Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

1985. FEBRUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Telt ház előtt fl jászberényi kamarazenekar újévi hangversenye A vártnál nagyobb volt az érdeklődés a jászberényi ka­marazenekar újévi hangver­senye iránt. A ’82-es első ka­rácsonyi koncertjüket félház előtt játszották az ifjúsági házban, a következő évben a bensőséges, ünnepélyes han­gulatú múzeumterem bolt­ívei közé zsúfolódott a kö- riöimség. A patronáló és zeneértő közönség csak egy szűk réte­gét befogadó helyiség után most a Déryné Művelődési Központ nagytermében ren­dezték a már hagyományos újévi hangversenyüket. Azért választották ezt az időpontot, mert a január vége már far­sangi hangulatot idéz, így a klasszikus műfajok mellett népszerű operákat és zene­műveket is műsorra tűzhet­tek. A kezdés előtt még a tán­cosoknak fenntartott színpa­don is széksorokat kellett el­helyezni, mert az érdeklődők csak úgy fértek be a nagy­szerű akusztikájú terembe. A hangverseny első felében Gál Tamás vezényletével Bach E-dúr hegedűversenyét Erdélyi Zoltán, d-moll zon­goraversenyét Kardos Éva közreműködésével szólaltatta meg a zenekar. A szünet után az együttes a vonósok fúvósokkal és ütő- sökkel szimfonikus zenekar­rá bővült és a népszerű mű­faj gyöngyszemeiből adott válogatást. Czeglédi Zoltán vezényletével Mascagni-, Er­kel-, Mozart-operarészletek hangzottak el Fűzfa Júlia és Szécsi István tolmácsolásá­ban. A vonószenekar művé­szien oldotta meg az est tech­nikailag legnehezebb felada­tát Strauss Pizzicato polkáját. A kamarazenekarból alakult Palotásy fúvósötös pedig Debussy A kis néger és Jop­lin Ragtime című játékos da­rabjaival lépett fel. A hangverseny látványos fénypontja a Lehel-táncklub szereplése volt. A két együt­tes első nyilvános próbálko­zása a történelmi társastán­cok felélesztését szolgálta. A .zenészek és a táncosok részé­re a közös fellépés rendkívül izgalmas vállalkozásnak bizo_ nyúlt. Együttműködésük ta­valy kezdődött, amikor a ka­marazenekar kíséretével ver­senyeztek a táncosok a mis­kolci fesztiválon. Most Buj­tás János hangszerelésében Offenbach francia négyesét (vezényelt: Túri Márta) és Erkel Palotását mutatták be. A zene és a látvány felerősí­tette a művészi élményt, me­lyet a tapssal korábban sem fukarkodó közönség lelkes el­ragadtatással hálált meg. A jelenlevő zeneértők jog­gal állapíthatják meg. hogy a jászság zenekara a művészi színvonalának és a népszerű­ségének újabb lépcsőfokára ért. Az estére jellemző inten­zív, lelkes muzsikálás mellett szót érdemel a közönség ne­velését szolgáló jó műsorvá­lasztás is. Lukácsi Pál Ősztől Tankötelesek osztálya Űj oktatási formát vezet­nek be ősztől a dolgozók ál­talános iskoláiban. Az úgy­nevezett tankötelesek osztá­lya létrehozásának indokai­ról tájékoztatták a Művelő­dési Minisztériumban az MTI munkatársát. Több vizsgálat azt mutat­ja, hogy a túlkoros gyerme­kek csaknem valamennyien halmozottan hátrányos hely­zetűek, többségük családja nem teremt megfelelő kör­nyezetet a fiatalok fejlődé­se számára. A minisztérium szakem­berei elmondották: amíg a „nappali” iskolákban nem tudják elérni, hogy a tankö- teUezettség teljesítése teljes körű legyen, amíg hiányoz­nak az e gyermekek életko­rát és magatartását figye­lembe vevő sajátos pedagó­giai módszerek, addig átme­neti megoldásként és nem oktatáspolitikai célként — a dolgozók általános iskolá­iban teremtik meg azokat a szervezeti és pedagógiai ke­reteket, amelyek e korosz­tály eredményes nevelésé­hez módot adnak. A dolgo­zók általános iskoláiban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben az iskolatípusban megfelelő tárgyi és személyi feltételek mellett, eredményesen fog­lalkozhatnak a túlkoros ta­nulók speciális nevelésével- oktatásával. Az oktatásügy illetékeséi — a közoktatás fejlesztési programjának megfelelően — új jogszabályt készítenek elő a dolgozók általános is­koláiban folyó egységes kép­zés életkor szerinti differen­ciálására. A tervek szerint az ifjúsági tagozaton belül szervezik meg a tanköteles osztályokat. Itt tanulnak majd tovább azok a diákok, akiket az általános iskolák­ból átirányítanak, illetve azok, akik a gyógypedagó­giai intézményekben, kisegí­tő iskolákban tanultak. A 7. és 8. osztályos tananyag el­sajátítására az eddigiektől eltérően a 320 helyett 512 órát fordítanak majd. A kulturális igények felkelté­sét, a tanultak elmélyítését fakultatív közművelődési programok is segítik. „Április 4-röl szóljon az ének” Amatörfesztivál Budapesten Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a Honvédelmi Minisztérium kulturális osztálya a Magyar Néphadseregben működő amatőr művészeti csoportok számára meghirdette az ..Áp­rilis 4-röl szóljon az ének" című mozgalmat. A hatalmas érdeklődés már az elődöntők során is érezhető volt. hiszen a néptáncnak, a különböző zenekaroknak. művészeti szólistáknak és csoportoknak sok-sok jeles képviselője van „egyenruhában". A szolnoki Killián főisko­lások túljutva a katonai fő­iskolák selejtezőjén a Mad­rigál kórussal, valamint Gazdag Ottó honvéd nol-bea lessel indultak a január 24-i gálaműsoron, a Magyar Nép­hadsereg legjobb amatőr elő­adóinak seregszemléjén. A „killiános" csoport ha­zatérése után Rusznyák Jó­zsef százados, a főiskola kul- túrmunka-felelőse a követ­kezőket mondta a. szereplés­ről és a közeli feladatokról: — A főiskolás fiúkból és verseghys lányokból álló Madrigál kórusunkat — amely' Rigó Éva karmester vezetésével mutatta be mű­sorát — oklevéllel és egy zománckompozícióval dí­jazták. Hogy milyen volt a légkör? Az előadók és a kö­zönség között igazi, forró fesztiváli hangulat alakult ki. A nézők értették és „vették” a darabokat. Felkészülésünk további ál­lomása Szentendre lesz. Ott rendezik meg május első napjaiban a katonai főisko­lák amatőr művészeti bemu­tatóját. Erre is nagy appará­tussal készülünk. Több szó­lista-, tánc-, citera-, színpadi prokdukció lesz a tarsolyunk­ban. K. L. „Szoléves” tanulók a Mátrában Ha hasznuk nehezen mér­hető is, mindenképpen fon­tosak az oktató-nevelő mun­kában azok a kirándulások, amelyeket iskolák szervezi- nek tanulóik számára az or­szág más tájaira. Egy-egy ilyen kiruccanás révén meg­ismerkedhetnek hazánk ne- •veztetességeivel, gyarapod­hatnak ismereteik, erősö­dik bennük a közösségi szel­lem. Ezért szervezett a Szol­nok megyei Tanács Építő­ipari Vállalata egésznapos kirándulást 3-án a Mátrába saját központi tanműhelyé­nek tanulói számára. A ja­varészt vidéki (még a me­gyeszékhelyre is csak rit­kán beutazó) giyerekek meg­ismerkednek e kies hegyvi­déki tájjal, s hódolhatnak a téli sport örömeinek is. A szövetséges hatalmak már a II. világháború folya­mán megállapodtak a hábo­rús és népellenes bűncselek­mények tetteseinek megbün­tetéséről. Az 1943 októberi moszkvai deklarációi követ­te az 1945 augusztus 8-i lon­doni egyezmény, amely fel­állította a Nürnbergi Nem­zetközi Bíróságot. Ez a szer­vezet ítélkezett — 1945 no­vember 20-a és 194(1 októ­ber 1-e között tartott tár­gyalásai után — a háborús főbűnösök perében. ítélte halálra Göringet, Keitelt. Ribbentropot és másokat, és nyilvánította bűnös szerve­zeteknek az SS-t, az SD-t. az SA-t és a Gpstapót. Ez­zel az ítélettel vált valóság­gá először, hogy a béke, az emberiség és az emberies­ség ellen elkövetett bűnöket a népek, megtorolják. A szándék nem volt új; főár I91(i-ban felvetődött egy nemzetközi büntetőbíró­ság létesítésének gondolata a háborús felelősség megál­lapítására. Végül azonban nem került sor ilyen szer­vezet létrehozására, jólle­het a versailles-i békeszer­ződés és a hágai egyezmé­nyek, s több más nemzet­közi egyezmény is, tartal­maztak erre vonatkozó elő­írásokat. A háborús és népellenes bűnök elkövetőinek meg­büntetésére a moszkvai fegyverszüneti egyezmény is kötelezte hazankaí (s később a békeszerződés). A felsza­badult országrészeken népi kezdeményezésre már a népbíróságok felállítását el­rendelő döntés előtt alakul­tak népbíróságok (pl. Sze­geden 1945 január 4-én). de jogi kereteket, törvényes alapot mindehhez az Ideig­lenes Nemzeti Kormány 1945 január 25-i rendelete te­remtett, ami február 5-én lépett érvénybe. A népbíróságokról szóló rendelet megfogalmazta cél­ját is: „...mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei Voltak, mielőbb el­nyerjék büntetésüket". Szo­katlan elv érvényesülése volt ez a rendelet abból a szempontból is, hogy ezek­nek a bűncselekményeknek sértettjéül a magyar népet nevezte meg. A legkomo­lyabb jogi és elvi problé­mát a jogszabály hatályá­nak visszaható érvény” je­lentette s természetesen nemcsak hazánkban, hanem más országokban. így a Nürnbergi Nemzetközi Bí- Iróság gyakorlatában is. A visszaható hatály kimondá­sa áttörte a klasszikus nul­lum crime sine lege elvet, azt tehát, hogy csak olyan cselekmény büntethető, ami az elkövetés időpontjában is bűncselekménynek számí­tott. A hitleri gyilkosok és magyar követőik a tömeg- mészárlásokat ds más bűn­cselekményeket ugyanis az akkori államhatalmak által törvényesnek tekintve, nyílt esetleg burkolt biztatást, él­vezve követték el. A né­pek szenvedései, a mérhe­tetlen áldozatok, a béke ügyének szientpégie azonban nem tűrhette, hogy a tette­sek büntetlenek maradja­nak./ A népbíróságok hatáskö­re kiterjedt polgári és ka­tonai személyekre egyaránt, tekintet nélkül a vádlottak állampolgárságára. A jog­szabály elévülhetetlennek mondta ki a háborús bűn- cselekményeket, is ez az elv ma is érvényesül büntetőjo­gunkban. Időről időre — Nyugaton — történnek ki- serietek ennek a szabály­nak az érvénytelenítésére, ezeket a szándékokat azon­ban a haladó erők eddig rendre meghiúsították. A népbíróságok __ az ak­k or működött öt párt által delegált tagok részvételével — öttagú tanácsokban jár­tak el, kiegészítve egy szak­képzett vezető bíróval. Mű­ködésüket a jogszabály ér­vénybe lépését követően egy hónappal kezdték meg, és 1945 március végére megala­kult a Népbíróságok Orszá­gos Tanácjsa is, mint felleb­bezési bíróság. Ez utóbbin kívül a halálos ítéletek jó­váhagyását a Nemzetközi Katonai Törvényszéktől is kérni kellett. A népbíróságok működé­se évekig a politikai harc középpontjában is állott. A Parlamentben a koalíciós pártok között éles összecsa­pásokra került sor. amit az­után a sajtóorgánumok — pártállásuknak megfelelően — tálaltak a nagyközönség elé. A jobboldal támadta a rendőrséget, javasolta a ha­lálbüntetés eltörlését, a nép­bíróságok helyett indítvá­nyozta az esküdt bíráskodás rendszerét, mondván, hogy a népbíróságok voltaképpen nem elfogulatlanok, mivel < >szt ály b í rútságok. Tér mésze- tesen felvetődött a népbíró­sági jogszabály visszaható érvényének kérdése is, hol­ott a magyar történelemben is volt már példa ennek a klasszikus jogelvnek az át­törésére. Például az 1849. február 13-i úgynevezett Vésztörvény is visszaható érvénnyel rendelte büntetni a hazaárulást és más főben­járó bűnoselekményeket, vagy az 1919-es XXIII. Nép­törvény, amely a Károlyi­kormány működése idején lépett érvénybe, és a hábo­rúért felelős személyek el­leni eljárásról szólt. A baloldalnak sikerült el­hárítania az indokolatlan mentőakciók zömét, noha a jobboldalnak is voltak „részsikfertú": nagyszámú bűnöst mentettek fel, ille­tőleg sokan úszták meg in­dokolatlanul enyhe bünte­téssel elkövetett vétkeiket. 1949. január 31-ig a nép- bíróiságok 45 687 ügyet tár­gyaltak, és 20 380 ügyben hoztak marasztaló ítéletet, 22 642 személy ellen. 414 vádlottat sújtottak halál- büntetéssel, ebből az emlí­tett dátumig 180-at végre­hajtottak. A népbíróságok — mint különbíróságok — 1950-ig működtek, ezt követően a rendes bíróságok elé kerül­tek a háborús és népellenes bűntettesek ügyei is. A nép­bíróságok létrejötte és mű­ködése történelmi jelentő­ségű esemény volt a ma­gyar demokrácia fejlődésé­nek útján. Egyértelműen el­oszlatta azt az illúziót, hogy a béke és az emberiség el­len elkövetett bűnök meg- torlatlanok maradhatnak. Gy. A. A balettoktatástól a népdalkörig Tartalmas közművelődési munka Túrkevén A túrkevei művelődési ház a város egykori ipartestületi székházában működik, meg­lehetősen mostoha körülmé­nyek között. Igaz. az utóbbi két esztendőben igyekeztek hangulatosabbá, vonzóbbá tenni az épületet. Belső fel­újításra például 130 ezer fo­rintot, székek, asztalok, füg­gönyök és szőnyegek vásár­lására hatvanezer forintot fordítottak, amellyel vala­Duna-hidak Az év első bélyegei A posta február 12-én Duna-hidakat bemutató, hét értékből álló » bé^yegsóroza- tot és 20 forintos bélyeg- blokkot hoz forgalomba. Az év első bélyegei Zsit- va Szabolcs grafikusművész tervei alapján többszínű of- 6zetnyomással az Állami Nyomdában készültek. Az egyik 1 forintos bélye­gen Újvidék, a másikon Ba­ja városkép-részlete és híd­ja látható. Az egyik kétfo­rintos bélyeg Pozsony vá­roskép-részletét és hídját, a másiik Budapest városkép­részletét és az Árpád-hidat ábrázolja. A 4 forintos bé­lyegen Becs városkép-rész­lete és egyik hídja jelenik meg. A 6 forintos bélyegen Linz városkép-részlete és hídja látható. A sorozat zá­ró, 8 forintos értéke Re­gensburg városkép-részletét és hídját ábrázolja. Balassagyarmaton él Valló Emil, aki a hatvan évvel ezelőtt Magyarországon bevezetett ke­resztrejtvény készítésének avatott mestere. A magyar rejtvénykészítők doyenje 1928-ban adta közre első saját készítésű keresztrejtvényét, azóta több ezret csinált. Képünkön: Valló Emil munka közben melyest otthonosabbá telték a házat. Az immáron évek óta ki­nőtt művelődési házban az igazgató, a főmunkatárs és az előadó szorosan együtt­működve a-z ugyanabban az épületben lévő úttörőhöz ve­zetőivel, azon vannak, hogy minél színesebb, tartalma­sabb elfoglaltságot kínálja­nak a kevieknek. Hogy mind­ezt sikerül elérniük, az is bi­zonyítja, hogy az igazgató megkapta a Szocialista Kul­túráért. a tőmunkatárs és az előadó pedig a Kiváló Dolgo­zó kitüntetést. Sajnos, szak­emberek hiányában, ők fog­lalkoznak a gondnoki és a karbantartói munka nagy részével is, ez nyilvánvalóan sok idejüket elveszi szoro­san vett feladatuktól. A művelődési és úttörő- ház úgynevezett közművelő­dési kiscsoportjai, amelyek­ből harminc van, több mint ötszáz tagot számlálnak. Kö­zülük jónéhány megyeszerte sőt országosan is ismert és elismert. A Kevi Kör négy évvel ezelőtt kiváló együt­tes lett, a népdalkor ezüst minősítést kapott, a honis­mereti szakkör tagjai között akadnak, akik helytörténeti, dolgozatukkal országos díjat nyertek, és mind többször hallhatunk a fúvószenekar­ról is. Túrkevén sok éve nép­szerű a baleltoktatás. jelen­leg ötven gyerek tanulja a táncművészet alapjait. A mezőtúri zeneiskola tanárai zongorázni és hegedülni ta­nítják húsz zenekedvelő ta­nítványukat. Egyéb programokkal is megpróbálja „becsalogatni” a városban élőket a művelő­dési ház. Műsoros előadáso­kat és hétvégi táncesteket rendeznek, ez utóbbiakon a diszkósok és a helyi Resis- tán együttes mellett más ze­nekarok is fellépnek. Nem feledkeznek meg a népművelők az ismeretter­jesztésről sem, ezért szoros kapcsolatban állnak a TIT városi szervezetével. Ügye­sen házasítják össze például- a tánciskolát pedagógiai elő­adássorozattal, amelynek célja a viselkedési, kapcso­latteremtési formák elsaját- títtatása. De sikeres volt a Korda testvérek emlékére in­dított előadássorozat, s nagy látogatottságnak ör­vendenek a külpolitikát, an­kétok is. Ebben az évben a hagyományos kiscsoportos is­meretterjesztés bővül a nyugdijasklub tagjainak szervezett programokkal, ter­mészetesen a korosztály ér­deklődéséhez igazodva. Gyak­ran rendeznek képzőművé­szeti és fotókiállításokat, szerveznek kirándulásokat, tárlatlátogatásokat. Talán a felsorolt és koránt­sem teljes, körű tevékenysé­gek is bizonyítják, hogy Túrkevén — figyelembevéve a nem éppen ideális körül­ményeket, — tartalmas munka folyik a művelődési házban. — bj —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents