Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
10 1985. ÁPRILIS 20. Kulturális kilátó Nyári színházi esték a gyulái várban Huszonkettedik évadjához érkezett a Gyulai Várszínház; június 14-én ismét fel- harsamnak a fanfárok, hogy hírül adják a nyári színházi esték kezdetét. Gyula neves szülöttjére, Erkel Ferencre emlékezik születésének 175. évfordulóján a Várszínház nyitó előadásával. Az emlékműsor.t Hazám, hazám, te mindenem címmel rendezik meg a Magyar Állami Operaház művészeinek közreműködésével. A közönség a Várszínpadon, illetve a vár melletti tó színpadán június 14"én, 15-én és 16-án láthatja az előadást. A nemes hagyományokhoz híven ezen a nyáron is magyar történelmi dráma ősbemutatójának színhelye lesz Gyula. A színház 22 éves történetében az idei már a 35. ősbemutató; ezúttal Szabó György Kun László szerelmei című drámáját tűzte műsorára. A történet az egyik utolsó Árpád-házi királyról, Kun Lászlóról szól. Az író a Történelmi drámák ősbemutatója Lírafesztivál motívumokat keresi a történelmi események között, amelyek fontos szerepet játszottak abban, hogy Kun László utód nélkül maradt. Ez a tény sorsdöntő módon szólt bele a magyar történelem alakulásálba. .. A drámát Ács János rendezésében július 5-én mutatják be először a Várszínházban és ezt követően még hét alkalommal játsszák. Ugyancsak ősbemutatóként kerül színre Gosztonyi János A festett király című tragikomédiája. A darab háttere a mohácsi vész utáni korszak, amikor az ösz- szeomlott- ország megmaradt koncain királyok, főurak, osztrákok, törökök, Habsburgok, Zápolyák acsarkodnak. A szerző az emiberi gyarlóságok infernális képeit vonultatja fel „comico-tragé- diá”-jában. Kiváló színművészünk Darvas Iván ezúttal rendezőként mutatkozik be a közönség előtt. A festett királyt a július 21 -i bemutató után még nyolc előadáson láthatják a nézők; A Magyar líra fesztiválja a határokon túl és az itthon élő kortárs magyar költők alkotásaiból nyújt válogatást. A lírafesztivált augusztus elsején rendezik meg a Várszínházban. Az előadás — amelyről televíziós felvétel is készül — egyúttal a gyulai nyári színházi esték záró- programja is lesz. Mint ahogy Havasi István, a Gyulai Várszínház igazgatója elmondta, idén valamivel „szegényesebb” lesz a nyári színházi program. Kizárólag pénzügyi gondok miatt elmaradnak a szokásos kőszínházi el ebem utat ók, a békéscsabai Jókai Színház gyermekeknek szóló előadásai és az Universitas színpad produkciói. A póstelki kempingben Számítógépes és képzőművész- tábor A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház az idén harmadszor rendezi meg több turnusban az intenzív számítógépes tábort felső tagozatos és középiskolás fiatalok számára. A tábor szervezésében ez alkalommal részt vesz a Coop- tourist Békés megyei irodája is. •Elsősorban olyan fiatalok jelentkezését várják, a környező megyékből is, akik érdeklődnek a személyi számítógépek működése és programozása iránt. A táborban egy-egy gépen hárman dolgozhatnak egyszerre, összesen húsz órában. Ez az idő elegendő arra, hogy a táborozok megismerjék a BASIC nyelvű programozást és megtanulják a programok önálló írását. A tábornak helyet adó póstelki kempingben tornapálya, aszfaltozott focipálya és szalonnasütőhely is rendelkezésre áll. A kezdők június 30-tól július 27-ig négy turnusban tanulhatnak, a haladók tábora pedig július 28. és augusztus 3. között lesz. A diákok békéscsabai városnézésen, strandoláson, múzeumlátogatáson, kiránduláson is részt vehetnek, egy napot pedig a számítástechnikai intézetben- tölthetnek. S mindezt ezer forintnyi részvételi díjért. Jelentkezni május 20-ig lehet a következő címen: Ifjúsági és Űttörőház Békéscsaba, Derkovics-sor 2. Augusztusban ugyancsak a póstelki kempingben képző- művészeti tábort rendeznek 12—16 éfies fiatalok részére. Az első turnusban, augusztus 4-től 10-ig festészettel és grafikával foglalkoznak, a második turnusban augusztus 11. és 17. között pedig mintázással és grafikával. A foglalkozásokat ismert művészek irányítják. A képző- művészeti tábor lakói se csupán szakmai foglalkozásokon vesznek részt, hanem ők is elmehetnek városnézésre, a szarvasi arborétumba is, hiszen minden délutánjuk szabad lesz. Jelentkezni erre is május 20-ig lehet a békéscsabai Ifjúsági és Űttörőház programszervezőinél. „Nem a színház teszi a színészt...” BESZÉLGETÉS TOMANEK GÁBORRAL „Nem a színház teszi a szí" nészt, a színész teszi a színházat”. Aligha véletlen, hogy Nádasdy Kálmán szavait éppen Békéscsabán hallottam Tomanek Gábortól. A fővárostól 220 kilométerre, abban a vidéki színházban, amelynek szakmai megítélése, fogalmazzuk így; cseppet sem egyértelmű, nyilván nem alaptalanul jutnak ezek a gondolatok a művészek eszébe. Tomanek Gábor a harmadik évadot tölti a Jókai Színházban. A közelmúltban a színház „Lear király” produkciójáról megjelent, elsősorban hangnemében kifogásolt kritika okán egy rádióriportban kelt — nem elvtelenül „mindössze” a művészek szakmai önbecsülésének megóvása érdekében — a csabai társulat, jobban mondva a színészi munka „védelmére”. — Csak azt ismételhetem el, amit már elmondtam — jegyzi meg. Nem hiszem, hogy a kritika feladata az, hogy a művészeket nevetségessé tegye, hogy hosszú évek évtizedek kemény munkáját egyetlen tollvonással a „sárba tiporja”. Nem csupán a békéscsabai színészeket „védem” akkor, amikor ezt mondom. Noha kétségtelen eleve sokan „előítéletekkel” közelítenek a színházhoz. Sok főiskolás azért nem szerződik ide, mert valahol úgy „hallotta”, hogy a békéscsabai színház nem színház. A színház pedig mindenhol színház, ha vannak művészek, akik megteremtik. — Nyilván ön is ebben a hitben szerződött annak idején vidéki színházhoz? — Én valóban hiszek ebben, de sajnos azt is látom, hogy a fiatalok közül egyre kevesebben. A főiskoláról kikerülő színészek jórészéből alapvetően hiányzik a színház iránti tisztelet. Nem nevelik őket erre. Sokan csak a pálya „külsőségeit" látják. Én 1978-ban végeztem el a főiskolát, hozzáteszem harmadszori próbálkozásra vettek fel.' Úgy tűnt ragyogóan indul a pályám, szülővárosom színházában, Pécsett kezdtem játszani. Nagyszerű feladatokat kaptam, főszerepek sokaságát bízták rám. Ugyanakkor regeteget filmeztem. Egyszer „összeszámoltam” negyven filmben játszottam kisebb-nagyobb szerepet. — Ma ritkábban látjuk filmen... — Pécsett két év után minden tekintetben kilátástalanná vált a helyzetem. A színházban bizonyos — s úgy gondolom nem szakmai, művészi — okokból jóformán csak statisztaszerepeket kaptam. A film is mellőzött. Óriási vákum keletkezett körülöttem. .. A magánéletemben is túl sok volt a tragédia. Meghaltak a nagyszüle- im, meghalt édesanyám, feleségemtől elváltam... Ahhoz. hogy „talpraálljak” mindenképpen lépnem kellett. — Akkor jött Békéscsaba. .. — Abban az évben, 1982- ben tizenegy színész szerződött a társulathoz. Ezek az emberek máig is itt vannak és a régebbi békéscsabai művészekkel nagyon jó szellemben dolgoznak együtt. Békéscsabán remek kollektívát találtam és azt hiszem ennek a színháznak az egyik legnagyobb megtartó ereje éppen ez. .. És persze a szerepek. a feladatok. A hosszú ,csend” után itt igazán dolgozhattam. Játszottam drámában és vígjátékban, operettben, és musicalben, gyermekdarabokban. Közönség előtt, színpadon lehettem.. . A békéscsabai közönséggel való találkozás egyébként is nagy élmény számomra. Az itt élő emberek tisztelettel, szeretettel veszik körül a színházat. — Az lelmúlt esztendőkben a színház csaknem valameny- nyi produkciójában játszott. Sok a munkája, ugyanakkor sok színházon kívüli „színházi” feladatot is vállal. — Ne tűnjék fellengzősnek, amit mondok: a vidéki színészek munkája egyfajta küldetés. Ha mi nem mennénk el Békés megye legkisebb falvaiba is, az ott élő emberek talán soha nem találkoznának azzal a „csodával”, amit a színház jelent. Kollégáimmal hatféle „irodalomórával” járjuk a megyét. Az iskolák hívnak, várnak bennünket. Meseszínházunk után most mutatkozik be a Liliomíival az a kis társulat, amely a 10—18 éves korú gyermekeknek, fiataloknak játszik majd. Éppen azért mert ehhez a korosztályhoz mindezidáig nem nagyon tudott szóin; a színház. Ha az ember igazáiT hisz a „színészmesterségben'’ tisztességgel vállalnia kell annak minden feladatát... — Köszönjük a beszélgetést. A felszabadulás után a Viharsarok egyik üresen maradt kastélyában valami nagyon fontos dolog készült: Gulyás György pedagógus, karnagy az egykori húszholdas parkkal rendelkező Wenckheim-kastély épületébe zeneiskolát és népi kollégiumot álmodott, olyasmit, ami példa gyanánt szolgált az újjáépült országban. S hogy kiket toborzott Tar- hosra? Elsősorban azokat, akiket a körülményeik gátoltak abban, hogy közelebb férkőzhessenek az emberi szellem leggyengédebb, leg- szárnyalóbb alkotásához, a zenéhez. A parasztemberek, a szegények számára luxuspályának tűnt a zenetanulás, korábban nemigen retarhosi zenei napok eseménysorozatát. Azóta minden év nyarán összeseregle, nek itt az ország különböző részeiről, sőt még Európából is a zeneszeretők, pedagógusok, művészek. Az évek során olyan kitűnő előadók, zeneszerzők fordultak meg a Zenepavilon falai között, mint egykor Kodály Zoltán, Ferencsik János, Kadosa Pál, Simándy József, Szokolai Sándor, Kocsis Zoltán, és még folytathatnánk a sort. Az immáron kilencedik alkalommal megrendezendő találkozón (június 22.—július 1.) ezúttal a kórusok mérik össze tudásukat, de a szervezők nem feledkeztek meg Bach születésének 300. évA BÉKÉS-TARHOSI ZENEI NAPOK A békési református műemléktemplom is részese a nyári rendezvénysorozatnak ménykedtek a cselédsorban élők, hogy valamikor is megengedhetik maguknak a zeneművészet értékeinek megismerését. Tarhos összegyűjtötte az egész ország területéről a tehetséges gyerekeket. Először nyolcvan, majd több mint kétszáz tanuló ismerkedett a zene világával, közülük tízből nemzetközi színvonalú zenész lett. Gulyás György kezdettől fogva a makarenkói módszert alkalmazta az oktatásban ; növendékei nemcsak tanultak, hanem dolgoztak is. Eleinte a takarót, a tüzelőt, és az élelmet csak úgy tudták megszerezni, ha eljártak szüretelni, s amit leszedtek, abból valamennyit eladhattak a piacon. Idővel már vehettek zongorát és más hangszert is. A nehézségek ellenére ezekben a korai napokban kovácsolódott igazi közösséggé a kollégium ifjúsága. Mi tartotta őket össze? Természetesen a zene szere- tete. Nehéz időkben — 1953ban épült fel Tarhoson a Zenepavilon, amelyben Békés város Tanács 1976-ban indította útjára a Békésfordulójáról sem: a közönség a H-moll misét hallhatja a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar előadásában. Hangversenyt ad a tar- hosi vonószenekari tábor is, amelyet az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete , a tavalyi évtől kezdve felvefta Jeunesses-táborok sorába. Az évek óta jól működő karve- zető-továbbképző tanfolyam az idén mesterkurzussal egészül ki. A Békés-tarhosi zenei napok rendezvénysorozata ezenkívül a zene minden területét érintő tudományos tanácskozásra és díszhangversenyre is csábít. Az elmúlt években a békésieknek sikerült elérniük, hogy Tarhosból országszerte ismert zenei centrum vált. Városuk újabb lehetőséget biztosít a tehetségek felfedezésére, és odaadóan segíti a művészeti elképzelések kibontakoztatását, valóra váltását. Békés-Tarhoson a zene iránti szeretet minden évben reneszánszát éli, és örömmel tér vissza ide az, aki egyszer már megfordult a Zenepavilonban. Új köztéri műalkotással gyarapodott Békés megye Április 11-én, a költészet napján, születésének 80.évfordulóján, avatták fel Békéscsabán József Attila szobrát Kligl. Sándor alkotását. Egy-egy új Köztéri emlékmű, szobor elkészülte mindig egy kissé a kultúra ünnepi pillanata is*, különösen, ha a magyar irodalom olyan kimagasló alakjáról van szó, mint. József Attila. Minden \szobor kegyelet és mementó is egyben, jiemcsak az ábrázolt személy életútjára, alkotott értékeire figyelmeztet, hanem arra is, hogy álljunk meg egy percre, s tartsunk röpke önvizsgálatot. Ismerjük-e kellően — az adott esetben például József Attilát? Mit őrizünk, hordozunk belőle, müveiből, üzeneteiből magunkban, tetteinkben? Okultunk-e életének küzdelmeiből, keservek szülte vers- gyöngyszemeiből, éleslátásából, tömörségéből. . . Ezek a 'gondolatok József Attilával kapcsolatban is időszerűek, még akkor is, ha tudjuk, hogy ő az egyik legtöbbet idézett költőnk, akinek versein, mondanivalóján nemzedékek nevelkedtek. Mert az ember hajlamos a felejtésre, és sajnos nem mindig a felesleges dolgok hullanak ki emlékezetünkből. A békéscsabaiak új József Attila ,szobra szépségével és monumentalitásával alkalmas a költőóriás jelentőségének felidézésére. Az pedig külön is emeli hatását és. aktualitását, hogy a békési megye- székhely egyik legkorszerűbb, új lakótelepén, a költőről elnevezett városrészben állították fel. Június 14-én felharsannak a fanfárok
