Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 6. Megkezdte munkáját a leszerelési értekezlet Magyar napok Hubában Magyar kulturális napokat tartanak a kubai főváros­ban. A február 5-től 10-ig tartó rendezvényre hétfőn dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter vezetésével kor­mányküldöttség érkezett Ha­vannába. A gazdag választékot kíná­ló kulturális hét keretében komoly- és könnyűzenei hangversenyek lesznek, be­mutatnak hat magyar fil­met, fotó-, könyv- és nép- művészeti kiállításokat ren­deznek. A kulturális héttel párhuzamosan magyar áru­házi napokat is rendeznek Navannában. Olasz szenátus Bizalmat szavazlak a kormánynak Az olasz szenátus hétfőn este 137 szavazattal 15 elle­nében bizalmat adott a kor­mánynak, amely ezúttal az állami és magántévék mű­ködését szabályozó kor­mányrendeletet terjesztette a törvényhozó testület fel- sőiháza elé bizalmi kérdés­ként. A kormány iránti bi­zalom mellett szavazott ma­gának a kormánynak a par­lamenti többsége (vagyis a kormánypártokat képvise­lő 77 szenátor), ellene adta voksát az Olasz Szociális Mozgalom — Nemzeti Jobb­oldal (MSI—DN) elnevezésű jobboldali párt. A kommu­nisták nem vettek részt a szavazáson. Gibraltár Megindult a közúti forgalom Tegnap virradóra — pon­tosabban nulla óra fél perc­kor — a Gibraltárt Spanyol- országtól elválasztó kapu megnyitásával újra megin­dulhatott a közúti forga­lom a ..szikla” és Spanyol- ország között. A határt még Franco diktátor záratta le 1969. június 9-én. Tegnap Genfben a spa­nyol és a brit külügyminisz­ter további tárgyalásokat kezdett a brit gyarmat jö­vőjéről. Diplomáciai forrá­sok nem várnak gyors át­törést az ügyiben ugyanis Nagy-Britannia ragaszko­dik gyarmattartói jogaihoz. Dnmas washingtoni megbeszíléseí George Shultz külügymi­niszterrel, Caspar Weinber­ger hadügyminiszterrel, George Bush alelnökkel és más amerikai kormánytiszt­viselőikkel tárgyalt hétfőn Washingtonban Roland Du­mas francia külügyminiszter. A miniszter környezetéből származó tájékoztatás sze­rint a megbeszéléseken egye­bek között szó volt az Egye­sült Államok űrfegyverkezé­si terveiről, az úgynevezett hadászati védelmi kezdemé­nyezésről. Dumas kifejezés­re juttatta a francia kor­mány ezzel kapcsolatos ké­telyeit, aggodalmait, egye­bek között azt a kérdést is felvetve, hogy az űrfegyver­kezés megvalósítása esetén rr(i lesz az Egyesült Álla­mok magatartása egy esetle ges európai háborús konflik­tusban. Nem történik-e meg, hogy feladja korábbi hadá­szati elképzeléseit. Míg a nemzetközi kérdé­sek túlnyomó részében teljes volt a nézetazonosság, a francia külügyminiszter fenntartásait hangoztatta az Egyesült Államok Nicara­guával kapcsolatos politirhá­ját illetően. (Folytatás az 1. oldalról.) jet küldöttség vezetője fel­szólalásában közölte, hogy a Szovjetunió támogat az új háború megakadályozására, a béke megerősítésére irányuló minden erőfeszítést. A Szov­jetunió és más szocialista or­szágok meggyőződése, van lehetőség arra, hogy á nem­zetközi helyzetben kedfvező fordulat következzék be. Az utóibbi idők kedvező ténye­zői közé tartozik az, hogy a szovjet és az amerikai fél között megállapodás jött lét­re a nukleáris és az űrfegy­verek kérdésére vonatkozó tárgyalások megkezdéséről — mondotta a szovjet küldött­ség vezetője. Konsztantyin Csernyenko szavaira utalva Iszraeljan A Szovjetunió és Kuba ag­godalommal szemléli a kö­zép-amerikai, mindenekelőtt a Nicaragua körül kialakult helyzetet és határozottan el­ítéli az Egyesült Államok Nicaraguával szemben foly­tatott bűnös, intervenciós politikáját. A Szovjetunió és Kuba a közép-amerikai helyzet igazságos, politikai rendezéséért száll síkra és támogatja az erre törekvő államok konstruktív erőfe­Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap a Kremlben fogadta az üzleti látogatáson Moszkvában tartózkodó Berthold Beitzet, az NSZK- beli Krupp Művek Felügye­lő Bizottságának elnökét, ne­ves nyugatnémet üzletem­bert. — A megbeszélések során érintettek néhány kölcsönös érdeklődésre számot tartó, a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti gazdasági együttműködésre vonatkozó kérdést. Ezzel A Szovjetunió elleni tá­madásra használta fel a jal­tai konferencia negyvenedik évfordulóját Reagan ameri­kai elnök. Írásos nyilatkoza­tában ugyan azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „nem kívánja újrakezdeni a régi vitát a határokról”, de azt mondotta, hogy a jaltai megállapodás következtében „Európában nem fejeződött be a szabadság ügye” és „el­A kétoldalú kapcsolatok és az együttműködés kérdé­sei álltak hétfőn Nicolae Ceausescu, az RKP főtitká­ra, román államfő és Vesze- lin Gyuranovics jugoszláv államfő bukaresti tárgyalá­sainak középpontjában. A hétfői megbeszéléseken a felek megállapították, hogy a két ország közötti hagyományos jószomszédi kapcsolátók pozitívan ffej­lődnek. Rámutattak, hogy a két ország gazdasági kapcso­latai elmaradnak a nagyon jónak minősített politikai kapcsolatok mögött, amit többek között annak a tény­végezetül kijelentette, hogy a Szovjetunió kész radikális döntések meghozatalára, le­hetővé téve az előrelépést a fegyverkezési verseny leküz­déséhez, a nukleáris fegyve­rek betiltásához és teljes felszámolásához vezető úton. Donald S. Lowitz, az ame­rikai küldöttség vezetője, a konferencia e havi elnöke sze­rint a március 12-re kitűzött szovjet—amerikai tárgyalá­sok „óvatos derűlátásra ad­nak okot”. Azt ígérte, hogy a genfi leszerelési értekezle­ten Washington kész min­den témakörről tárgyalni, beleértve a nukleáris, a ve­gyi és a kozmikus fegyvere­ket, s az átfogó leszerelési program tárgykörét”. szításéit — hangsúlyozta tegnapi moszkvai tárgyalá­sain Andrej Gromiko és Isi­dore Malmierca Peoli. A kubai külügyminiszter a szovjet kormány meghívá­sára tartózkodik hivatalos baráti látogatáson Moszkvá­ban. Tegnap délelőtt fogad­ta őt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter. kapcsolatban elégedetten szóltak a Szovjet—NSZK Gazdasági és Tudományos- Műszaki Együttműködési Bi­zottság nemrégiben tartott XIII. ülésszakának eredmé­nyeiről. Az ülésszak ismét bebizonyította, hogy mindkét fél kész a gazdasági kapcso­latok továbbfejlesztésére a hatályban lévő megállapodá­sok és szerződések alapján. Ugyancsak megvitatták a Krupp Művek és különböző szovjet gazdasági szervezetek együttműködésének kérdé­seit. választó vonal húzódik a szabadság és az elnyomás között”. „Nem habozok ki­mondani, hogy fel akarjuk számolni ezt a határvona­lat” — mondotta. Bár a nyilatkozat szerint „Jalta emlékeztet az együtt­működésre is a Szovjetunió­val” Reagan azt állítja, hogy szovjet részről nem tartot­ták meg az ott létrejött meg­állapodásokat. nek tulajdonítottak, hogy mindkét országnak gazdasá­gi nehézségei vannak. Nico­lae Ceausescu és Veszelin Gyuranovics megerősítette Románia és Jugoszlávia készségét gazdasági kapcso­lataik fejlesztésére, az áru­csere előirányzott 480 mil­lió dolláros volumenének teljesítésére. A román—jugoszláv tár­gyalások tegnap a nemzet­közi kérdések áttekintésével folytatódtak. Tegnap ült össze a két ország gazdasá­gi-műszaki együttműködési bizottsága is a román és a jugoszláv külkereskedelmi miniszter elnökletével. Gromiko—Malmierca találkozó Nyugatnémet üzletembert fogadott Nyikolaj Tyihonov A jaltai konferencia kapcsán Reagan újabb szovjetellenes támadása Román—jugoszláv államfői tárgyalások Választási gyűlések a Szovjetunióban Folytatódnak a Szovjet­unióban a február végére ki­írt köztársasági legfelsőbb tanácsi választások előkészü­letei. A doni Rosztovban tegnap találkozott választóival az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttjévé jelölt Konsztantyin Ruszakov. az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára. A választási gyűlésen mondott beszédében Ruszakov rész.letesen szólt a szocialista országok együtt­működéséről. Hangsúlyozta, hogy a szocialista közösség valamennvi országában az új élet építésével kapcsolatos problémák megoldásának gazdag és több szempontból is sajátos tapasztalatai líal- mozódtak fel. Ezek a tapasz­talatok összességükben vala­mennyi forradalmi erő kö­zös kincsét alkotják. E ta­pasztalatokból levonható az a fontos következtetés is. hogy a szocialista országok együttműködésének állandó mélyítése és erősítése objek­tív szükségszerűség. Konsztantyin Ruszakov szólt arról, hogy az SZKP. amely a szocialista országok­hoz fűződő kapcsolatok ápo­lását külpolitikája egyik fő irányának tekinti, meg akar­ja sokszorozni kapcsolatait minden testvérország kom­munista és munkáspártjai­val. Kiemelkedő szerepe van ezen a téren a marxista— leninista pártok vezető szer­vei közötti együttműködés­nek. Az SZKP KB titkára ki­tért arra is. hogy a szocia­lista államok együttműködé­sében kiemelkedő szerepet tölt be a Varsói Szerződés. Ez a katonai és politikai szövetség már harminc éve biztosítja a testvérországok forradalmi vívmányainak védelmét az imperialista ag­resszió veszélyével szerűben, s fontos tényezője a béke megőrzésének. Az SZKP titkára végezetül szólt a márciusban Genfben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokról, amelyeken. — mint mondotta — a Szov­jetunió szövetségeseit is képviselni fogja. A Szovjet­unió véleménye szerint ugyanis a testvéri szocialis­ta államok biztonsági érde­keit ugyanúgy meg kell vé­delmezni. mint saját bizton­sági érdekeit. A jaroszlavi terület őt je­lölő választóval találko­zott tegnap Pjotr Gyemi- csev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere. Választási beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a szocialista szovjet kultúra fejlődését jelenleg az jel­lemzi, hogy a nemzeti kul­túrák egyre nagyobb hatást gyakorolnak egymásra és kölcsönösen gazdagítják egymást. A mindennapi élet elválaszthatatlan részé­vé váltak az országos zenei fesztiválok, előadói verse­nyek, képző- és népművé­szeti kiállítások, amelyek a szocialista kultúra eszmei egységét, a nemzeti és inter­nacionalista vonások szer­ves egybefonódását bizo­nyítják, s tanúskodnak arról ■is, hogy az internacionaliz­mus elvei termékenyítőleg hatnak a társadalom egé­szének szellemi fejlődésére. Voronyezsben jelölték az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttjévé Miha­il Zimjanyint, az SZKP Központi Bizottságának tit­kárát. A Don menti iparváros­ban hétfőn megtartott vá­lasztási gyűlésen Zimjanyin a szovjet belpolitikai élet kérdései közül kiemelten szólt az ideológiai munka feladatairól. A gazdasági építőmunka és az ideológiai tevékenység közötti kap­csolatot elemezve hangsú­lyozta, hogv a pártszerve­zeteknek az írott sajtónak, a rádiónak és a televíziónak különösen nagy figyelmet kell szentelniük a gazdasá­gi fejlesztési programok végrehajtása ideológiai megalapozásának. Arra kell törekedni, hogy a dolgozók elsajátítsák az új típusú gazdasági gondolkodásmó­dot. s a termelés jelenlegi körülményei között képesek hegyenek a hatékony mun­kára. Zimjanyin a kiemelkedően fontos ideológiai feladatok között említette a szovjet emberek internacionalista és hazafias nevelését. Ennek kapcsán kitért a fasizmus felett aratott győzelem negy­venedik évfordulójára, meg­állapítva, hogy a szocializ­mus osztályellenségei a ma­guk módján kívánják meg­ünnepelni ezt a nevezetes dátumot. Az imperialista propaganda erőteljes kam­pányba kezdett, amellyel megpróbálja csökkenteni a Szovjetuniónak a második világháborúban játszott sze­repét, s rákényszeríteni a közvéleményre a négy évti­zeddel ezelőtti események hamis értelmezését. A Moszkva melletti Po- dolszkban ugyancsak tegnap találkozott választóival Ivan Kapitonov, az SZKP KB tit­kára. Választási beszédében részletesen szólt gazdasági kérdésekről, az idei év, az ötéves terv befejezése és a XXVII. pártkongresszus köz­vetlen előkészületei évének sajátosságairól. Megállapí­totta: minden lehetőség és objektív előfeltétel adva van ahhoz, hogy a szovjet dolgo­zók az idén még sikereseb­ben oldják meg feladataikat. Már éreztetik hatásukat azok az intézkedések, amelyeket a párt dolgozott ki a gazdaság- irányítás tökéletesítése, a gazdasági életben korábban meglevő negatív tendenciák felszámolása érdekében. A kínzások betiltásáról Űj nemzetközi konvenció az ENSZ-ben RÓMA Tegnap sztrájkba lépett Olaszország minden újság­írója. A munkabeszüntetést a lapkiadókkal való munka­ügyi konfliktusok miatt hir­dette meg az Olasz Orszá­gos Sajtószövetség (FNSI). BONN Friedrich Zimmermann nyugatnémet és Pierre Joxe francia belügyminiszter teg­napi bonni tárgyalásukon megállapodtak: a két ország közös „terroristaellenes, ope­ratív munkacsoportot” állít fel az adatok kicserélése és a terroristák elleni akciók összehangolása céljából. LIMA Sötétségbe borult Lima. a perui főváros tegnapra vir­radó éjszaka, amikor II. Já­nos Pál pápa — az ország északi részén tett körútia után — visszatért oda. Az egyházfő éppen a repülőtér­ről a pápai nunciatúrára. a vatikáni külképviseletre tar­tott, amikor áram nélkül maradt a főváros. HARARE Mozambik és Zimbabwe tegnap Hararéban tárgyalá­sokat kezdett a két ország biztonsági erői közötti együttműködésről. Sergio Vieira, a biztonsági ügyekért felelős mozambiki állaimmi- niszter megvitatja vendéglá­tóival. hogy Zimbabwe mi­ként tudna erőteliesebb ka­tonai támogatást adni a szom­széd országnak a RENaMó nevű ellenforradalmi szerve­zet elleni harcban. KAIRÓ Richard von Weizsäcker nyugatnémet államelnök és Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter tegnap Jordá­niából Egyiptomba érkezett. Az államfői látogatás proto­kolláris jellegű. Az érdemi kérdéseket Genscher és tár­gyaló partnerei tekintik ál. Húsz ország képviselői hétfőn az ENSZ székhelyén ünnepélyesen aláírtak egy új nemzetközi konvenciót, amely betiltja a kínzást va­lamint más klegyetlen és megalázó bánásmódot. A dokumentumot, amelynek megszövegezése hét évet vett igénybe, múlt év december 10-én hagyta jóvá az ENSZ közgyűlése. A konvenció akkor lép hatályba, ha húsz állam be­nyújtja a ratifikációs okmá­nyokat. Villiam Buffum ENSZ-főtitkárhelyettes, a konvencióhoz való csatla­kozásra szólította fel a vi­lág valamennyi országát. A megállapodás aláírói vállalják, hogy törvényes, adminisztratív és jogi intéz­kedéseket hoznak a kínzá­A Vatikán hivatalosan fel­függesztette Ernesto Carde- nal nicaraguai kulturális minisztert papi hivatásának gyakorlásától. A hírt maga a miniszter jelentette be hét­főn Managuában tartott saj­tóértekezletén. Cardenal megerősítette, hogy nem mond le miniszteri tárcájá­ról. A Szentszék korábban ul­timátumot intézett a nica- raguai kormánynak a jezsui­ta rendhez tartozó tagjaihoz: amennyiben nem szüntetik be politikai tevékenységüket és nem mondanak le a kor­mányban viselt tisztségük­ről, megfosztják őket papi jogaiktól. Cardenal mellett Miguel d’Escoto Külügymi­niszter, valamint a kulturá­lis miniszter testvérét, Fer­nando Cardenal közoktatási sok megakadályozására. Há­ború vagy rendkívüli álla­pot nem szolgálhat igazolá­sul a kínzásokra, mint ahogy felsőbb utasítás sem. A konvenció értelmében 10 választott szakértő rész­vételével bizottságot állíta­nak fel olyan esetek kivizs­gálására, amelyekben „meg­alapozott bizonyítékok van­nak a kínzások alkalmazá­sának rendszeres gyakorla­tára”. A 20 ország között van­nak a skandináv államok, Afganisztán, Argentina, Bel­gium, Görögország, Olaszor­szág, valamint Svájc, amely nem tagja a világszervezet- md!k. A Biztonsági Tanács állandó tagjai közül Fran- iciaország szerepelt az (első aláírók között. minisztert — akit még de­cemberben kizártak a jezsui­ta rendből — érinti az ulti­mátum. Cardenal azzal indokolta döntését, hogy nem hagyja cserben népét, amikor Ni­caraguát agresszió fenyegeti. Nyilatkozatában a pápát az­zal vádolta, hogy nem haj­landó tudomásul venni a kö­zép-amerikai országot fenye­gető agresszió veszélyét. A pápa utasítására történt in­tézkedés igazságtalan. Azért zártak ki a papi rendből, azért büntetnek bennünket, mert a népet szolgáljuk — jelentette ki Cardenal. Hang­súlyozta, hogy tiszteletben tartja a határozatot, de pap­nak érzi magát a jövőben is, mert a vatikáni döntés nem foszthatja meg elhivatottsá­gától. Vatikáni felfüggesztés Cardenal nem mond le

Next

/
Thumbnails
Contents