Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

1985. MÁRCIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Május 1. Ruhagyár túrkevei üzemében tavaszra készülnek a kosztümök, béleletlen ka bátok. Március végéig 31 ezret szállítanak belföldre a kereskedelemnek 10 éves az Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer Fűmag: import helyett export Beszélgetés Popovics Antal igazgatóval Hazánkban 1 millió 300 ezer hektár gyepterület ta­lálható. Az elmúlt 50 évben — statisztikai adatok szerint — a természetes gyepek évi termésátlaga alig-alig vál­tozott. Ezeknek a területeknek évente csak 1—3 száza­lékát újítják föl, de nagyrészük elhanyagolt, kiritkult és elgyomosodott. Ebből is látszik, hogy a gyepgazdálkodás a mezőgazdaság „mostohagyermeke”. Kongresszustól kongresszusig L Megőrizve és fejlesztve Majdnem öt esztendeje. 1980. március 24—27. között tanácskozott a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Ma kezdődő öt­részes cikksorozatunk megkísérli összefoglalni az azóta eltelt fél év­tized társadalmi-gazdasági fejlő­désének néhány fő jellemzőjét, a változájsok folyamatának ellent­mondásait. A helyzet megváltoztatá­saira hívták életre immár tíz éve a Köziép-tiszai Álla­mi Gazdaság gesztorságával és karcagi székhellyel az Al­földi Gyepvetőmag Terme­lési Rendszert, melynek igazgatójával, Popovics An­tallal beszélgettünk az el­telt egy évtized gondjairól, eredményeiről, s jövőbeni el­képzeléseikről . — Gyepvetőmag Termelé­si Társaságként aláfcultumk meg — igazít ki Popovics Antal. —Célunk az volt, hogy megteremtsük a gyepgazdál- kodás biológiai alapjait, hogy megszüntessük az importot, és segítsük az exportot. Hiszen akkoriban 200—300 tonna gyepvetőmag termett orszá­gosan s ugyanakkor 1800 tonnát hoztunk be. Szinte minden, magtermeléssel fog­lalkozó európai országiból, sőt Kanadából és Üj-Zélandról is importáltunk vetőmagot. —1 Az importra alapozott biológiai háttér környezeti adottságaink miatt azonban nem hozott átütő sikert, és gyepkultúráink színvonala sem javult. — Ez igaz, de a nagyüze­mek gyepvetőmag-termelése nőtt és a hozamok öt-hat­szorosára emelkedtek. 1974- ben például a vetőmagter­més alig érte el a hektáron­kénti 100 kilogrammot. Rá tíz évre — 1984_ben — pe­dig már 450 "'kilogrammot meghaladó fémzárolt, vagyis egészséges vetőmagot ter­meltek a gazdaságok hektá­ronként. Ezen túl a nemesítés­ben is eredményeket értünk el. A szarvasi Öntözési Ku­tatóintézetben nagy termést adó és jó minőségű fajtá­kat nemesítettek ki. Így a magyar rozsnokot, a tarajos búzafüvet, a vöröscsenkeszt — hogy csak néhányat em­lítsek —, amelyek az aszá­lyos években is jó termést hozták. De figyelemre mél­tó eredmények születtek a parkfüvek termesztésében is. — Azonban van néhány növényfaj, mint a réti per. je, tarackos tippan, ame­lyekből nincs elegendő. — Ezek elsősorban parko­sításra való növények. El- szaporításukat megkezdtük, s néhány éven belül már elegendő lesz belőlük. Vi­szont a takarmánynövények­ből minden igényt ki lehet elégíteni. Így importra nincs szükség. Már ezt is nagy eredménynek tartjuk, hiszen ezzel a rendszer és partner­gazdaságai az elmúlt 10 év­ben 6—7 millió dollárt taka­rítottak meg. — Jelenleg mi a legna­gyobb gondjuk? — Országosain 3 ezer ton­na vetőmag halmozódott fel. Az iglaz, hogy