Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-26 / 47. szám
1985. FEBRUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A BHG kunhegy esi gyárában rendszeresen ellenőrzik a telefonközpontok bemérő műszereit. Felvételünk ia ítmk-műhely- ben készült flczél György köszöntése Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a munkásmozgalom régi harcosát párttagsága 50. évfordulója alkalmából hétfőn Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésnél jelen volt Tétényi Pál, a Központi Bizottság osztályvezetője. Hogyan tovább, üdülőkörzet? v Uj elgondolások a következő öt évre Eredmények, gondok a Tisza II víztározó partjain Jég és hó borítja a nagy víztükröt. Néptelen a part, kődbe vesznek a távolban a kis szigetek. Nyugalom honol a víztározó fölött. Ám a nyugalmat csak a természet mondhatja magáénak, de nem azok, akik a Tisza II víztározó és üdülőterületének sorsát szívükön viselik, ők aligha. A tározó az Alföld egyetlen, nagy kiterjedésű vize, felülete 127 négyzet- kilométer (a Balaton egyötöde). Partján három megyét (Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén) érintő üdülőkörzet alakítható ki. A közép-tiszavidőki üdülőkörzet azonban ma még jórészt csak papírokon létezik. Igaz, 1972-ben egy minisztertanácsi határozat elrendelte a víztározó üdülési, idegenforgalmi célú hasznosítását, azóta több, mint tíz év elmúlt, de kevés eredmény mutatható fel. Pedig az üdülőkörzet iránt növekszik az igény. Az elmúlt évben például hetente tízezer turista látogatott ide. Az idén még többet várnak, Abádszalókon kétszer annyi vendégre számítanak, mint amennyien tavaly voltak. Mit tud kínálni' a pihenni vágyóknak az üdülőkörzet a fürdési lehetőségen, kívül? Az utóbbi időben javultak a vendégfogadás feltételei: tavaly több létesítményt adtak át az öt legforgalmasabb településen (Tiszafüred, Abádszalók, Kisköre, Poroszló, Sarud). Tiszafüreden ifjúsági és kirándulócentrum nyitotta meg kapuit. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kezelésében lévő sátortáborban egyszerre négyszáz fiatal üdülhet, viszonylag olcsón. Nyolcszáz személyt befogadó kemping építését kezdték el. Abádszalókon pillanatnyilag nyolcszáz vendégnek tudnak szálláshelyet biztosítani. Az ötszáz nyaralót befogadó kempinget bővíteni kellene, ám a szennyvíztároló kapacitása ezt nem engedi. Épült autóparkoló (90 kocsi számára), de ez is kicsinek bizonyult, egy-egy meleg nyári hétvégen az út mindkét oldalán állnak kocsik, egészen a tanácsházáig. Bővíteni kell tehát a parkolót is. A víztározó partján ötezer személyt befogadó strand üzemel. Mellette ott a sportszerkölcsönző, a szabadtéri mozi és színpad. Ezek és az Abád- szalóki nyár rendezvényed segítik a kulturált szórakozást. A község és környéke vonzza az érdeklődőket, a tanács ezerhatszáz egyéni telekigénylőt tart számon. Tiszafüreden a közeljövőben majdnem száz telket parcelláznak ki. (Körülbelül háromezer igénylő van). A négyszögölenként ezer forintos vételár azonban valószínűleg csökkenteni fogja az érdeklődők számát. Az idén a Saturnus Tours utazási iroda négyszáz személyes kempinget épít Sarudon, amely a szezon kezdetén nyílik. A kiskörei kemping ideiglenes, később tervezik egy kétszáz vendéget fogadó kemping építését. A horgászokra is gondolták a víztározó partjain. A MOHOSZ támogatásával Abádszalókon, Sarudon és Tiszafüreden horgászbázist alakítanak ki. Az ideérkezők nemcsak az új létesítmények nyújtotta lehetőségekkel élhetnek, számos problémával találják szembe magukat. A szállás rpég mindig kevés, így új lehetőségeken kell. gondolkozni. Abádszalókon például vendégfogadóvá kellene alakítani a Malom-házat. Az új szállások kialakításához persze, pénz is kellene. A kempingben még nincs telex vagy telefon, pedig a vendégek — jogosan — elvárják, hogy kapcsolatot tudjanak teremteni a külvilággal. Az említett problémáik, gondok enyhítésére a Közép- Tiszavidéki Intézőbizottság megbízta a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetet, hogy készítse el az üdülőkörzet hetedik ötéves tervi koncepcióját. A VÁTI javaslata azonban — ez derült ki a napokban Abádszalókon, a KIB ülésén, ahol részt vett az érintett öt település tanácselnöke is — elfogadhatatlan. Ezért a KIB úgy döntött., hogy tagjaiból munkacsoportot hoz létre, és a VÁTI munkatársaival részletesen megbeszéli, hogyan lehet megvalósítható tervet készíteni a következő öt évre vonatkozóan. Kétnapos tanácskozás Negyven év ipara Március 5-én és 6-án a Budapest Kongresszusi Központban Iparunk 40 éve címmel konferenciát rendez az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Köz- gazdasági Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és az OKISZ. A tanácskozáson — amely a felszabadulási évforduló megünneplésének egyik fontos eseménye — előadások.hangzanak el a gazdaság és ezen belül az ipar fejlődéséről, a világgazdasági környezet változásáról, a tudományos-műszaki haladásról, a tervezés, az irányítás és a szabályozás fejlesztéséről. A konferencián a gazdaságpolitikai, az ipar, a műszaki és a tudományos élet vezető személyiségein kívül részt vesznek a legjelentősebb magyar gyárak, üzemek egykori és mai vezetői, szakemberei is. Az eseménytől a rendezők hasznos tapasztalatcserét várnak. Kereskedő állami gazdaságok Az állami gazdaságok a nagyobb nyereségre törekedve lehetőség szerint mindinkább igyekeznek kikapcsolni termékeik értékesítésénél a közvetítő szervezeteket. Árujukat egyre nagyobb arányban az úgynevezett közös finanszírozási rendszer keretében, egyenes úton juttatják el a vásárlóhoz, a felhasználóhoz. Az értékesítés, beszerzés láncában ilyenkor közös vállalatukat, az Ágkert foglalkoztatják. Ez a szervezet szerény, 0,2—1 százalékos megbízási díjat számol csak! fél, és lehetőség van arra, hogy az ennél nagyobb nagykereskedelmi hasznon, — a nagykereskedelmi árrés — az eladót, illetve a vevőt illesse meg. Az állami gazdaságok az egymás közötti forgalmazásnál alkalmazzák például ezt a rendszert amellyel az Ágker összes forgalmának immár egyharmadát bonyolítja le, szemben a három évvel ezelőtti húsz százalékkal. Az elmúlt évben jelentős mennyiségű takarmány cserélt így, rövid úton gazdát az állami nagyüzemek között, de a más termények forgalmazásában is szívesen alkalmazzák ezt a formát. A gazdaságok helyzetét javítja az is — mindenekelőtt az időszaki pénzügyi gondok enyhítésével —, hogy az exportáru egy részét az Ágker megvásárolja és rövid idő alatt ki is fizeti a szállítmányok ellenértékét. Ezzel azonban nem zárul még az ügyiét; az értékesítés után az Ágker végelszámolást készít és a nyereséget is visszajuttatja a termelőnek. Erre azért van szükség, mert a termékek kivitele néha 5—6 hónapot is igénybe vesz és korábban a termelők pénze ilyen hosszú ideig volt „benne” az áruban. A közös finanszírozáshoz jelentős anyagi eszközök állnak az Ágker rendelkezés ár re. 'Hozzávetőleg egymilliárd forintos, hitelfedezete van a társaságnak és további fél- milliárd forint olyan tőkéje, ami a forgalmazás finanszírozásánál számításba jöhet. Az összeg egy részét épp az állami gazdaságok adták ösz- sze a társaságnak, amely saját munkájában nyereségre nem törekszik, csupán a fenntartási költségek fedezésére veszi igénybe a megbízási díjakból befolyó összeget. Kőt szűk esztendő után Számadás és tervezés az öcsödi téeszben Dékány András, az öcsödi Szabadság Tsz elnöke tudja, hogy a kérdésem, — Hogy, s mint vannak, elnök elvtárs? —• nem csupán udvarias érdeklődés. Egy évvel ezelőtt ugyancsak nehezére esett a válasz: cudarul! Most sem kapkodja el a köszönöm jól vagyunkot. Azt viszont rögvest tisztázandónak véli, hogy ilyenkor, zárszámadás idején nem az számít, milyen az elnök közérzete, hanem hogy milyen a közösben a közösség hangulata. — Én magam, személy szerint — kezdi a zárszámadást két nappal megelőző beszélgetésünket — jobb hangulatban láttam hozzá a vezetőségi beszámoló összeállításához, mint tavaly. A rendkívüli erőfeszítések, amelyeket a tagságunk tett az 1984. évi tervek teljesítéséért, nem voltak hiábavalóak. Pedig a hatmillió forintot meghaladó pénzügyi hiánnyal zárt 1983- as aszályos esztendőnek nem csupán az anyagi gondjai húzódtak át a múlt évre. Mást ne mondjak, tetemes mennyiségű nedvesség hiányzott a földjeinkből. Magasabbra tették a mércét Miért emelték'- mégis éppen a növénytermesztésben magasabbra a mércét? A meglehetősen feszített 1984. évi terv kialakításáról ezt mondja az elnök: — Egyrészt nem számítottunk arra, hogy megimétlő- dik, pontosabban folytatódik az aszály. Másrészt, mert már a tervezéskor tudtuk, hogy az állattenyésztésben, az előző évben nagyon magas önköltséggel megtermelt jtakarmányok, .miatt, aligha számíthatunk számottevő nyereségre. Amikor a növénytermesztési főágazat termelési és hozamtervét az 1983. évinél 20 százalékkal magasabban állapította meg, tudta a vezetőségünk, hogy milyen intézkedésekkel segítheti annak teljesítését. Mi képezte az öcsödi szövetkezetben a termelésfejlesztési stratégia alapját? Ezt tömören így összegzi az elnök: igyekeztünk kihasználni maximálisan mindenféle kedvezményt, gyorsan alkalmazkodtunk a számunkra kedvezőbbé vált piaci lehetőségekhez, nem riadtunk vissza a kockázattól sem. — Ami a kedvezményeket illeti, — veszi át a szót Rasz- tik József termelési elnökhelyettes — azokat az öntözésben sikerült legjobban kihasználni. Amíg a megye nagyobb részén száz milliméternél több aranyat érő májusi eső hullott a kalászosokra, a mi földjeink fölött, azokban a kritikus napokban alig 60 milliméternyi. Április elejétől május második feléig rendszeresen öntöztük a 2500 hektár búzánknak a felét. Hektáronként 600—700 kilogrammal többet adtak ezek a táblák. A rekord gabonatermés — azt mutatják, a megyei tapasztalatok — önmagában nem tett nyereségessé egyetlen korábban veszteséges gazdaságot sem. Mi a helyzet Öcsödön ? — Bennünket se csak a búzaágazat jó eredményei állítottak talpra — szögezi le az elnökhelyettes. — A korábbi 2—300 hektár helyett tavaly csaknem félezer hektáron vállalkoztunk minőségi lucernamag termesztésére. Vállaltunk vele némi kockázatot, például a magas szaporulati fokú, azaz szuper elit és elit vetőmag költségeit, a rendkívül szigorú — A nagyobb hozamok mellett köztudottan a kisebb költség is feltétele a magasabb jövedelemnek. A szövetkezetünkben tavaly a termelés növekedési üteménél mérsékeltebben nőttek a ráfordítások. A vásárlásoknál szigorúan betartottunk egy elvet: csak azt szereztünk be, amire feltétlenül, és amire éppen akkor szükségünk volt. Az ésszerű költséggazdálkodásra törekedve persze tavaly is sokszor kerültünk kényszerhelyzetbe. Mondhatnám úgy is, hogy kiszolgáltatott helyzetbe. Ha teszem azt, a kereskedelem tájékoztatása alapján csak tavasszal tudtunk hozzájutni olyan alkatrészhez vagy kemikáliához, amit a termesztéstechnológia szerint csak a nyár végén kellett felhasználnunk, kénytelenek voltunk előre megvásárolni, a magas kamattal terhelt üzemviteli hitelből. A termelési elnökhelyettes — talán éppen, hogy elejét Szókimondó ember az elnök, Dékány András. Amikor azt mondta, hogy nem az ő közérzete számít, hanem a tagságé, azt is mondta: nem fog a hatszázegynéhány tag hasra esni a 10 milliós nyereségtől. Attól se, hogy két év után, ismét fizetni tud a szövetkezet néhány százalék kiegészítő részesedést. A tagok azt várják joggal a vezetőségtől, hogy hosszabb távon biztosítsa az eredményes gazdálkodás feltételeit. — Ezt a jogos igényt — mondja a beszámoló taggyűlések és ,a pártértekezlet jegyzőkönyvét lapozgatva Kardos Balázs, az üzemi pártbizottság titkára — megfogalmazták a kommunistáink is. A többségük megérti és vállalja a feladatot, hogy a tagság nagyobb részével is elfogadtassa: a nyereséges esztendő után sem vagyunk abban a helyzetiben, hogy nagyobb jövedelemmel biztató beruházásba kezdjünk az állattenyésztésben. Arra sincs elegendő tőkénk, hogy olyan melléküzemágat hozzunk létre, amely a környékbeli ipari üzemekben már elért bérezést biztosító nyereséget termeljen. A legmeghatározóbb alaptevékenységünkben, a növény- termesztésben, viszont feltermesztéstechnológia betartását. Az eredmény? Dicséretükre mondom, az ágazatban dolgozóknak: a 104 tonna termésnek mindössze egyötöde volt kereskedelmi minőségű. A többit mind elit szaporítóanyagként, tehát 60—70 százalékkal magasabb áron tudtuk értékesíteni. Az előző évi pénzügyi hiánnyal szemben elért 1984. évi 10,8 millió forint mérleg szerinti nyereséghez — veti közbe az elnök — nemcsak az segítette hozzá a téeszt amiből több volt. \ vegye a tavalyi gondok további sorolásának — az állattenyésztési főágazatra tereli a beszélgetést. Merthogy — mondja — az ott dolgozók sem nyugodtak bele az előző évi sikertelenségbe. — Az aszályon kívül ösz- szejöttek 1983-ban a dolgok a lúdtenyésztő ágazatban is. Nem volt ára, piaca a húslibának se, a tenyésztojás- nak se. A drágán előállított tojás egyrészét, nem tudom újságba való-e ez, dehát már túl vagyunk rajta, a sertésekkel kellett megetetnünk. Tavaly odafigyeltünk a baromfipiac minden mozdulására. Megnőtt a kereslet a májtípusú liba iránt? Fajtát váltottunk és mdgdupláz- tuk a húsértékesítést. Emelték a lúdtoll felvásárlási árát? Az előző évi nyolc tonna helyett 13 tonna tollat téptünk és szállítottunk a feldolgozó iparnak. Végül is kilábalt a veszteségből az ágazat. tétlenül növelni kell a termelés biztonságát, szorgalmazni az erőforrások jobb kihasználását. Bekapcsolódunk az intenzív gabonaprogramba, korszerűsítjük, bővítjük az ágazat munka- és erőgépparkját. Nyolc nagy teljesítményű öntözőberendezéshez jutunk az Agrober és az osztrák Bauer cég közös fejlesztési akciójában. Négyszázharminc hektárral tudunk így az idén többet öntözni. A cukorrépa ágazatban sem gondoltunk a terület csökkentésére. Inkább, élve a támogatásokkal, korszerű vető- és betakarító gépekkel megfelelő műszaki hátteret teremtünk az ipari növény termesztéséhez. Az 1985-re kidolgozott intézkedések végrehajtása — vallja egybehangzóan az elnök, a termelési vezető és a párttitkár — önmagában nem minden. A gazdálkodásban tavaly már megmutatkozott lendület felgyorsításához arra is szükség van, hogy az öcsödi határ 7600 hektárnyi közas földjének gazdái is segítsék a vezetőség törekvéseit, ötleteikkel, javaslataikkal, ha kell bírálataikkal. Temesközy F. A cél: biztonságosabban Azt termeltek, ami keresett A tiszafüredi Gépjavító jlpari Szövetkezet vasipari üzeme ebben laz évben 43 millió forint , , (bevételt tervezett. Kooperációban aQ főbb nagyobb 'gyárral, vállalattal, amelyeknek íkülönbö- ző részegységeket, alkatrészeket szállítanak , dolgozói
