Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
JÖVŐT FORMÁLÓ FELELŐSSÉGGEL agy jelentőségű, mindnyájunk életét befolyásoló esemény előtt állunk. Hétfőn kezdi meg tanácskozását pártunk XIII. kongresszusa. Nemcsak a 870 ezer párttag, hanem az egész nép érdeklődéssel várja: hogyan értékeli a kongresszus az elmúlt öt év munkáját, tapasztalatait és miképpen jelöli meg a szocialista építés további feladatait. A mérlegkészítést megkönnyíti az irányelvekről kibontakozott országos vita. A véleményekből plasztikusan rajzolódtak ki a párttagokat, a magyar közvéleményt legjobban foglalkoztató témák, amelyekben az eligazítást, a megoldást a kongresszustól várják. A párttagokkal folytatott párbeszéd megerősítette, kiegészítette, árnyalta, vagy némiképp módosította az irányelvekben még vázlatosan megfogalmazott megállapításokat, fenntartotta a lehetőséget a kongresszus számára, hogy a valóság még teljesebb ismeretében hozza meg döntéseit. Nagyon Sok és sokféle vélemény, helyeslő és bíráló észrevétel hangzott el az irányelvek vitájában. Két kérdésben azonban egyértelműen általánosítható igény nyilvánult meg. Az egyik: erősítse meg a kongresszus az eddig követett politikai fő irányvonalat, összpontosítsa továbbra is a társadalom erőfeszítéseit a szocializmus felépítésének feladataira. Ezt kiegészítette a másik általános óhaj, mely bírálati elemet is tartalmaz; következetesebben követelje meg a kongresszus mindenekelőtt a párt- és tömegszervezeti, az állami tisztségekben dolgozó kommunistáktól azoknak a határozatoknak a végrehajtását, amelyek a fő irányvonal érvényesítését szolgálják. A közvélemény érdeklődése elsősorban a gazdasági kérdések felé fordul. Ez érthető, hiszen a termelés, a gazdálkodás mind nehezebb belső és ikülső feltételek közt folyik, S ennek hatása a mindennapok gyakorlatában érzékelhető. Az extenzív növekedés már kimerült tartalékai helyett az intenzív fejlődés, a minőségi munka új módszereit, lehetőségeit kell feltárnunk, hogy ellensúlyozni tudjuk a (kedvezőtlen világgazdasági változásokat. Ennek ellenére a számadás az elmúlt öt évről nem csekély eredményeket könyvelhet el. A XII. pártkongresszus i határozatának eleget téve megőriztük népgazdaságunk stabilitását, az ország nemzetközi fizetőképességét, és a belső egyensúly javításához is tettünk, ha nem is elég következetes és kielégítő lépéseket. Az életszínvonal megőrzésére tett erőfeszítéseink sem voltak hiábavalónk, jóllehet a XII. párt- kongresszus határozatának ezt a követelményét nem minden rétegre kiterjedően, hanem társadalmi méretekben tudtuk teljesíteni. Éppen ezekre az eredményekre építve most a párt úgy értékeli országunk, társadalmunk helyzetét — tanúsítják a kongresszusi irányelvek —, hogy az öt év előttinél valamivel többet tűzhetünk ki célul: a gazdasági növekedés olyan élénkítését, amely erőteljesebben javítja a népgazdaság külső éá belső egyensúlyát, gyorsítja a termelés- és termékszerkezeti változásokat, megalapozza a nemzeti jövedelem növelését, az : életszínvonal érzékelhető emelését Megvannak a reális feltételei egy ilyen nem kis horderejű elhatározásnak? Az irányelvekről folytatott országos vita, felelősségteljes elemzés alapján a kongresszus minden bizonnyal pozitív választ ad a kérdésire, és egyben meg is határozza a gyorsabb növekedéshez szükséges tennivalókat. Tömören összegezve az irányelvekben ez így szól: fokozni kell a gazdaság jövede- * lemtermelő képességét, ki kell terjeszteni az intenzív fejlődés követelményeit a gazdálkodás minden területére. Ez mindenekelőtt az ipartól igényel az eddiginél na- 1 gyobb erőfeszítéseket, hiszen a népgazdaságban betöltött szerepéhez képest eddig viszonylag kevesebb eredménnyel járult hozzá a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. Konkrétabb, határozottabb intézkedésekre van szükség a korszerű, minőségben a világpiacon is helytálló termékek gyártásához. A kongresszus várhatóan erőteljes ösztönzést ad majd, kemény követelményekkel párosítva, a termelékenység növelését szolgáló műszaki fejlesztés objektív és szubjektív akadályainak elhárítására, nem utolsósorban a beruházását költségeinek leszorítására, megvalósítási idejük csökkentésére. Sok kezdeményezéssel és nemzetközi viszonylatban is számottevő eredményekkel bizonyította mezőgazdaságunk, élelmiszergazdaságunk már eddig is készségét és képességét a hatékony gazdálkodásra, a versenyképes termelésre és gazdálkodásra 1— állapították meg a kongresszusi irányelvek. Kiegészül ez az elismerő értékelés azzal a fontos kritikai elemzéssel és útmutatással, hogy mezőgazdaságunk és: élelmiszeriparunk világpiaci pozíciói megőrzéséhez nélkülözhetetlen a műszaki fejlesztés gyorsítása, a magas, termelési költségek leszorítása. Minden bizonnyal a termelés és gazdálkodás eredményeinek függvényében szól majd a kongresszus az életszínvonal emelésének szükségességéről, lehetőségeiről, feltételeiről. Az irányelvekkel egyetértve helyesli a párttagság, de mondhatjuk az egész közvélemény a munka szerinti elosztás fokozott érvényesülését, vagyis azt, hogy a bérek és jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítmények közti különbségeket. Választ ad majd a kongresszus arra a széles körben kinyilvánított erőteljes óhajra, hogy a jövedelem- szerzésben a fő munkaidő teljesítménye legyen a döntő. A munka szerinti elosztás helyeslésében pedig az a követelmény is benne van. hogy megfelelő gazdasági, törvényességi, pénzügyi szabályozásra késztetve az állami szerveket, a kongresszus szabjon gátat az ügyeskedésnek, a csalással, vesztegetéssel, üzérkedéssel való jövedelemszerzésnek. A szociálpolitikával szemben az a követelmény, hogy fokozottan vegye figyelembe a társadalmi igazságosság elvét és a rászorultságot. Mivel a szocialista ellátás céljára fordítható összegek gyors növelésére nincs' lehetőség, a rendelkezésre álló anyagiakat a legfontosabb területekre szükséges koncentrálni. Az országos vita ilyen területként emelte ki a gyermeknevelés terheinek könnyítését, a családalapító fiatalok lakáshoz juttatásának feladatait és a nyugdíjasok helyzetének érzékelhető javítását. Hathatós lépéseket várnak a párttagok a közgondolkodással, a szocialista tudat és erkölcs formálásával összefüggő teendők kialakításában. Elsősorban az ideológiai munka erőteljes, kibontakoztatására van szükség, hogy az eddiginél jobban segítse a világban végbemenő változások megértését, a szocialista építés során felmerülő új kérdések megválaszolását, a világnézetünktől idegen eszmék elutasítását. Csak az elméletileg igényes válaszok adhatnak biztonságot a párttagoknak ahhoz, hogy helyesen képviseljék a szocialista eszméket, s megnyerjék, környezetüket is a párt politikájának elfogadásához, követéséhez és védelméhez. supan nehány gondolatot emeltünk ,ki a I kongresszusnak a társadalom, a gazdaság, a 8 tudomány, a művészet, s nem utolsósorban a I pórtélét, a mozgalmi munka kérdésiéit átfogó ] témaköréből. Csak egy kis részletét villantottuk fel annak ] az alkotómunkának, amely a következő napokban a kong. ] resszus küldötteire vár. Köszöntjük pártunk, népünk e nagy- ! fontosságú eseményét és kívánjuk, hogy a tanácskozás ered- ? ményesen végezze felelősségteljes munkáját mindnyájunk javára, I XXXVI. évf., 69. sz., 1985. márc. 23., szombat a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Hétfőn kezdődik az MSZMP XIII. kongresszusa A Magyar Szocialista Munkáspárt 871 ezer tagját képviselő 935 küldött részvételével kezdődik meg március 25-én, hétfőn délelőtt 10 órakor a Budapest Kongresszusi Központban az MSZMP XIII. kongresszusa. A párt legmagasabb fóruma értékeli a XII. kongresz- szus óta végzett munkát, számot ad az öt esztendeje hozott határozat végrehajtásáról, szól az, eredményekről és elemzi a társadalmunkat napjainkban foglalkoztató problémákat. A kongresszuson a küldöttek a párt tagságának, a hazáért felelősséget vállaló állampolgároknak a véleményét kifejezésre juttatva alakítják ki a politika további irányvonalát, határozzák meg a párt előtt álló feladatokat. Az MSZMP Központi Bizottságának a kongresszus napirendjére vonatkozó javaslata szerint a négynaposra tervezett munkaértekezleten Kádár János első titkár terjeszti elő a Központi Bizottság beszámolóját a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól, valamint a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot. Ezután a küldöttek meghallgatják Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének előterjesztésében a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését Tájékoztatás hangzik él a Fel- lebbviteli Bizottság munkájáról. A kongresszus a dokumentumok és a szóbeli kiegészítések fölötti vitát követően megválasztja a párt vezető szerveinek — a Központi Bizottságnak és a Központi Ellenőrző Bizottságnak — a tagjait. Az MSZMP tanácskozása nemcsak a párttagság ügye, a kongresszust egész népünk figyelme kíséri. A küldötteken kívül — a hagyományokhoz híven — ezúttal is számos meghívott vesz részt, ott lesznek a kormány tagjai, az országos főhatóságok, a tömegszervezetek és -mozgal- iTnak vezetői. A széksorokban helyet foglalnak majd a munkásmozgalom régi harcosai, a tudományos és a művészeti élet jeles személyiségei, a szocialista építőmunkában élenjáró kollektívák képviselői. A meghívottak között lesznek pártonkí- vüliek is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom meg- ttisztelő érdeklődése övezi pártunk XIII. kongresszusának munkáját. Ezt fejezi ki, hogy mintegy félszáz testvérpárt magas szintű küldöttséggel képviselteti magát a tanácskozáson. Budapestre várják s szocialista országok, valamint számos európai állam dcommunista és munkáspártjainak, a fejlődő országok szocialista orientációjú marxista-leninista pártjainak delegációit; megfigyelőként jelen lesz több szocialista illetve szociáldemokrata párt képviselője is. A pártfórum eseményeinek az egész ország tanúja lehet: a sajtó, a rádió és a televízió naponta részletesen beszámol a tanácskozás munkájáról. A rádió helyszíni tudósításokat, hangképes összeállításokat sugároz a kongresszusi eseményekről. Hétfőn a Kossuth (Folytatás a 3. oldalon.) II tartalomból: Kongresszusi küldötteink Gála gúlával 4. oldalon Látványos díszszemlére készülnek 5. oldalon Befejeződtek a diáknapok megyei bemutatói 7. oldalon fl tej útja 11. oldalon Készülődés az UEFK-tornára 15. oldal Jubileumi munkaverseny a Hűtőgépgyárban Céljuk a termelékenység, a gazdaságos export növelése Béke-világtanács Elnökségi ülés Moszkvában Moszkvában tegnap megkezdődött a Béke-világtanács elnökségének ülése. A négynapos tanácskozáson a testület 220 tagja és több mint száz meghívott vesz részt a világ mintegy száz országából. Magyarországot Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, a BVT