Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-15 / 87. szám
1985. ÁPRILIS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Hány az óra, Vekker úr? Miért nevetek, amikor sírnom kellene, s miért sírok, amikor olyan nevetséges aj egész... A hirtelen abbahagyott ' mondat jogos kérdése a nézőnek újdonsült Kossuth- díjas filmrendezőnk, Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című filmje láttán. De teljes igényű választ még ne várjon a néző, hiszen a magyarázathoz Bacsónak — őszintén reméljük — még lesz egy-néhány adaléka. Netán majd ezután születnek meg azok a sírva nevető és nevetve síró Bacsó-filmek, amelyeknek a Te, rongyos élet, a Hány az óra, Vekker úr? csupán önálló életű és értékű tanulmány volt? Bacsó mindig a nem várt pillanatban ér tetten valamit. Akit, vagy amit, gondolatot, helyzetet. Olyasmi hangulati töltést ad a nézőnek, amelyben ráérősebb korokban eltűnődtek az emberek, — hosszú meggyfaszár pipát szíva, papramorgót kóstolgatva — hogy, jé, most aztán nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. Effajta tűnődésre nincs idő, a mi reflexünk azonnal működik. — esetleg úgy, hogy arcunkra fagy a mosoly. A Hány az óra, Vekker úr? képsorai különben sem tűrik a hosszas meditációt. Nevetünk, pedig sírhatnánk is, hiszen — legalábbis addig — tiszteletre méltó, autonóm egyéniségek vazallusokká, szolgákká devalválódnak, a nyers erőszak egész életük minden értékétől megfosztja őket, míg mások addig észre sem vett úgynevezett „kisemberek” így, vagy úgy „valakik” lesznek. A drámai szituációt az élet teremtette, sajnos, valahol Magyarországon, egy kisvárosban. a német megszállás bekövetkeztekor, tehát 1944 tavaszán. A főhős, Weiszkopf Árpád zsidó órás, aki mindig tudja hány óra. Fejből bemondja a pontos időt, — ilyen mesebeli adottságokkal rendelkezik. Ehhez már nem is kell tulajdonképpen más, csak valamicske keretjáték, s kész, — szórakozhat a néző. De a néző is autonóm, és gondolkozni kezd. Először is rögtön azon kesereg, hogy* nem Öze Lajost látja a film főszerepében. Sajnos nem, mert a nagyszerű színész éppen a film forgatása idején halt meg. A kitűnő Jordán Tamásnak nagyon nagy árnyék Öze. Nem ő tehet róla. hanem a néző, aki nehezen tud szabadulni a kérdéstől, öze milyen Vekker úr lett volna? Az előítélet — márpedig ez az, az új Vekker úrral szemben — nagy úr, nehezen legyűrhető, mert legfeljebb addig jutunk, hogy Jordán Tamási játékát élvezve morfondírozzuk.: ugyan Öze milyen lett volna Weiszkopf szerepében? Továbbá a néző azon is elgondolkozik, hogy mennyire hiteles Vekker úr közege. S innen .már csak csupán egy lépés, hogy hol végződik a történelemtudomány, s menynyire engedheti szabadjára fantáziáját az író, a rendező? Mit tud az átlag mozi néző a német megszállásról — netán mit nem tud — s mit lát Bacsó filmjében. Az ellentét igen fontos, és megtévesztő lehet. Ezért sem tudunk felszabadultan nevetni a „Vekker úron”. — ti — A magyar porcelánipar termékei világhírűek, vagy a világhírre törnek. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a Hollóházi' Porcelángyár különleges — Szász Endre kivételes képességű művészi munkássága nyomán kialakított — tányérjai, vázái, étkészletei, és hatalmas porcelánfalai. Képünkön: készülnek a híres hollóházi porcelánvázák Beszélgetés a művészetekről A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat egyik pártalapszervezete mai politikai vitakörére meghívta Jung'Zseni és Eifert János fotóművészeket. A délután 4 órakor kezdődő beszélgetésen — amelyet a vállalat Ady Endre úti székházában tartanak — az MSZMP kongreszusának tükrében a művészetekről, művészetpolitikai kérdésekről esik szó. A beszélgetés résztvevői megtekinthetik a fotóművészek alkotásait is. Fúvósok hangversenye Szolnokon Kisváros nagy zenekara A Majna menti Frankfurttól nem messze fekszik egy kis település; Herbornseel- bach a neve. A városka mindössze háromezer lelket számlál, ennek ellenére évek óta három helyi zenekar (öregbíti hírnevét. Herborn- seelbach ifjúsági együttese, vagy ahogyan itt magukat nevezik: „zened egyesület”, nyolc évvel ezelőtt alakult s először jár Magyarországon. A nagyrészt fúvós hangszerekre épülő zenekarban 9 és 23 év közötti fiatalok játszanak; hazánkba negyven taggal érkeztek. Budapest és Túrkeve után pénteken Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színház- termében is bemutatkoztak. Felállásukat tekintve nem a hagyományos értelemben vett fúvósegyütteseket követik, hanem inkább a magyar Stúdió 11-hez hasonlóan esztrádjellegű zenét játszanak. Hangulatos koncertjük szép sikerrel zárult; reméljük máskor is eljönnek Magyarországra, játékukkal örömet szerezni. Fotó: Dede Mit hallunk? Mit látunk? Föld! Föld! Föld! Környezetvédelmi táborok A tavalyi kísérleti tábor sikere nyomán az idén az (egész főidényre megszervezik a fiatalok környezetvédelmi építőtáborát Keszthelyen. A táborozok Pest megyei középiskolások lesznek, akik segédkeznek a közterületek rendben tartásában és a strandok hínártalanításá- iban. Balatonedericsen környezetvédelmi és könnyűbúvárklubok, valamint 'biológiai szakkörök tagjai részére rendeznek környezetvédelmi szaktábort. Zalaegerszegen városszépítő tábor nyílik a Csongrád megyei fiatalok részvételével. Negyven éve, 1945. március 15-én jelent meg a Földreform-törvény, amely megszüntette Magyarországon a földbirtokokat, s amelynek alapján később létrejöhetett hazánkban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti rendszer és ezzel a szövetkezeti föld- tulajdon. Lényegében ezzel a törvénnyel változott meg a magyar falu, a magyar parasztság sorsa. A műsorban erről beszélnek maguk az érintettek: a volt parasztcsaládok fiai-lányai, unokái, valamint szociológusok és agrárszakemberek. (Föld! Föld! Föld!: vasárnap, Kossuth 7.17). Egy nyugatnémet dokumentumfilm emlékezik meg a 100 évvel ezelőtt elhunyt angol természettudósról, Charles Darwinról. A kétré- részes műsor első fele a fajok teremtésével foglalkozik. (Charles Darwin: péntek, tv 1 10.00) j&Ma JHL »«a a aBLfE& ~|™ B ^ Jmwk jW m^Wí H áíáfjR jWB^B r ®hbí JÉp^ B & pf 4f@||| Marx György akadémikus a változó világról, a tájékozottságról, a döntésről Hirosima, Nagaszaki óta az emberiség túlnyomó többségének ugyancsak végig fut a hideg a hátán ha ezt a szót hallja: atom. Marx György akadémikus, akinek bevallom, én is a többséghez tartozom, megértő mosollyal hallgat. A fizikus, a tudós persze másként vélekedik. — Az atom „becsülete” a köztudatban időről időre változik. — mondja. — Az ötvenes éveik végén pozitív erőt, frisseséget jelentett a szó, minden ami jónak, modernek számított arra -azt mondtuk atomi. Aztán a hidegháború, a nukleáris fegyverkezés idején ismét negatív érzelmeket ébresztett fel az atom. Majd az idei kemény tél újra a pozitív tulajdonságokra hívta fel a figyelmet. Ugyan mi lett volna ha nem létezik, nem működik megbízhatóan a paksi erőmű? Ugyanannak a dolognak a különböző arcairól van tehát szó. S mivel az emberiség első találkozása az atommal éppen a rossz volt, érthető, hogy érzelmi alapokon ítéli meg a szerepét. Noha nem az atom a bűnös, hanem az emberiség, amelyik kirobbantotta a háborút. Említhetek persze más példát is. Köztudott, hogy a környezetszennyezés kémiai eredetű. A füst, a kátrány, a műtrágya, a mosószereik megbontják az ökonómiai egyensúlyt. Ugyanákkor kémiai anyagokból gyógyszerek is készülnek. Gyilkol is gyógyít is tehát a kémia. Ugyanígy vált jelképpé az atom, amelyben ténylegesen nagyobb lehetőségek koncentrálódnak a jóra és rosszra. — Lépten-nyomon találko. zvínk iá természettudományok hatásával, miközben enyhén szólva hiányosak az ismereteink, a természettudományos világképünk. Nem tanultunk, nem is tanulhattunk meg sok mindent az iskolában, s azóta sem pótoljuk. — Sajnos nemigen segítenek ebben a biológusok, fizikusok sem. Nem elég érthetően teszik közzé tudományos eredményeiket, inkább elrettentenek mintsem közelebb hoznák, érdekeltté tennék az egyes embert a „befogadásban.” Jó volna ha az új nemzedék, amelynek képviselői úgy tűnik tökéletesebb világba születtek, mint akik megérték a második világháború puszításait, fölül emelkednének a félelmeken, azt, éreznék, hogy a természeti udo- nfány eredményei lehetőségek csupán, amelyet az ember, a társadalom kontrollja mellett arra használ, amire alkar. A modern pedagógiában ez úgy szerepel, hogy olyan ismereteket, tájékozódási stratégiát kell adni a fiataloknak, hogy képesek legyenek a döntésre, ne a manw pulálhatóság, az elidegenedés jellemezze őket. Ne ellenséget lássanak a változó világban, hanem lehetőséget, amelyet okosan kj kell használni a döntések során. Az ember szinte egész életében döntések sorozata előtt áll. S még olyan kérdésekben is, mint például, milyen legyen a ház Exkluzív interjú fűtése, nem mindegy, hogy hogyan dönt. Vagy ennél lényegesebb a humángenetika által felvetett kérdés a házasság előtti tanácsadásról. A szülők inikább rábízzák magukat a véletlenre, s aztán a fogyatékosán született gyermeket az államra, amelynek többe kerül a kis jövevény életbentartása, mint öt másik útnak indítása. — A tanácsadáshoz viszont nincsenek, ,meg a tárgyi és személyi jeltételek. — Erről van szó. Ebben, s más kérdésekben is mint például a Balaton jövője országos szavazással kellene dönteni. Ne az legyen a kérdés, hogy milyen filmet sugározzon szombat este a televízió. Ha rajtam múlna én már régen megszavaztattam volna az országot, hogy hajlandó-e szánni, s mennyit a Balaton megmentésére, az iskoláztatásra, gyermeknevelésre. Döntse el a kérdést az egész társadalom, legyenek viták arról, hogy mit érzünk a legfontosabbnak. Akkor világosan tudjuk, hogy erre vagy arra mennyit áldozunk, mennyit tudunk összegyűjteni, s aztán ne panaszkodjunk se a Balaton vízminőségére, se az iskoláztatásra ha a döntéskor ezt nem tartottuk fontosnak. Ésszerű döntés persze csák megfelelő tájékozottsággal születhet. Ezért kell megtanítani az emberiséget az új generációkat arra, hogy hogyan, honnan szerezhetik meg a tájékozódáshoz szükséges ismereteket. Világszerte ez jellemzi az oktatásügy törekvéseit, s az új tankönyvek ha botladozva is de ugyancsak ennek a szellemében készülnek. Éppen egy tankönyv vitája után „beszélgetünk. A debreceni Akadémiai Bizottság matematika-fizika szakcsoportja, s megyénk fizikatanárai beszélgettek Tóth Eszterrel, a negyedikes gimnáziumi tankönyv szerzőjével az atomfizikával, magfizikával foglalkozó részről. —■ Professzor úrnak mi a véleménye róla? — A dicséret, s a felvetett apró hiányosságok, amelyet elmondtak a vitán, kicsitengem is illet., hiszen az Akadémia engem bízott meg a tankönyv bírálatával. Talán a legtudatosabban ennél a tankönyvnél vette figyelembe a szerző, hogy a negyedikes gimnazistákat nem elsősorban a tananyag érdekli, hanem sokkal inkább az, hogy kilépnek egy világba, s azt szeretnék jobbra „csinálni”, mint mi. Erre a „világmegváltó” időszakra íródott a könyv. A modern tudomány olyan zárókérdéseit tartalmazza, amely útravalóul szolgálhat arra a jövőre, melynek részleteit még nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy a mostani fiatalok 10—20 év múlva miit válaszoljanak a kihívásokra, hogyan döntsenek az akkor felvetődő kérdésekben. Arra tudjuk csupán megtanítani őket, hogyan keressék a választ. S úgy gondolom a tankönyv segít ebben. A tapasztalatok szerint sikerült közel hozni a diákokhoz az atomfizikát, a mikroelektronikát, érzik, hogy időszerű kérdéseket vet fel, az ő életükről, jövőjükről van szó. A számítógép igen nagy népszerűségnek örvend. Ma több számítógép van Magyarországon, mint 1970-ben az egész világon. Évfolyamok tízezrei lépnek ki a középiskolából úgy. hogy szeretik, ismerik, használják a számítógépet. Bízhatunk benne, hogy lépésit tudnak tartani majd a világgal, s jól válaszolnak a gazdásági átrendeződés kihívásaira. — Gyakran látjuk Szolnokon, e májusban ismét üdvözölhetjük n műveltség tartalmát, kérdéseit tárgyaló tanácskozáson. — Szívesen jövök Szolnokra. Ugyanannyiszor mint Szegedre vagy Debrecenbe. A Szolnok megyei fizikatanárok alkotó munkatársaivá váltak az oktatásügy országos reformtörekvéseinek. Jó pedagógusok, igazi nevelők. Természetes, hogy örömmel teszek eleget meghívásaiknak. Tál Gizella Könyvről könyvre Szép versek —1984 Jászkiséren jászapátiak Bemutatkozik a Velemi Tsz A jászkiséri művelődési házban ma kezdődik az a programsorozat, amelynek keretében bemutatkoznak a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet által működtetett és támogatott művészeti csoporok, kisközösségek Ma 18 órakor nyitják meg a Velemi Endre Tsz népi díszítő szakkörének kiállítását, majd a szövetkezet néptánc- csoportjának műsora következik — a Jászsági Népi Együttes zenekara kíséretével. A jövő héten szakmai találkozón cserélhetnek gondolatokat, bővíthetik ismereteikét a jászapáti és a jászkiséri honismereti szakkör tagjai, rendeznek közösségi eseményt a két községben működő családi klubok tagjai, a nyugdíjasklubok, a termelőszövetkezeti szakemberek számára is. Az eseménysorozatot április 20-án a Velemi Endre Tsz népdalkórusának műsora zárja. A Szép versek első gyűjteményeinek már a — két évtizeddel ezelőtt megjelent — kötetei is vitát váltottak ki a szakkritika és az olvasók körében egyaránt. A vita alapkérdései: „Valóban ilyen gazdag egy esztendő magyar költészetének termése?’’, „nem lett volna jobb egy szigorúbb rostálással készült, kisebb ívszámú kötet?”, „miért hagyták ki őt és őt a szerkesztők, amikor megjelent nekj és neki isi verse?”, „miért a születés és a publikáció helye szabja meg a kötetbe kerülés, lehetőségének határait — miért nem szerepelnek a Szép versek-ben a határainkon túl élő, de magyarul író költők ?” ... És így tovább, folytathatnánk egészen az idei kötet — amely az 1984-es megjelenésű versek gyűjteménye — kapcsán fölmerülő kérdésekkel. Méltán, hisz e kötetben bizony szerepelnek olyan művek is, amelyek „betűi és szelleme” aligha kaptak volna nyomdafestéket akár három-négy évvel korábban. Kiemelésre méltó viszont, hogy az élő magyar költészet képviselői milyen igyekezettel üdvözölték a Babits-cen- tenáriumot — egy kisebb és kevésbé fajsúlyos Babitsot köszöntő antológiát lehetne a Szép versek tavalyi kötetéből válogatni. Mindamellett érdemes ezt a költészet napján és az ünnepi könyvhéten féláron kapható könyvet megvásárolni, hiszen az adatok önmagukért vészéinek. A kötet nyolcvankét költő közel félezer versét tartalmazza; a legfiatalabb és a legidősebb e kötetben publikáló költő születése között fél évszázadnyi a távolság; föllapozhatjuk a közelmúltban elhunyt Illyés Gyula hátrahagyott verseit; megjegyezhetjük a jelentős költőként számontartott Buda Ferenc és Ratkó József hiányát; az itt publikált művek alapján várakozással tekinthetünk néhány költő új kötete elé. Tehát a Szép versek 1984 izgalmas olvasmány, teljesítette küldetését. — vj —
