Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

1985. FEBRUÁR.27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kővetkező áflomás: Mezőtúr Két vállra fektetett Költöznek az örménykútiak Orosháza szélén, a Békés­csaba felé vezető út mentén szerényen húzódik meg a szolnoki székhelyű Kőolajku­tató Vállalat bányászati üze­me. Szerényen? Erre Ligeti Attila üzemvezető azt mond­ja: Az itt dolgozó 730—740 ember a KV egész éves fú­rási tervének egynegyedét produkálja, több mint 75 ezer métert. Ha a céget egy polipnak képzeljük el, akkor az orosháziak alkotják az egyik legerősebb karját”. Visszavonom a „szerényen”-! A 890—900 milliós érték is meggyőz, s még abban sem érzek túlzást, hogy a 29 éves üzem csinált várost a „leg­nagyobb magyar faluból”. Való igaz: az olajbányászok alapvető szerepet játszottak, játszanak a település életé­ben. Például: az általuk föl­tárt földgazra létesült egy, ma már neves üveggyár. A fiatal üzemvezető fejből sorolja az adatokat, a ténye­ket s a neveket, de nem játssza el a felsőrendű tech­nokratát. Szerény és közvet­len. Kérdeztem munkatár­sait — szeretik. Pontos, sza­batos mondataiból lejegy- zem, hogy nincs „vattaem­berük”, 420-an dolgoznak kint a 12 berendezésnél, a többiek geológiai, szállítási, gépészeti és üzemfenntartá­si feladatokat látnak el, még­pedig jól. ök is egyenran­gú tagjai a közösségnek. — Van-e hátrányuk abból, hogy az üzem csupán karja a „polipnak”? — célzok a központ és a részlegek gya­korta ellentmondásos kap­csolatára. Ezen nevet: — Nincs, nem is lehet, hi­szen e karok nélkül mire menne a „polip”? Az 5 fúró, 3 lyukbefejező és 4 kútjaví­tó brigád jószerint egyetlen napra sem áll le, van mun­kánk bőven, még külföldre is jut belőle. Bólintok a fotós kollé­gámmal, tudjuk, a KV-nek jelentős az exportja. Mond­hatni, kevés kérdeznivalónk marad az orosházi üzemről, mivel idejövet láttuk a mo­dern munkásszállót, ahol üzemi rendelő (külön fogá­szattal és fizikoterápiával) is van. Láttuk a tavaly épült, mai igényeket kielégítő gé­pészeti részleget. Az Orosházához tartozó dolgozók fő feladata a bé­kési medence mélyfúrása, emiellett a még ismeretlen területek föltárása, vala­mint a termelő (az NKF) igényei szerint a régi kutak javítása. Esik, fúj vagy tűz a nap — nem számít, a munka folyamatos. Például Battonyán jelenleg irányított ferdefúrásokkal dolgoznak, vagyis, egy pontról több ol­dalon „megütik”, megfúrják a termelőhelyet, hogy ne kelljen más területekre is telepíteni. így védelmezik a környezetet. Másik fontos munkahelyük Szeghalmon Megjelent a Takarmány­kódex A Mezőgazdanági Könyv­kiadó gondozásában jelent meg az első hazai korszerű, átfogó jellegű Takarmánykó­dex. A gyűjtemény egyúttal se­gíti a mind nagyobb állati- termék-exportot is, lévén, hogy tartalmazza a nemzet­közi előírásokat: a gyógysze­rekkel, az úgynevezett nö­vény védőszer-maradványok­kal, szintetikus anyagokkal, kapcsolatos ismerete kjét, tudnivalókat, éspedig egysé­ges gyűjtésben. A Takarmánykódex a gya­korlati gazdák munkájához azért is fontos, mert tábláza­taiból gyorsan és nagy pon­tossággal állíthatják össze az állataik számára optimális adagokat. takarmányozási programokat. A Takarmánykódex 850 példányban jelent meg. Ligeti Attila 'üzemvezető található, ahol 3 éve olajat találtak, s jelenleg már az olajtermelő kutakat mélyí­tik. Tél tábornok támad, még­pedig szívósan, keményen. Keserves lehet kijutni a ku­takhoz, csörlős traktorokkal vonszolják ki az olajbányá­szok a berendezéseket, s szállítójárműből mindig ke­vesebb van mint kellene ... Mivel különböző öblítőisza­pokkal dolgoznak, nehéz a munkájuk (különösen új kút indításakor), ugyanis ezek a folyadékok könnyen fagynak. Ellene gőzkazánok­kal védekeznek. * * * Nagyokat zökken terepjá­rónk az örménykúti határ­ban, metszőén éles, hideg csap be a kocsiba. Aligha kell bizonygatni, amit Ligeti Attila mond: „Aki egy ilyen telet kibír nálunk, megma­rad olajbányásznak”. Keres­sük a fúrótornyot, de az a (földön fekszik),' holnap el­szállítják. Míg nézelődünk, beszélgetünk-. Ligeti Attilát körülveszik az emberek. . . Nekünk Pető Károly, a fő­fúrómester helyettese „nyi­latkozik”: „Tavaly március­tól vagyunk itt, egy szer­számszakadás miatt elköl­töztünk. Muszáj, mert a mentés sem sikerült, de hiábavaló is 5 ezer méterig lefúrnunk, a geológusok sze­A Fogyasztók Szabványo­sítási Fóruma kérdőívek se­gítségével közvéleménykuta­tást végzett a bútorvásárlók, illetve -használók körében arról, hogyan vélekednek a bútorok minőségéről, tartós­ságáról, mik az igényeik az újonnan vásárolt bútorokkal szemben. A felmérés ered­ménye hasznos tanácsokkal szolgálhat a bútorgyártók­nak, s segíti a bútorszabvá­nyok korszerűsítését is. A kiküldött kérdőívek 90 százaléka visszaérkezett, ösz- szesen 361-en írták le véle­ményüket. Arra a kérdésre, hogy az utóbbi években vá­sárolt bútorok tartósságával elégedjpttek-e, a rríegkérde- zettek 59 százaléka nemmel válaszolt. Az elégedetlen ve­vők 33 százaléka a szekré­nyek, 23 százaléka a székek, rint nincs ott semmi, ezért 4152 méternél leálltunk”. Az Alföld legnagyobb mélyfúróját „két vállra fek­tették” a Rákóczi brigád tag­jai, glédában a részegységek, csövek... De a 39 ember nem pihen, előkészítik a holnapi költözést. * * * Az RD 42-es berendezés dolgozói azt kutatják, meny­nyi szénhidrogén rejlik e mezőben, érdemes-e majd itt termelni. Tavaly október­ben települtek a mezőtúri 5- ös pontra. Idejönnek az őr- ménykútiak, ez a csapat pe­dig a 6-os pontra települ át. Zúgnak, dohognak a gé­pek, fáradhatatlanul. És az emberek? Szobavári Károly fúrómester: „Aki nem leli örömét a munkában, hama­rabb fárad, rosszul érzi ma­gát. Nálunk különösképpen, hisz ide kevés a franciasalá­ta — ilyen könnyű menüvel nem is bírnánk fölmenni a toronyba. Nézze meg, mi van a táskákban: hús, sza­lonna ... Ez a munka sose szabadul meg a nomád jel­zőtől, pedig a vállalat ma­gas színvonalon gondoskodik dolgozóiról. Miért maradunk mégis? Ha megszokunk egy közösséget, egyfajta munkát, nem szívesen váltunk, mi­ként mások sem”. „A bányászok nagy család­ja”, hallom. Már-már köz­helynek hihetnék, pedig nem az. Szobavári Károly: „Ilyen munkánál minden ember számít. Egyébként a fizetés sem rossz, egy jó szaki 110 ezret is megkeres évente”. Mile Lajos főfúrómester kap­csolódik beszélgetésünkhöz: „Sokat jelent az is, hogy 5 napot dolgozunk, ötöt pedig pihenünk otthon a család­dal”. Ez emberséges és ha­tékony, az újak közül szá­mosán a magas kereset (a szolnoki vállalatnál dol­gozók átlagkeresete évi 96 ezer forint) s a mind jobb munkakörülmények miatt gyökeret eresztenek a KVmál. Sz. jTamás (Tibor Fotó: Hargitai (Lajos fotelek, 20 százaléka a fek­vőhelyek, 18 százaléka az asztalok, a többiek az egyéb bútorok nem megfelelő időt­állóságát kifogásolták. A leg­többen arra panaszkodtak, hogy meglazulnak" a csava­rok, a mágnes-zárak nem jól működnek, a szekrényajtók nem megfelelően záródnak, a fotelgörgők kiesnek, tönk­remennek, a varrások pedig elszakadnak a kárpitozott bútorokon, sokszor már né­hány hónapi használat után. A válaszadók nagyrésze — csaknem 70 százaléka — a tartósabb bútoroknál a ma­gasabb árat is elfogadhatónak, reálisnak tartja. Nem igény­lik, hogy a bútorok feltét- •lenül kövessék a legújabb divatot, viszont szeretnék, ha huzamosabb ideig lehetne azokat használni. Kádárlános könyve idegen nyelven A Corvina Kiadó — a Kossuth Könyvkiadó köz­reműködésével — hat nyel­ven megjelentette Kádár Já­nos Szocializmus és demok­rácia Magyarországon cí­mű kötetét. A téma szerint válogatott beszédeket és cik­keket a kiadók gazdag or­szágismertető és dpkum,en- tumanyagokkal egészítették ki. Kádár János „Szocializ­mus és demokrácia Magyar- országon” című, budapesti kiadók által olasz nyelven megjelentetett könyvét mu­tatták be tegnap a római Magyar Akadémián. A ren­dezvényen, amelyen az olasz közélet képviselői, közöttük az Olasz Kommunista Párt és a tömegszervezetek akti­vistái vettek részt, Adalber­te Minucci, az OKP titkársá­gának tagja mutatta be Ká­dár János könyvét. Minucci méltatta a magyar vezető politikai tevékenységét, s el­ismerően szólt a magyar pártnak az elmúlt évtizedek­ben követett politikájáról. Cardin-modell Új egyenruha a MOLÉV-nál Májustól új egyenruhát vi­selnek a MALÉV dolgozói — jelentette be kedden Jahoda Lajos a vállalat vezérigazga­tója az Atrium Hyatt Szálló­ban megtartott sajtótájékoz­tatón. A MALÉV tavaly július­ban tartotta meg a ruhater­vező cégek vállalati bemu­tatóját, amelyen valameny- nyi érintett MALÉV-dolgozó véleményét is kikérték. Csaknem egyhangú szavazás­sal Pierre Cardin modelljei kerültek ki győztesen a ver­sengésből, így ő kapta a megbízást a végleges tervek elkészítésére, a kivitelezés­sel pedig a HUNGAROTEX- et bízták meg. A döntésnél az esztétikus formai kialakí­tás mellett nagy hangsúlyt kapott a praktikusság, a hordhatóság szempontja is, hiszen ezek a modellek vé­gül is munkaruhák, igazod­niuk kell viselőik — a jegy­eladók, a forgalmi tisztek, a légi utaskísérők — minden­napi tevékenységéhez. A HUNGAROTEX az új MALÉV egyenruhát teljes egészében hazai kivitelezés­ben és magyar alapanyagok­ból készítteti. Az egyenruha- csere 1500 MALÉV-dolgozót érint. A legtöbben — a válasza­dók; 45,5 százaléka — azt tartanák ideálisnak, ha az újonnan vásárolt bútorok élettartama 10—15 év lenne. Húsz év feletti használati le­hetőséget csak a válaszadók 12,2 százaléka vár a bútorok­tól, a