aielnöke, Pető Tibor, a Or-, szágos Békétanács alel- nöke, az OBT és a BVT Elnökségének tagja, valamint dr. Laukó Károly, a BVT genfi irodájának vezetője képviseli. Meghívottként van jelen Péter János, az ország- gyűlés aielnöke. A tanácskozás megemlékezik a második világháború befejeződésének és az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójáról, s megtárgyalja a földi fegyverkezési hajsza megállításáért, a világűr rnilitarizálá- sának megakadályozásáért vívott küzdelem időszerű kérdéseit. A BVT Elnökségének ülését üzenetben köszöntötte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Az üdvözletét Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára ismertette. A tanácskozás első napján szólalt fel Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke, és tegnap beszédet mondott az ülésen Péter János, a magyar országgyűlés aielnöke is. Jubileumi képzőművészeti kiállítás .,40 alkotó év’’ címnael tegnap a Műcsarnokban megnyílt a magyar képzőművészet négyévtizedes munkáját bemutató, jubileumi kiállítás:. A reprezentatív tárlatot Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A jubileumi képzőművészeti kiállítás, május 5-ig tekinthető meg. A jászberényi Hűtőgépgyárban tavaly a gyár dolgozóinak több mint 80 százaléka vett részt a szocialista munkaversenyben. Ennek köszönhető, hogy a vállalat 1984-ben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, a fizetési kötelezettségünk teljesítéséhez csaknem 23 millió dollárral járult hozzá. Exportterveik teljesítése mellett a belföldi igényeket is kielégítették. A magasabb csillagszámú és a nagyobb űrtartalmú • hűtőszekrényekből és fagyasztóládákból tervezetten felül szállítottak a belkereskedelemnek. Termelésük tavaly az előző évhez képest 17 százalékkal nőtt. A szifongyártás területén dolgozó szocialista brigádok megduplázták vállalásukat, s így több mint 730 ezret gyártottak a különböző típusú szóda- és habszifonokból. Ez a mennyiség 30 ezerrel volt több a tervezettnél. A jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyáregység is teljesítette többletfelajánlását. Az őszi BNV-n díjat nyert 300 literes energiatakarékos fagyasztószekrényekből terven felül 10 százalékkal gyártottak többet. A jászboldogházi gyáregységük szintén hasonló eredményt ért el. Az éves terven felül a kongresszus tiszteletére tett pótfelajánlásaikat is túlteljesítve több mint 1 millió 327 ezer négyzetméter radiátort gyártottak. A többletvállalásuk 26 ezer négyzetméter radiátor gyártására szólt. Az elmúlt évek eredményei bizonyították, hogy a munkaversenyt tovább kell folytatni. Az idén is legfontosabb feladatuknak tekintik az éves terv teljesítése, illetve túlteljesítése mellett a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához szükséges gazdaságos tőkés export növelését. Céljaik megvalósításának fontos feltétele, hogy a gazdálkodás minden szintjén javuljon a munka, növekedjen a termelékenység, fokozódjon a hatékonyság. javuljon a dolgozók jóléti, kulturális és szociális ellátottsága. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása érdekében a vállalat kollektívája az MSZMP XIII. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére az idén vállalta 220 ezer háztartási hűtőszekrény, 1 millió 175 ezer négyzetméter radiátor és 482 ezer autó- és habszifón gyártását. Tovább folytatják a korszerű anyag- és energiata- karékos, gazdaságosabban gyártható hűtőszekrények, illetve hűtő- és fagyasztóládák típusainak fejlesztését és gyártásba vételét. A jászberényi Hűtőgépgyárban az idén 220 ezer háztartási hűtőszekrényt készítenek
