Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 5. Genfi leszerelési konferencia Szovjet értékelés a munkáról * Imerikai költségvetés Rekordmagasságú kiadásokat követel a Pentagon Köpeczi Béla Hubába utazott Köpeczi Béla művelődési miniszter vezetésével tegnap magylar küjldötttég utazott Havannába; a delegáció részt vesz a Kubában február 5. és 12. között megrendezendő magyar kulturális napokon. 1 ciprusi vezetőkhöz Az ENSZ főtitkárának felszólítása Az ENSZ főtitkára felszó­lította a ciprusi görög és tö­rök közösség vezetőit, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely nehezítené a ciprusi probléma megoldá­sának keresését. Az ENSZ ciprusi tevékenységéről köz­zétett jelentésében a világ- szervezet főtitkára hangsú­lyozta: ha megvan a jószán- dek. lehetséges a probléma átfogó rendezése. Jószolgálati küldetésének keretében — amellyel a Biztonsági Tanács bízta meg Javier Pérez de Cuellar to­vábbra is ,kapcsolatl>an ma­rad mind a két féllel — mu­tat rá az ENSZ főtitkárának jelentése. Malmierca Moszkvában A szovjet kormány meg­hívására tegnap este hivata­los baráti látogatásra Moszk­váiba érkezett Isidoro Mal­mierca Peoli. a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja, a Kubai Köztársaság külügyminisz­tere. Hi FKP kongresszusára Szuvjet küldöttség érkezett Párizsba A Francia Kommunista Párt vezetőségének meghívá­sára Párizsba utazott az SZKP küldöttsége, hogy részt vegyen az FKP XXV. kong­resszusán. A delegációt Mi­hail Saolomencev, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB mellett működő Pártellenőr­zési Bizottság elnöke vezeti. Tagjai Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, az SZKP KB Nemzetközi Osztálya ve­zetőjének első helyettese és T. I. Zsdanova, a leningrádi „Jalta” ma is szenvedélyes vitákat kavar; méltatják vagy tagadják eredményeit, védik és támadják. A jal­tai értekezlet, amelynek most emlékezünk 40. évfor­dulójára, földrészünk ég a világ háború utáni helyzer te és fejlődése szempontjá­ból mindmáig meghatározó jelentőségű, történelmi ese­mény volt. 1945. február 4. és 12. kö­zött, a Krjm-félsziget is­mert fek«te-teng,er-parti üdülőhelyén tartották meg a Hitler-ellenes koalíció há­rom szövetséges állama — Nagy-Britannia. az Egyesült Államok és a Szovjetunió — vezetőinek értekezletét, ame­lyen a háború eredményes befejezésével és a hab-’ '■ Utáni európai helyzet rende­zésével összefüggő kérdése­ket tárgyalták meg. A ta­lálkozón Churchill. Roose­velt és Sztálin vett részt a külügyiminiszterek, vezérka­ri főnökök, politikai és ka­tonai tanácsadók kíséreté­ben. A konferenciára olyan időszakban került sor. ami­kor a Vörös Hadsereg győz­tes csatái eredményeként a hadiműveletek már Német­ország területén folytak, s A genfi leszerelési konfe­rencia munkájáról nyilatko­zott a Moszkovszkije No- vosztyi című több nyelven rr^gjelenő tje ti lapnak Vik­tor Iszraeljan, a tanácskozá­son résztvevő szovjet kül­döttség vezetője. A negyven állam részvételével tevé­kenykedő nemzetközi fó­rum újabb ülésszaka ked­den kezdődik Genfben. Viktor Iszraeljan szerint a leszerelési konferencia mű­ködésének eddigi legsikere­sebb időszaka a hatvanas és a hetvenes években volt. A tanácskozás akkor igen hasznos munkát végzett olyan fontos nemzetközi do­kumentumok előkészítésé­ben, mint az államok űrku­tatási tevékenységének és a világűr hasznosításának el­veit rögizítő szerződés, az atomsorompó szerződés, a tengerek és óceánok mélyé­nek fegy vermen tesítésére vonatkozó megállapodás, a természeti környezet kato­nai célú befolyásolását meg­tiltó egyezmény. A sokolda­lú genfi tárgyalások egyik legfontosabb eredménye lett, hogy kialakult az egyenlő- ségi és az egyenlő biztonság elveinek tiszteletbentartása mellett folytatott leszerelé­si tárgyalások mechanizmu­sa. A hetvenes évek végén megtorpanás következett be a leszerelési konferencia munkájában — mutatott rá a szovjet küldöttségvezető. — Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei 1978. küszöbön állt a hitleri biro­dalom összeomlása. A több paint egyhetes tanácskozá­son létrejött megállapodá­sokról jegyzőkönyvet írtak alá és hivatalos nyilatkoza­tot adtak ki. A jaltai (egyes történelmű források szerint krími) érte­kezlet Churchill. Roosevelt és Sztálin által aláírt jegy­zőkönyve 14 fejezetben rög­zítette résztvevőinek együt­tes álláspontját a napiren­den szerepelt politikai kato­nai és egyéb kérdésekben. A hitlerista Németország­ról úgy döntöttek, hogy felté­tel nélkül kapitulálnia kell. s területét övezetenként (brit, amerikai, francia és szovjet zóna) szállják meg. Kimondták, hogy Németor­szágban a három győztes állam veszi át a legfőbb ha­talmat. s ennek gyakorlá­sa során olyan intézkedése­ket foganatosít, amelyeket a jöverfdő béke és biztonság megkövetel. Németországot teljesen lefegyverzik és megszállják. Leszögezték, hogy Németország az általa okozott károkért köteles lesz jóvátételt fizetni. (Ennek összegét az ameri­kai—szovjet megállapodás — Churchill ugyanis nem óta a legcsekélyebb hajlan­dóságot sem mutatják arra, hogy komoly tárgyalásokat folytassanak a tanácskozás napirendjén szereplő kérdé­sekről. Viktor Iszraeljan szerint Ahdrej Gromiko és George Shultz genfi találkozója re­ménykeltő eredményeket hozott a leszerelési konfe­rencia szempontjából is. Az a tény. hogy a külügymi­niszteri találkozóról kiadott közös nyilatkozatban a két- legnagyobb nukleáris hata­lom most első ízben nyilvá­nította közösen egyik leg­főbb céljává a nukleáris fegyverzetek felszámolását, kedvező légkört teremt a tanácskozás számára. Azt persze ma még senki nem állíthatja biztosan, hogy a leszerelési konferencián folytatott tárgyalásokat Wa­shington nem próbálja meg ismét a katonai fölény meg­szerzésére tett kísérleteinek fedezésére felhasználni. A Szovjetunió a maga ré­széről a szocialista közös­ség más országaival együtt — és szorosan együttműköd­ve az el nem kötelezett ál­lamokkal — továbbra is a fegyverzetek korlátozását, a leszerelést szolgáló gyakor­lati intézkedések mielőbbi kidolgozásán munkálkodik'. A genfi leszerelési, konfe­rencia napirendjén nem sze­repel ma egyetlen olyan kérdés sem, amelynek meg­oldására a Szovjetunió ne tett volna építő javaslatot. írta alá — 20 milliárd' dol­lárban állapította meg, ami­ből 10 milliárd a Szovjet­uniót illette meg. Jaltán határoztak többi között az Egyesült Nemze­tek Szervezetének létreho­zásáról. A világszervezet megalakítása ügyében 1945. április 25-re San Francis- cóba nemzetközi konferen­ciát hívtak össze. Kijelen­tették, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa a nagyha­talmak egyetértésének elve alapján fog működni, azaz a benne képviselt nagyhatal­mak bármelyikének ellen- szavazata (vétója) esetén el nem fogadottnaik minősül a testület elé beterjesztett ha­tározati javaslat. A felszabadított Európáról szóló nyilatkozatban Chur­chill, Roosevelt és Sztálin megerősítette; földrészünk átmeneti bizonytalanságának időszakáiban kormánvaik együttes politikái folytatnak abbö; a célból, hogv segít­sék a náci uralom alól fel­szabadított népeket életbe­vágó politikai és gazdasági problémáik demokratikus megoldásában. * Hangoztat­ták. gondoskodnak * aiTÓl. hogy Németország ..soha többé ne zavarhassa meg a világ békéiét”. A konferencia résztvevői titkos megállapodást kötöt­tek arról, hogy Németor­szág legyőzését, az európai békét követő három hóna­iapán parlament Nakaszone engedett... Nakaszone Jaszuhiro mi­niszterelnök némelyest en­gedett az ellenzék nyomá­sának, s ennek következté­ben tegnap — négynapos szünet után — felújította munkáját a japán parla­ment. A kormányfő ugyan­is reményét fejezte ki. hogy a szigetországi katonai kia­dásokat sikerül a bruttó nemzeti termék 1 százaléka alatt tartani. A parlament munkájának tegnapi felújítása kapcsán a miniszterelnök még min­dig nem tett nyilvános ígé­retet az 1 százalékos kato­nai kiadási korlát tisztelet­ben tartására, de most már ■nem a korlátozás érvényte­lenítésének, hanem betartá­sának híveként mutatkozott. (Telexen | jérteaettl ÜJ-DELHI Tegnap az indiai főváros­ban megkezdődött az ázsiai hs óceániai országok szak- szervezeteinek tanácskozá­sa. Több mint húsz ország (szakszervezeti tömörülésé­nek képviselői, valamint a Szakszer vezeti Világszövet­ség és más nemzetközi szer­vezetek küldöttei a gazda­sági fejlődésről és egy új világgazdasági rend megte­remtésének kérdéseiről tár­gyalnak. SAUSAEITO Kaliforniában vasárnap 72 éves korában elhunyt Frank Oppenheimer amerikai fi­zikus. A tudós közreműkö­dött az első amerikai atom­bomba előállításában. Ezt a programot 1967-ben elhunyt testvére, Robert Oppenhei­mer irányította. Később 'az atomfegyverek ellenzőjévé vált, s békés kutatásokkal, egyebek között csillagásza­ti fizikával és a nagy ener­giájú részecskék tanulmá­nyozásával foglalkozott. BONN Bonnban megkezdődött a nyugatnémet—kínai gazda­sági veigyesbizottság három hapig tartó. 4. ülésszaka. A 'nyugatnémet küldöttséget *Martin Bengemann gazda­sági miniszter, a kínai de­legációt Csen Mu-hua kül­kereskedelmi miniszter ve­zeti. pon belül a Szovjetunió há­borúba lép Japán ellen. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia politikai ve­zetői a háború befejezése után eltértek a Jaltán elfo­gadott elvektől, ami súlyos feszültségeket eredménye­zett. A mostanj évfordulót az NSZK és az Egyesült Államok szélsőséges körei a jaltai határozatok elleni tá­madásokra használják fel. Azt emlegetik, hogy a mai kelet—nyugati ellentétek „fő történelmi forrása Jalta”, mert elismerte a Szovjet­unió megnövekedett szere­pét Európában. James Buck- ley, a Szabad Európa rádió elnöke nemrég (figyelmen kívül hagyva az 1975-ös helsinki záróokmányt is) azt szorgalmazta, hogy „túl kell lépni Jalta tragédiáján” mivel, úgymond, „mit sem növekedett az európai álla­mok biztonsága”. A nyugat­német revansisták kétségbe­vonják a 2. világhőború után kijelölt Odera—Neisse határt. Felerősödött az a tö­rekvés. hogy az Egyesült Államok és Szövetségesei ja­vára változtassák meg a nemzetközi erőviszonyokat. Pedig a jaltai határozatok éppen arról tanúskodnak, hogy Európa és a világ bé­kéjét csak a realitások tudo­másul vétele, s a rájuk épülő megállaoodások betar­tása biztosíthatja. M. Gy. Reagan amerikai elnök tegnap a törvényhozás elé terjesztette az Egyesült Ál­lamok új, az 1986-os pénz­ügyi évre szóló költségveté­sének teivezetét. A költségvetési tervezet, amely mindössze másfél szá­zalékos növekedést, állít be az állami kiadások terén, gyakorlatilag minden olyan szociális programot meg­nyirbál, amelynek fenntar­tására nem kötelezik tör­vényes rendelkezések a kor­mányt. Ugyanakkor rekord­magasságú kiadásokat köve­tel a Pentagon részére, bár a növekedés mértéke, itt is Az Egyesült Államok teg­nap elutasította azokat a ja­vaslatokat, amelyeket Fidel Castro tett a két ország, kapcsolatainak megjavításá­ra. A Fehér Ház szóvivője most azt mondotta, hogy Castro kijelentései „csupán szavak és az Egyesült Álla­mok tetteket vár Kubától”. Mint a szóvivő állásfoglalá­sából kiderült, az amerikai kormány változatlanul feún ■ tartja azt a vádat — ame­lyet egyébként Castro ismét a leghatározottabban elutasí­tott, — hogy Kuba támoga­Ezen a hétvégén is — csak úgy mint három éve minden szómba Ion és va­sárnap — békeharcos nők ■tüntettek az angliai Gre- enham Common-i támasz­pontnál az amerikai robot- repülőgépek telepítése el­len. Vasárnap a támaszpont területére behatolt ötvenhat tüntető nőt vettek őrizetbe, majd egy kivételével rövi­desen szabadon engedték őket. A letartóztatott nőt — mint a brit hadügyminiszté­rium közölte — „vandaliz­mus" vádjával február 15- én bíróság elé állítják. David Lange új-zélandi kormányfő tegnapi sajtóér­tekezletén megerősítette kormányának azt az állás­pontját, hogy nem engedi meg nukleáris fegyverrel Jelszereit amerikai hadiha­jók kikötését az új-zélandi kikötőkben. Lange egyút­tal cáfolta, hogy ez a politi­ka veszélyezteti az Egyesült Államok, Ausztrália ás Űj- Zéland katonai szerződését, az ANZUS-t. Lange azért tartotta szük­ségesnek megismételni kor­mánya álláspontját, mert Washington a múlt héten azzal fenyegetőzött, hagy fe­lülvizsgálja katonai együtt­Tegnap több francia lap — a Newsday című amerikai napilap cikke alapján — hírt adott arról, hogy 1978- ban titkos megállapodás jött lét ne az Egyesült Államok ás Franciaország között. 'Az amerikai számítógépe­ket azonban csak 1982 au­gusztusában szállították le Franciaországnak, mert Rea­gan elnök hivatalba lépése után elhalasztotta azok szál­lítását mindaddig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy Franciaország szilárdan tá­mogatja-e a Pershing-raké- ták nyugat-európai telepíté­sét. Miután Mitterrand elnök teljesítette ezt az amerikai valamivel kisebb lesz az el­múlt évek átlagánál. A ka­tonai kiadásokon belül mint­egy háromszorosára akarják növelni az űrfegyverkezési piogram úgynevezett kísér­leti szakaszának kiadásait, fokozni akarják az új típn- sú első csapásmérésre alkal­mas MX-rakéták gyártását, új hadászati bombázókat. Trident típusú tengeralatt­járókat akarnak beszerezni. A várható költségvetési deficit legalább 180 milliárd dollár lesz. alig kevesebb mint az idén. tást nyújt Liatin-Ameriká“ ban az Egyesült Államok­kal szövetséges országok el­lenállási mozgalmainak, fel­szabadító erőinek. Ugyan­csak követeli Washington, hogy Kuba vonja vissza a két ország közötti megálla­podás értelmében Angolá­ban állomásozó alakulatait és „vessen véget a szovjet alárendeltségnek”, vagyis az együttműködésnél* a Szov­jetunióval és a többi szo­cialista országgal. Az ame­rikai kormány csak ennek fejében lenne hajlandó a kapcsolatok rendezésére. kormánnyal, ha Wellington ragaszkodik álláspontjához. Az Egyesült Államok koráb­ban kérte, hogy az ameri­kai hadiflotta egyik hajója Űj-Zélandra látogathasson a márciusra tervezett Tas- man-tengeri . amerikai— ausztráliai közös hadgya­korlat után. A hadvezetés nem hajlandó közölni, hogy a hajón van-e nukleáris fegyver. • Hirosimában tegnap nem­zetközi tanácskozás kezdő­dött tizennyolc ország tu­dósai részvételével. A tudó­sok világszövetsége kezde­ményezésére tartott szemi­nárium témája az. atomhá­ború katasztrofális követ­kezményei az emberiségre és a környezetre. Dimitrisz Marudasz görög kormányszóvivő vasárnap megerősítette: országa nem tágít attól a ""szándékától, hagy elérje az amerikai nukleáris fegyverek eltávo­lítását Görögországból. A görög kormány szándéka összefügg a Balkán-térség atomfegyvermentesítésének tervével, de — tette hozzá — akkor is megvalósítják, ha ez a terv nem valósul meg. elvárást, Reagan engedélyez­te a számítógépek leszállítá­sát. A francia televízió katonai szakértője szerint az ameri­kai számítógépek lehetővé teszik a francia nukleáris tengeralattjárók korszerűsí­tését, így azt, hogy új típusú, 96 robbanófejjel rendelkező rakétákkal cseréljék ki a nukleáris tengeralattjárók rakétáit. Az Egyesült Álla­mok továbbá olyan elektro­nikus rendszert bocsát Fran­ciaország rendelkezésére, amely biztosítja a nukleáris tengeralattjárók és a katonai repülőgépek közötti rádió- kapcsolatot. városj pártbizottság titkára. A svájci teherautósok tegnap megbénították a forgalmat as ország határátkelőhelyeinek többségénél. A képen úttorlasz- ként szolgáló kamionok, előttük sztrájkoló vezetőik 40 éve történt, Jaltán Washington elutasította Fidel Castro javaslatait I nukleáris fegyverek ellen Béketüntetések, tiltakozások működését az új-zélandi Elektronikai rendszerek átadásáról Titkos francia—amerikai megállapodás

Next

/
Thumbnails
Contents