többiek 5—15 év kö­zött határozták meg az elvárt időtartamot. Többen fontosabbnak tart­ják a bútorok tartósságánál a jó minőséget, és nagyon sok válaszban első helyet kapott, hogy javíthatók, il­letve tisztíthatok legyenek a bútorok. Figyelemre méltó, hogy többen kifogásolták a lábatlan bútorokat — szek­rénysorokat, fekhelyeket — mert ezek tapasztalataik sze­rint még száraz lakásban is idővel dohossá válnak, az ágynemű nem szellőzik ben­nük. 59 százalék: nem Kérdések a bútorok minőségéről Változó hatáskörök Minisztériumok és vállalatok A gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítéséről egy­más után, láttak napvilágot az új jogszabályok. A leg­nagyobb változást minden bizonnyal a vállalatok irá-' (nyitására vonatkozó hatá­rozatok hozzák majd a kö­vetkező esztendőkben. Alap­vetően módosul a gazdálko­dók és az államigazgatási szervek, vagyis a vállalatok és eddigi felügyeleti szerve­ik — a minisztériumok, ta­nácsok, országos hatáskörű hivatalok — közötti viszony. A döntési jogok egy része egy szinttel lejjebb kerül, Ezért vált szükségessé, hogy új alapokra helyezzék a vállalatok és az irányító­szervek kapcsolatát, s éle­sen elkülönüljenek egymás­tól a gazdaságirányítás fel­adatai. és az állami tulajdon működtetéséhez kapcsolódó jogok. Ez utóbbiakból az idei esztendőtől kezdve jó néhány a vállalatok hatás­körébe kerül. Az áttérés már január el­sejétől kezdődött, és 1986 végéig tart majd. Ám a nagy horderejű lépések nem érin­tik a kommunális, a köz- szolgáltató és a kormányzat által fontos népgazdasági érdekében kijelölt vállalato­kat. Ezeknél megmarad az irányítás eddigi formája, te­hát a korábbi szerv látja el, ily módon is növelve a vál­lalati önállóságot. Mint az MSZMP Közpon­ti Bizottságának ’84-es áp­rilisi állásfoglalása megfo­galmazta, a vállalatoknak a jövőben aktív piaci maga­tartást kell tanúsítaniuk, vállalkozó szellemben kell gazdálkodniuk. Ám a mosta­ni rendszer, miután a tu­lajdonjogok többségét az ál­lamigazgatási szervek, vagy­is a minisztériumok meg mások gyakorolják, meggá­tolja a kedvező tendenciák kibontakozását. és a munkáltatói jogok — az igazgató kinevezése pél­dául — ugyanúgy a felettes szervekhez tartoznak majd. Az előzetes számítások sze­rint a gazdálkodók 10—20 százaléka lesz továbbra is államigazgatási felügyelet alatt. Az áttérés értelemszerűen abban a szférában hozhatja meg a kívánt hatást, ahol adottak már a piaci verseny feltételei. Két új típusú ve­zetési formára ad lehetősé­get az új szabályozás: a vál­lalati tanács; illetve a dol­gozók közgyűlése vagy kül­döttgyűlése által irányítva működhet a vállalat. Az előbbi elsősorban a közép- és nagyvállalatok számára lesz megfelelő működtetési forma. A versenyszférában Megszűnik a vállalatfelügyelet Akármelyik típusról is le­gyen szó. a korábbihoz ké­pest sokkal szélesebb ská­lán mozognak a vállalat jo­gai: a vezető testület dönt az igazgató kinevezéséről, megválasztásáról és fölimen- téséről. Megszűnik, az állam- igazgatási szervek vállalat­felügyeleti joga, helyébe a törvényességi felügyelet lép. Ennék lényege: az adott ál­lamiigazgatási szerv ellenőr­zi, hogy a cég belső szabá­lyai megfelelnek-e az érvé­nyes jogi-, gazdasági szabá­lyoknak, s a vállalat betart­ja-e ezeket.. Ám gazdasági szempontok szerint már nem értékelhetik e szervek a vál­lalatok munkáját; például, hogy hatékonyan használ­ják-e ki erőforrásaikat, stb. A törvényességi felügyeletet az alapító szerv, tanácsi cég­nél értelemszerűen a fővá­rosi, vagy megyei tanács vég­rehajtó bizottságának szak- igazgatási szerve látja el. A tulajdonnal, az eszkö­zökkel való folyamatos ren­delkezés joga tehát a válla­latoké. De az alapítás vál­tozatlanul az erre jogosult szervek hatáskörében ma­rad, sőt, bővül is: a létesítés során meg kell határozniuk az új cég induló vagyonát, Valamint a vállalatvezetés formáját, amely a két em­lített típus egyike lehet. A már. meglévő cégek szétvá­lásáról, egyesüléséről, eset­leg egy belső egység önálló­sodásáról érdemiben a válla­latok döntenék, de magát a határozatot az illetékesek, az államigazgatási szerv ad­ja ki, ahogy az új igazgató megbízásánál is egyetértési joga lesz. Növekvő önállóság Eddig lényegében olyas­fajta változásokat ismertet­tünk, természetesen nem részletekbe menően, ame­lyek az állami szervek ha­táskörének szűkítését jelen­tik. De ezek után mi lesz az államigazgatás, vagyis a mi­nisztériumok, tanácsok, or­szágos hatáskörű hivatalok feladata? A jogok között megkülönböztethetők a szer­vezetek irányítására kapott felhatalmazások, ezeket már az előbb felsoroltuk, és a te­vékenységirányítás feladatai. Ilyen például az is, hogy az ágazati irányítószervek kü­lönböző koncepciók kidolgo­zásával, például rövid- és középtávú iparpolitika, köz­lekedésfejlesztési tervezetek összeállításával segítik a gazdaságpolitika célkitűzé­seit. Ezenkívül továbbra is kidolgozzák a hatósági elő­írásokat tartalmazó jogsza­bályokat. A kormányprogra­mok végrehajtásálból is ki­veszik a részüket, a külön­böző tevékenységeket, vál­tozásokat segítő preferenciák alkalmazásában a kormány határozza meg esetenként az érdekelt államigazgatási szervek jogait és lehetősé­geit. A piacfelügyeletet vi­szont nem lehet ágazatokra lebontva gyakorolni, hiszen az egyes piacok kölcsönösen függnek egymástól, mintegy lépcsőzetesen egymásra épül­tek. Éppen ezért e tevékeny­ség a kormányzat feladata lesz. Érdekes módon alakul a korábban sokat kifogásolt utasítási rendszer. A válla­lat életére jelentős hatást gyakorló és működésüket hosszabb távra meghatározó utasítást csak a Miniszter- tanács előzetes hozzájárulá­sával lehet adni, s az esetle­ges kárért a döntéshozó, bi­zonyos kivételektől eltekint­ve anyagi .felelősséggel tar­tozik. A vállalat végső eset­ben igazának érvényesítésé­ért még a bírósághoz is for­dulhat. E vázlatos felsorolásból is kiderült, nagymértékben megnövekszik a vállalatok önállósága. Az államigazga­tási szervek munkája ennek megfelelően átalakul: a vál- lalatfelügyelet operatív fel­adatai megszűnnek, s helyet­tük az ágazatban végbeme­nő változások folyamatos felmérése, a megfelelő jog­szabályok kidolgozása, és a kormányzat céljainak érvé­nyesítése ró változatlanul nagy feladatokat ezekre a szervekre. L. ,M.

Next

/
Thumbnails
Contents