tavaly már 900 tonnát exportáltunk a szocialista országokba, en­nek ellenére mégis ilyen nagy készleteink vannak. — És a nyugati piac? — Termelési rendsze­rünk kezdte el a termelést nyugati országok részére. Tavaly már 300 tonna gyep- vetőmagot exportáltak nyu­gatra. — Az elmúlt tíz évben milyenek voltak a fejlesztési lehetőségeik? — Szerények. A vetőmag­szárítást és tisztítást tartot­tuk a legfointosábbnak. így 1981-ben megalakítottuk a rendszeren belül 33 nagy­üzem bevonásával a gazda­sági társaságot. Segítségük­kel 68 magtisztító berende­zést és 52 szárítópadozatot helyeztünk ki a taggazdasá­gokba. Erre szükség volt, mert a termelés biztonsága és a vetőmagkezelés szak- szerűsége megkövetelte a fejlesztést. — De a gyeptelepítések állami támogatásának meg­szűnésével a gyepvetőmag iránt erősen csökkent a ke­reslet. ön hogyan ítéli meg az ágazat jövőjét? — Valóban visszafogot­tabbak a telepítések. Erre egy példa: a korábbi 2 ezer 200 tonnáról 900 tonnára esett vissza a kereslet. Tud­ja. az üzemeknek a gyep te­lepítéséire, felújítására nincs pénzük. Nyugodtan :ki merem jelenteni, hogy gyepgazdál­kodásunk jelenleg a legmé­lyebb ponton van. Innen már csak felfelé mozdulha­tunk el. — Ez gondolom, kihat az állattenyésztésre is. — Elsősorban a szarvas­marha- és a juhágazatot érinti, de befolyásolja a ga­bonaprogramot is. Mire gon­dolok ? A gyep takarmányok­ra alapozott állattartás ol­csó, s ugyanakkor orszá­gosan százötvenezer hek­tár szántóföldi takar­mánytermő területet lehet­ne felszabadítani és beállí­tani gabonatermelésre, ha gyepgazdálkodósunk meg­felelő lenne. S a gyepet al­kotó növények javítják a talaj szerkezetét is. — Milyen elképzeléseik vannak a jövőt illetően? — Van néhány hiányíaj- ta, amelyeket az elkövetkező években előállítunk, hogy minden igényt kielégítsünk. A termelésit tekintve pedig a minőség további javítását, a hozamok növelését tűztük ki célul a rendszerhez tartozó 90 gazdaságban. De ehhez tovább kell fejlesztenünk a vetőmagtiszitítás és kezelés feltételeit is. Általában a szolgál tat ásainkat kell biz­tonságosabbá tennünk, úgy, hogy a termelés, a feldolgo­zás és az értékesítés egy egészet képezzen, s az érde­kelt nagy üzemék megtalál­ják számításaikat, befek­tetett munkájuk arányában. A hazai felhasználás mellett a jövőben a külföldi értéke­sítési lehetőségeket keressük és a piackutatásiban is sze­repet akarunk vállalni. Nagy Tibor Sok próbának kitett, he­lyességét mégis gyarapodó tényekkel igazoló szövetsé­gi politikára támaszkodik szocialista rendünk, társa­dalmi-gazdasági haladásunk. E szövetségi politika jó irá­nyait, céljait a legutóbbi fél évtized is bizonyította, első­sorban azzal, hogy nem tá­madtak alapvető konfliktu­sok a társadalom osztályai, fo rétegei között. Hiba len­ne ugyanakkor szem elől té­veszteni azokat a nem alap­vető, de létező konfliktuso­kat, amelyek hatnak a szö­vetségi politika megvalósu­lására, mindennapi gyakor­latára, elvek és tapasztala­tok hétköznapi viszonyára. Folyamatos átalakulás Seregnyi előre látott, sok­sok váratlan tényező — kül­politikai, világgazdasági, ha­zai gazdálkodási — befolyá­solta a szövetségi politika közegét, mégis, c politika bizonyult a legfőbb alapnak a nemzeti egység megőrzé­sében és fejlesztésében. Napjainkban a tizenöt éves­nél idősebb népességnek majdnem az egynegyede már középiskolai, illetve felsőfokú végzettségű, az ilyen értelmű gyarapodás felgyorsult a két kongresz- szust összekötő fél évtized­ben. A képzettségi színvonal e növekedése lényeges sze­repet játszott a nehezedő gazdasági helyzet okainak megértésében, az elkerülhe­tetlen, a szükséges és a le­hetséges intézkedések elfo­gadásában. Fontos szerepe volt azután abban is a kép­zettség magasabb foka kia­lakulásának, hogy lényeges változások mennek végbe a munka jellegében. A munka jellegének át­alakulása nemcsak az ipar­ban jellemző folyamat, ha­nem az építőiparban, a me­zőgazdaságban, a közleke­désben és hírközlésben úgy­szintén az, de érzékelhetőb­bek a korábbiaknál jelei a nem termelő területeken is, az egészségügyben, az okta­tásban, a kereskedelemben. A munka jellegének átala­kulását érzékelteti például1, hogy az ezer hektár mező- gazdasági területre jutó gépi vonóerő 1980 és 1984 között fftZenöt százalékkal nőtt, á kukoricabetakarítás gépesí­tettsége nyolcvanról 90 szá­zalékra bővült. Az ilyen és hasonló adatok mögött em­berek tíz és tízezreinek meg­változott mindennapjai áll­nak, mert tanulni kellett — egyre gyakrabban felnőtt fejjel —, a megszokottól el­térő technikai, technológiai rendet elsajátítani, addig is­meretlen megoldásokkal megbarátkozni a munkahe­lyen. Mind a munka- mind a la­kóhelyen átalakulóban van az a tevékenységi közeg, amelyben a társadalom él, cselekszik, átalakulóban azért, mert egyre erőteljeseb­bek a demokratizmus fej­lesztésének irányába ható törekvések. Az elmúlt öt esztendő ilyen természetű tényeire csupán utalva: ki­dolgozták és elfogadták az új választójogi törvényt; az idén egyre szélesedő körben válnak gyakorlattá az új vállalatirányítási formák; a testületi tisztségviselők vá­lasztásánál a titkos szavazás mellett egyre sűrűbb a ket­tős jelölés... Ezeknek a lé­péseknek a jelentőségét ak­kor érthetjük meg igazán, ha tudjuk, az ország ösz- szes településeinek száma — kerekítve — 3070, a külön­böző gazdálkodó szervezete­ké pedig ennél is nagyobb. Fokozódó igény Mind a kisebb és nagyobb közösségekben, mind a párt- és állami irányítás testüle­téiben a legutóbbi években megfogalmazódott az a fo­kozódó igény, mely az aktív keresők tágabb körének be­vonását célozza a munkahe­lyi irányításba éppúgy, mint a közéletbe, s ezen belül jel­legzetessé vált a ■ munkások jelenlétének erősítése. Ért­hetővé és egyben indokolttá teszi ezt a következő szám­sor : A munkásosztályhoz tartozott az^ aktív keresők 55,7 százaléka 1984-ben. Szö­vetkezeti paraszt 14 száza­lék, szellemi foglalkozású — táboruk tovább nőtt a leg­utóbbi fél évtizedben is — 26,3 százalék, kisárutermelő, kiskereskedő négy százalék. Jele a társadalomiban kör­vonalazódó igényiek mérle­gelésének, a beleszólás mó­dozatai közvetlenebbé téte­lének például az is, hogy a kongresszustól kongresszu­sig terjedő időszakban több részterületen tetemesen egy­szerűsödött az államigazga­tási munka, a járások meg­szüntetésével, a kétlépcsős rendszer — megye, település — kialakításával a döntési mechanizmus, és vele a gaz­dálkodási, fejlesztési fele­lősség új, minőségében más formái jöttek létre. Mozgásban, változásban lévő társadalmunk és gazda­ságunk termétszetesen nem­csak ilyen tényeket, tapasz­talatokat termel ki. A nem­zeti jövedelem előállításá­nál például a tulajdonfor­mák némi arányeltolódását észlelhetjük. A szövetkezeti szektor részesedése lénye­gében változatlan maradt az 1980—84 közötti időszakot félölelő öt évben, csökkent 'az állami szektor, nőtt az ■alkalmazásban állók kisegí­tő gazdaságainak, továbbá a magánszektornak az aránya, de ez utóbbiaknak a súlya így sem sokkal több öt szá­zaléknál. Ellent­mondásokkal együtt Folytatva fényt és árnyé­kot egyszerre magában hor­dó fejlődési folyamataink il­lusztrálását: Némileg nőtt, de változatlanul kevés a felső vezetők között — kü­lönösen a mezőgazdaságban, a tudományos kutatásban — a nő. ölt év alatt két száza­lékkal gyarapodott az ipari szakmunkások táborában a •nők aránya, de még így is éppen csak meghaladja a 22 százalékot, ugyanakkor az összes ipari foglalkoztatott­nak a 46 százaléka tartozik a ^gyengébb” nemhez...! Friss hadak sereglését jelzi, hogy például a vegyiparban dol­gozók 61 százaléka fiatalabb negyven évnél, s minden száz foglalkoztatottból 29 még nem töltöltte be a har­mincadik életévét! ám ide kell kapcsolni azt is, hogy 1980 és 1984 között, több, mint ötvenezer fővel csök­kent az iparban dolgozó szakmunkások létszáma... Ami a döntő: kezdjük be­látni, megtanulni, hogy tár­sadalmi-gazdasági haladá­sunkat az ellentmondások­kal, feszültségekkel együtt kell vállalnunk, hogy sima útra a társadalom nem te­het önmagának ígéretet, mert ilyen sima út nincsen. Mészáros Ottó Következik; II. Az érték- teremtés nehéz terepe. Az idén két típusból 19 transzformátorszerkezetet készíte­nek pakisztáni megrendelésre a Ganz Villamossági Müvek szolnoki gyárában Divat lett a kordbársony A „farmergyár” idei tervei Újabb termékekkel bővíti külföldi és hazai kínálatát, egyben technológiai korsze­rűsítéssel igyekszik jövedel­mezőbbé tenni ez évi gaz­dálkodását a Buda-Flax lenfonó és Szövőipari Válla­lat. A tervekhez kedvező indí­tást adott a- tavalyi rekord lentermés, ami lehetővé te­szi a sző vő fonal-termelés növelését és az import csök­kentését. Mivel külföldön a lenszövet újra divat úz öl­tözködésben, a Buda-Flax ezekből a termékekből bőví­ti exportkínálatáit. A hazai piacon a Trapper, a Weekend és a Safari sport­ruhákon kívül az itt konfek­cionált Lee Cooper márká­jú farmer- és kordbársony- Inadrágok iránt nőtt meg a kereslet. A kordbársonynad- írágok előállítását az idén öt­szörösére, összesen 335 ezer ■darabra növelik. A nadrá­gok hatféle színben, férfi­éi kamaszméretben, az év imásodik felétől pedig már női méretben, és több fazon­ban is készülnek. A Lee Cooper vászonnadrágokból laz idén 250 ezer kerül a bol­tokba, s újdonságként meg­jelenik a kamasz és a fér­fi farmering is, A hagyo- Imányos Trapper farmerből 700 ezret varrnak. Készítik előmosott, az év második felétől pedig kőmosott, azaz koptatott változatban is. Üj vonások a vállalat gaz­dálkodásában a hulladékok, a maradékok, elfekvő kész­letek értékesítésére való tö­rekvés. Ezt gondosabb vá­logatással, utólagos feldol­gozással kívánják elérni, és 30 millió forint árbevételt Várnak belőle. A csillaghe­gyi szövőgyárban az olaj­fűtésről gázra állnak át, a 'budakalászi gyárban pedig hasznosítják a szövietszárí- tógép hulladékhőjét, s ezek­ből további 3,5 millió forint költség-megtakarításra szá­mítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents