Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
1985. FEBRUÁR.27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kővetkező áflomás: Mezőtúr Két vállra fektetett Költöznek az örménykútiak Orosháza szélén, a Békéscsaba felé vezető út mentén szerényen húzódik meg a szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat bányászati üzeme. Szerényen? Erre Ligeti Attila üzemvezető azt mondja: Az itt dolgozó 730—740 ember a KV egész éves fúrási tervének egynegyedét produkálja, több mint 75 ezer métert. Ha a céget egy polipnak képzeljük el, akkor az orosháziak alkotják az egyik legerősebb karját”. Visszavonom a „szerényen”-! A 890—900 milliós érték is meggyőz, s még abban sem érzek túlzást, hogy a 29 éves üzem csinált várost a „legnagyobb magyar faluból”. Való igaz: az olajbányászok alapvető szerepet játszottak, játszanak a település életében. Például: az általuk föltárt földgazra létesült egy, ma már neves üveggyár. A fiatal üzemvezető fejből sorolja az adatokat, a tényeket s a neveket, de nem játssza el a felsőrendű technokratát. Szerény és közvetlen. Kérdeztem munkatársait — szeretik. Pontos, szabatos mondataiból lejegy- zem, hogy nincs „vattaemberük”, 420-an dolgoznak kint a 12 berendezésnél, a többiek geológiai, szállítási, gépészeti és üzemfenntartási feladatokat látnak el, mégpedig jól. ök is egyenrangú tagjai a közösségnek. — Van-e hátrányuk abból, hogy az üzem csupán karja a „polipnak”? — célzok a központ és a részlegek gyakorta ellentmondásos kapcsolatára. Ezen nevet: — Nincs, nem is lehet, hiszen e karok nélkül mire menne a „polip”? Az 5 fúró, 3 lyukbefejező és 4 kútjavító brigád jószerint egyetlen napra sem áll le, van munkánk bőven, még külföldre is jut belőle. Bólintok a fotós kollégámmal, tudjuk, a KV-nek jelentős az exportja. Mondhatni, kevés kérdeznivalónk marad az orosházi üzemről, mivel idejövet láttuk a modern munkásszállót, ahol üzemi rendelő (külön fogászattal és fizikoterápiával) is van. Láttuk a tavaly épült, mai igényeket kielégítő gépészeti részleget. Az Orosházához tartozó dolgozók fő feladata a békési medence mélyfúrása, emiellett a még ismeretlen területek föltárása, valamint a termelő (az NKF) igényei szerint a régi kutak javítása. Esik, fúj vagy tűz a nap — nem számít, a munka folyamatos. Például Battonyán jelenleg irányított ferdefúrásokkal dolgoznak, vagyis, egy pontról több oldalon „megütik”, megfúrják a termelőhelyet, hogy ne kelljen más területekre is telepíteni. így védelmezik a környezetet. Másik fontos munkahelyük Szeghalmon Megjelent a Takarmánykódex A Mezőgazdanági Könyvkiadó gondozásában jelent meg az első hazai korszerű, átfogó jellegű Takarmánykódex. A gyűjtemény egyúttal segíti a mind nagyobb állati- termék-exportot is, lévén, hogy tartalmazza a nemzetközi előírásokat: a gyógyszerekkel, az úgynevezett növény védőszer-maradványokkal, szintetikus anyagokkal, kapcsolatos ismerete kjét, tudnivalókat, éspedig egységes gyűjtésben. A Takarmánykódex a gyakorlati gazdák munkájához azért is fontos, mert táblázataiból gyorsan és nagy pontossággal állíthatják össze az állataik számára optimális adagokat. takarmányozási programokat. A Takarmánykódex 850 példányban jelent meg. Ligeti Attila 'üzemvezető található, ahol 3 éve olajat találtak, s jelenleg már az olajtermelő kutakat mélyítik. Tél tábornok támad, mégpedig szívósan, keményen. Keserves lehet kijutni a kutakhoz, csörlős traktorokkal vonszolják ki az olajbányászok a berendezéseket, s szállítójárműből mindig kevesebb van mint kellene ... Mivel különböző öblítőiszapokkal dolgoznak, nehéz a munkájuk (különösen új kút indításakor), ugyanis ezek a folyadékok könnyen fagynak. Ellene gőzkazánokkal védekeznek. * * * Nagyokat zökken terepjárónk az örménykúti határban, metszőén éles, hideg csap be a kocsiba. Aligha kell bizonygatni, amit Ligeti Attila mond: „Aki egy ilyen telet kibír nálunk, megmarad olajbányásznak”. Keressük a fúrótornyot, de az a (földön fekszik),' holnap elszállítják. Míg nézelődünk, beszélgetünk-. Ligeti Attilát körülveszik az emberek. . . Nekünk Pető Károly, a főfúrómester helyettese „nyilatkozik”: „Tavaly márciustól vagyunk itt, egy szerszámszakadás miatt elköltöztünk. Muszáj, mert a mentés sem sikerült, de hiábavaló is 5 ezer méterig lefúrnunk, a geológusok szeA Fogyasztók Szabványosítási Fóruma kérdőívek segítségével közvéleménykutatást végzett a bútorvásárlók, illetve -használók körében arról, hogyan vélekednek a bútorok minőségéről, tartósságáról, mik az igényeik az újonnan vásárolt bútorokkal szemben. A felmérés eredménye hasznos tanácsokkal szolgálhat a bútorgyártóknak, s segíti a bútorszabványok korszerűsítését is. A kiküldött kérdőívek 90 százaléka visszaérkezett, ösz- szesen 361-en írták le véleményüket. Arra a kérdésre, hogy az utóbbi években vásárolt bútorok tartósságával elégedjpttek-e, a rríegkérde- zettek 59 százaléka nemmel válaszolt. Az elégedetlen vevők 33 százaléka a szekrények, 23 százaléka a székek, rint nincs ott semmi, ezért 4152 méternél leálltunk”. Az Alföld legnagyobb mélyfúróját „két vállra fektették” a Rákóczi brigád tagjai, glédában a részegységek, csövek... De a 39 ember nem pihen, előkészítik a holnapi költözést. * * * Az RD 42-es berendezés dolgozói azt kutatják, menynyi szénhidrogén rejlik e mezőben, érdemes-e majd itt termelni. Tavaly októberben települtek a mezőtúri 5- ös pontra. Idejönnek az őr- ménykútiak, ez a csapat pedig a 6-os pontra települ át. Zúgnak, dohognak a gépek, fáradhatatlanul. És az emberek? Szobavári Károly fúrómester: „Aki nem leli örömét a munkában, hamarabb fárad, rosszul érzi magát. Nálunk különösképpen, hisz ide kevés a franciasaláta — ilyen könnyű menüvel nem is bírnánk fölmenni a toronyba. Nézze meg, mi van a táskákban: hús, szalonna ... Ez a munka sose szabadul meg a nomád jelzőtől, pedig a vállalat magas színvonalon gondoskodik dolgozóiról. Miért maradunk mégis? Ha megszokunk egy közösséget, egyfajta munkát, nem szívesen váltunk, miként mások sem”. „A bányászok nagy családja”, hallom. Már-már közhelynek hihetnék, pedig nem az. Szobavári Károly: „Ilyen munkánál minden ember számít. Egyébként a fizetés sem rossz, egy jó szaki 110 ezret is megkeres évente”. Mile Lajos főfúrómester kapcsolódik beszélgetésünkhöz: „Sokat jelent az is, hogy 5 napot dolgozunk, ötöt pedig pihenünk otthon a családdal”. Ez emberséges és hatékony, az újak közül számosán a magas kereset (a szolnoki vállalatnál dolgozók átlagkeresete évi 96 ezer forint) s a mind jobb munkakörülmények miatt gyökeret eresztenek a KVmál. Sz. jTamás (Tibor Fotó: Hargitai (Lajos fotelek, 20 százaléka a fekvőhelyek, 18 százaléka az asztalok, a többiek az egyéb bútorok nem megfelelő időtállóságát kifogásolták. A legtöbben arra panaszkodtak, hogy meglazulnak" a csavarok, a mágnes-zárak nem jól működnek, a szekrényajtók nem megfelelően záródnak, a fotelgörgők kiesnek, tönkremennek, a varrások pedig elszakadnak a kárpitozott bútorokon, sokszor már néhány hónapi használat után. A válaszadók nagyrésze — csaknem 70 százaléka — a tartósabb bútoroknál a magasabb árat is elfogadhatónak, reálisnak tartja. Nem igénylik, hogy a bútorok feltét- •lenül kövessék a legújabb divatot, viszont szeretnék, ha huzamosabb ideig lehetne azokat használni. Kádárlános könyve idegen nyelven A Corvina Kiadó — a Kossuth Könyvkiadó közreműködésével — hat nyelven megjelentette Kádár János Szocializmus és demokrácia Magyarországon című kötetét. A téma szerint válogatott beszédeket és cikkeket a kiadók gazdag országismertető és dpkum,en- tumanyagokkal egészítették ki. Kádár János „Szocializmus és demokrácia Magyar- országon” című, budapesti kiadók által olasz nyelven megjelentetett könyvét mutatták be tegnap a római Magyar Akadémián. A rendezvényen, amelyen az olasz közélet képviselői, közöttük az Olasz Kommunista Párt és a tömegszervezetek aktivistái vettek részt, Adalberte Minucci, az OKP titkárságának tagja mutatta be Kádár János könyvét. Minucci méltatta a magyar vezető politikai tevékenységét, s elismerően szólt a magyar pártnak az elmúlt évtizedekben követett politikájáról. Cardin-modell Új egyenruha a MOLÉV-nál Májustól új egyenruhát viselnek a MALÉV dolgozói — jelentette be kedden Jahoda Lajos a vállalat vezérigazgatója az Atrium Hyatt Szállóban megtartott sajtótájékoztatón. A MALÉV tavaly júliusban tartotta meg a ruhatervező cégek vállalati bemutatóját, amelyen valameny- nyi érintett MALÉV-dolgozó véleményét is kikérték. Csaknem egyhangú szavazással Pierre Cardin modelljei kerültek ki győztesen a versengésből, így ő kapta a megbízást a végleges tervek elkészítésére, a kivitelezéssel pedig a HUNGAROTEX- et bízták meg. A döntésnél az esztétikus formai kialakítás mellett nagy hangsúlyt kapott a praktikusság, a hordhatóság szempontja is, hiszen ezek a modellek végül is munkaruhák, igazodniuk kell viselőik — a jegyeladók, a forgalmi tisztek, a légi utaskísérők — mindennapi tevékenységéhez. A HUNGAROTEX az új MALÉV egyenruhát teljes egészében hazai kivitelezésben és magyar alapanyagokból készítteti. Az egyenruha- csere 1500 MALÉV-dolgozót érint. A legtöbben — a válaszadók; 45,5 százaléka — azt tartanák ideálisnak, ha az újonnan vásárolt bútorok élettartama 10—15 év lenne. Húsz év feletti használati lehetőséget csak a válaszadók 12,2 százaléka vár a bútoroktól, a többiek 5—15 év között határozták meg az elvárt időtartamot. Többen fontosabbnak tartják a bútorok tartósságánál a jó minőséget, és nagyon sok válaszban első helyet kapott, hogy javíthatók, illetve tisztíthatok legyenek a bútorok. Figyelemre méltó, hogy többen kifogásolták a lábatlan bútorokat — szekrénysorokat, fekhelyeket — mert ezek tapasztalataik szerint még száraz lakásban is idővel dohossá válnak, az ágynemű nem szellőzik bennük. 59 százalék: nem Kérdések a bútorok minőségéről Változó hatáskörök Minisztériumok és vállalatok A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről egymás után, láttak napvilágot az új jogszabályok. A legnagyobb változást minden bizonnyal a vállalatok irá-' (nyitására vonatkozó határozatok hozzák majd a következő esztendőkben. Alapvetően módosul a gazdálkodók és az államigazgatási szervek, vagyis a vállalatok és eddigi felügyeleti szerveik — a minisztériumok, tanácsok, országos hatáskörű hivatalok — közötti viszony. A döntési jogok egy része egy szinttel lejjebb kerül, Ezért vált szükségessé, hogy új alapokra helyezzék a vállalatok és az irányítószervek kapcsolatát, s élesen elkülönüljenek egymástól a gazdaságirányítás feladatai. és az állami tulajdon működtetéséhez kapcsolódó jogok. Ez utóbbiakból az idei esztendőtől kezdve jó néhány a vállalatok hatáskörébe kerül. Az áttérés már január elsejétől kezdődött, és 1986 végéig tart majd. Ám a nagy horderejű lépések nem érintik a kommunális, a köz- szolgáltató és a kormányzat által fontos népgazdasági érdekében kijelölt vállalatokat. Ezeknél megmarad az irányítás eddigi formája, tehát a korábbi szerv látja el, ily módon is növelve a vállalati önállóságot. Mint az MSZMP Központi Bizottságának ’84-es áprilisi állásfoglalása megfogalmazta, a vállalatoknak a jövőben aktív piaci magatartást kell tanúsítaniuk, vállalkozó szellemben kell gazdálkodniuk. Ám a mostani rendszer, miután a tulajdonjogok többségét az államigazgatási szervek, vagyis a minisztériumok meg mások gyakorolják, meggátolja a kedvező tendenciák kibontakozását. és a munkáltatói jogok — az igazgató kinevezése például — ugyanúgy a felettes szervekhez tartoznak majd. Az előzetes számítások szerint a gazdálkodók 10—20 százaléka lesz továbbra is államigazgatási felügyelet alatt. Az áttérés értelemszerűen abban a szférában hozhatja meg a kívánt hatást, ahol adottak már a piaci verseny feltételei. Két új típusú vezetési formára ad lehetőséget az új szabályozás: a vállalati tanács; illetve a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlése által irányítva működhet a vállalat. Az előbbi elsősorban a közép- és nagyvállalatok számára lesz megfelelő működtetési forma. A versenyszférában Megszűnik a vállalatfelügyelet Akármelyik típusról is legyen szó. a korábbihoz képest sokkal szélesebb skálán mozognak a vállalat jogai: a vezető testület dönt az igazgató kinevezéséről, megválasztásáról és fölimen- téséről. Megszűnik, az állam- igazgatási szervek vállalatfelügyeleti joga, helyébe a törvényességi felügyelet lép. Ennék lényege: az adott államiigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a cég belső szabályai megfelelnek-e az érvényes jogi-, gazdasági szabályoknak, s a vállalat betartja-e ezeket.. Ám gazdasági szempontok szerint már nem értékelhetik e szervek a vállalatok munkáját; például, hogy hatékonyan használják-e ki erőforrásaikat, stb. A törvényességi felügyeletet az alapító szerv, tanácsi cégnél értelemszerűen a fővárosi, vagy megyei tanács végrehajtó bizottságának szak- igazgatási szerve látja el. A tulajdonnal, az eszközökkel való folyamatos rendelkezés joga tehát a vállalatoké. De az alapítás változatlanul az erre jogosult szervek hatáskörében marad, sőt, bővül is: a létesítés során meg kell határozniuk az új cég induló vagyonát, Valamint a vállalatvezetés formáját, amely a két említett típus egyike lehet. A már. meglévő cégek szétválásáról, egyesüléséről, esetleg egy belső egység önállósodásáról érdemiben a vállalatok döntenék, de magát a határozatot az illetékesek, az államigazgatási szerv adja ki, ahogy az új igazgató megbízásánál is egyetértési joga lesz. Növekvő önállóság Eddig lényegében olyasfajta változásokat ismertettünk, természetesen nem részletekbe menően, amelyek az állami szervek hatáskörének szűkítését jelentik. De ezek után mi lesz az államigazgatás, vagyis a minisztériumok, tanácsok, országos hatáskörű hivatalok feladata? A jogok között megkülönböztethetők a szervezetek irányítására kapott felhatalmazások, ezeket már az előbb felsoroltuk, és a tevékenységirányítás feladatai. Ilyen például az is, hogy az ágazati irányítószervek különböző koncepciók kidolgozásával, például rövid- és középtávú iparpolitika, közlekedésfejlesztési tervezetek összeállításával segítik a gazdaságpolitika célkitűzéseit. Ezenkívül továbbra is kidolgozzák a hatósági előírásokat tartalmazó jogszabályokat. A kormányprogramok végrehajtásálból is kiveszik a részüket, a különböző tevékenységeket, változásokat segítő preferenciák alkalmazásában a kormány határozza meg esetenként az érdekelt államigazgatási szervek jogait és lehetőségeit. A piacfelügyeletet viszont nem lehet ágazatokra lebontva gyakorolni, hiszen az egyes piacok kölcsönösen függnek egymástól, mintegy lépcsőzetesen egymásra épültek. Éppen ezért e tevékenység a kormányzat feladata lesz. Érdekes módon alakul a korábban sokat kifogásolt utasítási rendszer. A vállalat életére jelentős hatást gyakorló és működésüket hosszabb távra meghatározó utasítást csak a Miniszter- tanács előzetes hozzájárulásával lehet adni, s az esetleges kárért a döntéshozó, bizonyos kivételektől eltekintve anyagi .felelősséggel tartozik. A vállalat végső esetben igazának érvényesítéséért még a bírósághoz is fordulhat. E vázlatos felsorolásból is kiderült, nagymértékben megnövekszik a vállalatok önállósága. Az államigazgatási szervek munkája ennek megfelelően átalakul: a vál- lalatfelügyelet operatív feladatai megszűnnek, s helyettük az ágazatban végbemenő változások folyamatos felmérése, a megfelelő jogszabályok kidolgozása, és a kormányzat céljainak érvényesítése ró változatlanul nagy feladatokat ezekre a szervekre. L. ,M.
