Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-26 / 97. szám

­Éljen a Magyar Munkáspárt! A NEFAG szajoU feldolgozó Üzeméből Faipari alapanyagok külföldre is Népszerű az új szolnoki szaküzlet — flllványlétrák, almásládák A feldolgozásra szánt farönkök vasúton érkeznek a NEFAG szajoli telepére. A rakodást speciális munkagépek végzik Kitüntetett KISZ-szervezetek Ami a vállalathoz köt Hűtős fiatalok nemcsak magukról A megye egyik legnagyobb vállalata a Hűtőgépgyár 5400 dolgozót foglalkoztat. Jászberényben háromezer- kilencszázan dolgoznak, közülük ezerkétszázan még nem lépték át a harmadik évtizedüket. Szalag, munkapad és íróasztal mellett keresik a kenyerüket, dolgoznak, szer­veznek, irányítanak. Gondtalanok, családosok, lakásra várók, elégedetlenek, törekvők, városlakók és bejárók ... egy nagy közösség. A robogó vonat ablakából Jókora rönkfák halmai lát­szanak. Fatelep? Olyasvala­mi. Nézzük meg közelebb­ről! A — szolnoki székhelyű — Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság négy fa­ipari üzemének egyike a sza­joli. (A másik három; Abád- szalókon, Nagykőrösön és Pusztavacson működik.) A szajoli feldolgozótelep a hatvanas években mindössze két-három szalagfűrésszel kezdte munkáját. Igaz, hogy ma is a szajoli a vállalat leg­Magyar—svájci együttműködés Új szigetelési technológiák A korszerű szigetelőanya­gok gyártásáról ismert sváj­ci Isola cég tegnap egészna­pos előadássorozaton ismer­tette legújabb eljárásait és szigetelési technológiáit több száz magyar ipari szakem­bernek az Atrium Hyatt Szállóban. Az Isola cég és francia, il­letve olasz leányvállalatai többségében olyan terméke­ket exportálnak Magyaror­szágra — évente mintegy 5 millió frank értékben, — amilyeneket itthon nem gyártanak. kisebb faipari üzeme, de az a ké't_három szalagfűrész rég a múlté. Az üzemben főleg a csa­ládi házak tetőszerkezetéhez szükséges faragott gerendá­kat — szarufákat fűrészel­nek. Tavaly például hat és félezer köbméternyit állítot­tak elő. Ez a szám így önma­gában nem mond sokat, használjuk hát mértékegy­ségnek a vasúti vagont. Nos. egy vagonba 25—30 köbmé­ternyi fa fér, tehát könnvű kiszámolni, hogy a tavaly előállított tetőszerkezeti anyagot körülbelül 220 va­Tegnap a Belkereskedelmi Minisztériumban sajtótájé­koztatón ismertették annak a május elején életbe lépő új rendeletnek a tartalmát, amely az üzletek nyitvatar­tási rendjéről intézkedik. A KPVDSZ elnökségével, a SZÖVOSZ-szal, az ágazati minisztériumokkal, a KIS- OSZ-szal, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal­lal egyetértésben kidolgozott új rendelet lehetőséget ad arra, hogy a tanácsok hatá­rozzák meg a boltok nyitva- tartását, akár állami, akár szövetkezeti üzletekről, akár magánkereskedőről vagy súti kocsi szállíthatta el. Hová? Főleg a fővárosi és a Pest megyei tüzép-telepekre. Az almásládák a Nyírségben ke­lendők, a 4 és 6 méteres áll­ványlétrákat az építőiparban használják. — És hogy teljes legyen a kép — készítenek tmég Száj ólban a betonele­mek szállításakor használa­tos „tuskókat”, gerendákat is. A jobb minőségű, kérgezett papírfát idehaza a dunaúj­városi papírgyárban használ­ják fel, a gömbáruból, a pa­pír- és rostfából jut külföld­re is; az olaszországi és a jugoszláviai papírgyárakba, illetve az osztrák fapapucs­készítőkhöz. A vállalat Nagykőrösön és Pusztavacson készült termé­keit a lakosság közvetlenül is megvásárolhatja; legutóbb Szolnokon, az Ady Endre úton nyitdttak egy faáru szaküzletet, amelyben par­ketta, lépcsőelem, lépcsőkorlát, faburkolat, diszken tés-elem virágláda kapható. A két hó­napja megnyílt üzlet árui iránt máris nagy az érdeklő­dés, éppen ezért tervezik a Nefag szakemberei egy fa­árutelep létrehozását a me­gyeszékhelynek abban a ke­rületében, — Szandaszőlősön — ahol mostanában a leg­több családi ház épül. termelői boltról van szó. Az új rendelet kimondja, hogy valamennyi üzletnek heti 6 munkanapon kell nyitvatar- tania. E kötelezettség alól a szakigazgatási szervek a kis­boltoknak; adhatnak felmen­tést, mérlegelve, hogy a hét minden munkanapján megfe­lelő-e az adott környék ellá­tása. Az új jogszabály lehetővé teszi a boltok vasárnapi nyitvatartását is, ám felté­telként írja elő, hogy a dol­gozók vasárnapi munkára 'önként jelentkezzenek, s megfelelő pótlékokkal emelt bért kapjanak. Vass Attilával, a vállalati KISZ-bizottság titkárával a hűtős fiatalok életéről, gond­jairól beszélgetünk. Sorba szedi a szakmai lehetősége­ket, munkakörülményeket, bért, kedvezményeket és ter­mészetesen a követelménye­ket is. Nem lehet ezeket szigorúan kapok-adok oldal­ra szétválasztani, hiszen amit kapnak, azt részben ők ma­guk adják, ott a szavuk a vállalati döntésekben, és munkájuk a 4,2 milliárdos termelési értékben. Idén nyolcadik alkalommal érdemelték ki a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A KISZ szervezettsége megkö­zelíti az 50 százalékot, a fia­talok négyötöde szocialista brigádtag. A sorozatos elis­merés azt bizonyítja, olajo­zottan megy a munka, egy kialakult törzsgárda (ahogy az lenni szokott) biztosan vi­szi magával a többit. Moz­galmuk élő, mert tudnak újítani, van bázisuk és segí­ti őket a gyár társadalmi, gazdasági vezetése. * * * * * Elindulunk az üzemekbe, hogy néhány példán keresz­tül képet kapjak a népes tá­borról. Attila a sok közül az abszorpciós, hűtőszekrény- üzemhez kalauzol. Teherau­tók, targoncák húznak el mellettünk, közben a KISZ- titkár magyarázza hol, mit csinálnak. A végeláthatatlan csarnok belülről majdhogy­nem otthonos. Világos, tiszta, rendezett és csörömpölés he­lyett zene hallatszik. Egy fiatalember áll elénk. Du- rucz Zoltán, három éve cso­portvezető, huszonkét embc munkáját irányítja az export hűtőszekrényeket gyártó so­ron. — Most éppen mit csi­nálsz? — A szalag megy, nincs semmi gond. a holnapi túl­órára gyűjtök embereket. — Hogy érzed magad a vállalatnál? — Első munkahelyem. Az erősáramú után, kilenc éve íkezdtem hűtőgépszerelőként 9,30-as órabérrel. Munka, szaktanfolyam és egy idő után kineveztek. Jó a közös­ség, a szakmában dolgozom, a bérem meg 27,70-re emel­kedett. Ez havi 5200, túl­órákkal átlag 6 ezer. — Lakás? — Két éve kaptam, ez a hűtőnél aránylag gyorsan megy. — Tagja vagy a városi pártbizottságnak... — ... meg a vállalati KISZ- bizottságnak. — Pluszmunkára akkor nemigen jut idő? — Nem, de lehet, hogy mégis be kell lépnem a gmk-ba, mert sok a fizetni­való. Többségében fiatalok ke­zén gördülnek tovább a gép­kocsi akkumulátorról, 220 voltról és gázpalackról is működő hűtőszekrények. A szalag meg-megáll, majd vo­nulnak tovább a franciák­nak szánt termékek. Mészá­ros Julianna, fiatal betanított munkás föléjük hajolva csa­varokat rögzít. Nincs sok idő a beszélgetésre, de a fon­tosabb dolgokat megtudom: hat kilométerről, az állami gazdaságból jár be négy éve, a hűtőbe. Egy hónapban 4 ezer, 4 ezer 200-at keres, elégedett vele, bár az egy­helyben állás fárasztó. Nem KISZ-tag, nem is érzi hiá­nyát — mondja. Csodálko­zom! Lakás, család — korai még, majd később. A tmk-műhelyrő] minden­kinek hasonló fogalma lehet — olajos padló, a gépek és a dolgozók ruhái, fény sincs annyi, mint a szalag mellett, a zaj is nagyobb. Egv da­rabokra szedett gépet állnak körbe és tanulmányoznak a fiúk. Nézegetik, forgatják, a kezükben az alkatrészeket, az oktató mutat, magyaráz. Egyikükhöz fordulok: — Mit csináltok most? — PrésgéD generálfelújítá­sán dolgozunk. Bugyi Józsefről megtu­dom: Jászdózsáról jár, há­romnegyed ötkor kel, három óra után ér haza. Fiatál há­zas, egy régi házat vettek otthon, hogy elbontsák és újat építsenek. — Elégedett vagy? — A munkával igen, és a pénzzel is jobban mint egy éve. A múlt év végén 3 fo­rinttal emelték az órabérem. Hatvanhatban kiválóval sza­badultam, és 2000—2200-at kerestem havonként. Ha nem jön közbe túlóra, vagy pré­mium, akkor a segédmunká­sok még most is annyit, vagy többet kapnak mint én. Pedig érettségiztem, a gépla­katos szakma mellé megsze­reztem az ív-lánghegesztő és a műszaki rajzoló képesí­tést is. — A szabad időből mire futja? — Eddig tanultam, gmk­áztam. Sok volt, a túlmun­kát hagytam el. KISZ-tag és pártcsoportbizalmi vagyok, marxista egyetemre járok, és vár ránk a házépítés. Ebédidő van — a Beleznai házaspár a büfében kólázik. Mindketten a kutató-fejlesz­tő intézetben dolgoznak. Diplomások, féléves házasok, Sándor 11, Nóra 6 éve dolgo­zik a vállalatnál. KISZ-esek, Sándor alapszervezeti titkár. — Mi köt a vállalathoz ti­teket? — Legfontosabb az érde­kes munka és a szakmai le­hetőségek. Csábító a lakás is, amire nem kelj hosszú éve­kig várakozni. A fizetés egy másik; fejezet. A pénzünk a tavalyi 700 forintos emelés után ugrott 4300—4500-ra. — Elég, vagy hozzádolgoz­tok még? — Bizonyára kivételek va­gyunk, mert nem a pénzre hajtunk. Szakmailag képez­zük magunkat. A fiatal mű­szakiak és közgazdászok ta­nácsának tagjaként az Alko­tó Ifjúság pályázaton is in­dultunk. Ha megkapjuk a lakást, a fenntartása lehet, hogy gmk-ba kényszerít ben­nünket. És ezek után teljes a kép? Nem valószínű. Nem volt szó a sport- és kulturális léte­sítmények kedvezményes lá­togatásáról, a vezetői beosz­tásokról, a városért végzett társadalmi munkáról és még sok másról... Azért nem, mert a jászbe­rényi „hűtős” fiatalokat is a pályakezdés, a családala­pítás és az ezekkel párosuló anyagi gondok foglalkoztat­ják elsősorban, csakúgy, mint másutt. Lukácsi Pál Rendelet az üzletek nyitvatartásáról Elismerések, kitüntetések építőknek (Folytatás az 1. oldalról.) forintos átlagos jövedelmük­kel pedig elsők között van­nak a megye építőipari szö­vetkezetei között. Legfontosabb munkájuk az építés (a teljes termelés 86 százaléka), mellett minimá­lis hasznot adó lakossági szolgáltatásokat is végeznek. Tizenegy különböző szak­mában vállalnak megrende­léseket, építőanyagüzletük­ben felkészültek a kfs tételű vásárlásokra és a még hasz­nálható hulladékok árusítá­sára is. A magánlakásépítési és szolgáltató irodájuk a családi ház lakásépítők en­gedélyezési, műszakji 'gond­jain igyekszik segíteni. /Az ünnepségen Csordás István gépkocsivezető Kivá­ló Munkáért kitüntetést ka­pott és tizennégyen részesül­tek a Szövetkezet Kiváló Dol­gozója kitüntetésben. Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium és az ÉFÉ- DOSZ Központi Vezetősége 1984. évi munkáját értékelve Elismerő Oklevél kitüntetés­ben részesítette a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatot. Az ünnepségre tegnap délután Szolnokon, az ÁÉV Mártírok úti munkás- szállójában került sor. Az el­nökségben helyet foglalt töb­bek között Petrovai László építési és városfejlesztési mfniszterhetyéttes, Takács László, az Építő. Fa és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezete Központi Vezető­ségének titkába, valamint Daróczi András, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a megyei rendőr-főkapi­tányság vezetője. Az ünnepség szónokai, így Takács László méltatta a vállalat munkáját, eredmé­nyes tevékenységét, majd Petrovai László miniszter- helyettes beszédében kiemel­te, hogy a vállalat tavaly többek között olyan fontos feladatokat végzett el határ­időre és jó minőségben, mint a papírgyári rekonstrukció 6 milliárd forintos munkájá­nak befejezése, a martfűi El­ső Magyar Szövetkezeti Sör­gyár palackozójának elkészí­tése, valamint 697 lakás fel­építése. A miniszterhelyettes átadta az Elismerő Oklevelet Szabó László igazgatónak. Ezután a munkában kiemel­kedően dolgozó személyek­nek és brigádoknak kitünte­téseket adtak át. Az ünnep előtt lakásszö­vetkezeteket is kitüntettek. Így a Szövosz Dicsérő Okle­velét kapta a tiszafüredi Ott­hon és a szolnoki Mára Fe­renc , Lakásszövetkezet. Zártkertek, amikről a történetírás is ~ megemlékezik — A múlt század közepe felé még élénk szőlő gyümölcs művelés volt erre — mesé­li S. Nagy Balázs, a jászkísé- ri zártkertekről. — Most meg nézzen csak szét! Néhány diófát lát mutatóban. El­tűntek a fehérre meszelt présházak, kunyhók. Gye­rekkoromban állt még né­hány ezekből is. de lebon­tották meg az idő elbánt ve­lük. Itt is volt egy — mutat a dűlőút másik jldalára. A filoxéra beleütött a szőlőbe. El is vitte mind. — Mostanában az új tu­lajdonosok hqibbi-kertnek veszik meg. Nagyapám — folytatja S. Nagy Balázs — sokszor mesélte, a présházak­ban összejöttek a cimborák, néha fel is öntöttek a garat­ra. Ilyenkor csak későn este mentek haza, hogy az asz- szony ne tudja meg, hogy többet ittak a kelleténél. — Látja, a zártkert aká­cosokkal van körbe ültetve. Azokban az időkben csőszök vigyázták a termést. Nekem is van még egy kis terüle­tem, most éppen a pattoga­tott kukoricának valót ve­tem. Ahogy elnézem a határt jó földnek látszik, kötött, de az alja homokos. Jól meg­terem itt minden. — így igaz — vágja rá, amolyan * jászosan. Ö eljárogat szán­tani, vetni, boronálni, mert nagy gépek nem férnek el, de kézierővel meg sok len­ne a művelés. így marad az ember meg a ló. Tudja, na­gyon megszoktam ezt azéle­tet, a jó ég a megmondható­ja mikortól csinálom. Itt kint a szabadlevegő élteti az em­bert. Nem messze Szőke Já­nos és Kövesdi András ku­koricát vetnek. Éppen meg­álltak pihenni, ahogy oda­érek. Nézem a vetőgépet, rajta a feliratot. Hofherr- Schrantz Clavton Schuttle- worth E 496 típusú. — Ilyet már ritkán lát er­refelé. — mondja Szőke Já­nos. — Még apám vette 1924-ben. Precíz „műszer”. Nem kellett még jóformán semmit cserélni rajta. Csak jól kell gondozni, karban­tartani, akárcsak egy asz- szonyt. — tréfálkozik. A zártkertekben mostaná­ban már csak konyhakerti Szőke János és Kövesdi András kukoricát vet S. Nagy Balázs: Már csak a diófák jdlzik a múltat növényeket, kukoricát, za­bot, termelnek. Pedig erről, a területről még a történetírás is meg­emlékezik. Közei egy hóna­pig 1710 március 25-től áp- rils 20-ig Rákóczi is tartóz­kodott itt. főhadiszállásával. A felvidéki és jászsági had­járatot szervezte innen. Eb­ben az időben bormagazino- kat is fölállított, hogy pénzt szerezzen a harcokhoz. Volt olyan nap, hogy 5 hektolitert is eladtak. Az 1790-es évekről így ír Bedekovich a „kiséri” határ­ról: „Jó kerti szőlője és bo­ra van”. Ennyit jegyzett fel a tör­ténelem és ennyi maradt a jászkiséri zártkertekből. Tarpai Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents