Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

1985. MÁRCIUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Felmérések, tapasztalatcserék, találkozók Szolnok megyei tanácsa Két éve alakult az értelmiségi fiatalok Fiatal értelmiségiek. Az utóbbi években megnöveke­dett az érdeklődés a társa­dalom e csoportja iránt. A hetvenes évek második felében az ifjúsági szövetség is fokozottabban törődött a fiatal értelmiségiek helyzeté­vel. Ez nem volt véletlen, hi­szen a KISZ IX. és X. kong­resszusa közötti öt év alatt A legutóbbi,' a X. KISZ- kongresszus határozatainak megvalósítása során alakult meg két évvel ezelőtt a KISZ Szolnok megyei Bizottsága mellett az értelmiségi fiata­lok Szolnok megyei tanácsa, azzal a szándékkal, hogy fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérje a megye fiatal értelmi­ségének élet- és munkakö­rülményeit, pályakezdését, munkahelyi beilleszkedését, szakmai és politikai fejlődé­sének lehetőségeit. És éppen mert a KISZ égisze alatt te­vékenykedik, természetesen programjavaslatokat állít össze az értelmiségi fiatalo­kat tömörítő KlSZ-szerveze- teknek, illetve tanácsokat, ajánlásokat fogalmaz meg a KISZ megyei bizottságának az értelmiségi fiatalok moz­galmi munkáját illetően. Már a megalakuláskor ha­tározottan leszögezték, hogy az értelmiségi fiatalok Szol­Lássuik, miről számolha­tunk be az alakulás óta el­telt két évben! Az értelmi­ségi fiatalok megyei taná­csának tagjai ellátogattak a megyeszékhely jelentősebb üzemeibe, intézményeibe, vállalataihoz, hogy a hely­színen tájékozódjanak a fia­talok helyzetéről. Felkeres­ték a Kereskedelmi és Ven­déglát óipari Főiskola szol­noki tagozatát, ahol elsősor­ban a felsőoktatásban dol­gozó fiatalok problémáit, il­letve az értelmiségivé válás folyamatának lépcsőfokait, buktatóit tekintették át. A színházban a fiatal művé­szek munkakörülményeivel belépett kilencvenezer új KISZ-tagból több mint hat­vanezer vallotta magát ér­telmiséginek. A X. kong­resszus méginkább a réteg- Imunkára helyezte a hang­súlyt. A Központi Bizottság réteghatározatainak sorában megszületett a fiatal értel­miségiekre vonatkozó hatá­rozat is. nők megyei tanácsa nem ■munkabizottság jelleggel működik, hanem tizenegy tagja közvetlenül nyújt se­gítséget a KISZ megyei bi­zottsága titkárainak, mun­katársainak. Természetesen szoros kapcsolatot tart a KISZ KB mellett működő értelmiségi fiatalok taná­csával, elfogadja annak iránymutatását, szakmai, po­litikai útmutatóit, nem be­szélve arról az anyagi segít­ségről, amely nélkül az el­múlt időszak megyei rendez­vénylei nehezen valósulhat­tak volna meg. Az országban elsőiként Ba­ranya megyében alakult ilyen rétegtanáes az ifjúsá­gi szövetség munkájának se­gítésére. ám az időközben hat megyében létrejött ér­telmiségi tanácsok között megnőtt a Szolnok megyeiek rangja, tekintélye. Ezt nem ok nélkül állítjuk! ismerkedtek meg, és külö­nös figyelemmel kísérték a művészek mozgalmi munká­jának lehetőségeit. A Jár­műjavítóban megismerked­tek a versenymozgalom, az újítási és találmányi munka módszereivel, az Alkotó If­júság pályázat eredményei­vel, a Hetényi Géza Kórház­ban a fiatal orvosok helyze­tével, a serdülő és ifjúsá­gi korosztály egészségügyi ellátásával és az iskolaegész­ségüggyel. Egy-egy látoga­tás, találkozó során Dersze nemcsak új ismeretekre tet­tek szert, hanem a munka­helyeken szerzett tapaszta­latokat továbbították a kol­lektíváknak, a munkahelyi közösségeket irányító veze­tőknek. Tavaly már nagy sikerű rendezvényekkel lépett a nyilvánosság elé az értelmi­ségi tanács. Márciusban megrendezték az értelmiségi fiatalok megyei konferenciá­ját, az év utolsó hónapjában pedig a megye fiatal peda­gógusainak találkozóját, A tapasztalatok birtoká­ban fogalmazta meg az ér­telmiségi fiatalok megyei ta­nácsa a javaslatát, hogy a megye jelentősebb tájegysé­gein tevékenykedő ifjúkom­munisták alakítsanak hason­ló rétegtanácsokat. így ke­rült sor az értelmiségi fia­talok jászsági ' tanácsának létrehozására. Karcagon pe­dig a nemrégiben alakult ér­telmiségi klub lehet a bázi­sa egy hasonló tanácsadó testületnek. A KISZ Szolnok városi Bizottsága mostaná­ban keresi egy ilyen társa­dalmi aktívahálózat felállí­tásának lehetőségeit. Tervek Mik az értelmiségi fiata­lok megyei tanácsának ter­vei erre az évre? A KISZ KB mellett működő ifjúság- kutató csoport egyik szocio­lógusának útmutatása alap­ján kérdőívet állítottak ösz- sze. A felmérés a 35 éven aluli fiatalok vezetővé válá­sának tapasztalatait kivált­ja áttekinteni. Jelenleg a ■kérdőívekre adott válaszok feldolgozásánál tartanak, és várhatóan májusiban vitat­ják meg a tapasztalatokat, amelyeket eljutatnak a KISZ megyei bizottsága és a me­gyei tanács illetékeseihez is. Az év első felében — ugyancsak felmérés alapján — megvizsgálják a me­gyénkben dolgozó fiatal mű­vészek élet- és munkakörül­ményeit, közéleti tevékeny­ségük lehetőségeit és a KISZ-hez való viszonyukat. Áttekintik a fiatal műszaki­ak és közgazdászok taná­csai, a fiatal agrárszakem­berek tanácsai helyét, szere­pét a vállalatok szervezeté­ben,. működésében, az Alko­tó Ifjúság egyesülés megyei képviseletének munkáját. Az elhatározás Sikeres rendezvények sora Amire büszkék Tiszasason Sikeres honvédelmi klub, új lőtér a faluban Mielőtt a szőke folyó las­san, álmosan hömpölyögve elhagyná a megyét, az egyik szielíd kanyartól néhány ki­lométerre apró falu bújik meg az ártéri erdők szom­szédságában. Jó, ha ezerhá­romszáz lélek lakja, mégis az ottani honvédelmi klub már több mint száznyolcvan tagot számlál, és a megye legjobbjai közé került. A tel­jességhez hozzátartozik, hogy a tagok közül „csak” százöt a tiszasasi, a többi csiépai és tisizaugi, azaz a társközségek lakója. A há­rom településen tevékenyke­dő lövészszakosztály „köz­pontja” Tiszasas, holott Csépa a székközség, nem beszélve arról, hogy jóval nagyobb a parányi Tisza sas­nál. A miértekre az a magya­rázat, hogy néhány hónapja ez a falu egy öt lőállásos, fedett lőtérrel gyarapodott. Ezt az új. modem létesít­ményt] a település felszaba­dulásának negyvenedik év­fordulója tiszteletére avat­ták. Az építkezésből dere­kasan kivették a részüket a klubtagok is, és a terep egyenletesétől kezdve a fal- húzásig, vakolásig, festésig, takarításig több mint ezer óra társadalmi munkával gyorsították az építkezést. A Tisizamenti Termelőszövet­kezet pedig erőgépeket, szál­lítóeszközöket bocsátott ren­delkezésükre. Mindez élhangzott a közel­múltban azon a közgyűlésen, ahol a tavalyi munkát érté­kelték. Kitűnt, hogy a több mint húszévesi klub — amely élén évek óta közmegelége­désre Bakos László áll — ita­lán az eddigi legsikeresebb esztendejét hagyta maga mö­gött. Jól sikerült a sorköte­lesek honvédelmi oktatása, amelyen negyvenöt fiatal vett részt. A lövészszakosz­tály sportsikerei is jelentő­sek. Tavasszal megnyerték a Körös Kupát, noha a verse­nyen tizenegy csapat indult. A körzeti spartakiád lövész­számaiban is első helyezettek lettek, a megyei döntőben pe­dig mindössze néhány körrel szorultak a második helyre. Hogy ezek az ismétlődő, szép eredmények nem önma- guktól születtek, hanem a hétköznapok aprólékos, fo­lyamatos elméleti és gyakor­lati munkájának következ­ményei, abból ered, hogy a korábbi évekhez viszonyítva, tavaly lényegesen nagyobb súlyt fordítottak a rendsze­res testedzésre, gyakorló lö­vészetek szervezésére. Eze­ken a foglalkozásokon szin­te a község apraja, nagyja részt vett, amiben semmi túlzás nincsen, elvégre ezen a településeken egyre több úttörő ismerkedik az MHSZ helyi szakosztályaiban a lö- vészspor.ttal.Az eredményei­ket az is segíti, hogy munká­jukat a tanács és a szövetke­zet is támogatja. Együttmű­ködési szerződést kötöttek az úttörőcsapatokkal, a helyi sportegyesületekkel, a KISZ­alapszervezeteikkel is, hiszen így folyamatos az utánpótlás biztosítása. Ami a következő időszak elképzeléseit, terveit illeti, természetesen beneveztek az „Élenjáró” címért a honvé­delmi kluboknak kiírt orszá­gos szocialista versenymoz- galomba. Tovább szeretnék bővíteni az aktivisták szá­mát. s a 98 százalékos tagdíj- fizetést 100 százalékra telje­síteni és azt elérni, hogy a klubtanács folyamatosan, rendszeresen segítse mind­három község lövészszakosz­tályát. A sport- és képzési felada­tok között kiemelten szere­pel, hogy az eddiginél is ala­posabban felkészülnek a ver­senyekre, rendszeresen, tarta­nak gyakorló lövészetet, és hatfordulós helyi lövészver- senyit szerveznek az esztendő kiemelkedő nemzeti és munkásmozgalmi ünnepei tiszteletére. Természetesen az új lőtér további csinosításá­ról, parkosításáról se feled­keznek meg, elvégre az idén is szeretnék megnyerni a máris nagy népszerűségnek örvendő, sok csapatat mozgó­sító Körös Kupát. Azt nem tudják, hogy mindehhez mit szólnak az ellenfelek, de hogy a sasiak az élképzelése- ket komolyan gondolják, ar­ra válasz az a sokrétű, ala­pos tevékenység, amelyek en­nek az apró falunak a hon­védelmi klubját jellemzik. D. Sz. M. Emlékezés az indulásra, emlékezés azokra a 40 évvel ezelőtti napokra, amikor a szolnoki cselédek, gyári munkásnők, bolti mindenesek és háziasz- szonyok életében szokatlan dolgok történtek. Olyasmi, ami addig sohasem. Egyszeriben emberszámba vették őket. Nem tudták, hogy mit jelentenek azok a biztató szavak, az újságban megjelenő felhívások, amelyek összefogásra biz­tatták őket, arra, hogy alakítsanak szövetséget, segítsenek, hogy a romok helyén minél előbb új élet kezdődhessen és rajtuk is múlik, hogy milyen lesz az új élet. _________________________________________________________ _ A nőmozgalom és a közéletiség Az alapítók emléken Hatan ültök az asztal kö­rül. Hat asszony azok közül, akik négy évtizeddel ezelőtt ott voltaik a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének alapítói között Szolnokon. Akik ösztönös egészséges ér­zéküktől vezérelve a nők mozígalmánaik főszereplőivé, mozgatórugóivá váltak a ro­mokká bombázott városban. Amit akikor, az újjáépítés éveiben hittel, a jobb, igaz­ságosabb élet reményében tettek meghatározta további sorsúikat és szinte észrevét­lenül közösségi és közéleti emberré formálta mindany- nyiukat. De beszéljenek er­ről ők maguk: Hermann Ke- resztélyné, Kozma Sándor- né, Matuszka Jánosné, Pin­tér Bélámé, Szép lstvánné és Túróczy Ferencné. Iskola — lakásban „ — Nem varázsütésre ala­kultaik meg a nőik helyi, pon­tosabban kerületi szerveze­téi a városiban. De nem áim! Később tudtam meg, hogy köztiünk, cselédlányok között a kommunistáik, a férfiak, hogy úgy mondjam agitál­tak. Huszonéves voltam' ak­kor, hat elemit végeztem. Nem sokat tudtam a világ­ról, gyűlöltem a háborút, a kiszolgáltatottságot, a meg­aláztatást, ami a cselédsors­sal együtt járt. De fogalmam sem volt arról, hogy mit je­lent a szocializmus. Hallot­tam, hogy nem lesznek urak és reméltem, hogy nem kell mezítláb vagy fatalpú cipő­ben járnom. Hát mentem, ahová a többiek. Aláírtam a 'belépési nyilatkozatot, kap­tam tagkönyvet, és egysze­riben tartoztam- valahova, a velem egyívásúak közé. Nem formális hovatartozást jelen­tett. Együk napról a másik­ra rengeteg tennivalóink lett... — Várj csak kicsit Gizi­kéül! — vette át a szót Pin­tér Bélánétól Túróczy Fe­rencné. — Igaz,, hogy 1944 őszén és ’45 tavaszán még nem voltam köztietek, de tu­dtom. hogy az MNDSZ első szolnoki szervezete a hete­dik kerületben, a Baki-féle házban alakult meg. A gyánnegyediben, ahol csóró munkások éltek. És azok az asszonyok, ákilk ott alapító tagok lettek hírét vitték a városiba. A következő helyi szervezet az első kerületben, a vár és a mostani MÁV- kőrlház környékén lakó lá­nyokból, asszonyokból ver­buválódott, utána az ötödik kerületiek, a belvárosiak kö­vették. Arról az időről ke­vés korabeli dokumentum van. De találtam egy hite­les adatot arról, hogy 1946 márciusában már 790 nő volt Szolnokon az MNDSZ tagja. Köztük nem egy olyan dip­lomás, művelt asszony is, mint Juliska néni. Mondd csak el! Meet büszke lehetsz rá, 82 évesen is, hogy an­nak a négyezer embernek az egyike voltál, aki itthon él­te át a frontot. Kisgyepi ta­nító, aki a saját lakásába befogadta a visszatelepülök apró gyerekeit. — Velem együtt tizenöt pedagógus maradt a város­ban. Velük alakítottuk meg a pediagógus-szakszervezetet és vállaltuk, hogy megszer­vezzük és elkezdjük a taní­tást ’44 decemberében. A szovjet parancsnok tanár ember volt. Amikor megis­merkedtünk elmondta, hogy Moszkvában tanított. Ezért volt annyira szívügye, hogy a gyerekek minél előbb új­ból az iskolapadba üljenek. Először ki-ki a lakásán kezd­te a tanítást. Azok akik most itt ülnek és még sok becsületes, lelkes asszony segített abban, hogy taníta­ni lehessen az iskolában. — Juliska néni (Kozma Sándornét az egész vároG így ismeri) volt közöttünk a legműveltebb aki higgadtan, okosan irányított is olykor minket. Nagyon sokat volt velünk, sokait tanultunk tőle. Ezért esett rá a választá­sunk 1957-ben, amikor más formáiban, más kereteik kö­zött a nők Szervezetéből, szövetségéből mozgalom lett és az MNDSZ-csoportok he­lyett nőtanácsók. öt válasz­tottuk meg városi elnöknek és az is maradt 1970-ig, mindaddig amíg létjogosult­sága, értelme volt a nők elkülönült szervezettségének. Ez az időszak volt a magyar nők szervezetének, mozgal­mának második korszaka, — summázta tömören Szép lstvánné. Gyűjtés a tanyákon — Én még azért arról a bizonyos első időszakiról szí­vesen beszélnék, akármilyen cudar és nehéz évek is vol­tak. — És Matuszka János­né emlékei kifogyhatatlanok voltak. — Abban a bizonyos hetedik kerületiben, a Cukor­gyár környékén az MNDSZ lányai, asszonyai hozták lét­re az első óvodát és napkö­zi otthont. Minden ékasszó- lásunkat latba vetve kellett győzködnünk a vonakodó szülőket és eloszlatni azt a tévhitet, hogy a napközis gyerekeket a Szovjetunióba viszik. Ma miár nevetségesen hangzik, de akkor a rémhí­rekre túlságosan is fogéko­nyak: voltaik az emberek. Tu­lajdoniképpen azokban az években jöttem rá, hogy mások élete is fontos, ne­kem. Megízleltem és azután szerettem a közösségért dol­gozni. Én, az örök házaasz- szony, a pártonikívüli. — Aki nemcsak akkor, ha­nem azóta is bebizonyította, hogyan lehet tagkönyv nél­kül kommunistának lenni, — jegyezte meg az asszo­nyok közül valaki. Téglahordás a papírgyár­ban, járdaépítés a Tiszali- getben, hadiözvegyek, árvák támogatása, sebesültek . élel­mezése, gyűjtő körutak a ta­nyákon, hol krumpliért, cu­korért babért, hol szalmáért, hogy megtudják tömni a szalmazsákokat, legyen mire fektetni az elhagyott gyere­keik otthonának lakóit. Megújult, de másképp — Azok a nők, akik elkö­telezték magukat, akikre bármilyen körülmények kö­zött számítani lehetett 40 év­vel ezelőtt, nem veszítettek el hitűiket, kitartásukat. Bár­milyen feladatot kaptak áll­táik a sarat, — ez volt Tú­róczy Ferencné határozott véleménye, mire bizonyságul példáikat sorolt. Többek kö­zött Pintér Bélámét említet­te, aki az ötvenes években az egyik vidéki város taná­csának vb-.tiitikára lett, majd sokáig függetlenített vörös- keresztes titkáriként dolgo­zott. Szép Istvánná 26 évig volt tanácstag. Az elsők kö­zött szervezett társadalmi munkát járdaépítésre, vízbe­vezetésre a váiros agyonbom- bázott részén a Pletylkafa- luban. De talán saját élet­útja is bizonyságul szolgál­hat, hiszen a városi pártbi­zottság titkáraként ment nyugdíjba és Szolnok egyik Pro Űribe díjasa. Igaza volt, amikor azt mondta, hogy a nőmozigálom eljuttatta a legjóbbalkat a párttagságig, a közéleti megbízatásodig;, tisztségekig. Ma már kézen­fekvő igazságként hangzik, hogy az egyenjogúvá válás bonyolult, ellentmondásos és Ihosszadalirntas folyamatában az első és meghatározó lé­pésénél döntő szerep jutott a Magyar Nők Demokrati­kus Szövetségének. — Akár tsz-szervezésről volt szó, akár szülői mun­kaközösségek megszervezé­séről vagy lakóhelyi közös­ségek összekovácsolásáról, akár nőfcluibok alakításáról, ott voltunk, csináltuk.. És hát igaz, hogy egyikünk, másikunk már dédnagyma­ma és míg egészségünk bír­ja úgy látom nem is tudjuk abbahagyni. Pedig érzem, hogy fáradok. Hetvenkét éves vagyok, — mondta Her­mann Kereszitélyné. — Még mindig nem akarják, hogy lemondjak a cukorgyári klubvezetésről. Matuszka Já­nosáé a Járműjavítóban a Háimán Kató klubot. Pintér Bélámé a Varga Katalin klu­bot vezeti még mindig. Ez a mi társadalmi munkánk, ha úgy tetszik a népfront- ímegbíziatásumk. H;ába úgy teljes az életünk, ha közös­ségben, közösségért élhetünk. K. K. Ma már történelmi dokumentumnak számít a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének tagsági könyve ■Sí*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents