Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
A vasárnapi kellemes napsütés százakat cs alogatott ki a Damjanich uszodába a Szolnoki Vízügy SE—Szentesi Vízmű OB I. vízi labdamérkőzésre. A nézők azonban inkább a jó időnek, nem a mérkőzésnek örülhette k. Tudósításunk a 7. oldalon Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 93. sz., 1985. ápr. 22., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Egy hónap múlva nyit a BNV Egy hónap múlva, május 22-én nyitja meg kapuit az idei tavaszi BNV, a beruházási javak szakvására. A kiállításon a magyar vállalatokon és szövetkezeteken kívül nyolc szocialista ország és tizenkilenc tőkés állam, valamint Nyugat-Berlin cégei mutatják be gyártmányújdonságaikat. Az iparcikkek 14 árucsoportban, mintegy 90 ezer négyzetméternyi fedett és szabad területen láthatók majd. A kiállítási terület 4 százalékkal nagyobb, mint tavaly volt, a jelentkezők nagy száma miatt a vásár- szervezők több belső parkolót kiállítási területté alakítottak át'. A szürke gulya útra készül Április 24. Szent György napja. Ezt a napot Európa nagy részén a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak ekkor ünnepelték a Paliliát. amikor a pásztorok kiseperték az istállókat, meghintették vízbe mártott babérágakkal és a szalmatűz füstjével pedig megfüstölték magukat és jószágaikat. A pásztorok áldozatot is bemutattak, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Az egyház a legenda szerint _ Sárkányölő Szent Györgyi ünnepét tette erre a napra. A hiedelmek és népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszédos népeknél egyformán ezen a napon hajtották ki először az állatokat, amely leggyakrabban zöld ággal történt, ■mert a hit szerint ez a jószág gyarapodását szolgálta. — Szolnok megyében a Szent György napnak jelentős szerepe volt a tavaszi ünnepkörön belül — magyarázza dr. Szabó László etnográfus, a Damjanich Múzeum munkatársa. — Mi a hatvanas évek végén folytattunk gyűjtéseket ezzel kapcsolatban. Ha a 18. századi jegyzőkönyveket megnézzük, azokból egyértelműen kiderül, hogy a marhapásztorok szegődtetése Szent György napján kezdődött. Ez volt a végső határidő, amikor kihajtották a mezőre az állatokat. A régi öregek nem is azt mondták, hogy kihajtják, hanem „kiverik” a jószágot, amely akkor kerül a pásztor felügyelete alá. Ezt az időpontot nagyon várták a gazdák, mivel ekkorra már elfogyott a téli takarmány. — Hogyan jelölték meg a legelőre induló állatokat? — A múzeumok még ma is szép számmal őriznek „bi- lyogvasakat”. amelyeken különböző betűk, jelek számok, monogramok vannak. Ezeket megtüzesítették és (Folytatás a 3. oldalon.) Hosszan, határozottan szói a csengő, fejkendős asszonyokkal, csizmás férfiakkal telik meg az iskolai tanterem, jobbára idősebbekkel. Néhány középkorút, egy.két fiatalt látni a jelenlevők között, akik a túrkevei 36-os választókerület százhetven- egynéhány családját képviselik. A városszéle tíz tanyája is ebbe a választókerületbe tartozik. Az előadó — miután ismerteti az idei választások tudnivalóit, — a város — a megye hét kun településének egyike, a több mint 11 ezer lakosú „Túrkevi” — utóbbi öt évek fejlődésének bizonyítékát sorolja; százhuszonöttel több gyerek járhat most óvodába, mint annak előtte, az általános iskolás osztályok száma kettővel, a napközis csoportoké néggyel nőtt. Ám az anyagi lehetőségek „leszűkültek”, a Petőfi téri Általános Iskola tornatermének az építése a következő, a hetedik ötéves terv első felére „húzódik át”, csakúgy, mint a művelődés hajlékának megépítése. Igaz, időközben — terven felül — megvalósították a „gázprogramot”. A város 64 kilométernyi úthálózatából 9 kilométer kapott szilárd burkolatot — a kommunális kötvények is segítettek ebben, — így mostanra az utaknak már csak kétharmada földút. A tervezettnél több lakás épült, bővült a vízvezeték-hálózat, ami már hozza is magával a következő feladatokat; új kutat kell fúrni, a szennyvíz . hálózatot bővíteni. És folytatódik a számvetés, ami — túlzás nélkül — a város — a megye legkisebb városa — jó ütemű fejlődését bizonyítja. A jélölés következik; Bor- dács Lajos közel ötvenes, kétgyerekes családapa, az autójavító anyagkiadója, itt lakik a Debreczeni utcában. Vígh Mihályné huszonéves fiatalasszony, szintén családos. A gabonaforgalminál meós, most gyesen van otthon a két ^gyerekkel. Mind a két jelölt cigánycsaládból származik. Hogy ez a tény külön említést érdemel, annak oka: a választókerületiben sok cigánycsalád lakik és nyilván azt tételezték föl (Folytatás a 3. oldalon.) Béketüntetés Párizsban Több ezren tüntettek Párizsban tegnap délután az európai nukleáris leszerelésért küzdő bizottság felhívására. A tüntetők a Nemzet- gyűlés, a hadügyminisztérium és az Atomenergia Bizottság épületei között több kilométeres „élő láncot” alkottak, s tiltakoztak a nukleáris fegyverkezési verseny, a neutronbomba gyártására irányuló tervek és a francia televízió múlt csütörtök esti adása ellen. Ez a hidegháborús hangvételű televíziós program, amely a nemzetközi légkör megrontására és a fegyverkezési verseny népszerűsítésére irányult, széles körű tiltakozást keltett Franciaországban. Francia fiatalok egy csoportja tüntetést rendezett Yves Montand-nak, e program kommentátorának a lakása előtt. Kartonból (Folytatás a 2. oldalon.) Lapzárta □Vasárnap délelőtt a győri városháza dísztermében hirdettek eredményt a szép magyar beszéd Kazinczy versenyének országos döntőjében. Megyénkből hárman — Gecov Krisztina, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, és Kovács Tímea, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium, valamint Kissi Gyöngyi, a mezőtúri Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet tanulója kapott Kazinczy-díjat. □Az el nem kötelezett országok koordinációs irodájának Namíbia ügyében Űj-Delhi- be összehívott rendkívüli ülése tegnap véget ért. A rendkívüli tanácskozás utolsó napján a résztvevők deklarációt fogadtak el, amelyben a világ országait a Délafrikai Köztársaság elszigetelésére szólítják fel és sürgetik az ENSZ Biztonsági Tanácsának mihamarabbi összehívását Namíbia ügyében. Jászberényben a fák miért nem nőhetnek az égig? Erről kérdezte a Néplap dr. Nagygyörgy Jánost, a helyi tanács városgazdálkodási osztály vezetőhelyettesét. A válasz a 8. oldalon olvasható. Prókátor és ügyintéző Beszélgetés Ráday Mihállyal, a nevezetes „városvédő prókátorral” az építészeti értékek védelméről, munkájáról és a műsorairól alkotott véleményekről. Exkluzív interjúnk az 5. oldalon. Tanácstagi jelölő gyűlésekről jelentjük Tűr ke ve n kölcsönös bizalom jegyében A Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyára eddig két, új típusú víztároló edényt állított fel a helyi tsz-nek. 'Érdekességük, hogy a 25 köbméter víz befogadására alkalmas tárolók szigetelés nélkül készülnek. Így jóval olcsóbb, gazdaságosabb, könnyebb a szerelésük, felállításuk. Ezt a terméket exportálni szeretnék. Képünk Kunhegyesen a Kunság Népe Tsz-ben a harmadik tároló üzembe helyezéséről készült Hétfői riportunk SZENT GYÖRGY-NAPI KIHAJTÁS Soha jobbkor! Soha jobbkor! így summázható az 1980 nyarán megválasztott, s a múlt héten utolsó ülésére összehívott országgyűlés fontos témája, a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat. Soha jobbkor: az ország népe, pár hete a XIII. pártkongresszus határozatával ismerkedve a fontos dokumentumban olvashatta: „A települések teremtsenek megfelelő feltételeket a szocialista életmód kibontakoztatásához. A fejlesztési feladatok kijelölésében legyen meghatározó szerepe a helyi tanácsoknak és a lakosság igényeinek. A megvalósításban is növelni kell a tanácsok felelősségét, a lakosság érdekeltségét és részvételét”. Soha jobbkor! Hozzákezdtek a szakemberek a VII. ötéves terv kidolgozásához. Soha jobbkor! Egy hete országos eszmecsere kezdődött és tart még hetekig kis és nagy településeinken. Jelölő gyűléseken vált szót. javasol az állampolgár — s nemcsak arról, ki képviselje helyi tanácsban és az országgyűlésben érdekeit, hanem arról is, mi az érdeke. Természetesen az érdekek szerteágazóak, az élet minden területére szólnak — de vitathatatlan: a legtöbb javaslat, indítvány és óhaj a helyet érinti, ahol lakik, dolgozik, ahol él. A párt kongresszusi határozata erre ösztönzi is a jövőért felelősséget érzőket. Az országgyűlés most elfogadott, az ezredfordulóig szóló határozata is ezt célozza. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes expozéjában ki is mondta a Parlamentben: „nem szabad egy-egy település jövőjéről „felülről” határozni... Céljaink megvalósításának fontos föltétele az, hogy a döntéseket azok hozzák meg és végrehajtásáról azok gondoskodjanak, akik a szükséges ismeretek birtokában vannak, illetőleg akik a döntéseket a legjobban tudják végrehajtani”. Ezért nem törvény, pontos előírás, paragrafusokba szedett rendelkezés ez a határozat. Irány, a főbb, a legfontosabb fejlesztési célokat tömörítő határozat, amelyről alkotói azt mondták: részleteiben változhat és változtatható. Tizenöt évre szól — hogy is lehetne másfél évtizedre pontosan előírni kis- és nagy települések fejlesztését? Gondoljunk csak bele: tizenöt évvel ezelőtt milyen volt a mi megyeszékhelyünk képe, mennyivel szegényebbek, szerényebbek voltak kisvárosaink, íal- vaink.. Gondoltuk 1970-ben. hogy — mégha szűkösödő helyzetben is — ideérünk ehhez a mai valósághoz 1985-ben!? Talán a legfontosabb cél akkor is világos volt, s az lesz ezután is: tovább küzdeni szakadatlanul a falu- és városlakók életkörülményeinek közelítéséért. Legyen a falu — mégha 4—500 lelkes társközség is — az értelmes élet, a szocialista emberhez méltó életmód alkalmas színtere. Fejlődjön úgy, ahogyan lakói a gazdaságukat fejlesztik, hozamaikat növelik. A községek fejlesztése sokféle szempontból elsődlegességet kíván. Még a városlakók érdeke is, hiszen a falvak lakóinak életkörülmény-javulása mérsékelheti a városok népességének bevándorlással fokozódó gyors, s aránytalan szaporodását, amely ellátásban — s benne értem az infrastruktúra tág sokrétűségét — városi gondokat is sokszorozhat. És fejleszteni azért is szükséges a kistelepüléseket, mert ezáltal egyúttal óvjuk környezetünket, — folyóink tisztaságát, műemlékeinket, korok, századok maradandó, de ápolásra szoruló értékeit. Tervek, távlatok, irányok a következő tizenöt esztendőre. Az országgyűlés mostani ülésszaka egyben a VII. ötéves terv előkészületeinek' ideje is. A határozat kimondja, hogy a települések VII. ötéves fejlesztési terveit csak az a tanács hagyja jóvá, amelynek mar kiérlelt elgondolásai vannak a településfejlesztés hosszú távú irányairól. És ez az országgyűlés egy másik napirendjén módosította a tanácsi gazdálkodás eddigi gyakorlatát úgy, hogy csökkentette a megyék közvetlen elosztó szerepét. A helyi tanácsok minden eddiginél nagyobb szabadsággal — és felelősséggel! — gazdálkodhatnak bevételeikkel, eszközefkkel. Tizenöt év múlva talán mindez egyszerűnek, világosnak látszik majd — s településeink, kisvárosaink és falvaink népessége életén mérheti a most kezdődő korszakos változás eredményeit. A távlat nyitott. Sóskúti Júlia
