Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-07 / 31. szám
xxxvi. évf. 3i. sz. 1985. február 7., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Zajok, csendek Tíz esztendő alatt, 1975 óta a két és félszeresére nőttek a környezetvédelmi beruházások, a kiadott összeg döntő részét azonban „a vizek tisztán tartása” hivatalos elnevezésű teendőkor emésztette fel, a zajártalom elleni védekezésre a teljes ráfordításoknak az öt-hét százaléka jutott, jut csupán. Bizonyos, hogy többre lesz majd szükség. Repülőgépek sugárhaj - tóműyének dübörgése, légkalapácsok vad bömfoölése, feltorlódott gépkocsik motorj rínak hörgése, a betonba hatoló fúró sikoltozása ... környezeti ártalmaink legjelentősebbjeinek egyike a zaj és a vibráció. A szakemberek különösen „a közúti, forgalmi eredetű zajterhelés gyors növekedéséről” beszélnek, a magunk szerény, laikus tapasztalatai pedig azt mutatják, mind ritkább a csendes pillanat, a zajokat megszyrő, azokat távol tartó környezet, hely, mert már az erdők mélyének mélyén is négykerekű, lemeztestű vaddisznók csörtetnek. Ezer módon tudunk zajt kelteni. A vasút, a gépjárművek, a légi forgalom — így bizony, a vegyszert szóró kétfedelű meg a helikopter is ide tartozik! —, az ipari berendezések mindmind zajforrások, amint — a szakma nyelvén — egyre erőteljesebb szerep jut a lakossági csemdszennyezésnek is. A kedves szomszédnak, aki vasárnap délelőtt a lakótel ;p kellős közepén szereli és túráztatja gépkocsija motorját, az ismeretlennek, aki szombaton reggel hatkor kezdi el a parkettcsiszolást, a bömbölő rádióknak, tv-készülé- keknek, magnetofonoknak, a daloló borisszáknak, minden rendű és rangú zajongók- nak, akik azt hiszik, mert a csend köztulajdon, akkor közpréda is lehet. S mintha tényleg közpréda lenne .. . Igaz, bár ezer módon tudunk zajt kelteni, ezer módon már a védekezésre is képessé tesszük magunkat. Adminisztratív eszközökkel, például, így csendvédelmi övezetek kijelölésével, gyógyin- tézmények, iskolák környékén, üdülőhelyeken. Az új építkezéseknél védősávok kialakításával, a passzív védekezés sokféle eszközének — növényzet, falak, épületek, földrézsűk — alkalmazásával, továbbá településrendezési, forgalomszervezési intézkedésekkel mérsékelve a zajjal megterhelt népesség arányát. A védekezés tárházába tartozik az a zajvédelmi számítógépes adatbázis, amelynek létrehozásán most dolgozik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal felügyelete alatt mű- ködő Környezetvédelmi Intézet, amint ide sorolódnak olyasmik is, mint az egyirá- ; nyú útvonalak kijelölése, az átkelőhelyek, a kereszteződések, a csomópontok felülvizsgálata a nyomvonalkor- í rekciók, a kényszerű megállások és indítások számának a csökkentése, a gépjárművek zajemissziójának (zajkibocsátásának) folyamatos ellenőrzése a szervizekben éppúgy, mint az országutakon ... hosszú a sor, szerencsére. Szerencsére, de sajnos, sok pénz kell hozzá. Mert már forintért vehetjük csak meg a csendet, a csend társát, a nyugalmat, a nyugalom adta pihenést. Sok pénz kell tehát hozzá, ám a sok forintnál is több figyelem, tapintat, másik iránti tisztelet, az együttélés szabályainak betartása, azaz viselkedési kultúra, s ráadásul mindez ingyen lenne. Ha lenne. M. O. Marchais beszámolójával Megkezdődött az FKP kongresszusa A Párizs melletti St. Quen- ban tegnap délelőtt megkezdődött az FKP 25. kongresszusa. A kongresszuson számos külföldi testvérpárt is képviselteti magát, az MSZMP küldöttségét Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. „Reménység és harc a kommunistákkal együtt” — hirdeti a felirat a hatalmas sportcsarnokban, ahol mintegy 200 delegátus foglal helyet. Az ötnapos kongresz- szust Josiane Andros St. Quen-i polgármester űy'tóttá meg, aki a város nevében üdvözölte a küldötteket, majd Georges Marchais főtitkár terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját. Georges Marchais kongresszusi beszámolójában mindenekelőtt hangsúlyozta: ez a kongresszus rendkívüli időpontban ül össze, mert lezárul a francia politikának egy egész korszaka s ez alatt nem csupán az 1981 óta eltelt évek értendők, hanem egy sokkal hosz_ szabb, kerek negyedszázados időszakról van szó. amelynek középpontjában a kom(Folytatás a 2. oldalon.) EH Pártértekezletekről jelentjük 3. oldal Férfiak magukban 5. oldal Bővíti hazai tevékenységét Ülést tartott az Országos Béketanáos Az Országos Béketanács tegnap Budapesten tartott ülésén tájékoztatót hallgatott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, majd megvitatta az OBT 1985. évi munkaprogramját. A ‘békemozgalom szempontjából jelentős esztendőnek ígérkezik 1985. A munka középpontjában változatlanul az a törekvés áll hoigy valamennyi társadalmi réteget képviselve alkotó módon. járuljon hozzá hazánk békepolitikájának formálásához,. A magyar békemozgalom kiemelkedő feladatának tekinti, hogy nemzetközi tevékenységével támogassa az államok, a népek közötti kölcsönös bizalom helyreállítását és olyan nemzetközi légkör megteremtését, amelyben érdemi tárgyalások eredményeként lehetővé válik az enyhülés és leszerelés ügyének előmozdítása. A-? OBT a .jövőben bővíti hazai tevékenvségét annak érdekében, hogy minél szélesebb rétegeket vonjon be a munkába. Központi feladatának tartja, hogy egységbe fogja és irányítsa a békéért és a leszerelésért küzdő erőket, társadalmi fórumot teremtve számukra. Mindehhez a követelményekhez még jobban igazodó a mozgalomban részt ve\ők köztük a fiatalok számára vonzóbb. változatosabb munkamódszereket alkalmaz. ugyanakkor épít a lói bevált hagyományok '.:, és tapasztalatokra is. Az ülésen felszólalók utaltak arra, hogy az idei munkaprogramban jól érzékelhető a törekvés: a magyar békemozgalom meg akarja őrizni nemzetközi tekintélyét és eleget kíván tenni a fokozódó érdeklődésnek. Rámutattak arra, hogy a fasizmus felett, aratott győzelem 40. évfordulójával kapcsolatos hazai és külföldi megemlékezések jó alkalmat adnak a békemozgalmaknak a párbeszédre is. Az Állami Biztosító 1984-es számvetése Egymilliárd 650 millió vállalatoknak — 4,5 milliárd mezőgazdasági üzemeknek Az Állami Biztosító 1984. évi eredményeiről, a gazdálkodás és a fejlesztés új vonásairól tartottak tegnap sajtótájékoztatót a fővárosban, az Állami Biztosító székházában. Tar Jenő megbízott vezérigazgató elmondta, hogy 1984-ben a gazdasági életben tapasztalható nehézségek ellenére se csökkent az érdeklődés a biztosítás iránt. Tavaly a lakossági biztosítások száma 251 ezerrel nőtt, s 1984 decemberére a tartós szerződések elérték a 8 millió 155 ezret. Az intézet bevétele 16 milliárd forint volt, s összesen 12 milliárd forint biztosítási összeget fizettek ki. (Folytatás a 3. oldalon.) Kaposvárott Országos elméleti tanácskozás A ’80-as évek kapitalizmusa: válság és kiútkeresés címmel országos elméleti tanácskozás kezdődött, tegnap Kaposvárott, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztálya és a Somogy megyei pártbizottság rendezésében. Az első napi plenáris ülésen négy előadás hangzón el a jelenlegi kapitalizmus leglényegesebb gazdasági, társadalmi, politikai és katonapolitikai folyamatairól. A tanácskozás ma szekcióülésekkel folytatódik. A túrkevei Autójavító Vállalatnál egyebek között alkatrészfelújítással is foglalkoznak. A megkopott forgás testeket felrakásos eljárással teszik újból használhatóvá Karbantartás télen is. — A MÁV szajoli pályafenntartási üzemének dolgozói Szolnok mellett ellenőrzik a vasútvonalakat, s ahol kell, elvégzik a szükséges javításokat Világhírű termók&k Jászárokszállásról Áttört hímzés, csecsemttkelengye, torontáli is perzsaszönyegek Huszonhárom évvel ezelőtt nyolcvanegy asszony fogott össze Jászárokszálláson — ahol már a századfordulótól kezdve hagyománya volt a toledóhímzésnek és megalapította a szövetkezetei, amely azóta Jászárokszállási Hímző- és Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet néven világhírnévre tett szert. A napjainkban 642 tagot számláló szövetkezet — közöttük összesen kilenc férfi — dolgozói döntő többsége odahaza készítik az igen munkaigényes termékeket, a négy részleg műhelyeiben mindössze százharmincki- lencen dolgoznak. A konfekciórészleg életében — ahol blúzokat, pásztoringeket, szoknyákat szabnak, varrnak, díszítenek — nagy előrelépést jelentett, amikor a salzburgi Glöss cég három évvel ezelőtt megkereste őket. A szövetkezetnél „tőkés bérmunka” névvel illetik a részleg dolgozóinak tevékenységét, amivel azonban igen jól jártak, hiszen az NSZK-beli cég nemcsak alapanyagot, kellékeket szállított, hanem újfajta technológiát is; az addigi egyedi helyett áttértek a kiscsoportos termelésre. A vállalatnak havonta 1500-at készítenek a fehér hímzéssel, azsúrral díszített német népies viseletbőil és — a pénzügyi szakemberek nyelvén — ezen a bérmunkán a szövetkezeti átlagnál magasabb nyereségük realizálódik. Az igényes vállalat technikusa rendszeresen felkeresi a szövetkezetét és szakmai tanáccsal, útmutatásokkal látja el dolgozóit. Ez az igényesség megkívánta jobb minőség természetesen a belföldi piacra és az exportra készüllő termékeiken fis rrjeglátszik. A hímző részlegben készült asztalterítőknek, étkezőgarnitúráknak, futóknak, szetteknek legnagyobb vásárlója a Népművészeti Vállalat. A kizárólag kézi munkával készülő, fehér áttört hímzéssel díszített nép- művészeti tárgyak mellett csecsemőkelengyét, bébiágyneműt — kocsipárnát és kocsi paplanhuzatot — is hasonló módon állítanak elő. Ugyancsak nagy keletjük van a kézi szövésű perzsa- és a szintén kézi szövéssel készülő hagyományos mintázatú torontáli szőnyegeknek. Ez utóbbiak munkaeszköze a régi típusú szövőszék és rajta a szőnyegszövés nehéz fizikai munka. Az említett „tőkés bérmunkán” kívül más külor- szági kereskedelmi partnereik is vannak. A szocialista országokba évente 45— 50 ezer gyermekruha, női hálóing, blúz kerül Jászárokszállásról a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, az NDK-ba és Lengyelországba. A tőkés országokat — ahová a jászárokszállási termékek eljutnak — még felsorolni is sok lenne, maradjunk annyiban, hogy Japántól Kanadáig terjed s skála, amelyen még — az érdekesség kedvéért említsük meg — Nigéria is megtalálható. A szövetkezet dolgozóinak kezéből mindig kerülnek ki új termékek is, most tizennégy új fazonú, új motívumokkal — szintén fehér áttört hímzéssel — díszített női blúzt zsűriz a Népi Ipar- művészeti Tanács. Ifógo az ólövad-bofogásnak Külföldre utaznak a tapsifülesek Befejeződött az élőnyúl- befogási szezon megyénk vadászmezőin. Az idén ezúttal rendhagyó volt, országosan január 31-ig tartott a mezei nyulak hálóba kerítése, a Mavdsz megyei intézőbizottsága azonban meghosszabbította a határidőt, február 5-ig lehetővé tette tizenhárom vadásztársaságnak a „cserkészést”. Lépését az tette indokolttá, hogy az időnkénti 20—23 fokos hideg, majd az időközbeni enyhülés, sár és köd akadályozta a mezei munkát. A meghosszabbított idény javította ugyan az eredményeket, de a tervezett ötvenezer tapsifüíest így sem sikerült zsákmányul ejteni, 48 ezer befogás lett a végeredmény. Befejezte „nyúlás műszakját” a Vadex külkereskedelmi vállalkozás szajoli exporttelepe is. A szép egye- dek, jól fejlett apróvadak kényelmes körülmények között, szellőző ládákban, kamionokkal utaztak új állomáshelyükre, ahol feladatuk az olasz mezeinyúl-állo- mány vérfrissítése. A vadászok egyébként megelégedéssel nyugtázzák, hogy Szolnok megye igen szép, népés apróvadállománya jó kondícióban, szinte természetes veszteség nélkül vészelte át a telet.
