Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
1985. MÁRCIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Május 1. Ruhagyár túrkevei üzemében tavaszra készülnek a kosztümök, béleletlen ka bátok. Március végéig 31 ezret szállítanak belföldre a kereskedelemnek 10 éves az Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer Fűmag: import helyett export Beszélgetés Popovics Antal igazgatóval Hazánkban 1 millió 300 ezer hektár gyepterület található. Az elmúlt 50 évben — statisztikai adatok szerint — a természetes gyepek évi termésátlaga alig-alig változott. Ezeknek a területeknek évente csak 1—3 százalékát újítják föl, de nagyrészük elhanyagolt, kiritkult és elgyomosodott. Ebből is látszik, hogy a gyepgazdálkodás a mezőgazdaság „mostohagyermeke”. Kongresszustól kongresszusig L Megőrizve és fejlesztve Majdnem öt esztendeje. 1980. március 24—27. között tanácskozott a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Ma kezdődő ötrészes cikksorozatunk megkísérli összefoglalni az azóta eltelt fél évtized társadalmi-gazdasági fejlődésének néhány fő jellemzőjét, a változájsok folyamatának ellentmondásait. A helyzet megváltoztatásaira hívták életre immár tíz éve a Köziép-tiszai Állami Gazdaság gesztorságával és karcagi székhellyel az Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszert, melynek igazgatójával, Popovics Antallal beszélgettünk az eltelt egy évtized gondjairól, eredményeiről, s jövőbeni elképzeléseikről . — Gyepvetőmag Termelési Társaságként aláfcultumk meg — igazít ki Popovics Antal. —Célunk az volt, hogy megteremtsük a gyepgazdál- kodás biológiai alapjait, hogy megszüntessük az importot, és segítsük az exportot. Hiszen akkoriban 200—300 tonna gyepvetőmag termett országosan s ugyanakkor 1800 tonnát hoztunk be. Szinte minden, magtermeléssel foglalkozó európai országiból, sőt Kanadából és Üj-Zélandról is importáltunk vetőmagot. —1 Az importra alapozott biológiai háttér környezeti adottságaink miatt azonban nem hozott átütő sikert, és gyepkultúráink színvonala sem javult. — Ez igaz, de a nagyüzemek gyepvetőmag-termelése nőtt és a hozamok öt-hatszorosára emelkedtek. 1974- ben például a vetőmagtermés alig érte el a hektáronkénti 100 kilogrammot. Rá tíz évre — 1984_ben — pedig már 450 "'kilogrammot meghaladó fémzárolt, vagyis egészséges vetőmagot termeltek a gazdaságok hektáronként. Ezen túl a nemesítésben is eredményeket értünk el. A szarvasi Öntözési Kutatóintézetben nagy termést adó és jó minőségű fajtákat nemesítettek ki. Így a magyar rozsnokot, a tarajos búzafüvet, a vöröscsenkeszt — hogy csak néhányat említsek —, amelyek az aszályos években is jó termést hozták. De figyelemre méltó eredmények születtek a parkfüvek termesztésében is. — Azonban van néhány növényfaj, mint a réti per. je, tarackos tippan, amelyekből nincs elegendő. — Ezek elsősorban parkosításra való növények. El- szaporításukat megkezdtük, s néhány éven belül már elegendő lesz belőlük. Viszont a takarmánynövényekből minden igényt ki lehet elégíteni. Így importra nincs szükség. Már ezt is nagy eredménynek tartjuk, hiszen ezzel a rendszer és partnergazdaságai az elmúlt 10 évben 6—7 millió dollárt takarítottak meg. — Jelenleg mi a legnagyobb gondjuk? — Országosain 3 ezer tonna vetőmag halmozódott fel. Az iglaz, hogy tavaly már 900 tonnát exportáltunk a szocialista országokba, ennek ellenére mégis ilyen nagy készleteink vannak. — És a nyugati piac? — Termelési rendszerünk kezdte el a termelést nyugati országok részére. Tavaly már 300 tonna gyep- vetőmagot exportáltak nyugatra. — Az elmúlt tíz évben milyenek voltak a fejlesztési lehetőségeik? — Szerények. A vetőmagszárítást és tisztítást tartottuk a legfointosábbnak. így 1981-ben megalakítottuk a rendszeren belül 33 nagyüzem bevonásával a gazdasági társaságot. Segítségükkel 68 magtisztító berendezést és 52 szárítópadozatot helyeztünk ki a taggazdaságokba. Erre szükség volt, mert a termelés biztonsága és a vetőmagkezelés szak- szerűsége megkövetelte a fejlesztést. — De a gyeptelepítések állami támogatásának megszűnésével a gyepvetőmag iránt erősen csökkent a kereslet. ön hogyan ítéli meg az ágazat jövőjét? — Valóban visszafogottabbak a telepítések. Erre egy példa: a korábbi 2 ezer 200 tonnáról 900 tonnára esett vissza a kereslet. Tudja. az üzemeknek a gyep telepítéséire, felújítására nincs pénzük. Nyugodtan :ki merem jelenteni, hogy gyepgazdálkodásunk jelenleg a legmélyebb ponton van. Innen már csak felfelé mozdulhatunk el. — Ez gondolom, kihat az állattenyésztésre is. — Elsősorban a szarvasmarha- és a juhágazatot érinti, de befolyásolja a gabonaprogramot is. Mire gondolok ? A gyep takarmányokra alapozott állattartás olcsó, s ugyanakkor országosan százötvenezer hektár szántóföldi takarmánytermő területet lehetne felszabadítani és beállítani gabonatermelésre, ha gyepgazdálkodósunk megfelelő lenne. S a gyepet alkotó növények javítják a talaj szerkezetét is. — Milyen elképzeléseik vannak a jövőt illetően? — Van néhány hiányíaj- ta, amelyeket az elkövetkező években előállítunk, hogy minden igényt kielégítsünk. A termelésit tekintve pedig a minőség további javítását, a hozamok növelését tűztük ki célul a rendszerhez tartozó 90 gazdaságban. De ehhez tovább kell fejlesztenünk a vetőmagtiszitítás és kezelés feltételeit is. Általában a szolgál tat ásainkat kell biztonságosabbá tennünk, úgy, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egy egészet képezzen, s az érdekelt nagy üzemék megtalálják számításaikat, befektetett munkájuk arányában. A hazai felhasználás mellett a jövőben a külföldi értékesítési lehetőségeket keressük és a piackutatásiban is szerepet akarunk vállalni. Nagy Tibor Sok próbának kitett, helyességét mégis gyarapodó tényekkel igazoló szövetségi politikára támaszkodik szocialista rendünk, társadalmi-gazdasági haladásunk. E szövetségi politika jó irányait, céljait a legutóbbi fél évtized is bizonyította, elsősorban azzal, hogy nem támadtak alapvető konfliktusok a társadalom osztályai, fo rétegei között. Hiba lenne ugyanakkor szem elől téveszteni azokat a nem alapvető, de létező konfliktusokat, amelyek hatnak a szövetségi politika megvalósulására, mindennapi gyakorlatára, elvek és tapasztalatok hétköznapi viszonyára. Folyamatos átalakulás Seregnyi előre látott, soksok váratlan tényező — külpolitikai, világgazdasági, hazai gazdálkodási — befolyásolta a szövetségi politika közegét, mégis, c politika bizonyult a legfőbb alapnak a nemzeti egység megőrzésében és fejlesztésében. Napjainkban a tizenöt évesnél idősebb népességnek majdnem az egynegyede már középiskolai, illetve felsőfokú végzettségű, az ilyen értelmű gyarapodás felgyorsult a két kongresz- szust összekötő fél évtizedben. A képzettségi színvonal e növekedése lényeges szerepet játszott a nehezedő gazdasági helyzet okainak megértésében, az elkerülhetetlen, a szükséges és a lehetséges intézkedések elfogadásában. Fontos szerepe volt azután abban is a képzettség magasabb foka kialakulásának, hogy lényeges változások mennek végbe a munka jellegében. A munka jellegének átalakulása nemcsak az iparban jellemző folyamat, hanem az építőiparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és hírközlésben úgyszintén az, de érzékelhetőbbek a korábbiaknál jelei a nem termelő területeken is, az egészségügyben, az oktatásban, a kereskedelemben. A munka jellegének átalakulását érzékelteti például1, hogy az ezer hektár mező- gazdasági területre jutó gépi vonóerő 1980 és 1984 között fftZenöt százalékkal nőtt, á kukoricabetakarítás gépesítettsége nyolcvanról 90 százalékra bővült. Az ilyen és hasonló adatok mögött emberek tíz és tízezreinek megváltozott mindennapjai állnak, mert tanulni kellett — egyre gyakrabban felnőtt fejjel —, a megszokottól eltérő technikai, technológiai rendet elsajátítani, addig ismeretlen megoldásokkal megbarátkozni a munkahelyen. Mind a munka- mind a lakóhelyen átalakulóban van az a tevékenységi közeg, amelyben a társadalom él, cselekszik, átalakulóban azért, mert egyre erőteljesebbek a demokratizmus fejlesztésének irányába ható törekvések. Az elmúlt öt esztendő ilyen természetű tényeire csupán utalva: kidolgozták és elfogadták az új választójogi törvényt; az idén egyre szélesedő körben válnak gyakorlattá az új vállalatirányítási formák; a testületi tisztségviselők választásánál a titkos szavazás mellett egyre sűrűbb a kettős jelölés... Ezeknek a lépéseknek a jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk, az ország ösz- szes településeinek száma — kerekítve — 3070, a különböző gazdálkodó szervezeteké pedig ennél is nagyobb. Fokozódó igény Mind a kisebb és nagyobb közösségekben, mind a párt- és állami irányítás testületéiben a legutóbbi években megfogalmazódott az a fokozódó igény, mely az aktív keresők tágabb körének bevonását célozza a munkahelyi irányításba éppúgy, mint a közéletbe, s ezen belül jellegzetessé vált a ■ munkások jelenlétének erősítése. Érthetővé és egyben indokolttá teszi ezt a következő számsor : A munkásosztályhoz tartozott az^ aktív keresők 55,7 százaléka 1984-ben. Szövetkezeti paraszt 14 százalék, szellemi foglalkozású — táboruk tovább nőtt a legutóbbi fél évtizedben is — 26,3 százalék, kisárutermelő, kiskereskedő négy százalék. Jele a társadalomiban körvonalazódó igényiek mérlegelésének, a beleszólás módozatai közvetlenebbé tételének például az is, hogy a kongresszustól kongresszusig terjedő időszakban több részterületen tetemesen egyszerűsödött az államigazgatási munka, a járások megszüntetésével, a kétlépcsős rendszer — megye, település — kialakításával a döntési mechanizmus, és vele a gazdálkodási, fejlesztési felelősség új, minőségében más formái jöttek létre. Mozgásban, változásban lévő társadalmunk és gazdaságunk termétszetesen nemcsak ilyen tényeket, tapasztalatokat termel ki. A nemzeti jövedelem előállításánál például a tulajdonformák némi arányeltolódását észlelhetjük. A szövetkezeti szektor részesedése lényegében változatlan maradt az 1980—84 közötti időszakot félölelő öt évben, csökkent 'az állami szektor, nőtt az ■alkalmazásban állók kisegítő gazdaságainak, továbbá a magánszektornak az aránya, de ez utóbbiaknak a súlya így sem sokkal több öt százaléknál. Ellentmondásokkal együtt Folytatva fényt és árnyékot egyszerre magában hordó fejlődési folyamataink illusztrálását: Némileg nőtt, de változatlanul kevés a felső vezetők között — különösen a mezőgazdaságban, a tudományos kutatásban — a nő. ölt év alatt két százalékkal gyarapodott az ipari szakmunkások táborában a •nők aránya, de még így is éppen csak meghaladja a 22 százalékot, ugyanakkor az összes ipari foglalkoztatottnak a 46 százaléka tartozik a ^gyengébb” nemhez...! Friss hadak sereglését jelzi, hogy például a vegyiparban dolgozók 61 százaléka fiatalabb negyven évnél, s minden száz foglalkoztatottból 29 még nem töltöltte be a harmincadik életévét! ám ide kell kapcsolni azt is, hogy 1980 és 1984 között, több, mint ötvenezer fővel csökkent az iparban dolgozó szakmunkások létszáma... Ami a döntő: kezdjük belátni, megtanulni, hogy társadalmi-gazdasági haladásunkat az ellentmondásokkal, feszültségekkel együtt kell vállalnunk, hogy sima útra a társadalom nem tehet önmagának ígéretet, mert ilyen sima út nincsen. Mészáros Ottó Következik; II. Az érték- teremtés nehéz terepe. Az idén két típusból 19 transzformátorszerkezetet készítenek pakisztáni megrendelésre a Ganz Villamossági Müvek szolnoki gyárában Divat lett a kordbársony A „farmergyár” idei tervei Újabb termékekkel bővíti külföldi és hazai kínálatát, egyben technológiai korszerűsítéssel igyekszik jövedelmezőbbé tenni ez évi gazdálkodását a Buda-Flax lenfonó és Szövőipari Vállalat. A tervekhez kedvező indítást adott a- tavalyi rekord lentermés, ami lehetővé teszi a sző vő fonal-termelés növelését és az import csökkentését. Mivel külföldön a lenszövet újra divat úz öltözködésben, a Buda-Flax ezekből a termékekből bővíti exportkínálatáit. A hazai piacon a Trapper, a Weekend és a Safari sportruhákon kívül az itt konfekcionált Lee Cooper márkájú farmer- és kordbársony- Inadrágok iránt nőtt meg a kereslet. A kordbársonynad- írágok előállítását az idén ötszörösére, összesen 335 ezer ■darabra növelik. A nadrágok hatféle színben, férfiéi kamaszméretben, az év imásodik felétől pedig már női méretben, és több fazonban is készülnek. A Lee Cooper vászonnadrágokból laz idén 250 ezer kerül a boltokba, s újdonságként megjelenik a kamasz és a férfi farmering is, A hagyo- Imányos Trapper farmerből 700 ezret varrnak. Készítik előmosott, az év második felétől pedig kőmosott, azaz koptatott változatban is. Üj vonások a vállalat gazdálkodásában a hulladékok, a maradékok, elfekvő készletek értékesítésére való törekvés. Ezt gondosabb válogatással, utólagos feldolgozással kívánják elérni, és 30 millió forint árbevételt Várnak belőle. A csillaghegyi szövőgyárban az olajfűtésről gázra állnak át, a 'budakalászi gyárban pedig hasznosítják a szövietszárí- tógép hulladékhőjét, s ezekből további 3,5 millió forint költség-megtakarításra számítanak.
