Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
4 Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) most kezdődött. Az idei céltudatos munkán is múlik, hogyan teljesülnek gazdasági terveink. Ebből a szempontból igen lényeges, hogy gazdaságunk szocialista alapokon nyugszik. A termelőeszközöknek csaknem egésze szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdonban van. Az ország is, a termelőegységek is ötéves terv szerint dolgoznak, tehát szocialista tervgazdálkodás folyik, a közvetett irányítás eszközeivel és a piaci törvények figyelembevételével. Ez gazdálkodásunk fő jellemzője. Ügy tűnik, ez a helyes út és ezen kell a jövőben is járnunk. A mi irányítási rendszerünk, amely 16 éve eredményesen működik, egyike a szocialista országokban kidolgozott és életbe léptetett irányítási rendszereknek. Számunkra ez szocialista terveink valóra váltásának egyik eszköze. Az üzemek, a vállalatok önállóságának növelésével rugalmasabbá kívánjuk tenni a tervgazdálkodást, érvényesíteni a kollektív és az egyéni érdekeltséget, ösztönözni a jobb munkát. Mert tapasztalataink azt mutatják, hogy — eszméink, A gazdasági munka számunkra, a kommunisták, a szocializmus hívei számára változatlanul alapvető tevékenység, hiszen ezzel teremthetjük meg fejlődésünk anyagi alapjait. A társadalmi rendszerek harcában az jelenti a stratégiai győzelmet, ha gazdasági téren is meg tudjuk mutatni, hogy a szocialista társadalom tnaga- sabbrendű, jobban hasznosítja a rendelkezésre álló esz- köziöker. mint a kapitalizmus. Mi ezen az úton járunk és bízunk abban, hogy a szocializmus hazánkban és világméretekben is a gazdasági építés területén is stratégiai győzelmet arat. A XII. kongresszuson az életszínvonalra vonatkozó határozat végrehajtásáról — felelősen — a következőket mondhatjuk: a reáljövedelem 6 százalékkal növekedett, a lakosság fogyasztása ugyancsak 6 százalékkal bővült 1984 végéig. Az életkörülmények — lakás, közlekedés, egészségügy, kultúra — javultak az elmúlt években. Az iparban és az építőiparban bevezettük a 40 órás munkahetet. A reálbér sajnos csökkent s a nyugdíjak a juttatások reálértékét sem sikerült teljes mértékben megőriznünk. Tehát a XII. kongresszus határozatát az elért életszínvonal megőrzéséről nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, bizonyos társadalmi rétegek életszínvonala nem javult, sőt esetenként romlott is. A becsület mégkívánja, hogy ezt megmondjam. Az 1985-ös terv a nemzeti jövedelemnek a korábbi éveknél lendületesebb, évi 2,5—2,8 százalékos növelését tűzi ki célul, s azt, hogy megálljon a reálbér csökkenése. A terv az életszínvonal bizonyos mértékű fejlesztését is előírja. Történelmi tapasztalatunk azonban, hogy a szocializmus harmonikus fejlődését az biztosíthatja, ha az életszínvonal és az életkörülmények fejlesztése során csupán azt használjuk fel, és osztjuk el, aminek a fedezetét megteremtettük. Az építőmunka ösztönzése megkívánja, hogy a dolgozók keresete a végzett munka arányában növekedjék, a juttatásokat pedig a rászorulók kapják. A kongresszusi felkészülés vitájában ez nagy hangsúlyt kapott, mint ahogyan sokan — nemcsak az idősebbek — hangoztatták azt is, hogy foglalkozni kell a nyugdíjasok és a fiatalság helyzetével. Ma a tíz és fél milliós lakosságú országban ötmillió dolgozó mellett 2 millió 300 ezer körül van a nyugdíjasok és a járadékosok száma. Ha valamennyiük helyzetét egyformán akarnánk javítani, azt hiszem, nem lennénk igazságosak, és nem segítenénk megfelelően ott, ahol Valóban szükség van erre. elveink szem előtt tartása mellett — szükség van a dolgozók érdekeltségére is a szocialista társadalom lendületes építésében. A közelmúltban a Központi Bizottság, a párt végrehajtó szervei elemezték a gazdaságirányítási rendszer működésének tapasztalatait, s úgy határoztak: legfontosabb elemeit megtartva bizonyos igazításokkal továbbfejlesztjük, hogy még jobban segítse a szocialista építést. Népgazdaságunk nem lebecsülendő eredményeket ért el az ötéves terv első négy esztendejében. A számok talán szerénynek tűnnek. de olyan viszonyok között, amelyek közt azokat országunk elérte, még értékesebbek. Ugyanakkor számos gondunk, nehézségünk is van, amelyekről mindig nyíltan szólunk. Honnan adódnak problémáink? Elsőként abból, hogy a szocializmus építésének, a népgazdaság fejlődésének új szakaszába érkeztünk. Az extenzív szakaszból az intenzív szakaszba léptünk előre. Döntő lépés, ez, mert az extenzív szakaszban még rendelkeztünk szabad forrásokkal, és nem számított, hogy mi mibe kerül, milyen a minősége, csak legyen. Ez a korszak egyszer s mindenkorra befejeződött. Teljesen más helyzetben van ugyanis az, akinek a családjában három-négy kereső dolgozik vagy nemrégiben ment nyugdíjba, mint az, aki egyedül él, idős, beteg, már nem tud kiegészítő keresethez jutni. Ezért arra kell törekedni, hogy a valóban rászorulók helyzetén javítsunk. Ehhez az érintettek körülményeinek felmérésére, s megfelelő támogatási rendszer kidolgozására van szükség. Hasonló kérdés vetődik fel, ami key' az ifjúsággal foglalkozunk- A lakosság tó1 nagy részét nevezzük ifjúságnak, s ennek alapján a pártszervezetek úgy érezhetik: a fiatalokkal való foglalkozás gondját 35 éves korig szinte „odaadhatják” a KISZ-nek, törjék ott a fejüket. Ez nem helyes. Először is: az életkor nem értelmezhető mereven. Ha egy ipari tanuló végez, felnőtt emberré válik, és egészen más a helyzete, mint annak a 23 évesnek, aki még mindig tanul. A fiatalok anyagi viszonyai sem egyformák: A pályakezdők sincsenek azonos helyzetben, mert ismerünk jómódban élő családokat, ahol a pályakezdő fiatalok elindítása az életbe nem nagy probléma, másoknak viszont nincs ilyesfajta hátterük. Azok kapjanak érezhető támogatást, akik valóban rászorulnak. Az életszínvonalról és -a szociális kérdésekről szólva azt is szeretném elmondani, hogy ezek megítélésekor 40 év történelmi tapasztalata áll rendelkezésünkre. Az a tanulság, hogy az életszínvonallal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos gyakorlatunkban nem volt helyes a lépéseink sorrendje. Előbb volt béremelés, a járandóságok deklarálása, mint a fizetés- emelések, társadalmi juttatások anyagi fedezetének megteremtése. Majdnem egy évtizede küzdünk azért, hogy e területen megfelelő helyzetet teremtsünk. Persze érthető: az elnyomott, meggyötört nép, amikor felszabadult, mindent szeretett volna hamar és egyszerre megkapni. S ha még korábbra tekintünk vissza: 1918—19-ben az ipari munkásság világszerte harcolt az úgynevezett három 8- asért. Sokan ismerik a történelemből ezt a követelést: nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra alvás. Abban a korszakban — 1919 elején — Bokányi Dezsőt, a nagyszerű munkásvezetőt egy gyűlésen elragadta a szónoki hév és azt mondta: most már kiharcoljuk a jogainkat, meglesz a nyolc óra pihenés, a nyolc óra szórakozás, a nyolc óra alvás. Erre dübörgő taps aztán csönd, és egy hang hátulról megkérdezte: mikor dolgozunk? Bokányi jó szónok volt, rögtön kivágta magát, és azt mondta: dolgoztatok ti már eleget. Most már hatékonyan kell gazdálkodni, és minőségi terméket kell gyártani a belső fogyasztásra és a nemzetközi piacra egyaránt. E feladat megoldását nehezíti, hogy számunkra nem nagyon kedvező a külső gazdasági környezet. De ezen nem tudunk változtatni. A kongresszusi irányelvek vitájában — és természetesen más alkalmakkor is — szóba került a különböző munkaközösségek, magánkisiparosok, magánkiskereskedők tevékenysége. Ennek kapcsán én azt hangsúlyozom, hogy nekünk ma szocialista alapon a hatékony termelésnek kell lendületet adnunk, hogy megtanuljuk a termelőeszközök, az élőmunka, az anyag és az energia megfelelő felhasználását, és jó minőségű termékeket állítsunk elő. Tartsuk szem előtt azt is, hogy a teljes és hatékony foglalkoztatás számunkra egységes feladatot jelent. A teljes foglalkoztatás a szocialista rendszer nagy vívmánya, amit megőrzünk. De ugyanilyen fontos, hogy hatékonyan foglalkoztassuk a dolgozókat, tehát ott legyenek, ahol szükség van rájuk, ahol az ország, a társadalom, a nép, hasznára, a maguk javára a legtöbbet tehetnek. Márpedig így nem tudunk előrehaladni. És azt is becsülettel meg kell mondani, hogy a felszabadulást követő első években a burzsoá pártokkal vívott politikai küzdelemben mindenki ígért, versenyt licitáltunk. Mi kommunisták sem voltunk vétlenek ebben: deklaráltunk olyan jogokat, járandóságodat, amelyeket egyébként biztosítani sem tudtunk, hiszen valójában az ipari munkásság az első másfél évben az infláció közepette szinte napi egy kiló krumpliért dolgozott. Nem is tudtuk tehát teljesíteni a deklarált jogot; s ez a gyakorlat sajnos később is folytatódott. A mi történelmi tapasztalatunk az, hogy ezt így csinálni nem szabad. A biztos fejlődésnek az a garanciája, ha előbb megteremtjük az anyagi alapokat, azután osztunk és nem fordítva. Vívmányaink nem csekélyek: teljés foglalkoztatottság, szociális biztonság, tisztes életszínvonal van Magyarországon. Törekszünk arra, hogy az emberek egyenjogúságának biztosítása mellett a képzésben, a tanulásban, a pályaválasztásban is egyenlőbb esélyt teremtsünk. Céljaink világosak. Magasabb életszínvonalat akarunk elérni, jobb élet- körülményeket akarunk teremteni, de szilárd és biztos alapon. Ez a rn.i célunk, és meggyőződésem, hogy ha jól dolgozunk, akkor ezt a célt el is fogjuk érni. Kedves elvtársak! Változatlan elvünk: a szocializmus és a tudomány szövetségesek. Szocialista építésről nem is lehet szó a tudósok közreműködése és a tudományos munka eredményeinek gyakorlati hasznosítása nélkül. De azt is meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializmus biztosítja a tudomány művelői számára a megfelelő munkafeltételeket, ideértve a tudományos kutatás szabadságát is. A szocializmus épít a társadalomtudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok, az összes tudományág művelőire és hathatós segítségükre. Továbbra is feladatunknak tartjuk a kutatás szabadságának megőrzését, de igényeljük — és dolgozunk érte—, hogy a tudomány és a gyakorlat az eddiginél szorosabb kapcsolatban álljon egymással. A gyakorlat gazdagítsa a tudományos kutatást, az utóbbi pedig vegye figyelembe a gyakorlat követelményeit. A politikai munka pedig kiváltképpen igényli a marxista elmélet kutatóinak, a történettudomány művelőinek segítségét. Népünk történelmének tudományos feldolgozása is fontos feladat. Gyakran hallani igaz és hamis megállaMi a békés egymás mellett élés elvét valljuk és azt akarjuk, hogy fejlődjenek a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös kapcsolatai. Elvi alapon, a bennünket vezérlő elvek és politikai meggyőződésünk szerint is azt tartjuk, hogy a forradalom exportja lehetetlen és szükségtelen. De nem tűrhetjük és nem engedhetjük meg az ellen- forradalom exportját sem. A társadalmi rendszer formálása és fejlesztése minden nép joga, és ennek a jognak érvényesülnie kell. Mi azt kívánjuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok normális kapcsolataikat fejlesztve, békés versenyben vívják meg történelmi harcukat. Mindjárt hozzáteszem: én, mint meggyőződé- ses magyar kommunista, biztos vagyok benne, hogy ebben a harcban a szocializmus győzedelmeskedik. Üdvözöljük a Genfiben megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalásokat. Támogatjuk az európai béke és biztonság erősítését, fontosnak tartjuk a stockholmi tanácskozást. Ennek érdekében hazánk is aktív tevékenységet fejt ki. Jelen vagyunk a genfi leszerelési konferencián és a bécsi tárgyalásokon is. Az idén — éppen ebben a teremben — ül össze az Európai Kulturális Fórum. Ez a helsinki folyamat újabb állomása lesz. Arra törekszünk, hogy ez a tanácskozás is eredalista, antikommunista nézetek. Munkájukat színvonalasan. értelmesen végezzék, hogy a hatásuk is megfelelő legyen. A kommunistáknak a szocialista eszme és pártunk politikája mellett a szocialista erkölcsöt is képviselniük kell. Fontos feladatunk a munka becsületének, humánus eszméinknek a népszerűsítése. Határozottan lépjünk fel az erőszak bárminemű propagálása, a Nyugatról érkezett, megkésett és kopott divatok ellen. Száműzzük a trágárságot a nyilvános életből, az irodalomból, a kultúrából, a sajtóból, a televízióból. Ha valamely nemzetre érvényes, hogy „nyelvében él a nemzet”, akkor az ránk, magyarokra, mindenképpen az. Nyelvünknek is köszönhető, hogy 1100 év után is él, virágzik nemzetünk. Óvjuk nyelvünket, s tanítsuk a szép tiszta beszédre a fiatalokat is. Ezt segítse a család, az iskola, a hírközlés, az irodalom és a művészet. A tisztes, jó családi életből, az anya és a gyermek szerete- téből csináljunk kultuszt. Mi, a szocializmus eszméit, erkölcsi normáit, a munka becsületét felemelt fejjel hirdetjük, mert ezek a jelenkor igaz eszméi, s ez az eszme, ez az erkölcs képviseli a jövőt. Győzelmet arat iá mi társadalmunkban és szerte a világon. Kedves elvtársak! 'Cselekvési programunkról szólva először társadalmunk szocialista vonásainak erősítését, az ennek ellentmondó visszásságok leküzdését, a szocialista építőmunka töretlen folytatását, a fejlett fiz ooi a lista társadalom felépítését említem. Ez a mi programunk, s megvalósításához megvan az erőnk. Ez az erő: a szilárd alapokkal rendelkező szocialista rendszer, a fejlődő népgazdaság és nem utolsó sorban népünk példás helytállása évtizedeken át a nehézségekkel szembeni harcban. A VII, ötéves tervről, amely a jövő év január elsején indul, most még csak a tervező munka bizonyos stádiumában tudok szólni, és csak előzetes adatokat említhetek. A tervező munkában változatlanul a népgazdaság egyensúlyi követelményeit tartjuk szem előtt. Célunk egy olyan program kidolgozása, amely fokozatos élénkülést, növekvő termelést tesz lehetővé. Eddigi ismereteink szerint a következő ötéves tervben a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos, az ipari termelés 13—16 száményesen végezze munkáját. Mi a tárgyalásokat, a kapcsolatok megőrzését és fejlesztését, a megegyezést támogatjuk minden vitatott vagy megoldandó nemzetközi kérdésben. A jelenlegi világhelyzetben a Varsói Szerződés tagállamainak gondoskodniuk kell védelmükről, és ennek megfelelően mi is megfelelő szinten tartjuk védelmi erőinket. A Varsói Szerződés tagállamaként eleget teszünk kötelezettségeinknek. Népünk békéjét, szocialista vívmányainkat mindenkivel szemben megoltalmazzuk, s ezt jó tudni mindenkinek, nehogy bárki is kísértésbe essék. A Varsói Szerződés javasolta a NATO-nak a két szervezet egyidejű megszüntetését. Több mint két esztendeje kezdeményezte, hogy a két szövetségi rendszer országai kössenek megállapodást, amelyben lemondanak az erőszak alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről. Ezekre a nagy jelentőségű javaslatainkra, amelyek még változatlanul érvényben vannak válasz mind ez idáig nincs. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni. A Varsói Szerződés országaiból érkezett küldöttségek vezetői március 13-án Moszkvában tanácskoztak. Ez érdemi és. jó tanácskozás volt, amit a kommünikében is igyekeztünk kifejezésre jutzalékos. a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékos, a belső felhasználás 13—16 százalékos növelését lehet előirányozni. Ez a program magáiban foglalja azt is. hogv a népgazdaság külső egyensúlyát tartósan javítsuk, a műszaki haladást és műszaki fejlődést meggyorsítsuk, és az életszínvonalat érzékelhetően emeljük. Ehhez adottak az eszközeink, ha jobban hasznosítjuk belső tartalékainkat, mind a ■rendelkezésre álló termelő- eszközöket, mind a munkaerőt. Értékes erőforrásunk az együttműködési lehetőségek jobb kihasználása a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében. Ezen a téren is — a legutóbbi felső szintű tanácskozás határozatainak szellemében — előre akarunk lépni. Örömmel szólok arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló továbbfejlesztésének programja már elkészült, és az erről szóló megállapodást április első napjaiban alá fogjuk írni. Terveink valóra váltásának. ez is biztos támasza. Kedves elvtársak! Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységét elveink vezérlik. Külpolitikánk minden kérdésben népünk alapvető érdekeiből indul ki, s népünk teljes támogatását élvezi. Népünk békéi akar, annak megvédését és megszilárdítását tekintjük fő feladatunknak. A nemzetközi helyzet ma feszült, az Egyesült Államok és a NATO erőfölényre tör. Ez megengedhetetlen. A Varsói Szerződés országainak, i népeinek az az érdekük, hogy békében élhessenek, szocialista vívmányaikat megőrizhessék és fejleszthessék. A világ minden népének az az érdeke, hogy az imperializmus ne kerüljön erőfölénybe. A földön, a tengereken, a levegőben már ma is túlságosan sok atomfegyver van. Senkinek sem hiányzik, hogy a fegyverkezési versenyt most még a világűrre is kiterjesz- szék. Mi az ilyen elgondolásokat határozottan ellenezzük. Elvi álláspontunk, hogy az új világháború többé nem elkerülhetetlen. A vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Meg kell keresni a lehetséges megegyezés formáit, amelyek minden fél számára egyenlő biztonságot nyújtanak a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ezen az alapon lehetne továbblépni az atomfegyverek megsemmisítése és á teljes leszerelés felé. tatni. A további együttműködés, kapcsolataink bővítése mellett foglaltunk állást és egységesen helyeseltük a Varsói Szerződés meghosz- szabbítását. Itt is megerősíthetem: a Magyar Népköz- társaság a Varsói Szerződés meghosszabbítása mellett foglal állást. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni. A Magyar Népköztársaság szolidáris a társadalmi haladásért világszerte küzdő pártokkal és mozgalmakkal, a nemzeti szabadságukért küzdő népekkel. Készek vagyunk összefogni a béke minden hívével, ideértve azokat a polgári vezető politikusokat is, akik értik, hogy az emberiségnek nincs más útja, mint a kapcsolatok fenntartása, a tárgyalás ési a megállapodás a közös érdekű kérdésekben. Mj ennek megfelelően rendezett kapcsolatokra törekszünk minden országgal, közöttük az Amerikai Egyesült Államokkal és a NATO más vezető országaival is, ha tisztelik jogainkat és megfelelő partnernek tartanak bennünket a kapcsolatok alakításában. Mi arra törekszünk, hogy a szövetségeseinknek hű szövetségesei, barátainknak igaz barátai és partnereinknek korrekt partnerei legyünk. Ez eddig is így volt, és a jövőben is így lesz. így számolhat a Magyar Népköztársasággal mindenki. (Folytatás az 5. oldalon) Életszínvonal, szociális kérdések Összefogni a béke minden hívével pításokat fontos történelmi kérdésekről, az identitásról. Mi mindenekelőtt a magyar történelem tudományos, marxista—leninista értékelését várjuk. A felnőttek előtt is csak így tudunk tisztázni bizonyos kérdéseket, és a fiatalokat is csak ily módon gazdagíthatjuk a történelmi ismeretekkel. A kutatókat ne csak az ötvenes évek rejtelmei izgassák, hanem újkori történelmünk olyian fontos állomásai és témái is, mint az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság. S foglalkozzanak azzal is, hogyan harcoltak legjobbjaink a Hor- thy-rendszer ellen, mit tettek az illegalitásban dolgozó kommunisták, a szak- szervezeti aktivisták és más haladó gondolkodású emberek a fasizmus elleni harcban. A felszabadulás óta eltelt négy évtized is sok olyan izgalmas és érdekes kérdést vet fel, amelyet meg kell válaszolni a fiataloknak, de még az idősebbeknek is. Az ifjúság politikai nevelésével kapcsolatban nagy feladat vár a pártra, társadalmunk minden felelős tényezőjére. Ki kell venni a részünket a társadalmi rendszerek világméretekben folyó ideológiai harcából annál is inkább, mert az imperialisták kiterjedt anti- kommunistia, szocialistaelile- nes propagandát folytatnak, amellyel szemben nekünk határozottan föl kell lépnünk. A tudományos kutatóktól azt várjuk, hogy segítsenek a szocialista építés új kérdéseire adandó új válaszok megfogalmazásában, vagyis dolgozzanak a gyakorlati tapasztalatok elméleti általá- i non {fásán. Pártunk és népünk története elég bonyolult és viharos volt századunkban, sok tapasztalatot foglal magában. Én csatlakoznék itt ahhoz a véleményhez, amely emlékezetem szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában hangzott el: sok szocialista ország keresi a szocializmus építésének útját, és mi az összes szocialista ország tapasztalatát közös kincsestárunknak tekintjük, amelyet hasznosítanunk kell. Az ideológiai harcban részt kell venni az oktató intézményeknek, sőt propagandaszerveinknek is: a rádiónak. a Tv-nek, a filmnek, a színháznak, minden intézménynek. amely a közvéleményt formálja. Képviseljék. hirdessék, propagálják világnézetünket, vigyázzanak arra. hogy ne terjedjenek a burzsoá reakciós, antiszocd-
