Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 20. (Folytatás az 1. oldalról.) Tar Imre (Szabolcs-Szat- már), a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára felszólalásában néhány megyei gondot említett: így a megye népességének gyorsuló ütemű csökkenését, a foglalkoztatási lehetőségek szű-» kösségét, a szakember-elvándorlás ebből adódó növekedését. az ingázók nagy számát, a lakásgondok megoldatlanságát, az ipari munkásoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak az országos átlagnál is alacsonyabb havi jövedelmét, valamint az eltartottak országosan is legmagasabb számát. Mindezekből adódóan a képviselő aláhúzta annak szükségességét, hogy az előterjesztésben megfogalmazott szándékok, ígéretek a népgazdaság és a megyék terveiben konkrétan jelenjenek meg. és már a VII. ötéves terv időszakában érzékelhető változások történjenek. Városok, községek együttműködése Fiala Tivadarné (Heves m.), az Egri Dohánygyár csoportvezetője méltatta azokat az eredményeket, amelyeket az ország egyes területei között történelmileg kialakult aránytalanságok, fejlettségi és ellátásbeli különbségek csökkentésében sikerült elérni. Ugyanakkor rámutatott, hogy Heves megye a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudná tehermentesíteni az ország túlzsúfolt üdülőkörzeteit. A vendéglátás feltételei azonban még mindig meglehetősen szegényesek. Simon Ernőné (Somogy m.). a Nagyatádi Cérnagyár áruátnéző munkása egyebek között arról szólt, hogy az alig egy éve lezajlott közigazgatás-korszerűsítés új viszonyokat teremtett az irányításban. Erősödött a megye és a község közvetlen kapcsolata, ugyanakkor új módon fogalmazódott meg a város és a községek együttműködése. Előtérbe kerültek a kölcsönös érdeken és érdekeltségen alapuló mellé-J rendeltséget jelentő kapcsolati formák. Megnőtt a jelentősége annak, hogy a város és'a városkörnyék jobban megismerje egymás gondjait, feladatait — ez adja az alapot az együttműködés tudatosabbá, szervezettebbé, tervszerűbbé formálásához. Figyelem a közlekedés és a hírközlés fejlesztésének Várhelyi József, a- zalai Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója képviselőcsoportjának véleményét tolmácsolta. amely szerint a javaslatban reálisan szerepel az a törekvés, hogy a sajátos adottságú térségek — az aprófalvak, a tanyák, az agglomerációs, a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú, valamint a határmenti területek és az üdülőkörzetek — fejlesztésére megkülönböztetett figyelem irányuljon. Helyesen megfogalmazott cél a községek népességmegtartó képességének növelése is. A helyi tapasztalatok alapján megerősítette: kiemelten kell kezelni a közlekedés és a hírközlés fejlesztését, ez ugyanis halaszthatatlan feladat. Mesterházi Mária (Vas m.) az EGIS Gyógyszergyár körmendi gyáregysége szak- szervezeti bizottságának titkára a falvak ur. banizálódásának egyik legfontosabb feltételeként az egészséges ivóvíz-ellátást nevezte meg: rövid távú célmunkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka ként kellene megfogalmazni — mondotta —, hogy az országban minden településen megfelelő ivóvízhez jusson a lakosság. Rámutatott, hogy a terület* és településfejlesztési elképzelések valóraváltásának elengedhetetlen feltétele, hogy a helyi tanácsok valódi önkormányzati szervekké váljanak, amelyek saját jogon és az annak megfelelő fokozott felelősséggel képesek gondoskodni a lakossági szükségletek kielégítéséről. Hódosi Jenöné. (Baranya m.) Kézműipari Vállalat szent- lőrinczi részlegének kesztyűvarrónője felszólalásában kitért azokra a gondokra, amelyek választókerülete egyenetlen település- és demográfiai struktúrájából adódnak. Megyénkben — mondotta — a kistelepülések nagy része erősen elöregedett és lakossága csökkent. Sokat kell tenni annak érdekében, hogy az aprófalvakban az emberek megmaradjanak, ellátási és életfeltételeik javuljanak. Meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a kisközségekben élők képesek legyenek megvalósítani szándékaikat, és ne csak önerejükre támaszkodhassanak. Kapvnya Miklósáé (Tolna m.), a Magyar Selyemipar Vállalat tolnai fonógyárának üzemtechnikusa kifejezte egyetértését azzal, hogy a következő 15 éves településfejlesztési koncepció alapján a községek kapjanak többet a település- fejlesztésre. A városok fejlődésének mérséklése helyes törekvés, ugyanakkor módot kell találni a városokban meglévő gondok (elsősorban a lakáshelyzet) megoldására! A jövőben is szükség lesz a városi infrastruktúra fejlesztésére, a megkezdett beruházások befejezésére, hiszen a lakosság egy igen jelentős része továbbra is a városi életformát fogja választani. Nagy László (Borsod-Aba- új-Zemplén m.), a krasznok- vajdai Bástya Tsz elnöke egyebek között elmondta, hogy megdöbbent az előterjesztésnek azon a megállapításán, miszerint a községek népességszáma a természetes fogyás és a belső elvándorlás következményeként várhatóan nvolszázezer- egymillió fővel csökken az ezredfordulóig. Szerinte — mint kifejtette — ellentmondásos az' előterjesztésnek ez a része, mert ha nagyobb részben megvalósulnak azok a célok, amelyeket a javaslat felvázol, akkor a falvak népességfenntartó ereje lényegesen javul — ezért nem indokolt ez a peszimista prognózis. Tóth József (Szabolcs-Szatmár m.), a barabási Béke Tsz gépesítési íőágazatveze- tője megállapította, hogy a megyében az elmúlt húsz évben számottevő ipartelepítés indult meg. Mégis, egyes térségek, így a szatmár-bere- gi. valamint a dél-nyírségi területek nem kapták meg azt a gazdasági bázist jelentő termelőerőt, amely szükséges lett volna a foglalkoztatási gondok felszámolására. Ez pedig azért is fontos lett volna, mert — mint mondta — ismeretes, hogy egy térség további fejlődését jövedelemtermelőképessége határozza meg. Boros László (Budapest), a Posta Kísérleti Intézete híradásipari technikusa a hazai hírközlési hálózat problémáiról szólt. Többek között megállapította, hogy az informatika egyre növekvő gazdasági és társadalmi szerepe indokolja a távbeszélő, távadatközlő hálózat technikai korszerűsítéssel párosuló kiemelt fejlesztését. Az ipar előrehaladása, a mezőgazdaság korszerűsítése, a lakosság életminőségének javítása egyaránt nélkülözhetetlenné teszi a korszerű távközlést, amelyet — a képviselő javaslata szerint — a többi közműhöz hasonlóan az alapellátás részeként kellene tekinteni. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes. az Országos Tervhivatal elnöke — élve jogával — válaszolt a vitában elhangzottakra. Faluvégi Lajos vitaösszefoglalója Elöljáróban ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés határozatát megalapozó munkaokmányt gondosan áttekintik, és a képviselők észrevételei, javaslatai alapján helyesbítik is, ahol kell. — Valószínűleg több alkalommal vissza kell térnünk annak áttekintésére: nem kény- szerülünk-e céljainkat kiigazítani, s az adott szakasznak megfelelően változtatni a követelményeket. Ebben a szellemben fogadom el a kormány megbízásából azt a módosító javaslatot, amely a Minisztertanács beszámolási kötelezettségére vonatkozik. A dokumentum hasznosítását illetően Faluvégi Lajos aláhúzta: módot kell adni arra, hogy a közvélemény tovább gazdagíthassa a helyi célokat, a konkrét megvalósítás módozatait. Szólt a szellemi értékek gyarapításának fontosságáról, s mint mondotta: — Elfogadjuk a kormány részéről azt a módosító javaslatot, hogy a szellemi erőforrások létrehozásában és fejlesztésében a területfejlesztés során kiemelt feladatokat vállaljunk. A térségi szemléletfelfogásról szólva a miniszterelnök- helyettes elmondta: — A szándék az, hogy a megyei tervezőmunka tárja fel a megyék közötti és a megyéken belüli térségek kapcsolódásait. Ezt a térségi szemléletet tehát erősíteni fogjuk, és a dokumentumot kiegészítjük a megyei településfejlesztési koncepciók, elképzelések eredményeivel. A kormányzat — mondotta — az elmúlt időszakban is behatóan foglalkozott a népesedés kérdésével, s újra napirendre fogja tűzni, hiszen nem nyugodhatunk bele a demográfusok előrejelzéseibe. márpedig vizsgálataikat komolyan kell venni. A kormányzat a kistelepülések fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében tört lándzsát egy olyan támogatási rendszer mellett, amelynek előnyeit a kistelepülések közvetlenül élvezhetik, függetlenül attól, hogy az adott időszakban hogyan fejlődött gazdaságuk. Számításaink szerint a VII. ötéves tervidőszakban a lakosság számával arányos fejlesztési célú eszközzel rendelkeznek majd a települések. — A kormány az irányelvek valóraváltása során a legfontosabb állomásának azt a tervezőmunkát tekinti, amely a VII. ötéves terv előkészítéseként folyik a nép- gazdasági és a megyei tervezés keretében. — Az elmaradt vagy hátrányos területek fejlesztését sokoldalúan segíteni kell.' A foglalkoztatás és általában a gazdaság fejlődésének támogatására indokolt külön programot kidolgozni az érintett megyékkel együtt • — mondta végezetül Faluvégi Lajos. Az országgyűlés a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Ismét Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. Javaslatok törvénymódosításokra A Minisztertanács ezen az ülésszakon a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény módosítását is javasolja az országgyűlésnek. E három — a gazdálkodás szempontjából fontos, egymással szorosan összefüggő — törvény módosítása szerves része annak a kormányzati munkának, amely gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésére irányul — mondotta elöljáróban. — Az 1972. évi VII. törvény a népgazdasági tervezésben minőségi változást hozott. A törvény alapelvei a gyakorlatban jól beváltak. Társadalmunk és gazdaság- irányítási rendszerünk fejlődése és fejlesztése azonban időszerűvé teszi a törvény néhány rendelkezésének változtatását: a módosítási javaslatok kimondják, hogy a társadalmi szervezeteket, az érdekképviseleti szerveket, a szakmai és a tudományos testületeket be kel! vonni a népgazdasági tervek készítésébe. Ugyanez a szándék fejeződik ki azokban a módosításokban, amelyek a nép- gazdasági tervezéstől azt igénylik, hogy jobban, megalapozottabban vegye figyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat. A második kérdéskörben kiemelendő Javaslatok arra irányulnak, hogy a tervezésben növekedjen a tanácsok, a gazdálkodó szervezetek önállósága, felelőssége. Az új rendelkezések a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez igazodva állapítják meg a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek tervkészítési feladatait, továbbá e szervezetek tervezőmunkájának a népgazdasági tervezéssel való kapcsolatát. Az új szövegezés az eddiginél egyértelműbbé teszi, hogy az önállóan gazdálkodó szervezetek tervezőmunkája közvetlenül nem része a népgazdasági tervnek. A törvény módosítása azt célozza, hogy az önálló tanácsi és a vállalati tervezés a jövőben még inkább a saját feladatok kijelölésére és végrehajtásuk .feltételeinek kidolgozására irányuljon. Az említetteken kívül néhány más módosítást is javasolunk. Ezek elsősorban a tervezés gyakoijlalának to-i vábbfejlesztésére irányulnak. mint például tervezési változatok készítése, a tervezés folyamatossá tétele, a folyamatos gazdaságirányítással való összehangolása. Faluvégi Lajos végezetül a Minisztertanács nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — miként azt az illetékes bizottságok állásfoglalása is megerősítette — az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el. Ezután — mivel a törvényjavaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett — határozathozatal következett: az országgyűlés a nép- gazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint következett a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - együttes tárgyalása. A pénzügyminiszter előterjesztése Hetényi István pénzügy- miniszter a kormány nevében előterjesztette a két törvény módosítására irányuló javaslatot. Elismerve a tanácsok eddigi eredményes munkáját a társadalmi élet szervezésében, a társadalmi demokratizálódás és a gazdaságirányítás fejlődése egyaránt megköveteli, hogy új szakaszt nyissunk a tanácsi gazdálkodásban — mondotta. — Célunk az. hogy a helyi és megyei tanácsok növekvő feladataikat még inkább a helyi lehetőségek és igények alapján, azokat önállóan mérlegelve oldják meg. A tanácsi gazdálkodás fejlesztése igényli az állami pénzügyekről szóló törvény módosítását is. Új módon kell szabályozni a tanácsok bevételi és kiadási lehetőségeit. jogosultságait és kapcsolatukat az állami költségvetéssel. Az előterjesztett javaslatok alapgondolataként a miniszter kiemelte: — Lényegeset: javítsuk a helyi önállóság anyagi hátDr. Hetényi István pénzügyminiszter terét. A jövőben döntően a helyi tanácsok rendelkezzenek a működési és fejlesztési eszközökkel, és a kiadások nagyobb részét normatív juttatások, pályázati úton elnyerhető céltámogatások és a helyi bevételek fedezzék együttesen. Szűnjön meg a tanácsi gazdálkodással kapcsolatos központi kikötések minél nagyobb része. Az egyik teendőnk, hogy a tanácsok bevételei és kiadásai szorosabb összefüggésbe kerüljenek. A biztonságos gazdálkodást szolgálja az úgynevezett szabályozott bevételek növekvő súlya és a bevételek megállapításának módja. Ezt szolgálja az is. hogy a tervezés keretében kialakított kiadási előirányzatok. igények figye- lembe vételével kerül megállapításra az állami támogatás. A helyi gazdálkodás hatóköre növekszik és csökken a megyék közvetlen elosztó szerepe. A helyi tanácsnak jutó állami támogatás növekvő részét objektív teltételek alapján osztják el. Megszűnik a tanácsok költségvetésének eddig több alapra történő elkülönítése. és csökkenni fog a költségvetési kötöttségek, az úgynevezett kötelező előirányzatok száma. A tanácsoknak nyújtott állami támogatás megállapítása. illetve esetleges módosítása az országgyűlés hatáskörébe tartozik. A Minisztertanács tájékoztatni köteles az. országgyűlést, ha szükség esetén korlátozni kívánja a tanácsot megillető jogot a többletbevételekkel. maradványokkal v^ló gazdálkodásban. Fokozódó önállóság a gazdálkodásban A tanácsi gazdálkodás fokozódó önállósága azt is maga után vonja, hogy a tanácsok költségvetései a jövőben nem szerepelnek az állami költségvetésben, hanem f csupán az állami támogatások rovatával kapcsolódnak ehhez. A tanácsok lehetőséget kapnak gazdasági társulásokban való részvételre, pénzeszközeiket más tanácsoknak átengedhetik. A jövőben az alap- és középfokú lakossági infrastrukturális ellátás fejlesztése, valamint az ilyen létesítmények fenntartása, létrehozása — hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik — általában a he-1 lyi tanácsok feladata lesz. Reálisan számolni kell azzal, hogy a jogi rendelkezést követően a gazdasági lehetőségek, jogosultságok csak bizonyos fokozatossággal terjedhetnek ki. így például a tanácsi bevételek és kiadások szabályozásakor figyelembe kell venni a jelen tervidőszakról áthúzódó kötöttségeket, kötelezettségeket. — A módosított törvények társadalmi hatásai véleményünk szerint érdemi hozzájárulást jelentenek majd az MSZMP XIII. kongresszusán kitűzött, nemzeti programmá vált célok teljesítéséhez — mondta a pénzügyminiszter, és kérte, hogy a beterjesztett törvényjavaslatokat az országgyűlés fogadja el. Mivel a törvényjavaslatokhoz hozzászólásra senki nem jelentkezett, határozat- hozatalra került sor. Először az állami pénzügyekről szóló' 1979. évi II. törvény módosításáról készült törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezután a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottsághak a tanácstörvény módosításához beterjesztett további módosító indítványát, majd a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításának törvényjavaslatát általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta az országgyűlés. (Folytatás a 3. oldalon.)
