Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
1985. MÁRCIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hátulgombolós szex előtérben Beszélgetés Lux Elvirával Ahoi mindenki olvasó Lyukasórán a könyvtárban A lyukasórát sokan a könyvtárban töltik Valahányszor könyvtárról ír az ember, óhatatlanul eszébe jut Vörösmarty bölcselő költeménye, a Gondolatok a könyvtárban. Középiskolás éveinkből még ma isi visszacseng a sokat idézett sor: „Országok rongya! könyvtár a neved ...” Manapság persze már nem „az emberiségnek e1 hányt rongyaii”-ból készülnek a könyvek, de a nagy, híres könyvtárak — a történelem viharai ellenére — megőrizték számunkra a régmúlt idők „rongy alapanyagú” értékeit. Igazán ritkaság- számba megy, ha a csupán néhány ezer kötetes kisi- könyvtárak polcain is sorakoznak efféle kiadványok. A jászapáti gimnázium és szakközépiskola 1968 óta működő bibliotékája például 22 ezer dokumentumot számlál; s az állomány jórésze a múlt századból, illetve századunk elejéről való. — A forrásértékű köteteket az olvasóteremben helyeztük el, — mondja ör- dögné Gyurkó Katalin könyvtáros — akad ugyan közöttük tartalmilag elavult is, (de nem dobhatjuk ki óikét, hiszien egyfajta „lenyomatát” tükrözik a kornak, amelyben megjelentek. A régi könyvek mindflz ezeréves per A kormány felhatalmazása alapján az Országos Műszaki Fejlesztési Eizottság kutatási szerződéseket köt nagy nemzetközi cégekkel. Az adás arról szól, hogy e szerződések és kutatási kapcsolatok milyen hasznot jelentenek a magyar gazdaság és tudomány számára. (Tudomány és gyakorlat: kedd, Kossuth 21.30) Évről évre egyre több azoknak a külföldi fiataloknak a száma, akik magyar származásúnak vallják magukat és hazajönnek tanulni. Ez a félórás műsor arra keiiesi a válasz|t, hogy a sokszor harmad-negyed generációs magyar fiatalok miért éppen anyanyelvükön óhajtanak diplomát szerezni. (Itthon tanulok: péntek, Kossuth 21.30) Az 1970-ben készül riport- dokumentumfilm az 1945-ös földosztásnak állít emléket. Felvázolja a földreformrendelet megalkotásának történelmi előzményeit és körülményeit, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok állásfoglalásait, a legfontosabb ‘vitatott kérdéseket. A filmriport színhelye a Szabolcs megyei Tiszanagyfalu, ahol 1945. március 27-én Magyarországon először osztottak földet. (Az ezeréves per: csütörtök, tvl 17.50) egyike szerepel a betűrendes katalógusban, jóllehet az állomány egyrészének katalóguscéduláit cipősdobozok- ban tároljuk, mert máshol már nem férnének el. A zsúfoltság ellenére itt minden diák szakszerűen tudja használni a katalógust, ugyanis a tanév elején azzal kezdünk, hogy az osztályoknak egyenként bemutatjuk a könyvtárat, és egyúttal mindenkit könyvtártaggá „avatunk”. Egy erre rendszeresített füzetben nyilvántartjuk a kölcsönzött könyveket, így végig lehet kísérni egy-eigy diák olvasottságát, fejlődését. Beszélgetésünket a 20 perces szünetet jelző csengő szakítja meg. Pillanatokon beiül egy egész diákserieg lepi el a könyvtári termeket. A legtöbben orosz nyelvű szótárakat kérnek dolgozatíráshoz. De nemcsak a szünetekben nagy itt a forgalom; lyukasórák alatt is ki lehetne függeszteni a „telt ház” táblát. A gimnázium négyszáznál is több tanulója 80 féle napilapból, folyóiratból válogathat, ezenkívül a szaktantermekben is találhatnak böngészni valót. A könyvtár olvasótermében gyakran rendeznek a községi könyvtárral közösen Könnyen kimondjuk: aranyos kis film volt. De csalódásunk talán nagyobb, mint amennyit elismerünk. A nevek könnyen „elbűvölnek” bennünket. Talán azért (is) váltunk jegyet, mert olvassuk a falragaszon, hogy a rendező nem más, mint A lovakat lelövik, ugye című sokak számára felejthetetlen film „mestere”, Sydney Pollack, az egyik főszereplő Dustin Hoffman, aki a Kramer, kantra Kramer óta szeretett ismerősünk, — s a harmadik „nagyágyú” a világszép Jessica Lange, akiről bennfentesek tudni vélik, hogy egy-egy szerepével csillagászati összegeket keres, s évekre előre minden napjának minden órája „foglalt”. Tény, hogy Dustin Hoffman nélkül talán még Pollack is belebukott volna ebbe a filmbe. A történet ugyanis olyan elcsépeltnek tűnik, hogy csak zsenik vagy bolondok vállalhatták el a megrendezését, .eljátszását. - Szlinte blőd az alapsztori: az állástalan színész, a férfiúi mivoltában sehogy sem „boldogul”, nőnek maszkírozza magát, s karriert csinál. De csak a színpadon; illetve a tv képernyőjén, mert saját férfiúi író—olvasó találkozókat, rendhagyó irodalomórákat A stílus-, illetve történelem- órák anyaga is jobban bevésődik a fejekbe egy-egy hangulatos könyvtári foglalkozás után, ahol természetesen minden fontos kiadvány kéznél van. Az országos középiskolai tanulmányi versenyre készülők sem nélkülözhetik a könyvtár szolgáltatásait; élnek is vele, bár a sokszor zsúfolásig megtelt kölcsönző- és olvasótermekben alig győzi a két könyvtáros a munkát. — A gondok enyhítésére könyvtáros fakultációt választhatnak |n 3—4. osztályos diákok — lélegez fel a nagyszünet végén Gyurkó Katalin. — Jelenleg nyolcán járnak hozzánk képzésre; néhányan az itt szerzett végzettséggel könyvtárosként kívánnak majd elhelyezkedni, egy tanuló pedig felsőfokú intézményben szeretné elsajátítani e szép hivatás fortélyait. És ha ők nyolcán valóra váltják tervüket, akkor megérte a törődés; s külön örömet szerez majd, hogy könyvtárunk az alapvető szolgáltatásokon -túl mást is tudott nyújtani. — jurkovics — Fotó: T. Katona L. valóságában nem ilyen „szerencsés”. S amikor eljutunk a felismerésig — a történet további fordulatairól tapintatosan hallgatunk —, hogy miről is szól ez a film, s miért kellett ez a jámbor sztori Rollacknak, miért vállalta Dustin Hoffman ezt a „bárgyúságot”, kiteljesedik előttünk, hogy nem is csupán afféle kedves kis filmecske ez az Aranyoskám. Olyan mondanivalót hordoz ez a remekül rendezett, se hidegnek, se melegnek nem tűnő film, amely a napjainkban minduntalan emlegetett szerepjátszásról szól. Meglehetősen karakterisztikusan diisztingvál Pollack filmje, megérezteti velünk Michael — ő a férfi nőiszí- nész — történetével, hogy a szerepjátszók csak akkor érezhetik a siker örömét, ha saját énjük, egyéniségük elvesztése eszükbe sem jut. Nem így Michael, ő azt akarta, hogy neki legyen sikere, nem pedig annak, akinek az álarcába bújt... S ha tovább boncolgatjuk a „színe-változásoik” mechanizmusát, egyre jobban megérezzük, nem csupán aranyos kis film az Aranyoskám ...- ti Zsúfolásig megtelt a terem, ahol a szexuálpszichológia tudora, dr. Lux Elvira borítékolta ki a középiskolákból verbuvált leánycsapat előrágott típuskérdéseit. Nem csoda, hogy nem tüzelték föl a hátulgombolósan kérdő mondatok: a budapesti női klinikán másfél évtizeden át gyógyított emberpárok esetei, az orvosegyetemistáknak tartott gyakorlati órák s a Pajtás szerkesztőségébe másfél esztendő alatt érkezett 20 ezer diáklevél réges-régen leszoktatták arról, hogy az úgynevezett kényes nemi kérdések hallatán némi meglepetést is színlelni tudjon. Kacérkodom a gondolattal: sikerülne-e mégis zavarba hoznom, anélkül, hogy a túlzott intimitás csapdájába esnék. — Mondják: a cipésznek nincs jó cipője, s nincsen szép hajléka a kőművesnek. De a szexológusnak mije van, vagy mije nincs? — Ugye úgy érti, hogy van aki csinálja, van, aki tanítja? Mit mondhatnék? Kollégáimról, hátuk mögött egyetlen szót se mondanék; a saját nevemben se többet, mint hogy 33 éve élek boldog házasságban, férjem mindenhová elkísér országjáró útjaimon, ha kell, akár télvíz idején, mint ezúttal is. Lemondok hát magándiadalaimról, mielőtt épp fordítva, én kerülnék bajba, s közhasznúbb vizekre irányozom evezőimet. — Eleget beszél-e az iskola a szexualitásról, és vannak-e Könyvről könyvre Négy évtized — a „Mit kell tudni” sorozatban Ahogy közeledik hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, úgy szaporodik az elmúlt négy évtized építőmunkáját, küzdelmeit, eredményeit méltató, illetve a sorsfordító 1944 45-ös esztendők eseményeit elemző, friss megjelenésű művek száma. Hogy csak egyetlen példát említsünk: egyedül a Kossuth Könyvkiadó köz,el harminc, a második világháború történéseivel, a felszabadulással, a négy évtized eseményeivel foglalkozó könyv kiadását tervezi; illetve a közelmúlt hónapokban e művek egy része már meg is jelent. A méltán népszerű „.Mit kell tudni” sorozatban legutóbb hazánk 1944—1984 közötti időszakára vonatkozó információkat tartalmazó könyvet jelentetett meg a Kossuth Kiadó. Mint a sorozat korábbi kötetei: ez is kitűnően tömönítve tartalmazza a tudnivalókat, a legfontosabb rendező elv ezúttal természetesen az időrend, bar a teljesség — s nem az érdekesség — kedvéért egy-egy változatos politikusportré is fölvillan. A szerző — Föglein Gizella — nem tár ismeretlen dokumentumokat az olvasó elé, s nem kínál új összefüggéseket sem. (Nem is ez a céljuk e sorozat köteteinek). Ad viszont egy meglehetősen alapos, adatokkal, táblázatokkal, grafikonokkal teljessé tett áttekintést a magyar társadalom 40 esztendő alatt végbement változásairól. Külön említésre méltó erénye a könyvnek, hogy a belpolitikai eseményeket sohasem ..önmagukban” tárgyalja, hanem jól fölvázolt világpolitikai háttér előtt. A kötet időrendi áttekintés, válogatott (s gazdag) bibliográfiai és rövidítésjegyzék zárja. — vj — a nemi életre nevelésben kipróbált, üdvözítő módszerei? — Sokszor esik zavarba maga a tanár is, aki jól-rosz- szul azt tanítja, amit tud; végletesen szólva: a konzervatív nézetektől a szabadosságig. Az iskolákat megterhelték a szexuális nevelésExkluzív interjú sei, de nem adtunk koncepciót! Nincsen fiúkra meg lányokra porciózott nemi nevelésünk; már-már „egybe csúsznak” a nemek. A helyzet meglehetősen vészterhes! Egész társadalmunknak kell összefogni, mert a napjainkban károsan szabadjára engedett nemiség feszültségeket jelez. S tarthatatlan, hogy a Pajtásba efféle levelek érkezhetnek: „Tizenkét éves vagyok, még nem menstruálok, tessék megírni, ha lefekszem a Jóskával, lehetek-e terhes; ne azt tessék nekem írni, hogy ne feküdjek le vele, mert én a Jóskával úgyis lefekszem”. — Mit tehet a család ebben a kiéleződött helyzetben? — A szülők nemi életük negatívumait gátlástalan veszekedésekben és szitkokban tárják gyermekeik elé, ellenben a pozitívumokat: a csókot, a simogatást, a mély szeretetet illegalitásba kényszerítik előlük: A családi szerkezet nehéz napjait éli. Tudjuk, mlinden harmadik házasság fölbomlik. s ennek nem utolsósorban szexuális okai vannak. Főképp a nők a „bűnösek”, mert „nem tudnak” kielégülni, és rohannak a férfiak után ... A múlt hét végén rendezték meg az országos diáknapok megyei bemutatóinak sorában a vers- és prózamondók valamint a szólóénekesek, duók, triók, kvartettek és kvintettek versenyét. Mielőtt a bemutatók szereplőiről esne szó, hadd szerepeljen itt a beszámolóban legalább egy mondat azokról, akik fáradságot és időt nem kímélve megszervezték a diáknapok versenyeit. Alighanem bármelyik nagy hírű fesztiválváros is megirigyelhetné a szolnoki Varga Katalin és Verseghy Gimnázium jó értelemben vett profi színvonalú rendezését. A Verseghy Ferenc Gimnáziumban rendkívül népes mezőny indult a vers- és prózamondás kategóriájában: csaknem száz középiskolás lépett a pódiumra. A négy helyszínen folyó verseny négy zsűrije bizony nem lehetett könnyű helyzetben, ám kénytelenek voltak dönteni: kik azok a tanulók, akik az idei megyei bemutatón kiérdemelték az arany fokozatú minősítést. Prózamondásban a legnemesebb éremre illetve az azt helyettesítő oklevélre méltónak tartották Varga Katalint (martfűi 641-es Szakmunkásképző Intézet), Disznós Anikót (szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola), Arkéri Gy. Nikolettet, aki ugyanannak az iskolának szerzett dicsőséget, Bor Józsefet, a Vízügyi Szak- középiskola tanulóját, Nagy Marianna túrkevei gimnazistát, Kiss Ibolyát (törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium), Gombos Máriát (tiszaföldvári Hajnóczy Gimnázium Bíró Lídiát és Lovas Máriát, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium versenyzőit. A versmondás kategóriában arany fokozatot ért el Győri Rita (Törökszentmiklósi, Sarkadi Györgyi (625-ös Szakmunkásképző, Kisújszállás), Tajti Teréz, Szolnok, Kereskedelmi Szak- középiskola), Kiss Györgyi — Magyaros hagyományainkkal esetleg összeférne-e a szabadabb skandináv szexkultúra? — Ebben a Jémakörben dolgozik svéd egyetemen (egy volt diákom. Tőle tudom, hogy már oda is beköszöntött a nosztalgia: rég megcsömörlöttek a „szexuális szabadságtól”. Figyelmeztető az egyre több öngyilkosság is. Vitathatatlan, hogy nem tud kivirágozni a szerelem, ha a nemi vágy azonnal kielégül. Amíg a család a társadalom alapsejtje, addig a családot minden erőnkkel meg kell őriznünk, nem bomlaszthatjuk tovább! — A Családi kör egyik tévéadásában fejtette ki, hogy leányainknak nem lenne szabad 16 éves korig elkezdeni szexulális életüket. Magas vagy inkább alacsony ez a „korhatár”? — Igaz ugyan, hogy ma már általában 12 éves korra tehető a nemi érés időpontja, csakhogy biológiailag 16 éves korra stabilizálódik a személyiség. Ellenhormonnal ártalom nélkül csak ezután avatkozhatunk be. Meg kell mondjam, ez a korhatár is felettébb „kedvezményes”. Hiszen látom a klinikán: amint a. fiú rájön, hogy a lány terhes, úgy iszkol el a porondról, mint a tetten ért kisgyerek. Egyszóval, serdülőkorban nem tudnak még egymásért felelősséget vállalni. Többek között ezért van nagy jelentősége az időben végzett, helyes szexuális (nevelésnek, az1 egészséges nemi kultúra elterjesztésének. Litya László Tokaji Pálma, a Tiszaparti Gimnáziumnak szerzett arany fokozatot (Mezőtúr, szakmunkásképző), Dancsa Ildikó (Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium), Kovács Tímea (Jászberény, Lehel vezér Gimnázium), Madarász Edit Verseghy, valamint Geczov Krisztina (Mezőtúr, Teleki Blanka Gimnázium). Az énekesek között két olyan versenyző is akadt, akikről a szakavatott zsűri örömmel állapította meg, hogy a legszélesebb nyilvánosságot is megérdemlő hanggal és muzikalitással rendelkeznek. A kisújszállási Kovács Editről és a Tiszaparti Gimnázium tanulójáról, Barna Júliáról hangzottak el a dicsérő szavak. Rajtuk kívül arany fokozatot ért el Tokaji Pálma (Tiszaparti), Vermes Judit (Varga Katalin Gimnázium). A duettek versenyében a Barjna—Somodi (Tiszaparti.) a Tóth Ildikó—Kreuter Anikó (Verseghy Gimnázium) összeállítású páros bizonyult a legjobbnak. A tercettek kategóriájában arany fokozatot kapott a Lehel Vezér, a Tiszaparti, a kisújszállási és a mezőtúri gimnáziumok csapata. — bj — Aranyoskám Jámbor sztori sztárokkal Népes mezőny, magas színvonal II diáknapok bemutatói Szolnokon
