezetőit,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents