Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
1985. MÁRCIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy éve alapított varrodát a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz. A közelmúltban bőrdíszműves műhellyel bővítették, ahol különböző típusú táskákat varrnak a Fővárosi Kézműipari Vállalat részére TÖRÖKSZENTMIKLÓSON Az aszályos évben sem csökkent a termelés Új vállalatirányítási forma az állami gazdaságban Ahogyan a termel őszövetkez etekben a vezetőség a tagságinak, illetve azok küldötteinek, ugyanúgy az állami gazdaságokban a vállalatvezetés a szakszervezeti bizalmi testületnek az elmúlt hetekben számolt be az előző esztendő gazdálkodásáról. Hogyan alakultak tavaly a termelési mutatók a Töröikszenitmiklósi Állami Gazdaság öt önelszámoló egységében? — tudakoltuk Berczelá István igazgatótól. — A kedvezőtlen időjárás ellenére sikerült megtartanunk a termelés korábbi, színvonalát, 525 millió forintos összes termelésünk valamivel meg ie haladta az 1983. évit. Az úgynevezett szántóföldi kerületeinkben, Surjánban, Szenttamáson és Csorbáin tetemes kárt okozott a tartós csapadékhiány, amely a térségünkben légköri aszállyal is párosult. A legnagyobb kiesést, mintegy 30 milliós veszteséget, a hibridkukorica-ágazatban okozta az időjárás, ahol a termésátlagok mintegy 70 százalékkal elmaradtak a tervezettől. Jó esztendőben a kétezer hektáron, felerészben exportra termelt vetőmag értékesítésiéiből származik vállalati nyereségünk 30 százaléka. — Hogyan sikerült mégis teljesíteni a termelési tervet? — A kiesések egy részét a növénytermesztésen belül a tervezettnél jóval nagyobb búzatermés, valamint a vetőmagnak és étkezési feldolgozásra szánt borsót termő táblákon elért, a gazdaságunkban rekordnak számító hozamok ellensúlyozták. A veszteségek pótlásában meghatározó volt az is, hogy tovább nőtt az egy hektárra jutó húsikibocsátásunk, ami 1984-ben 645 kilogramm volt ti a költségtakarékos hizlalást. — Milyen fejlesztések javították tavaly a termelési feltételeket a gazdaságban? — A búzáiból és hibridkukoricából, átlagos időjárású esztendőben együttesen mintegy 14 ezer tonna vetőmagot feldolgozó üzemünkben és a szenttamás! kerületünkben olajtüzelésről gázfűtésre állítunk át. a 15 millió forintos beruházással megvalósított programtól évente ötmilliós költségmegtakarítást remélünk. Hasonló értékben vásároltunk az intenzív gabonaprogram keretében új, korszerű és nagy teljesítményű munka- és erőgépeket. És az eredményes gazdálkodás révén lehetővé vált az Is, hogy a gazdaságunk saját erőből 4.5 százalékos bérfejlesztést hajtson végre. — Mire telik idén az 1984- ben elért 32 milliós nyereségből? — A tavalyi időjárás áthúzódó gondjai —, a magas termelési költségekkel terhelt drága takarmány, a szokásosnál kevesebb eladható vetőmag — korlátozzák saját fejlesztési lehetőségeinket. Ha hitel igénybevételével is, de már elodázhatatlan a szarvasroarhatelepünk rekonstrukciójának és koncentrálásának megkezdése, amitől jelentős munkaerő- és költségmegtakarítást várunk. Tovább kell javítanunk a gabonaprogramban, mintegy 22 milliós beruházással, a termelés műszaki hátterét. Mindezek nem teszik lehetővé az érdemi öntözésfejlesztést, de azért a biztonságosabb vetőmagtermesztés érdekében félezer hektárnyi hibridlkukoocatermő területen barendezikedünk az intenzív öntözésre. — Mikorra tervezték a „zárszámadást", a tavalyi eredményeket \és az idei terveket megtárgyaló bizalmi testületi iülést? — Ezúttal már a szakszervezeti ülés előtt egy új fórumon is sor kerül minderre. Most ért végeit gazdaságunkban az új vállalatirányítási formára való átállás előkészítése. Megtörtént a küldöttek jelölése, megalakult a 19 tagú vállalati tanács, amelyben a tagok felét maguk a dolgozók választották meg. Ennek a vállalati tanácsnak a joga az idén, hogy megerősíti-e vagy sem a jelenlegi igazgatót, az elkövetkezendő öt gazdasági' évre. A következő ciklusra pedig már pályázat alapján választ vállalatvezetőt a gazdaság élére a tanács, és ez a testület hagyja jóvá a jövőben az éves és -középtávú vállalati terveiket, a jelentősebb fejlesztéseket is. T. F. Korszakos jelentőségű, történelmi eredmények (Folytatás az 1. oldalról.) ágazati szerkezetének alakulását nagy mértékben befolyásolták a központi fejlesztési programok (a földgáz-, az alumínium-, a közúti járműprogram, a számítástechniKapcsolat a KG: A legutóbbi években lendült fel a gyógyszer-, a növényvédőszer- és az intermediergyártás. Megvalósítjuk az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési, valamint az energia- gazdálkodás, az anyagtakarékosság és technológiakorszerűsítés, a hulladék- és másodnyersanyagok újrahasznosításának programjait. összes külkereskedelmi forgalmunkban a KGST-or- szágok növekvő hányaddal részesednek, a Szovjetunióval lebonyolított forgalom meghaladja a 30 százalékot. A Szovjetunióból szerezzük be a népgazdaság, ezen belül az ipar működéséhez szükséges technikai eszközök, energia-, nyers- és alapanyagok jelentős hányadát, kivitelünkben pedig erőteljes az ipari termékek aránya. Az áruforgalom tekintélyes része termelési együttműködésből, elsősorban kooperációs és szakosított termelésből adódik — . hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd az elmúlt 40 év eredményeinek megteremtőiről szólt. Kihívás a 70 Az első előadó, Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a népgazdaság 40 éves fejlődésének tükrében elemezte az ipar eredményeit. Elmondotta: Magyarország a két világháború között Európa leglassabban fejlődő országai közé tartozott. Az ipar a nemzeti jövedelemnek csupán 20 százalékát állította elő. A felszabadulást követő négy évtizedet a gyorsabbá vált — bár korántsem töretlen — ipari fejlődés jellemezte. Az ötvenes évek gyors, erőltetett ütemű iparfejlesztését megtorpanás, majd a hatvanas években egy újabb kibontakozás követte. A világgazdasági válság, a nyersanyagár-robbanás a hetvenes években olyan kihívást jelentett, amelyre csak késve sikerült megtalálni a választ, összességében azonban az ipar döntő szerepet vállalt a népgazdaság fejlődésében, abban, hogy 1950 és. 1984 között a nemzeti jövedelem ötszörösére emelkedett. Kádár Béla, az MTA Világ- gazdasági Kutatóintézetének osztályvezetője a magyar ipar fejlődésével és a világgazdasági környezet hatásával foglalkozott előadásában. Rámutatott, hogy a társadalmi átalakulás szorosan ösz- szefüggött a szocialista iparosítással. SA nemzetközi tapasztalatok szerint ezekben az években a növekedés hajtóerői szorosabban kapcsolódnak a tudókai, a petrolkémiai program) és az ezekhez kapcsolódó nagyberuházások. Ezek hatására nőtt az alumíniumkohászat, a közlekedési eszköz^, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar, a szerves és a szervetlen vegyipar súlya az iparon belül. ST-országokkal — A visszaemlékezés egyben köszönet és köszöntés is. Köszöntöm mindazokat, akik áldozatkész, példamutató munkával, politikai kiállásukkal részesei voltak e korszaknak. Külön is köszöntőm a hajdani élmunkásokat, sztahanovistákat, a szakmák kiváló dolgozóit, a szocialista brigádokat, a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny résztvevőit. Azokat, akik főszereplői voltak az ipar felszabadulás utáni helyreállításának. a szocialista ipar megalapításának, az ipar gazdasági alapjai megteremtésének, akik kiemelkedő tevékenységükkel segítették és segítik napjainkban is iparpolitikai céljaink elérését. Köszöntőm azokat a munkásokat, műszaki vezetőket, az ipar fejlesztésével foglalkozó tudósokat, fejlesztő, tervező és kutatóintézeti dolgozókat, akik tudásukkal, elkötelezettségükkel jelentős szerepet vállaltak a 40 év fejlődésében — mondotta végezetül Havasi Ferenc, színvonalas, eredményes tanácskozást kívánva a konferencia résztvevőinek. ■es években mányos-műszaki fejlődéshez. Ezt nekünk is figyelembe kell vennünk, s a magyar ipar megújításához az erőforrások összehangolt átcsoportosítására, a meglévő adottságokhoz és a piaci igényekhez igazodó termelési struktúrára, magasabb szak- képzettségű, szakmailag megbízható, nagyobb alkotó- és újítókészséggel bíró szakembergárdára van szükségünk. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóin- tezetének igazgatója azt elemezte, hogy a magyar ipar az elmúlt negyven év során miként alkalmazkodott a nemzetközi követelményekhez, milyen válaszokat adott a világgazdasági kihívásokra. Hangsúlyozta: gazdaságunk számára sorsdöntő, hoigy az ipar lépést tud-e tartani a műszaki haladással. Ettől függ a vállalatok külpiaci versenyképessége, alkalmazkodása a változó körülményekhez. A technológiai fejlődés gyorsítását Vámos Tibor azért ítélte lényegesnek, mert Magyarország ezen a tépen az elmúlt évtizedben elmaradt a fejlett országoktól. Az elmaradás pótlására — a hazai adottságok figyelembe vételével — általános technológiai rekontsruk- cióra lenne szükség. Ehhez pedig az ipari infrastruktúra eddiginél gyorsabb, szélesebb körű korszerűsítése kiéli, hogy kapcsolódjon. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese gazdaságirányítási kérdésekkel foglalkozó előadásában megállapította: már a 60-as években világossá vált. hogy az extenzív fejlesztés leheltőségei beszűkültek, át kell ítérni az intenzív fejlődésre. Az elmúlt 16 év gazdaság- politikáját és -irányítását fellendülés és megtorpanás egyaránt jellemezte. A kezdeti lelkesedést a bizonytalanság, majd a kényszer és az elszántság váltotta fel, s most a megújulás a kibontakozás kezdődött meg. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének programja igazodik az új követelményekhez, iparcentrikusnak is tekinthető. Igazodva az új követelményekhez A gazdaságirányítási rendszer továbbfej lesztésének prog- lyozás változásai ugyanis elsődlegesen az iparvállalatokat érintik, s az irányító szervek ezektől az üzemektől várják a hatékonyabb gazdálkodást. A gazdaság- irányítás fejlesztése több évig tartó fokozatosan kibontakozó folyamat. A tervezők most dolgoznak a következő években bevezetendő új adórendszer, valamint a kétszintű bankrendszer kialakításán, a hatékonyabb irányítás megvalósításán. A konferencia résztvevőit köszöntötte Georgij Szerge- jev szovjet vaskohászati mi- n i szterhelyettes. Délután megkezdődtek a szekcióülések, s a viták tapasztalatait ma plenáris ülésen összegzik. * « * Kádár János, á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában tegnap este részt vett az ipar 40 éves fejlődéséről rendezett konferencia ünnepi fogadásán. A Budapest Kongresszusi Központ aulájában megrendezett fogadáson Kapolyi László ipari miniszter mondott köszöntőt. Ezután Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletéi a magyar ipar dolgozóinak, azoknak a munkásoknak, műszaki vezetőknek, iparfejlesztéssel foglalkozó tudósoknak, tervező- és kutató-mérnököknek, akik sokat tettek a magyar ipar háború utáni talpraállításáért, korszerűsítéséért, meleg szavakkal szólt mindazok áldozatos munkájáról, akik részesei voltak az ipar történelmi jelentőségű államosításának. Hangsúlyozta, hogy az iparnak ma különösképpen meghatározó szerepe van abban, hogy meggyorsítsuk előrehaladásunkat. — Az I állattenyésztésnek pedig, közvetve a takarmánytermelő ágazatok révén, szintén nem kedvezett a tavalyi időjárás. — Az utóbbi száraz eszten- dőkbes különösen megnőtt a jelentősége az állati terméket előállító ágazatokban a takarékos takarmánygazdálkodásinaik. A korábbinál jobb minőségben elkészített szálas- és tömegtakarmányok etetésével, a tehenenkénti fe- jési átlag növelése mellett csökkenteni tudtuk a tej önköltségi árát. így a szarvasmarha ágazat az előző évi termelési szintet tartva, egymillió forinttal nagyobb nyereséget ért el 1984-ben. Kedvezően alakultak a fajlagos költségek a sertéságazatban is, ahoi a baromfiipari ta- kíarmányhús és a nedvesen tárolt kukorica etetése jelenA Szolnok megyei Sütőipari Vállalat karcagi süteményes üzemében januártól gázzal fűtik a kemencéket. Jelenleg ötféle terméket készítenek. Képünkön Soltész Sándomé képviselőfánkot szed ki a kemencéből Sokféle hasznosítás Épül a debreceni ciklotron A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézetében a napokban megkezdték az ország első ciklotronjának ösz- szeszarélését. A nagyszabású munkát szovjet szakértők irányítják. Ez a VI. ötéves terv legnagyobb tudományos célú beruházása Magyarországon. A 60 millió forint értékű egyedi kutatóeszköz elhelyezése különleges feladat elé állította mind a tervezőket, mind a kivitelezőket. A két méter vastagságú, speciális sugárvédő falait — a Keletterv szakembereinek elképzelései alapján — a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat készítette. Az új részecskegyorsító mechanikai egységeinek szerelése előreláthatóan május végéig tart. Azt követően kezdődhet meg a berendezés végső üzembehelyezése. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség támogatásával, több hazai intézmény kezdeményezésére megépülő ciklotront a leningrádi Jefre- mov Intézetben tervezték és gyártották.
