Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
7 TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás a 6. oldalról) rendbe szedve elégítették ki a lakosság igényeit. A városfejlesztési tervek előkészítésében és megvalósításában egyaránt nagy segítséget kaptak a Hazafias Népfront városi bizottságától és a szakmaközi bizottságtól. A városfejlesztésben társadalmi munkával és anyagi íá- mogatással ^ __ jelentős mér31 fékben vette ki részét — I' '■ az üzemek, a gazdaságok mellett — a lakosság is. Ennek köszönhető — többek között —, hogy több mint 16 kilométer gázvezeték épült. Társadalmi munkában készültek el az útalapok is. Megemlítette, hogy az új általános iskola felépítése jó hatással volt a szülők közérzetére. A helyi szakmunkásképző tárgyi feltételei viszont elégtelenek, szükséges az intézmény bővítése. Szólt arról is, hogy a végrehajtó bizottságuk idejében számolt az új célcsoportos és az OTP-lakások számának csökkenésével, ezért az eredetileg tervezettnél jóval több telket osztott ki. Ennek eredményeként örvendetesen gyarapodott a családi házak száma. A VII. ötéves terv legfontosabb feladataként említette a csatornahálózat bővítését. Elmondta, ezért döntöttek úgy, hogy annak, aki tagja lesz a szennyvíztársulásnak, nem kell településfejlesztési hozzájárulást fizetni. Befejezésül arról szólt, t hogy csak az utóbbi négy évtizedben járt út folytatása szolgálja népünk boldogulását. DARÓCZI ANDRÁS a megyei rendőr-főkapitányság vezetője Szilárd a szocialista törvényesség A felszólaló, természetesnek tartva, hogy küldött-társai elsősorban saját munka- területük eredményeiről, gondjairól számoltak be a pártértekezleten, a megyei rendőr-főkapitányság munkájáról, s azon belül a megye közbiztonságáról beszélt. — A megye rendőr,; szervei a párthatározatok figyelemmel kísérésével, fontos pártdokumentumok alapján végezték munkájukat, amelynek során a megye lakosságának sokirányú társadalmi segítségével találkoztak. Tovább erősödtek kapcsolataink a terület illetékes szerveivel, ezért az elmúlt öt évben rendőri szerveink tevékenysége eredményesen fejlődött, hozzájárult a zavartalan építő munkához. Megyénkben szilárd a szocialista törvényesség, a közösségek és egyének vagyoni, személyi biztonsága. A főkapitányság vezetője elemezve a megye közibiztonságát, rámutatott: megyénk állampolgárai becsületesen élnek, dolgoznak, tiszteletben tartják törvényeinket. A beszámolási időszakban minimális arányban, mintegy 2,8 százalékkal nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. Viszont több a vagyon elleni bűncselekmény, közöttük különösen nagy arányban szerepelnek az agresszív jellegű bűntettek; 22,5 százalékkal több közlekedési bűncselekményt derítettünk fel, közöttük 25 százalékkal nőtt az ittas állapotban elkövetettek aránya. Daróczi elvtárs elmondta, hogy a bűnüldöző és igazságügyi szervek elemezték a bűnesetek okait is. Ezek között feltűnik az őrzés, az ellenőrzés hiánya, a közömbösség, a harácsolás, a munka nélküli jövedelemszerzés. — Szeretném itt is felvetni, hogy gazdasági egységeink rengeteg pénzt költenek különböző technikai eszközök és rendszerek vásárlására, ugyanakkor viszont azok megfelelő, biztonságos őrzésére nem szívesen adják forintjaikat. x A közlekedés biztonságáról szólva, a Tisza-híd és a 4-es fő közlekedési út szolnoki szakaszának állapotát, helyzetét kritizálta a felszólaló. — Kritikus helyzetben, a közúti Tisza-híd állapota és túlterheltsége miatt akár Szajoltól Abonyig állhatnak a 4-es úton a járművek. Elmondta azt is, hogy a megyében 125 ezer, gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkező ember él, számuk öt év alatt húszezerrel növekedett. Ugyanezen idő alatt, különböző vétségek és bűn- cselekmények miatt 4390 vezetői engedélyt vontak be. Felszólalása végén köszönetét mondott annak a kétezer- hatszáz önzetlen társadalmi munkásnak, akik a megyében önkéntes rendőrként .segítik a rendőrök munkáját, őrködnek lakóhelyük, munkahelyük biztonságán. VARGA SÁNDORNÉ a szolnoki városi pártbizottság első titkára Új vonások a pártmunkában Varga Sán- dorné, a szolnoki városi pártbizottság első titkára a pártnak a gazdaságban betöltött szerepéről, feladatairól beszélt. Hang- úlyozta, hogy a politikai nunka gazdasági életünk redményességében, az élet- őrülmények javításában ki- ■melkedő jelentőséget kap, izolnokon és vonzáskörzeté- >en pedig az ad e tevékenyégnek különös fontosságot, rogy a térség a megye terü- etének egyötödét adja, a me- ye népességének egyharma- la él itt, és ide összpontosult . szűkebb hazánk iparában oglalkoztatottak 36 százalé- a. Gazdasági szerkezete aegfelel a térség adottságaink, kedvező lehetőséget yújt a dinamikus íejlődés- tez. — A gazdaságban végzett ártmunka összetett feladat, gyrészt el kell fogadtatnunk érvényesítenünk a pártgaz- aságpolitikáját, másrészt ondoskodni kell az adottsá- ok legelőnyösebb hasznosí- ásáról. A közgazdasági feltörtek változása a pártmunkást is módosulást követek« Ez utóbbi nem szakítható el többi elemétől: a kádermunkától, az agitációtól, a szervezeti élettől. A városi pártbizottság például igyekezett ideijében felkészíteni a párttitkárokat, a tisztségviselőket az állami intézkedések hatásaira, a pártszervek ezekkel összefüggő tennivalóira. Varga Sándorné megemlítette az újszerű pártmunka példájaként azt is, hogy a testületek tagjai, az aktívák, az apparátus munkatársai lakókörzeti fórumokon, koordinációs tanácskozásokon, pártós népfront-rendezvényeken folytatnak párbeszédet a város, a községek lakóival, az üzemek dolgozóival, az egyes társadalmi rétegek képviselőivel. Ez a személyes kapcsolat eredményes a településfejlesztés elveinek kidolgozásakor, egyes sajátos ágazati vagy üzemi gondok, tennivalók feltárásakor. Hasznos a szakmai bizottságok vagy a tudományos szervezetek felkérése, így a speciális ismeretek biztosítása, a résztvevők körének szé- . lesítése a döntéselőkészítő munkában. Példa erre a megyeszékhely Széchenyi városrészén a fűtés geotermikus energiával' történő ellátásának vizsgálata. Mindez a vezetés számára többletfeladatot is jelent. Figyelmet kell fordítani arra is — mondotta Varga Sándorné —, hogy a döntéselőkészítés ne vegye át a döntés funkcióját. DR. BÉNYEI MAGDOLNA a megyei tanács Hetényi Géza Kórházosztályvezető főorvosa Erre igen nagy a hajlam. Példa erre az alternatíva nélküli előterjesztések nagy száma. Az előkészítésnek a lehetőségeket, a következményeket, a különböző érdekeket kell bemutatnia. Rendelőintézetének Enyhítésre váró gondok a gyógyításban A beszámoló valósághűen tükrözi a megye egészségügyének helyzetét, elismeri az egészségügyi dolgozók felelősségteljes munkáját, s a gondokat is összefüggésében tekinti át — kezdte felszólalását dr. Bényei Magdolna, majd a továbbiakban arról beszélt, hogy a fejlesztések ellenére is miért zsúfoltak a kórházak. — A kórház zak zsúfoltságának egyik oka, hogy növekszik az ápolást igénylő idős emberek száma. A családok a teljes foglalkoztatás közepette és a szűkös lakásviszonyok miatt nem tudnak maradéktalan ápolást biztosítani idős családtagjaiknak. Sajnos, a betegápoló hálózat sem alakult még ki teljességében. Kényszermegoldás tehát, hogy kórházi ápolást kapnak azok is, akik csupán szociális gondozásra szorulnának. Viszont meggyőződésem, hogy kötelességünk törődni a rászorulókkal és szá- (mukra megfelelő ápolást, gondozást kell biztosítani. A feszültség feloldása már nemigen tűr halasztást. s úgy vélem, hogy a megoldás nem csupán egészségügyi feladat. A másik ok, amely a kórházak zsúfoltságához hozzájárul, az alapellátásban mutatkozó hiányosságok sora. A járóbeteget fogadó rendelőintézetek gyógyászati felszerelése sajnos hiányos, nincsenek meg a modern gyógyászati eszközök. A kórházi ágyon fekvő betegek nagy része a szakrendelésen is kivizsgálható és gyógyítható lenne, ha az adottságok megfelelőbbek lennének. A körzeti orvosok még ma is azokkal az eszközökkel dolgoznak. mint 25 évvel ezelőtt, és viszonylag egyszerű vizsgálatokért, kezelésekért, is kénytelenek a beteget tovább küldeni. Pedig a beteg érdeke is azt kívánná, hogy ne szakadjon el megszokott környezetétől, és otthon legyen gyógyítható — mondotta dr. Bényei Magdolna, majd a továbbiakban a hálapénz kérdéséről beszélt. — A közelmúltban sajtó-, rádió- és televízióvita zajlott az egészségügyről, amelynek egyik fő témája a hálapénz volt. A hálapénz az egészségügyi dolgozók neuralgikus pontja és az egész lakosságot érintő kérdés. Tenni kellene azért, hogy az .egészségügyi dolgozók tisztességes érdekeltségi rendszeren belül kapják megérdemelt pénzüket, es megszabadulhassanak a megalázó hálapénztől — hangsúlyozta a főorvosnő. VARGA ISTVÁN a cserkeszőlői Magyar-Román Barátság Tsz elnöke Tartalékok a gazdasági együttműködésben A Tiszazugban gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek tevékenységét értékelve, arról adott tájékoztatást hozzászólása első részében a cserkeszőlői tsz elnöke, hogy a térségben a kedvezőtlen időjárás ellenére, a nehezebb közgazdasági feltételek között is sikerült időarányosan teljesíteni az ötéves terv előirányzatait. — Jó eredményeket értek el az üzemek a gabona- és a húsprogram teljesítésében. Az előbbi esetében a kalászosok területe megfelelően nőtt, és tavaly, rekordidő alatt rekordterméseket takarítottak be. Sajnos, az aszályos időjárás miatt kukoricából viszont a Tiszazugban is a tervezettnél jóval kevesebb termett, ezért a termelőszövetkezetek, hosszú idő óta, vásárolt alapanyaggal tudják biztosítani jószágállományuk 'abrakszükségletét A nagyüzemek nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is fontosnak tartották, hogy ha távolról történő szállítással is, de gondoskodjanak a kisegítő és háztáji gazdaságok takarmányellátásáról. Ezzel is elősegítették, hogy a kisüzemek — amint arról a beszámolóban is hallhattak a jelenlevők — a megye mezőgazda- sági termelésének csaknem egynegyedét produkálhatták. Beszélt Varga István arról is, hogy fokozódott az utóbbi időben a közérdeklődés a mezőgazdasági üzemek munkája iránt. — A Tiszazug kommunistáinak pártértekezletén egy ipari nagyüzem vezetőjétől hallottunk elismerő értékelést a termelőszövetkezetek tevékenységéről. Az agrárágazatot képviselő küldötttársaimmal a munkás-paraszt szövetség egyfajta megnyilvánulásának is éreztük ezt. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a gazdálkodásban még meglevő olyan hiányosságokról, mint az esetenként rtiagas betakarítási veszteségek és a munka- szervezésben, az eszközkihasználásban, a takarékosságban kiaknázatlan tartalékokról sem. Annak ellenére, — mondotta befejezésül Varga István — hogy a mezőgazdasági és az ipari üzemek kooperációjában már sikerült előbbre lépnünk, van még bőven tennivalónk a biztonságosabb jövedelem- szerzést elősegítő melléktevékenység fejlesztésében, az egyes termelési ágak például a szőlészet, borászat teljes termelési, feldolgozási és értékesítési vertikumának kialakításában. NOVOTNY JÁNOSNÉ a Jászsági Építőipari Szövetkezet elnöke Növelték az exportot A Jászsági Építőipari Szövetkezet elnöike a jászsági ipari szövetkezetek eredményeit, elérésük körülményeit elemezte. — Az országnak ebben a térségében nyolc, sokféle iparágat átfogó ipari szövetkezet dolgozik. Van közöttük műszergyártó, ruhát, cipőt és háziipari terméket készítő, bútort előállító és építőipari szövetkezet. Két- ezer-hatszáz embert foglalkoztatnak, üzemeikből hazánknak külföldön is hírnevet szerző áruk is kikerülnek. A legnagyobb közülük a jászberényi Műszeripari Szövetkezet. Negyedmilliárdos termelésének felét a határokon túl értékesíti tőkés piacon — a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet után — a mi szövetkezeteink közül innen kerül ki a legtöbb termék. Nem véletlenül, hiszen a Micoopban igen intenzív teirimékfejlesztő és kutató munkát folytatnak. Kéit szövetkezetünk kivételével mindenki exportál, öten a nem szocialista országokban is helytállnak. A felszólaló végezetül részletesebben elemezte a Jászsági Építőipari Szövetkezet helyzetét: — A beruházások mérséklődésének következményeit mi is érzékeljük. Enyhültek az építőipari kapacitások kereslete és kínálata közötti feszültségek. A Jászság területén ma már inkább a kapacitáskínálat jellemző. — Szövetkezetünk az utóbbi években nyereségesen gazdálkodott. Határidőre, jó minőségben teljesítettük vállalásainkat, sikerült költséLANTOS JÓZSEF geinkkel takarékosan gazdálkodni, így dolgozóink keresete növekedhetett, javíthattuk szociális ellátásukat. Tavaly is több, a térség életében fontos feladat megoldásán fáradoztunk. A jászberényi Skála áruház bővítését és a jászsági termelőszövetkezetek összefogásával létesült zöldség—gyümölcs— élelmiszer áruház felépítését időben végeztük el. A szövetkezet fennálása, óta először ért el 100 millió forint feletti árbevételit, és — ezt különösen fontosnak tartom — faipari termékeivel ki tudott kerülni a tőkés piacra. Sajnos, nem mindemben tudtunk megfélelini a gazdaságpolitikai igényeknek: a családi- és társasházak építésébe ma még nem kapcsolódtunk be a kívánt mértékben. a KISZ kunszentmártoni bizottságának titkára A fiatalok helytállása a jövő biztosítéka Lantos József a fia talok gazdasági termelőmunkájáról beszélt. Mint elmondotta, a párt- értekezleten sokszor elhangzott, hogy előrehaladásunk egyik legfon'tosabb feltétele a gazdaság fejlesztése. A fiatalok, akik a foglalkoztatottaik 40 százalékát teszik ki, nyilvánvalóan jelentős szerepet töltenek be a termelésiben. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy gazdaság- politikai céljainkat értsék, támogassák, megvalósításukért dolgozzanak. — KISZ-szervezeteinket is arra ösztönözzük, hogy agii- tációs tevékenységükben kapjon nagyobb súlyt a mozgósítás a gazdaságpolitikai célok elérésének érdekében. Sokszor kérdezik: mi a megoldás biztosítéka? Nem más, mint az ember akarata, hite, kitartása, személyes példamutatása a munkában. Nem kétséges, hogy a fiatalok hite, kitartása, példás munkája nélkül a jövőt nehezen lehetne megalapozni. A fiataloknak persze tudniuk kell azt is, hogy egyetlen nemzedéknek sincs joga azt hinni, az előttük járók már minden feladatot megoldottak. — Az elmúlt öt éviben az ifjú generáció tenniaikarásá- nak számos szép példáját láttuk megyénkben. Említhetném a papírgyári rekonstrukciót, amely KlSZ-védnökség- gel épült, de sorolhatnék még sok mást, így például a Tiszazugból a fiatalok ösz- szefogását a bükkszéki Ifjúság; . és úttörőtábor létesítésében. A társadalmi munkában is jeleskedtek. Közterek, parkok, tiszta, kulturált környezet dicséri önzetlenségüket. Erre a nyárra is megvan a programunk. Hozzákezdünk a kunszentmártoni szabadstrand és környékének rendezéséhez, valamint építőtábort szervezünk a megyeszékhely csinosítására. A felszólaló végül az új' vállalatvezetési formák, a gazdaságirányítás reformjának folytatása ismeretében a KISZ-szervezetek teendőiről beszélt. Hangsúlyozta: nagyon fontos a KlSZ-veze- tők felkészültsége, hiszen a gazdaságirányítás reformja nemcsak lehetőséget, de felelősséget is jelent az ifjú kommunisták szövetségének. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A felszólalások sorában kapott helyet a mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Elnöke, Búzás Sándor elmondta, hogy a 11 városi és városi jogú pártértekezleten ösz- szesen háromszáznyolcvan küldöttet választottak meg. A tanácskozáson 376-an vesznek részt, a küldöttek szociális összetétele összhangban van a megye párttagságának ösz- sze tételé vei, megfelelően képviselik valamennyi város község kommunistáit, az egyes ágazatokat. A pártértekezleten a fizikai dolgozók, a közvetlen termelésirányítók részaránya 46,7 százalék, a küldöttek fele szellemi foglalkozású. A pártértekezlet TABÁK LAJOS résztvevői között tizenhét nyugdíjast A tanácskozáson részt vevő nők aránya kismértékben meghaladja a párttagságon belüli arányukat, 32,4 százalék. A pártértekezlet legidősebb küldötte a 81 éves Tabák Lajos, a legfiatalabb Göncző Márja jász- kiséri küldött. A megyei pártértekezlet résztvevői között 78-an 30 éven aluliak, egynegyedük 30 és 39 év közötti és mindössze 3,8 százalékuk idősebb 60 évesnél. Valamivel több mint 11 százalékuk 1946 — 1956 óta tagja a pártnak, 67,6 százalékuk pedig 195(7 — 1979 között lett párttag. nyugdíjas Az elődök harca példát és tapasztalatokat ad A megyei pártértekezlet legidősebb küldötte, a 81 éves Tabák Lajos, nemzedéke nevében kért szót. — Azon szerencsés kommunisták közé tartozom —■ mondta, — akik életének nagyobb részét a mozgalmi munka tette teljessé, jómagam 66 éve veszek részt benne. A hosszú évek során szerzett tapasztalatok birtokában mi nemcsak a két kongresszus közötti időszakban, még csak nem is a fel- szabadulás óta eltelt négy évtizedben elért eredmények tükrében érték^hetjük a végbement fejlődést. A szocializmus alapjainak lerakására tett kísérlet idejére, 1919 dicsőséges 133 napjára is visszatekinthetünk az összehasonlítást még változatosabbá tevő tapasztalatokért. Nem felejtettük el a felszabadulás előtti sok nélkülözést, az akkori lakáshelyzeteit, a munkanélküliséget, a nyugdíj híjával létbizonytalansággal fenyegető öregségtől való félelmet. Nem véletlen hát, hogy akik túlélték 1919 terrorját, megérték a felszabadulást, elsőként mutattak példát az ország újjáépítésében. Azokra az évekre így emlékezett vissza a nyugdíjas küldött: — Járatlan úton haladva, (Folytatás a 8. oldalon)
