Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-26 / 47. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxvi. évf. 47. sz., 1985. február 26., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ingázó anyák Gazdasági fejlődésünk területi és történeti egyenetlenségei vezettek oda, hogy nem mindenkinek ott van a munkahelye, ahol lakik. Az ingázók életmódja külön tanulmányokat igényelt, s igényel még most is, amikor a szociológusok már eléggé feltérképezték ezt a réteget. Á felszínen előbukkanó jelenségek pedig még a társadalomnak efféle tanulmányokat nem ismerő tagjainak is szemébe ötlenek. Fekete vonatok, hétköznapra férfiak nélkül maradó falvak. Az ingázás ugyanis alapvetően a férfiak életformája, de vannak családok, ahol a férj és a feleség is ingázik. Az anyák ingázásának ösz- szetettebb okai vannak, mint az apákénak. Olykor az a tény, hogy nem tudnak munkát adni az asszonyoknak a lakóhelyen. Máskor az, hogy a nődoígozó még korábban megszokta ezt az életformát, s nagyobb keresetről, jobb munkakörülményekről nem tud, nem akar lemondani azért, mert anyává lett, vagy előfordul, hogy a községben működő gyáregység nem tudja elhelyezni minden munkásának gyermekét, a megyeszékhelyen levő vállalat pedig megteszi ezt. Eme tény már elég lehet az ingázáshoz, annak (tovább) vállalásához. De ugyanígy a nagyobb fizetés is. A férfiak elsőbbségét hallgatólagosan tudomásul vevő társadalmunkban kell-e mondani, hogy az ingázók között is nehezebb dolguk van az asszonyoknak, akiknek házimunkával amúgy is jobban igénybe vett idejéből újabb óráikat von el az utazgatás. Nagy terhet vállal magára ezzel az asszony, különösen, ha már anya, s megértő házastárs szükséges ahhoz, hogy valamit levegyen felesége válláról. Szerencsére az iparban dolgozó, a falusi hagyományokkal terhes értékrendtől már elszakadt férfiak között akad ilyen, különben nem beszélhetnénk ingázó anyákról. A segítségadás lehetősége nemcsak családon belül van meg. Sokat tehet az ingázó asszonyokért, anyákért az a vállalat is, amely alkalmaz- i za őket. Méghozzá csupa olyan dolgot, amelyet azok a nők is megköszönnek, akik nem ingáznak, helyi lakosként termelnek értéket vállalatuknak, a népgazdaságnak. Megkönnyíthetik a második műszakot, ha a gyári boltban, büfében konyhakész ételeket kínálnak, ha megszervezik a bevásárlást, hogy ne kerüljön külön útjába a vidékről bejáróknak a vacsorára való megszerzése. Természetesen az ingázó anyáknak (is) az lenne a legjobb, ha nem ' szorulnának az állandó utazásra. Bármilyen kedvező is volna azonban ez a megoldás, aligha kerül rá egyhamar sor. Ott kell dolgoznia az egyénnek, ahol a népgazdaságnak leginkább szüksége van munkájára, ahol a prosperáló vállalat meg is tudja fizetni a hőn óhajtott munkaerőt. Ezért jó, ha nemcsak az ingázók, hanem azok a vállalatok is, amelyeknek remélhetőleg, kellő jövedelmet teremtő működéséhez ezek a dolgozók is hozzájárulnak, j tartósan számítanak az in- i gázás mint folyamat meglé- j téré, megmaradására. S mindent megtesznek azért, hogy e többletnehézségeket is vállaló embereknek érdemes legyen lakóhelyüktől távol dolgozni. Az ingázó anyáknak is, akiknek még több lemondást és fáradalmat jelent mai életformájuk. G. J. Rómába látogatott Andrej Gromiko Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, szovjet külügyminiszter tegnap háromnapos hivatalos látogatásra az olasz fővárosba érkezett. A fiumicinói repülőtéren olasz kollégája, Giulio Andreotti fogadta őt. Gromiko olaszországi tartózkodása során Andreotti külügyminiszterrel, Craxi miniszterelnökkel és Pertini államfővel folytat majd megbeszéléseket, elsősorban a kelet—nyugati kapcsolatokat érintő legfontosabb kérdésekről és a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Olaszországgal sok évtizedes múltra visszatekintő, széles körű kapcsolatai vannak a Szovjetuniónak. A diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt több mint hatvan évben az együttműködés a két ország között hullámzóan alakult, ám az utóbbi években — mint az a különböző szintű kölcsönös látogatások megnövekedett száma is tanúsítja — élénkülés volt tapasztalható a szovjet—olasz párbeszédben. Az Izvesztyija a napokban ezzel kapcsolat(Folytatás a 2. oldalon.) Számvetés és tervezés az öcsödi téeszben Két szűk esztendő után . 3. oldal Mindenről szólnunk kell, ami az embereket izgatja Beszélgetés Vincze Mátyással, a Heti Világgazdaság főszerkesztőjével 4. oldal Tömlős öntözés, gyepfelújitás Költségtakarékos megoldások az Agrocoopnál 11 szarvasmarha- és juhágazat fejlesztését segítik Az Agrocoop — Állattenyésztési és Takarmánytermelési Rendszer — alapvető feladatai az idén sem változnak. Továbbra is arra törekszenek, hogy a II megyében — többek között Szolnokban, Hajdúban, Borsodban és Csongrádban — levő 130—140 taggazdaságukban a szálas- és tömegtakarmány termesztését, valamint a szarvasmarha- cs juhtartás gazdaságos termék-előállításának minden szakaszát átfogják és összehangolják. Az Agrocoop a mezőgazda- sági termelési rendszerek közül a legnagyobb — több mint 100 ezer hektáros — szálastakarmány-termő területtel és a legnagyobb juhállománnyal rendelkezik, mivel 180 ezer anyajuh és annak szaporulata tartozik hozzájuk. A rendszerbe tömörülő gazdaságok több mint fele kedvezőtlen természeti adottságok között tevékenykedik, így fejlesztési lehetőségeik is kisebbek. Éppen a gazdaságok szűkös anyagi helyzete késztette a szakembereket arra, hogy keressék az energia-, anyag-, munkaerő- és költségtakarékos megoldásokat, az olyan fejlesztési lehetőségeket, amelyekkel az előrelépést biztosítani lehet. Például a gyeptelepítések állami támogatásának megszűnése után direktvetéses, középmély lazítással kombinált gyepfelújítási eljárást dolgoztak ki. Ifey nem kell feltörni és újra telepíteni a gyepeket. A növénytermesztés terméshozamainak növelésére különböző domborzati viszonyokra és más-más talajviszonyokra kidolgozták a tömlős öntözési eljárást is. Bevezetésével az energia- költségek csökkennek. Tavaly 70 ilyen berendezést állítottak üzembe, s eddig 15 újabbra érkezett megrendelés. Szorgalmazzák a leveles zöldtakarmányok — így többek között a káposzta és repcefélék — termesztését, mivel az említett növények egyrészt másodvetésként alkalmazhatók, másrészt hi- degtűrőek, s így meghoszszabbítható a legeltetési idény, illetve a zöldetetés időszaka. Ezekből a tag- és partnergazdaságaik vetőmagigényét is' kielégítik. Az igaz, hogy a tavalyi és tavalyelőtti aszály nem kedvezett a cirokféléknek és a szu- dáni füveknek sem, de ezek a növények a legeltetésen kívül silózásra is alkalmasak és nagy tömegű takarmányt adnak. Felismerték azt is, hogy az állattenyésztésen belül a juhtartás terén tapasztalható a legtöbb „fehér folt”. így az ágazat technikai eszközeinek kialakításában, etető, itató, elletőberendezések telepítésében segítettek a gazdaságoknak. Ugyanakkor szorgalmazták a juh három — hús. gyapjú, tej — irányú haszno-, sítását. Mivel az első kettő, vagyis a hús és a gyapjú esetében megfelelő technológia áll rendelkezésre, így a tejtermelést segítik. Jelenleg nyolcfajta juhfejőgép közül választhatnak a mezőgazda- sági nagyüzemek. Az Alfa- Laval céggel kooperálva a fejőállásokat honosították, és ma már több mint 3 ezret gyártottak belőlük. Ezek továbbfejlesztése napirenden van. Stabil és mobil, elektromos és dieseles változatban készülnek. Elsőként alkalmazták a korai műszeres vemhesség- vizsgálatokat is, melynek segítségével 50 nap körül megállapítható a vemhesség. A vemhességvizsgálatok mellett az idén már kipróbálták az elektromos működésű eja- kulátort is. Széles körű elterjesztése még a jövő feladata. De nemcsak a juh, hanem a szarvasmarha tartástechnológiájában is előre léptek. Például kétszer nyolc állásos fejőházakat alakítottak ki. Vállalják a fejőberendezések felújítását is egyéves garanciával. Folyamatos tovább- kéozéseket szerveznek ágazat- és telepvezetők, valamint gépkezelők részére. A Váci Kötöttárugyár jászapáti üzemében készülnek kz Adi- das-pólók. .Havonta mintegy 40—50 ezer darabot szállítanak a megrendelőnek Lázár György fogadta Svatopluk Potácot Tegnap Budapestre érkezett Svatopluk Potác, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kérdéseiről, valamint az 1986—90. évekre készülő népgazdasági tervek egyeztetéséről. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Svatopluk Potácot, Csehszlovákia miniszterelnök-helyettesét, a Csehszlovák Állami Tervbizottság elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, és jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Magyar—szovjet gazdasági együttműködés Fórum a kapcsolatok jövőjéről Tegnap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában fórumot rendezett a magyar— szovjet gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről az Ipari Minisztérium és a MTESZ. Leonyid Jagodovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa előadásában kifejtette: a két ország közötti árucsere-forgalomban egyre nagyobb szerepet töltenék be a különböző kooperációs együttműködések alapján szállított termékek. A magyar kivitel több mint 30 százaléka, a szovjet exportnak 16 százaléA berekfürdői üveggyárban egyebek között laboratóriumi üvegedények, híradástechnikai üvegbetétek és különféle 'műszaki üvegek előállításával is foglalkoznak. Az üzem éves termelési értéke meghalad; ja a 120 millió .forintot ka ilyen jellegű pmrtmány. A két ország minisztériumai között jelenleg folynak a következő ötéves tervidőszakkal kapcsolatos tervegyeztetések, sőt néhány iparágban a tartós, tervszerű együttműködés kereteit 2000-ig szólóan dolgozzák ki. A tervezőmunka során számba veszik azokat a területeket, ahol a kapcsolatok tovább szélesíthetők, s ennek során négy konkrét egyezményt is előkészítenek. Ezek az elektronikai-, a robottechnikai-, az agráripari- és a fogyasztásisikk-ipari termékek gyártását koordinálják, illetve kidolgozzák ezekberf az ágazatokban a szakosítási és kooperációs együttműködés programját. Gábor András ipari miniszterhelyettes arról szólt, hogy a következő években az áruszállításokon kívül előtérbe kerül a komplett magyar technológiák exportja. Az utóbbi időben több olyan megállapodás is született, amelynek révén a magyar iparvállalatok folyamatosan bekapcsolódnak egy-egy szovjet iparág, nagyvállalat rekonstrukciójába. Részt veszünk például szovjet autó- buszgyártás és hűtőszekrénygyárak korszerűsítésében- s egy a múlt héten kötött szerződés alapján a Moszkvics autógyár gépparkjának felújításálban. A gyárba szerelősorokat, szerszámgépeket és nagy pontosságú megmunkáló központokat szállít a magyar ipar, és szeretnénk — mondotta a miniszterhelyettes —, ha a technológiák ellentételeként több gépkocsit vásárolhatnánk.
