Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
1985. FEBRUAR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Küldöttek a megyei pártértekezletre ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A jobb gazdálkodás növelheti a béreket Tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A testület zárt ülésén Árvái István vezető titkár terjesztette elő az SZMT elnökségének személyi kérdésekről szóló javaslatait. Az előterjesztés alapján a Szakszervezetek Megyed Tanácsa Deák Lászlót, a Közailkalimazottaik Szakszervezete megyei bizottságának volt titkárát, megromlott egészségi állapotára való tekintettel, felmentette az SZMT elnökségi tagságálból, és Nyolczas Máriát — akit a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága korábban kooptált tagjai sorába és titkárává választott — felmentette az SZMT titkársági tagságából és titkári funkciójából. A tanács Tóth Lászlót, az SZMT tagját, a szakszervezeti iskola vezetőjét megválasztotta az SZMT elnöksége és titkársága tagjává, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkárává. Csiga János, Fegyvernek Hz intenzív fejlődés r ■■ r . mm ara útját tarjak A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ezután kibővített ülésen folytatta munkáját. Vpth János, az SZMT elnöke a megye felszabadulásáról emlékezett meg és méltatta a Szolnok megyei szakszervezeti mozgalomnak a felszabadulást követő években elért fejlődését. A következő napirendként Fekete István, az SZMT titkára terjesztett szóbeli jelentést az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának, az idei év indításéinak tapasztalatairól és ismertette a Szakszervezetek Megyei Tanácsának az 1985-ös gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását segítő szakszervezeti tennivalókról szóló állásfoglalási javaslatát. Az év „indításáról” szólva Fekete István elmondta, hogy a munkahelyek gazdasági vezetői, a szakszervezeti bizottságok nagy felelősséggel tesznek eleget kötelezettségeiknek, tájékoztatják a dolgozó kollektívákat az 1985. év gazdaságpolitikai célkitűzéseiről. A tervek kidolgozásánál sor kerül az elmúlt évj eredmények elemzésére, mindazon körülmények feltárására, amelyekre alapozni lehet a feladatok végrehajtását. A szakszervezeti bizottságok véleményezik a gazdasági és szociálpolitikai terveket, meghatározzák a termelés és gazdálkodás segítésének főbb mozgalmi feladatait. A vállalati termelési tervek visz- szaigazolják a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai célkitűzéseiben megfogalmazottakat, az előirányzott termelésnövekedési ütemet. Az előadó hangsúlyozta: „a szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevékenységének fokozásával céljaink elérhetők, nehézségeink áthidalhatók. Az idei tervcélok keményebb, de jobb feltételeket biztosítanak megyénk vállalatai számára, azok megtalálják annak módját, hogy jövedelemtermelő képességüket növeljék. Ez a törekvés kedvező hatással lehet a dolgozók bér- és jövedelemviszonyainak alakulására is.” Majd így folytatta: „A korábbi bérfeszültségek megszüntetését az új kereset- szabályozás jelentősen mérsékelheti, megszüntetheti, mert lehetőséget ad arra, hogy a főmunkaidőben végzett munka anyagi elismerése növekedjék.” A szóbeli jelentés és az állásfoglalási javaslat előterjesztését vita követte. A szót kérők közül többen is hangsúlyozták, hogy a korszerűsített gazdaságirányítási rendszer feltételei között a szakszervezeti szervekre számos új feladat megoldása vár, illetve sok hagyományos teendőt csak újszerű módszerékkel lehet megoldani. A javaslatba a vita sorúin elhangzottakat is beépítve a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elfogadta az idei gazdaságpolitikai feladatokhoz kapcsolódó szakszervezeti teendőkről szóló állásfoglalást. Keresem Fegyverneken a helyi autójavító kisszövetkezet szerelőjét, elnökhelyettesét, illetve a községi pártvégrehajtóbizottság tagját, s a KISZ-bizottság titkárát — minderre, bárkit kérdezek, egyetlen nevet említ: Csiga János. „Valóban ennyi munkát látok el — mondja, — ám ezek kapcsolódnak egymáshoz. Miután ’77-ben elvégeztem a túrkevei szakközépiskolát, idejöttem autószerelőnek, aztán technikusi minősítést szereztem, ’81-ben családot alapítottam, a kislányom 3 éves”. Tavaly nagy lépésre szánták el magukat a javítórészleg dolgozói, veszteségüket fölszámolandó. különváltak a kunhegyesi vegyesipari szövetkezettől, most már nyereségesek. „A kisszövetkezeti formával vállaltuk az éles versenyt, a kockázatot. S a jó minőségen és munkaszervezésen, az ügyfél lehető legjobb kiszolgálásán alapuló üzemben mind a 27 embernek húzni kell. Egyetlen adminisztrátorunk van. Az én társadalmi megbízatásom, hogy elnökhelyettes vagyok. Emellett a KISZ-nek ’74-ben lettem tagja, a pártba ’80- ban vett föl a munkahelyi alapszervezetem: a pártbizottság végrehajtó bizottságában is a KISZ-eseket képviselem, százhetven, s még egynéhány fiatalt. E teendőimet munka után látom el”. Hogyan vélekedik a párt kongresszusi irányelveiről? Mint mondja — a többiek véleményét is tolmácsolva — ők már az intenzív fejlődés útját járják, a valós teljesítmények szerint kapják a bért, fölös emberük nincs, közös az érdek, a szerszám és a szó ... Nincs helye a fegyelmezetlenségnek, a köztulajdon hanyag kezelésének, a bürokratizmusnak vagy az elhallgatásnak ... „így kellene mindenütt. Igaz, nem értjük, miért nem hasznosíthatjuk a Fegyver- neken kiépített vizsgabázist, miért kell a környékbelieknek s nekünk is Szolnokra behordani a kocsikat vizsgáztatni? Rengeteg idő- s energiapocsékolás ez így”. Távirati stílusban még néhány észrevétel (mert az elvek jók, csak hát a gyakorlat ...) „Nagyon érezzük a kis és nagy települések közötti különbséget, például nincs korszerű művelődési házunk, vagy az utazás többe kerül innen Szolnokra, mint Pesten egy út Rákospalotáról a Hűvösvölgybe, pedig á távolság ugyanannyi. Ha drágább, legalább elvárnánk, hogy tiszta, pontos járatok közlekedjenek. Aztán: a fiataloknak elsőrangú kérdés a lakás! Nálunk a helyi vezetés támogatja őket (a kisszövetkezetnek is sokat segített az első lépések megtételében), hisz a fegyverne- ki kiserdő alatt jóformán mind fiatalok kaptak építési telkeket. Ám igen nehezen boldogulnak a drágaság és az anyaghiány miatt. Én nemrég építkeztem, kaptam 50 ezer forint kamatmentes hitelt a munkahelyemtől, de az összeg jó részét a fuvarozás, az anyagokért való utazgatás meg a csúszópénz emésztette föl. Ezen is változtatni kellene ...” iSz. T. T, A fegyvert átadom — a fegyvert átveszem Bevonuló fiatalok búcsúztatása Szolnokon Szekeres Antal átveszi a fegyvert Varga István, Cserkeszőlö Tartalékok a gazdaságok együttműködésében Fotóriporter kollégám rutinos mozdulatokkal kattintgatja gépét. Ó még három évet töltött a határőrséginél, de ki állítaná róla, hogy a mai katonák — közöttük a tegnap bevonult fiatalok — életében kisebb jelentőségű az elkövetkező 18 hónap, mint valamikor volt az a három év. Férfivá serdült fiúarcok a fényképezőgép objektívjében, zsebkendőjüket szorongató édesanyák, lányok, fiatalasszonyok. Elhangzik az első vezényszó. A tribünön katonatisztek, a fegyveres erők és. testületek képviselői. A meghívottak között Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Fodor Ferenc mérnök ezredes. A Himnusz elhangzása után felolvassák a honvédelmi miniszter díszparancsát, majd Tóth Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárihelyette- se lép a mikrofonhoz. Búcsúzik a fiataloktól. Ismét vezényszó hangzik, és Ma- rácz János őrvezető, a Magyar Néphadsereg leszerelés előtt álló kiváló katonája, és Szekeres Antal frissen 'bevonult fiatalember lép a felsorákozottak elé. Átveszi a fegyvert. Az ő édesanyja is elérzőkenyüil, pedig neki külön tiszte van még; az elköszönő édesanyáik nevében szól a fiatalokhoz. A bevonulókat fogadó egységek nevében Kurta György őrnagy köszönti a fiatalokat. Imternacionálé. A fiúk ibevonulitak. Volt már ideje megszáradni a pecsétnek az általános agrármérnöki diplomán, amellyel 1966-ban gyakornoknak jelentkezett Varga István a cserkeszőlői Magyar —Román Barátság Termelő- szövetkezetben. — Békés megyéből, Orosháza mellől szegődtem ide a Tiszazugba Tulajdonképpen nem is szándékoztam én akkor itt letelepedni. Ahogy teltek az évek, egyre inkább láttam, hogy több van a cserkei földben, többre képes a tagság is, mint amit akkor produkáltunk. És egyre inkább éreztem azt is, hogy szükség van itt rám. Márpedig ha valahol perspektívát lát, hasznosnak érzi magát az ember, miért ne honosodna meg? — Mit „tudott” a közös ,gazdaság, amelynek 1978 óta áz elnöke, húsz évvel ezelőtt, és hogyan gazdálkodik ma? Gyerekcipők hazai sertésbőrből Új ezer négyzetméteres üzemcsarnokban kezdték meg a termelést a tatai cipőgyárban. A.korszerű létesítményt magyar és csehszlovák gyártmányú tűzőgépekkel és futószalagokkal szerelték fel. Újdonság, hogy ebben az évben 30 000 pár gyermeklábbelit hazai sertésbőrből készítenek az üzemiek. Az alapanyagot a Pécsi Bőrgyártól vásárolja a tatai gyár. A második félévben 10 000 pár sertésvelúr gyermekcipő is az üzletekbe kerül. — Hasonló területet, 2400 hektárnyi határrészt műveltünk akkor is. Valamivel több mint másfél tonna búzát takarí to ttunk be egy-egy hektárról, a hagyományos szőlőtábláinkról pedig hektáronként két-három tonna termést szüreteltünk őszönként. A kenyérgabona átlagtermésünk tavaly elérte a hat tonnát, az új telepítésű ültetvényeinken pedig az utóbbi aszályos esztendőkben sem teremtek kevesebbet hektáronként tíz tonnánál a szőlőtőkék.. Nemcsak a gazdasági eredményekről — a tavaly elért 140 milliós árbevételről, az ötmilliós nyereségről — beszél szívesen az elnök. — A szövetkezeti tagságunk körében végbement minőségi változástól nem választhatók el az elért eredményeink. Amikor Cserkére kerültem, egyszál magam voltam mérnök a téeszben. Jelenleg tizennégy felsőfokú végzettségű szakember dolgozik az ágazatokban, és a majd háromszáz aktív téesz- tag egyharmada szakmunkás. Szívesen jönnek hozzánk dolgozni a fiatalok is. Harminchét év a szövetkezetben az átlagéletkor. A Kisipari Termeltető Vállalat, amely nevével ellentétben működésének korábbi szakaszában nem termeltetéssel, hanem vásárlással jutott termékeihez, az utóbbi években fokozatosan áttért a gyártásra. A kisiparosokkal kialakult szorosabb kapcsolata, a piachoz való rugalmas alkalmazkodás eredményeként — 1981-hez mérve — forgalma megduplázódott, az elmúlt évben elérte az 1,2 milliárd forintot. A KTV az idén önálló exportjogot kért és kapott forgalmazott termékeinek bi— Megyeszerte példaként emlegetik a párt. és gazdaságvezetőségüknek azokat az intézkedéseit, amelyekkel a téesz népességmegtartó szerepét erősítik a településen. — Negyven fiatalnak nyújtottunk eddig segítséget a letelepedéshez, az otthonteremtéshez. ötvenezer forint kamatmentes hitelt biztosítunk részükre, az építőanyag beszerzéséhez 100 óra kedvezményes fuvart. Tavaly nyolc fiatal szakembernek díjmentesen juttattunk közművesített telket. — A tiszazugi kommunistákat képviseli a hét végén a megyei pártértekezleten. Ha szót kapna, miről beszélne szívesen a tanácskozáson? — Mindenekelőtt egy regionális problémára hívnám fel a figyelmet; a Tiszazugban gazdálkodó mezőgazda- sági nagyüzemek egymás közötti, és a térségben lévő vállalatokkal való együttműködésében rejlő, javarészt még, kihasználatlan lehetőségekre. És szívesen beszélnék az agrárértelmiség megnövekedett, de hasonlóan még nem eléggé aktivizált, szerepéről a településeink kulturális és politikai életében. tr. f. zonyos körére. Gépkocsialkatrészeket, elektronikus berendezéseket szállít Nyugat- Európa és a Közel-Kelet piacaira — az idén mintegy 237 millió forint értékben. A még sikeresebb gazdálkodás, az export további növelése érdekében a vállalat ez év elején a kisiparosok részére bevezette a kereskedelmi hitelezést. Ennek lényege, hogy a vállalat megelőlegezi azt a tőkét a kisiparos számára, amely a világpiacon várhatóan kelendő termék előállításához szükséges. Hitel a partnereknek Kisipari termékek exportra
