Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

1985. ÁPRILIS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójára Lenin szoborkompozíciót avattak fel Kaposváron, amely Varga Imre Kos- suth-dijas szobrászmű­vész alkotása. A szobor- kompozíció az I919-es Tanácsköztársaság somo­gyi mártírjainak — La­tinka Sándornak, Lewin Samunak, Fehér Béláné- nak, Farkas Jánosnak, Tóth Lajosnak és Szalma Istvánnak — állít emlé­ket Játszani is engedd Háromnapos továbbképzé­sen tanácskoztak az elmúlt héten Szolnokon négy me­gye — Békés, Csongrád. He­ves és Szolnok óvodai fel­ügyelői. A résztvevők meg­ismerkedhettek szűkebb ha­zánk óvodai eredményeivel, mbjd előadások, korreferá* tumok hangzottak el a já­ték szerepéről, lehetőségei­ről az erkölcsi nevelésben, valamint a korszerűsített óvodai nevelési programról. A játék felhasználása a nevelésben az óvodai munka alfája és ómegája. Az élet­kori sajátosságokból adódó­an szinte a játék az egyetlen eszköz, módszer a gyerekek iszemélyiségének formálásá­ban, szokásaik kialakításá­ban, egyáltalán a világ meg­ismertetésében. A tapaszta­latok szerint — az eszmecse­rén is többen szóvá tették — a gyerekek jelentős há­nyadának nincsenek játék­élményei a családban. S ami különösen elgondolkoztató — természetesen a kivételektől eltekintve — az otthon ne­velkedett háromévesek já­tékkészsége igen alacsony színvonalú. Gyakorlatilag az óvodában tanulják meg él­vezni a játék örömét. Egy jelentős korszak — másfél­két év — azonban így már kimaradt a nevelés, a szoci­alizáció kárára. — Tudja-e, s hogyan tud­ja pótolni az óvoda ezt a le­maradást? — kérdeztük dr. Kovács Györgytől, a haj­dúböszörményi óvónőképző igazgatójától, aki nagy sike­rű előadást tartott a 3—6 évesek játékszokásairól. — Részben pótolható. Job­bára azoknál a gyerekeknél, akik erősen kötődnek édes­anyjukhoz. Ez az érzelmi töltés segít abban, hogy a gyerek el tudja fogadni ké­sőbb az óvónőt, s lassan kia­lakuljon kapcsolata kortár­saival is. Ez ugyan nem pó­tolja a családban szerzett élményeket. Éppen ezért a tanácskozáson hangsúlyozot­tan szóltunk arról, hogy új­fajta kapcsolatot kell kiala­kítani az óvónőknek a szü­lőkkel. Tudatosítani kell az anyákkal, apákkal, hogy más a gyerekek élményvilága, életforma-mintája, mint év­tizedekkel ezelőtt. Az a módszer, amellyel ők ne­velkedtek ma már hatásta­lan. — Ezek szerint az óvoda részt vállal abban, hogy se­gítse a szülőket feladataik ellátásában. — Valóban csak részt vál­lalhat. hiszen a családi élet­re való felkészítésről ekkor már nem lehet szó. — A szülők jelentős részé­nél nem az akarat, a jószán­dék hiányzik ahhoz, hogy játsszon a gyerekkel. A versenyfutás az életkörülmé­nyek javításáért, sokszor a nevelés rovására valósul meg. — A gyerek előtt azonban ez is példa, s a gyakorló óvó­nők tanúsíthatják mennyire tükröződik a szülők maga­tartása a 3—6 évesek sze­repjátékaiban. Ám nemcsak a szülők viselkedése. ha­nem egyáltalán a felnőtteké, akikkel a gyerek utcán, tv-ben, bárhol kapcsolatba kerül. S aztán megpróbálja a játékai során megvalósíta­ni a felnőttek életét. így Óvodai felügyelők tanácskozása Szolnokon tudatosodnak benne a sza­bályok, az erkölcsi normák. — A jók és a rosszak. — A nevelésnek éppen az a célja, hogy a jó. a helyes magatartás tudatosuljon a gyerekekben. Azt kell elérni, hogy ne a negatív példákat játsszák el, illetve ne azzal azonosuljanak. Hiba lenne teljesen figyelmen kívül hagyni az óvodáskorúakat ért negatív hatásokat, hi­szen ezek gyakran félelmet, de mindenképpen feszültsé­get okoznak a gyermekben. Például a televízióban lá­tott filmek vagy utcai jele­netek sokáig foglalkoztatják őket ha nem kapnak segít­séget a feszültség feloldásá­hoz — akár beszélgetéssel, akár szituációs játékkal. Nem véletlen, hogy a neve­lési program korszerűsített változata az eddigieknél is nagyobb gondot fordít a játékra, hiszen igen sok ne­velési lehetőség rejlik ben­ne. A továbbiakban mégin- kább fel kell használni a já­tékot a gyerekek személyi­ségének formálásában, az (erkölcsi normák elsajátítáí- sában. A törekvés szerencsé­sen találkozott a tanácskozás Résztvevőinek álláspontjá­val. Minden előadás, korre­ferátum ugyanezt erősítette meg. — tg — Jegyzetek egy karcagi kiállításról és könyvről Méreteiben is impozáns ki­állítási látható a karcagi Dé­ryné Művelődésii Központban. Az épület felső szintjét csak­nem teljességében elfoglaló tárlat a város elmúlt négy évtizedének történetét mu­tatja be. De nagyszerűsége éppen abban van, hogy a be­mutatni kívánt kort nem sza­kítja ki a fejlődéstörténetből, hiszen mindennek van előz­ménye: a Rába-Steiger elődje a „kormos”, a vasekéé a fa ... Így minden hasonló várostörténeti kiállítás úgy fogható fel, mint egy időszak hangsúlyozott kiemelése. A jóindulatú tévedés mindig az előzmények elhagyásából, vagy elhallgatásából szárma­zik. A karcagi tárlat rendezői nem estek ebbe a hibába, vállalták akár a „kályhától indulás.” látszatát is, hogy megközelítően teljes képet adjanak városuk közelmúlt­járól. A pontosság, a didak­tikai tényezők figyélembe- vétele minden kiállítónak kötelessége, minden nézőt teljesen „avatatlannak” kell tartania — úgy, hogy ne ve­gye észre — s a témáról tel­jességet kell adni. Ez nem azonos a terjengősséggel. A, karcagi kiállítás érdeme, hogy jól csoportosat, megfe­lelően súlypontoz, hatásosan szemléltet. A bemutatott anyag nagyságát és sokféle­ségét tekintve ez igen dicsé­retes, hiszen egy ilyen mére­tű tárlatnál már zavaró hangsúlyeltolódások adód­hatnak. A témakörök csopor­tosítása, s az ezeken belüli válogatás viszont helyes ará­nyokat eredményezett. Külön szót érdemel a kiál­lítás kaláka jellege. A szem­re is nagyszerű, komoly tör­téneti értékkel bíró kiállítás ugyanis szó szerint közgyűj­temény. A város üzemei, gaz­dasági egységei, intézményei, társadalmi szervezetei tárták fel és gyűjtötték össze a tár­lat anyagát. S anélkül, hogy a közösségeknek méltán járó elismerésről lemondanánk, hozzátesszük — mivel a kü­lönböző gazdálkodási és egyéb szervek munkája jó­részt az emberek szándékai­tól függ — a karcagi patrió­ták kalákája révén született meg a jól sikerült kiállítás, — természetesen értő szak­ember segítségével. Az újjáéledő és új tartal­mat nyert karcagi kalákát di­cséri az a tekintélyes könyv is, amely most jelent meg, s bizonyos értelemben a ki­állítás vezetőjeként is fel­fogható. Az Egy város város­sá lesz című kötet — szer­kesztő Bellon Tibor — a kar­cagi ipari üzemek, szövetke­zetek, intézmények anyagi támogatásával jelent meg. Bálint Lajos — Tóth Lász­ló A felszabadulás hadiese­ményei címmel közli 1944 őszének történetét. Petrov Isitván Karcag város gazda­ságtörténeti fejlődése címmel értekezik, Csányi Sándor — Nagy Jenő a város ipara. Kasuba János — Mohácsi Imre pedig a mezőgazdaság fejlődéséről írtak. A címadó tanulmány Dobrai Ilona — Molnár Ferenc munkája: Egy városi várossá lesz. Veréb Jó­zsef Karcag közoktatásának, közművelődésének, egészség­ügyének és sportéletének fej­lődéséről számol be. örsi Ju­lianna: Nők kettős szerepben címmel egy üzemi vizsgálat tapasztalatairól írt tanul­mányt. A kötet utolsó negyedében a karcagi gyárak, mezőgaz­dasági nagyüzemek, ' szövet­kezetek mutatkoznak be, gaz­dag képanyaggal. A tekintélyes, tipográfiai és könyvészeti megvalósítá­sában is jól sikerült könyv a karcagi nyomda munkáját di­cséri. A kötet l#épanyaga azonban, főleg technikai vá­logatásra szorult volna. — ti — Gyermekeink egészsége — jövőnk gazdagsága Értelmetlen önpusztítás □ Országos felmérések adataiból kitűnik, hogy a személyisége fejlődési és a tár- Isadalmi beiiieszke. dési zavarban szenvedő ifjak száma 40—45 ezerre tehető. Szolnok megyében 1979- ben végzett felmérésünk so­rán a gyermekek és ifjak 16—18 %-át találtuk fizikai­lag és szellemileg sérültnek. Tavaly közölt járványfani vizsgálat szerint, amelyet Bu­dapest VIII. kerületének kü­lönböző iskoláiban végeztek, a serdülők 30 %-a neurózis­ban szenved. 4,6 %-uk meg­próbálta, 2,6 %-uk több ízben folytatta a ragasztószer belé­legzését. E korcsoport a ragasztó, i lietve oldószer mellett előny­ben részesíti az alkoholt, sa kérdezettek több mint fele alkalmilag, vagy rendszere­sen fogyasztja is. A 15—20 évesek között 2,8 % bizonyí­tottan alkoholista és közel 19 % veszélyeztetett az alkoho­lizmus szempontjából. A 60-as évek végén észlel­ték a rendőri és gyermekvé­delmi szervek Magyarorszá­gon a 'kábítószerpótló anya­gok használatát, elsősorban deviáns csoportosulásokban. A kérdésnek akkor kezdtek jelentőséget tulajdonítani, amikor a szerhasználat — le­gyen az alkoholfogyasztással társított gyógyszei- bevétele vagy oldószerek, lakkok gőzé­nek toelégzése — kilépett e csoportok keretei közül, és a fiatalság között nagymérték­ben terjedt és egyre fiata­labb korcsoportokat érintett. Pontos felmérések ma sin­csenek a szerhaszánló fiata­lokról hazánkban. (Eddigti­los volt,) Számukat megyénk­ben mintegy 200 körülire be­csülik. A ragasztószer gőzének be- szívása egészségkárosító ha­tású. légzőszervi, idegrend­szeri, máj-, vesebántaimak rövid időn belül kialakulnak a szer használatának gyako­risága és mennyisége arányá­ban, az egyéni érzékenység­től függpen. Hazánkban a szi pózás tra­gikus következményei közel 50 fiatal halálát okozták. Fulladás, megfagyás, baleset szerepel leggyakrabban a ha­lálokok között. A csoportos drogélvezet nem nyilvános­ság előtt történik, ezért a kiskorú drogfogyasztását, kü­lönösen a kezdeti időszakiban nehéz felismerni. Fogyást, fejfájást, szédülést, ájulást, egyéb betegségeket is elő­idézhetnek Sápadt, fakó arc- szín, kézremegés, határozat­lan. elmosódó beszéd, a szem kötőhártyájának gyulladása, szájzug-berepedés már jel­lemzőbb tünet. Pszichés zavarok, jellem­beli elváltozások is bekövet­keznek tartós droghasználat esetén: félelem, szorongás, kedélyhullámzás, túlérzé­kenység, bizalmatlanság, fá­radékonyság, érdektelenség alákul ki. vagy fokozódik Az iskolai teljesítmények hirte­len romlanak. Pesszimizmus, flegmatikus életfelfogás, a felnőttekkel szembeni dacos magatartás, a korábbi kap­csolatok, barátságok felboru­lása szintén megfigyelhető. Ma már nem hagyható fi­gyelmen kívül az a tényező, amit a kortárscsoportolc ha­tása jelent. A sókféle életvi­tel és életmód egyidejű léte­zése, a normák gyors válto­zása megnehezíti az értékek­ben való eligazodást. Érthető tehát, hogy ébben a kritikus életszakaszban a szülői ház, az iskola által közvetített ér­tékeknél többet és meghatá­rozóbbat jelent a fiatalok eszményeivel, a barátokkal való azonosulás. Az eszmény­képek legtöbbször egyes rock- beát-, punkzenészek, akik külső megjelenésükkel, sajá­tos — az egyetemes emberi morális értékeket tagadó — életfelfogásukkal követőik táborának kulcsfigurái lesz­nek. Olyannak lenni, mint „Ö”, megadja a valahová tar­tozás élményét. Jelentkezik az öltözködésben, hajviselet­ben, szórakozásban, párvá­lasztási szokásokban és nem utolsó sorban önpusztító szenvedélyekben. Az önpusz- títés a szubkulturális kor- társcsoportokban sokszor a felnőttekkel szembeni dac egyik jele. A leggyakoribb önpusztítási formák az alko­holfogyasztás, a dohányzás, a drogfogyasztás, öngyilkossági és öncsőnkítási kísérletek, az öngyilkosság. Köztudott, hogy sok gyógy­szert fogyasztó nemzet va­gyunk. Gondjaink, lelki prob­lémáink, feszültségeink „megoldását” nyugtató, szo­rongáscsökkentő gyógysze­rektől várjuk. Ez önmagába visszatérő kóros kör mert a fokozott mértékű gyógyszer, alkohol és egyéb kábító hatású szer fo­gyasztása drogfüggőség kia­lakulásához vezethet. Az önpusztítás fentebb em­lített formái távolról sem csak az ifjúságot jellemzik. Szomorú statisztikák bizo­nyítják, hegy az alkoholfo­gyasztás országunkban fo­lyamatosan emelkedik, és je­lenleg az egy főre jutó tö- xrjényszesz-fogyasztásban a világranglista harmadik he­lyén állunk. Káros szokásokra, szenve­délyekre irányítja a figyel­met az Országos Egészségne­velési Intézet orvosokhoz írt nyílt levele is. „A megnőtt morta­litási és morbiditá­si arányok hátteré­ben az életmódiból adódó kockázati té­nyezők, mindenekelőtt a do­hányzás, helytelen táplálko­zás, a túlzott mértékű alko­holfogyasztás áll.” Például: Míg a cigarettafo­gyasztás az elmúlt években közel kétszeresére emelke­dett, addik a szívinfarktusos esetek száma megnégyszere­ződött. (Következik: A család felelőssége) Dr. Parádi Levente Telekné Tóth Anna Hang/emezkörkép Bach és Händel emléke Nehéz lenne úgy szólni a barokk korról, hogy annak zenei törekvé­seit ne az elsők közé sorolnánk. A korszak aened irányzatainak! összegzése, továbbfej­lesztése a legmaradan- dóbban, vitathatatla­nul a nagy német mestereknek sikerült. Bach és Händel mun­kássága egyedülálló csúcsot jelent a zene történetében; műveik­kel az egész európai zenekultúrának utat mutattak. Szokták azt is mondani, hogy Bach olyasvalaki volt a klasszikus zenében, mint Heine vagy Goethe az irodalomban. Az idén születésük 300. évfordu­lóját ünnepli a világ, kon­certekkel, kórusfesztiválök- kal hódolnak a 17—18. szá­zad két szellemóriásának em’oke előtt. Te; mészetesen a zenera­jongók többsége nem juthat el ilyen nagyszabású emlék- hangversenyekre, ezért érthe­tően i nkább a hanglmezek fe­lé fordul. A hazai lemezpiacot szemlélve felvetődik a kér­dés: vajon alaposan feiké- szült-e a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat erre a ki­emelkedő évfordulóra? Mindenekelőtt megyénk három városának kínálatát vettük szemügyre. Karcagon a lemezek összállományá- nak 10—15 százaléka sorol­ható a komolyzenei kategó­riába. A legkapósabb albu­mok között már hosszú évek óta mindig ugyanazok szere­pelnek: Ravel Bolerója, Csajkovszkij B-moll zongora- versenye, valamint Liszt- és Johann Strauss-művek. Az üzletben sok a régi lemez, közülük nem egy már évek óta a polcokon sorakozik. Az újdonságokból egyébként — különös tekintettel a Bach- Handel évfordulóra — öt-hat darab érkezik, az érdeklődés irántuk mérsékelten emelke­dik. Ugyanez a helyzet Jász­berényben is, ahol az összes hanglemezek harmadrészét alkotják a komolyzeneiek. A korábbiakhoz képest itt is élénkült valamelyest a forgalom; főleg a „Népszerű felvételek” sorozat egyes da­rabjait kedvelik a helybeli­ek. Bachtól jobbára az orgo­naversenyek kelendők. Szolnokon a Ságvári körú­ti hanglemezboltban az év­forduló kapcsán a felvételek széles választéka várja ugyan a vásárlókat, azonban az al­bumok többsége egyáltalán nem újkeletű. Az utóbbi években megjelent, a boltban is kapható szép számú Han­del- és Baeh-lemezek mellett mindössze egyetlen egy új érkezett az idén, mégpedig Bach Goldberg variációk című művének amerikai (CBS) felvétele, ame­lyet a kanadai Glenn Gould előadásában rögzítet­tek hanglemezre, és csakha­mar világsiker lett. Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy a Hungaroton nem nagyon „siette el” az újabb Bach- és Händel-inter- pretáciők kiadását, legyen szó. akár évfordulók évéről is. Néhány hanglemez meg­jelentetését viszont az elkö­vetkezendő hónapokra terv­be vették, így többek között Bach Kantáták és A fúga művészete, illetve Händel Atalanta című művét. Kí­váncsian várjuk... — j — Egy város várossá /esz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents