Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-05 / 53. szám
2 A megyei pártértekezlet határozata a további feladatokról (Folytatás az 1. oldalról.) Az állattenyésztésben a termelés további — elsősorban minőségi — növelésére van szükség. A szarvasmarha-állomány mérsékelten, az anyajuhállomány nagyobb mértékben növekedjék, emelkedjék ezáltal a hús- és tejtermelés is. A sertés- ágazatban a minőség javítása a fő feladat. A vágóbaromfi-termelés továbbra is a kül- és beLpiaci igényekhez igazodjék. A kistermelőket főleg nagy munkaigényű zöldségfélék termelésére, az állattartásra kell ösztönözni. Folytatódjék a kisgazdaságok szakosodása és bővüljön árutermelésük. A taggazdaságok igényeihez alkalmazkodva szükséges továbbfejleszteni a termelési rendszerek tevékenységét. A beruházási források szűkössége, a fel- dolgozási lehetőségek viszonylagos elégtelensége szükségessé teszi a mezőgazdasági üzemek egymás közötti, valamint az élelmiszeripari üzemekkel való együttműködésének fejlesztését. Ez különösen a tej- és húsfeldolgozásban sürgető. Az erdőgazdálkodásban szorgalmazandó a belvizes, a hullámtéri területek fásítása, valamint a jobb minőségű fafajokkal történő erdőpótlás. A fafeldolgozás és értékesítés fejlesztésére indokolt az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani. A vízgazdálkodásban fontos a felszíni és felszín alatti vízkészletek minőségének védelme. A településfejlesztési munkák során az egészséges ivóvíz biztosítása mellett a jövőben nagyobb szükség van a víztermelő, a szennyvízelvezető és -tisztító kapacitásbővítések jobb összehangolására. Fontos keresni és alkalmazni a szennyvízkezelés gyorsan kivitelezhető, olcsó, a helyi viszonyoknak megfelelő módozatait. Az ipari és mezőgazdasági termelésben a termelési technológiák kiválasztásánál legyen egyik lényeges követelmény a víztakarékosság és a vízkészletek minőségi védelme. A közlekedési ágazat törekedjék az anyagi termelés és a bővülő nemzetközi együttműködés szállítási szükségleteinek minél magasabb színvonalon történő kielégítésére. A lakosság tömegközlekedési igényének — az üzem- és közlekedésbiztonság egyidejű és folyamatos javítása mellett — tegyen eleget, növelve a közlekedés kulturáltságát. Az úthálózat fenntartása mellett nagyobb társadalmi összefogással növelhető a kiépített belterületi hálózat. Fokozott erőfeszítéseket igényel a nagy forgalmú átmenő útvonalak tehermentesítését elősegítő kisegítő-kikerülő utak építése. Az úthálózat 60—70 km-rel növekedjék. A forgalomirányítás további korszerűsítése igazodjék jobban a növekvő forgalomhoz. Szorgalmazzuk a 4-es sz. főútvonal Szolnokot elkerülő szakaszának és az új Tisza- hídnak az építését. A postai szolgáltatás minőségi színvonalát hálózatfejlesztéssel, korszerűsítéssel szükséges javítani. A hírközlésben kapacitásfejlesztéssel, bővítéssel, új távbeszélő központok építésével el kell érni, hogy a bekapcsolt állomások száma jelentősen bővüljön, működési biztonságuk javuljon. Meg kell kezdeni a megyeszékhelyen a kábeltelevíziós hálózat kiépítésének előkészítését. A kereskedelemiben alapvető feladat az áruellátás biztonságának fenntartása és színvonalának emelése. A meglévő feltételek maradéktalan kihasználásával biztosítandó a szélesebb körű alapellátás folyamatossága. Ebben különösen a kistelepüléseken és a külterületeken sürgető előrelépni. A vendéglátásiban a meglévő lehetőségek ésszerűbb hasznosításával biztosítani kell a tömegétkeztetési, kiemelten a gyermekétkeztetési igények teljeskörű kielégítését, a minőség javítását, a zsúfoltság enyhítését, a kiszolgálás színvonalának emelését. A feltételek korszerűsítésével gyorsítani szükséges a forgalom szerkezeti arányának kedvezőbb változását. Fontos, hogy csökkenjen a hiánycikkek száma. A kiemelt társadalmi programokhoz kapcsolódó áruellátást erőteljesebben szükséges javítani. A hálózatfejlesztés elsősorban az alapellátásban meglévő különbségek mérséklésére, a megszűnő boltok pótlására irányuljon. Indokolt — elsősorban a megye- székhelyen — a szakbolthálózat fejlesztése, az ipari és nagykereskedelmi vállalatok bolthálózatának bővítése. Az idegenforgalomban a vendégek fogadásának és ellátásának feltételeit tovább kell javítani, elsősorban a Tisza II. térségében és Szolnokon. Javuljon a megye idegenforgalmi propagandájának színvonala is. Az életszínvonal-politikánkban továbbra is elsőrendű feladat a la- Kosság életkörülményeinek javítása, tartalmi gazdagítása. Kiemelt társadalompolitikai cél a lakásépítés, a közoktatás, az egészségügy, továbbá a vízellátás, csatornázottság színvonalának és mennyiségének növelése. A szociálpolitikában fokozott figyelmet fordítsunk a többgyermekes családok, a hátrányos helyzetűek, az időskorúak életkörülményeinek javítására. Az anyagi lehetőségek szerint, a szociális biztonság érdekében ellensúlyozzuk azokat a hátrányokat, amelyek nem az alacsonyabb teljesítményekből erednek. A társadalmi juttatásokban érvényesüljön a rászorultság elve, a társadalmi igazságosság. Akadályozzuk meg a hátráryok halmozódását. Fontos, hogy megvalósuljon a munkajövedelmek és a gazdasági eredmények eddigieknél jobb összhangja, érvényesüljön a munka szerinti elosztás ösztönző jellege, szűnjék meg a teljesítmény nélküli bérek kiáramlása. Tekintettel kell lenni — különösen a társadalmi programok tervezésénél — a népesedéspolitikát érintő központi intézkedésekre. A meglévő szociálpolitikai források elosztása találkozzon a széles körű társadalmi igazságossággal, feleljen meg a rászorultság elvének, ösztönözze a nép- szaporulat növekedését. Alapvető feladat az életkörülményeket javító infrastruktúra fejlesztése. Következzék be érzékelhető változás az alapfokú ellátásban. Az infrastruktúra fejlesztésével segítsük elő a lakossági ellátásiban meglévő területi különbségek mérséklését, a községek népességmegtartó képességének erősödését. Az új településfejlesztési hozzájárulási rendszer alkalmazásában szem előtt tartandó a városi és a falusi lakossági teherviselésben meglévő különbségek fokozatos enyhítésének követelménye. A pénzeszközök felhasználása tükrözze a lakossági igényeket. öt év alatt minimálisan 14 ezer lakás felépítése szükséges, döntően magánerőből. A lakások alapterülete és felszereltsége az eddigieknél jobban igazodjon a reális igényekhez. A vezetékes földgázzal ellátott lakások száma 10— 11 ezerrel növekedjék. A tanácsok körültekintően, gondosan hajtsák végre a fiatal házasok és többgyermekes családok lakáshoz jutásának programját. Keressenek olyan újabb lehetőségeket, amelyek növelik a fiatal házasok és alacsony jövedelmű családok lakáshoz jutási esélyeit, illetve amelyek meggyorsítják az önálló lakáshoz jutást. Kapjon nagyobb figyelmet a meglévő lakásállomány felújítása és karbantartása. Fejlesztendő a lakásgazdálkodás eredményessége, növelni kell a lakásmobili- tast, a szervezett lakáscserék arányát. A helyi tanácsok biztosítsák a megfelelő építési telkeket, fordítsanak gondot az építők szociálpolitikai elveink szerinti anyagi támogatására, a közművesítés javítására. A lakossági infrastruktúra továbbfejlesztésének legnagyobb lehetősége a szélesebb körű társadalmi összefogás. Különösen az ifjúság, az időskorúak és a hátrányos helyzetben lévő rétegek igényeit kiszolgáló intézményeket, illetve ellátási formákat kell fejleszteni. Folytatjuk a közoktatás tárgyi feltételeinek javítását. A VII. ötéves terv során legalább 400—500 óvodai hely, 100—120 tanterem és 400—500 diákotthoni hely épüljön. Tervszerűen fel kell készülni arra, hogy 1988—90-re a legnagyobb létszámú korosztályok már középfokú intézményekbe kerülnek. Az állami szerveknek a középfokú oktatás feltételeinek gyorsítottabb fejlesztését az 1985—1990 közötti időszakra konkrétan össze kell hangolniuk a várható egyetemi, főiskolai továbbtanulás, illetve a szakképzett munkaerő iránti területi szükségletékkel. A demográfiai hullám fogadásában a lehetséges átszervezésekre idejében fel keli készülni. Szükség van a fakultatív oktatás feltételeinek biztosítására. Gondoskodni kell arról, hogy a Jászberényi Tanítóképző Főiskola épülő kollégiuma határidőre elkészüljön. Indokolt a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozata működési feltételeinek további javítása, egy új kollégium építése. A közművelődés anyagi, tárgyi feltételeinek fejlesztése, a támogatás mértéke elsősorban a tevékenység színvonalával álljon arányban. Meg kell vizsgálni, hogy az utóbbi évtizedben a kulturális fejlesztésekben viszonylag elmaradott területeken és településeken a kialakult hátrányokat hogyan lehet a jövőben céltudatosan ■mérsékelni. A felszabaduló középületeket — ameny- nyiben azokra nincs szüksége a közoktatásnak, az egészségügynek — kulturális célokra kell hasznosítani. Erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a VII. ötéves tervben megkezdődhessen a megyei könyvtár építése, s ezzel együtt megszüntessük a megyei múzeum elhelyezési gondjait. A megyeszékhelyen keresni kell a módját egy ipar- és munkásmozgalom-történeti múzeum továbbá a városi képtár létrehozásának. Az anyagi lehetőségek szerint gondoskodni kell a művészeti intézmények infrastruktúrájának javításáról, a szükséges felújításokról, rekonstrukciókról. Feladat a műemlékvédelem hatékonyabbá tétele. Az egészségügyben fő feladat a gyógyító-megelőző munka színvonalának további emelése. Kapjon nagyobb hangsúlyt és társadalmi támogatást az egészséges életmódra nevelés, a betegség megelőzése, korai felderítése. Erősíteni kell az egészségügy társada’mi nyitottságát és ellenőrzését, A következő időszakban az alapellátás fejlesztése, a szakrendelések zsúfoltságának erőteljes csökkentése az elsődleges feladat. A kórházak szerepkörük szerinti, területileg arányos rekonstrukciója a reális ellátási szükségletek és pénzügyi lehetőségek alapján folytatandó. Folyamatosan javuljon az infrastruktúra, a műszerellátottság. Az időskorú népesség lélekszámúnak emelkedése a róluk való fokozott gondoskodást indokolja, hogy az előző idő»zabhoz képest a szociális terület gyorsabb ütemben fejlődjön. Célunk, hegy az egészségügyi hálózat különböző ellátási szintjei és intézményei szervezetten, összehangoltan, rendeltetésszerűen és gazdaságosan működjenek. Megfelelő időben át kell tekinteni az egészségügyi integrációs rendszerek működésének tapasztalatait, hatékonyságát. Szükség esetén intézkedéseket kell tenni az eredményesség növelésére, a tevékenységi körök optimalizálására. Kiemelten kell kezelni az egészséges ivóvízbázis növelését, a nem megfelelően ellátott települések vízigényének kielégítését, öt év alatt az ivó- vízhálózatot 100—120 kilométerrel, a napi ivóvíztermelést 35—40 ezer köbméterrel szükséges növelni. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell szentelni a vezetékes vízellátás és a csatornázottság közötti aránytalanság felszámolására. A szennyvíztisztító kapacitások bővítése és a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányának növelése alapvetően szükséges. Ez a felszín alatti vizek védelmét is fokozottan szolgálja. A környezetvédelem társadalmi súlyát növelni kell. Fokozottabb erőfeszítésekre van szükség a környezeti kultúra fejlesztésében. Gazdasági programjaink megvalósításában erőteljesebben érvényesüljenek a környezetvédelmi követelmények. III. Ideológia, művelődés, életmód Szocialista építőmunkánk nehezebbé vált körülményei, jövőbeni — fokozott erőfeszítéseket igénylő — feladataink érzékenyebb, rugalmasabb és tevékenyebb ideológiai munkát követelnek. Tevékenységünk középpontjában a marxizmus—leninizimus tanításainak terjesztése, helyes értelmezése és védelme, valamint társadalmunk szocialista vonásainak erősítése; a párt iránti bizalom, a a kiegyensúlyozott közhangulat megőrzései, a jó kollektív szellem és cselekvő magatartás fenntartása álljon. Az ideológiai munka kapcsolódjék szorosan a politikai gyakorlathoz. Világítsa meg a politikai döntések, folyamatok okait, értelmét, elméleti összefüggéseit. Mutasson utat a cselekvéshez, mozgósítson, erősítse az azonosulást a szocializmus múltjával, jelenével és jövőjével. Eredményesebben segítse az egyéni képességek közösségi hasznosítását előmozdító szemlélet kialakítását, erősítését. Jobban készítse fel a kommunistákat a környezetükben felmerülő vitatott kérdések cinálló megválaszolására, a pártos, felelősségteljes véleménynyilvánításra, — erősítve ezzel a párt eszmei egységét, tekintélyét. Válaszoljon gyorsabban - és kielégítőbben az új kérdésekre, érzékenyen kísérje figyelemmel a közvélemény alakulását és aktívan reagáljon annak változásaira. Erőteljesebben érvényesítse a rétegszempontokat, legyen különös gondja az ifjúságra. Segítse elő a társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb összefüggéseinek megértetését, az ellentmondások helyes kezelését, a reálisabb, árnyaltabb szocializmuskép és perspektívatudat kialakítását. Fordítson nagy figyelmet a gazdasági körülmények változásaiból adódó eszmei és erkölcsi kérdésékre. Segítse a felelősségteljes gazdálkodás, a rounkaerkölcs és a szocialista tulajdonosi tudat fejlesztését. Bírálja bátrabban az ellenszenves erkölcsi jelenségeket, a visszásságokat, és propagálja, terjessze jobban a vonzó példákat, az építő jellegű magatartási formákat. Nagyobb meggyőző erővel szóljon a szocialista társadalom sajátos, időtálló értékeiről, vívmányairól, jövőjéről, eddig megtett négy évtizedes utunk tanulságairól. Mélyítse el az emberek kötődését a szocializmushoz, a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi tagjához, Erősítsük ezzel a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus érzését. Külföldi testvérkapcsolatainkban, az MSZBT- tagcsoportok tevékenységében rejlő tudat- formáló lehetőségeket az eddiginél jobban hasznosítsuk. Arra kell törekedni, hogy a lakosság valósághű képet kapjon a mai kapitalizmusról. Ideológiai munkánkban szellemi életünk nyitottsága folytán számolni kell az eszméinktől idegen nézetek behatolásával. valamint a konzervativizmus esetenkénti felélénkülésével, a nacionalizmus időnkénti újraéledésével. Az egyházak megélénkült tevékenysége is nagyobb figyelmet és körültekintőbb világnézeti nevelőmunkát igényel. Az ideológiai harc hatásos eszköze és módszere elsősorban a tudományosság, a megelőző fellépés, a bátor eszmei kiállás, vita. Különösen fontos, hogy határozottabban szembeszálljunk a nacionalista törekvésekkel. Gondoskodjunk arról, hogy a megye marxista gondolkodású értelmisége súlyának, felkészültségének megfelelően vegyen részt az ideológiai nevelőmunkában. A pártoktatásiban érvényesüljön a politikai szükségletek elve — mind a beiskolázásban, mind az oktatási formák megválasztásában és tartalmában. Kapjon nagyobb teret az egyéni érdeklődés és több figyelmet a rétegigények kielégítése. Törekedjünk arra, hogy a hallgatók korszerű, a gyakorlatban is jól hasznosítható politikai ismeretekhez jussanak. Erősítsük a dialektikus gondolkodásúikat. Fejlesz- szük történelmi és ’’özgazdasági szemléletüket, társadalompolitikai, külpolitikai tájékozottságukat. Ügyelni kell arra, hogy a propaganda igazítson el a napi kül- és belpolitikai történésekben, de ne váljék túlzottan gyakorlatiassá. Javítani szükséges a propagandisták kiválasztását és felkészítését. Az oktatási igazgatóság hatékonyabban töltse be az ideológiai munka megyei műhelyének szerepét. Az agitáció következetesebben hirdesse politikai céljainkat, ismertesse meg a politikai döntéseket, magyarázza a folyamatokat és az okokat, adjon választ az emberek kérdéseire és mozgósítson a feladatok végrehajtására. A közgondolkodás sajátosságait a korábbinál jobban vegye figyelembe, gyorsabban, rugalmasabban válaszoljon az új jelenségekre. Fokozottabban támaszkodjék a marxizmus—lenimiz- mus elméletére, a kutatás, a társadalomtudományok kiérlelt eredményeire. Ne csak a mai helyzet jelenségeire adjon magyarázatot, hanem a távlatokról is szóljon. Az agitáció módszerei közül jobban előtérbe kell állítani a kiscsoportos formákat, a személyes jelleget. Kötődjék szorosabban a helyi aktuális kérdésekhez, feladatokhoz. Korszerűbb és hatékonyabb módszerekre van szükség a szemléltető agitációban. Előrelátóbban kell figyelembe venni a politikai döntések várható ideológiai, hangulati hatásait. A politikai ismeretközlés, tájékoztatás rugalmasabban alkalmazkodjék a társadalmi, gazdasági körülmények változásaihoz. Mélyebb és célzatosabb közvélemény-elemzésre is szükség van. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az információs csatornákon szerzett tapasztalatok jobban beépüljenek a politikai munka egészébe. A tájékoztatásban javítani szükséges a változások iránti érzékenységet, a reagáló képességet, az okfeltárás színvonalát. A propagandával, agitációval összehangoltan gyorsabban kapcsolódjék be a napi kérdések megválaszolásába, az érzékelt ellentmondások feloldásába. A Szolnok megyei Néplap, a szolnoki rádióstúdió, az üzemi lapok népszerűsítsék eredményeinket. Állítsák példaképül a jól dolgozókat, a vonzó, építő magatartást és gondolkodásmódot. Bírálják bátran a jó végrehajtást nehezítő szemléletet és gyakorlatot, az elveinkkel összeegyeztethetetlen nézeteket. Erősítsék kapcsolataikat olvasóikkal, hallgatóikkal. Folytatjuk a közoktatás komplex programjának megyei végrehajtását. A következő években a teljesítményképes tudás színvonalának emelése kiemelt feladat. Ennek érdekében törekedni kell az intézményrendszerben, a nevelőtestületekben meglévő tartalékok feltárására, az iskolai munka tartalmi és módszertani megújítására, minőségének emelésére. Ezért fokozottabban kell támogatni a bátran kísérletező, önfejlesztő intézményeket. Sokoldalúbban kell segíteni az esélykülönbségek csökkentését, az egyéni adottságok; képességek kibontakoztatását. Az iskola törekedjen a tanulók önálló ismeretszerző készségeinek és képességeinek kifejlesztésére, megbízható tárgyi tudás alapján. A nevelőmunkában, a diákok világnézeti, politikai meggyőződésének' kialakításában, megalapozásában az iskolának reagálni kell társadalmi életünk mozgásaira, ellentmondásaira, korunk bonyolult világára. A szülői házzal együttműködve szigorítani szükséges a tanulókkal szembeni követelményeket, erősíteni a munkafegyelmet. A középiskolákban a nagyobb létszámok fogadása nem járhat együtt a színvonal visszaesésével.- Emelni indokolt az érettségivel záródó képzés arányát. A szakmai képzésben növekedjék a munkáltatók anyagi és erkölcsi felelőssége. Indokolt nagyobb figyelmet fordítani a pedagógusok közérzetét és teljesítőképességét befolyásoló egyéb tényezőkre, társadalmi megbecsülésükre, az önállóbb és felelősségteljesebb pedagógiai műhelymunka feltételeinek megteremtésére. 4. Közművelődésünk nyújtson nagyobb segítséget társadalmi, gazdasági feladataink megoldásához. Szorosabban kötődjék a realitásokhoz, alkalmazkodjék jobban a megváltozott társadalmi és egyéni érdekekhez, szükségletekhez, igényekhez. A hagyományos humán kultúra terjesztése mellett összpontosítson a munka- kultúrára, az egészséges életvitelre, a környezetesztétikára. Helyezze előtérbe a rétegigényeket, a munkások és fiatalok művelődésének fejlesztését, a színvonalas, sokrétű szórakoztatást. Gondoskodni kell a kulturális intézmények dolgozóinak rendszeres tájékoztatásáról, növelve ezáltal politikai tudatosságukat és felelősségüket. Fejleszteni szükséges a közművelődés demokratizmusát, mozgalmi jellegét is. Gondoskodni kell arról, hogy jobban érvényesüljön a közművelődés iránti társadalmi felelősség, erősödjék a lakosság összefogása az értékek gyarapításában, az életmód tartalmasabbá tételében. Gyarapítsuk megyénk művészeti értékeit, erősítsük hatását és törekedjünk a társadalmi igények minél teljesebb kielégítésére. A kialakult hagyományokra és értékekre alapozva tegyük jellegzetese hbé művészeti életünket; nyitottabbá a művészet valódi hazai és nemzet (Folytatás t* 2. oldalon.)
