Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxvi. évf. 47. sz., 1985. február 26., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ingázó anyák Gazdasági fejlődésünk te­rületi és történeti egyenet­lenségei vezettek oda, hogy nem mindenkinek ott van a munkahelye, ahol lakik. Az ingázók életmódja kü­lön tanulmányokat igényelt, s igényel még most is, ami­kor a szociológusok már elég­gé feltérképezték ezt a réte­get. Á felszínen előbukkanó jelenségek pedig még a tár­sadalomnak efféle tanulmá­nyokat nem ismerő tagjainak is szemébe ötlenek. Fekete vonatok, hétköznapra férfi­ak nélkül maradó falvak. Az ingázás ugyanis alapvetően a férfiak életformája, de van­nak családok, ahol a férj és a feleség is ingázik. Az anyák ingázásának ösz- szetettebb okai vannak, mint az apákénak. Olykor az a tény, hogy nem tudnak mun­kát adni az asszonyoknak a lakóhelyen. Máskor az, hogy a nődoígozó még korábban megszokta ezt az életformát, s nagyobb keresetről, jobb munkakörülményekről nem tud, nem akar lemondani azért, mert anyává lett, vagy előfordul, hogy a községben működő gyáregység nem tud­ja elhelyezni minden munká­sának gyermekét, a megye­székhelyen levő vállalat pe­dig megteszi ezt. Eme tény már elég lehet az ingázás­hoz, annak (tovább) vállalá­sához. De ugyanígy a na­gyobb fizetés is. A férfiak elsőbbségét hall­gatólagosan tudomásul vevő társadalmunkban kell-e mon­dani, hogy az ingázók között is nehezebb dolguk van az asszonyoknak, akiknek házi­munkával amúgy is jobban igénybe vett idejéből újabb óráikat von el az utazgatás. Nagy terhet vállal magára ezzel az asszony, különösen, ha már anya, s megértő há­zastárs szükséges ahhoz, hogy valamit levegyen fele­sége válláról. Szerencsére az iparban dolgozó, a falusi ha­gyományokkal terhes érték­rendtől már elszakadt férfiak között akad ilyen, különben nem beszélhetnénk ingázó anyákról. A segítségadás lehetősége nemcsak családon belül van meg. Sokat tehet az ingázó asszonyokért, anyákért az a vállalat is, amely alkalmaz- i za őket. Méghozzá csupa olyan dolgot, amelyet azok a nők is megköszönnek, akik nem ingáznak, helyi lakos­ként termelnek értéket vál­lalatuknak, a népgazdaság­nak. Megkönnyíthetik a má­sodik műszakot, ha a gyári boltban, büfében konyhakész ételeket kínálnak, ha meg­szervezik a bevásárlást, hogy ne kerüljön külön útjába a vidékről bejáróknak a vacso­rára való megszerzése. Természetesen az ingázó anyáknak (is) az lenne a leg­jobb, ha nem ' szorulnának az állandó utazásra. Bármi­lyen kedvező is volna azon­ban ez a megoldás, aligha kerül rá egyhamar sor. Ott kell dolgoznia az egyénnek, ahol a népgazdaságnak leg­inkább szüksége van munká­jára, ahol a prosperáló vál­lalat meg is tudja fizetni a hőn óhajtott munkaerőt. Ezért jó, ha nemcsak az ingázók, hanem azok a vál­lalatok is, amelyeknek re­mélhetőleg, kellő jövedelmet teremtő működéséhez ezek a dolgozók is hozzájárulnak, j tartósan számítanak az in- i gázás mint folyamat meglé- j téré, megmaradására. S min­dent megtesznek azért, hogy e többletnehézségeket is vál­laló embereknek érdemes le­gyen lakóhelyüktől távol dolgozni. Az ingázó anyák­nak is, akiknek még több le­mondást és fáradalmat jelent mai életformájuk. G. J. Rómába látogatott Andrej Gromiko Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese, szovjet külügy­miniszter tegnap háromna­pos hivatalos látogatásra az olasz fővárosba érkezett. A fiumicinói repülőtéren olasz kollégája, Giulio Andreotti fogadta őt. Gromiko olaszországi tar­tózkodása során Andreotti külügyminiszterrel, Craxi miniszterelnökkel és Perti­ni államfővel folytat majd megbeszéléseket, elsősorban a kelet—nyugati kapcsola­tokat érintő legfontosabb kérdésekről és a kétoldalú együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. Olaszországgal sok évtize­des múltra visszatekintő, széles körű kapcsolatai van­nak a Szovjetuniónak. A diplomáciai kapcsolatok fel­vétele óta eltelt több mint hatvan évben az együttmű­ködés a két ország között hullámzóan alakult, ám az utóbbi években — mint az a különböző szintű kölcsö­nös látogatások megnöve­kedett száma is tanúsítja — élénkülés volt tapasztalha­tó a szovjet—olasz párbe­szédben. Az Izvesztyija a napokban ezzel kapcsolat­(Folytatás a 2. oldalon.) Számvetés és tervezés az öcsödi téeszben Két szűk esztendő után . 3. oldal Mindenről szólnunk kell, ami az embereket izgatja Beszélgetés Vincze Mátyással, a Heti Világgazdaság főszerkesztőjével 4. oldal Tömlős öntözés, gyepfelújitás Költségtakarékos megoldások az Agrocoopnál 11 szarvasmarha- és juhágazat fejlesztését segítik Az Agrocoop — Állattenyésztési és Takarmánytermelé­si Rendszer — alapvető feladatai az idén sem változnak. To­vábbra is arra törekszenek, hogy a II megyében — többek között Szolnokban, Hajdúban, Borsodban és Csongrádban — levő 130—140 taggazdaságukban a szálas- és tömegtakar­mány termesztését, valamint a szarvasmarha- cs juhtartás gazdaságos termék-előállításának minden szakaszát átfogják és összehangolják. Az Agrocoop a mezőgazda- sági termelési rendszerek közül a legnagyobb — több mint 100 ezer hektáros — szálastakarmány-termő terü­lettel és a legnagyobb juhál­lománnyal rendelkezik, mi­vel 180 ezer anyajuh és an­nak szaporulata tartozik hoz­zájuk. A rendszerbe tömörü­lő gazdaságok több mint fele kedvezőtlen természeti adott­ságok között tevékenykedik, így fejlesztési lehetőségeik is kisebbek. Éppen a gazdasá­gok szűkös anyagi helyzete késztette a szakembereket arra, hogy keressék az ener­gia-, anyag-, munkaerő- és költségtakarékos megoldáso­kat, az olyan fejlesztési lehe­tőségeket, amelyekkel az elő­relépést biztosítani lehet. Például a gyeptelepítések állami támogatásának meg­szűnése után direktvetéses, középmély lazítással kombi­nált gyepfelújítási eljárást dolgoztak ki. Ifey nem kell feltörni és újra telepíteni a gyepeket. A növénytermesz­tés terméshozamainak növe­lésére különböző domborzati viszonyokra és más-más ta­lajviszonyokra kidolgozták a tömlős öntözési eljárást is. Bevezetésével az energia- költségek csökkennek. Tavaly 70 ilyen berendezést állítot­tak üzembe, s eddig 15 újabbra érkezett megrende­lés. Szorgalmazzák a leveles zöldtakarmányok — így töb­bek között a káposzta és rep­cefélék — termesztését, mi­vel az említett növények egyrészt másodvetésként al­kalmazhatók, másrészt hi- degtűrőek, s így meghosz­szabbítható a legeltetési idény, illetve a zöldetetés időszaka. Ezekből a tag- és partnergazdaságaik vető­magigényét is' kielégítik. Az igaz, hogy a tavalyi és ta­valyelőtti aszály nem kedve­zett a cirokféléknek és a szu- dáni füveknek sem, de ezek a növények a legeltetésen kí­vül silózásra is alkalmasak és nagy tömegű takarmányt ad­nak. Felismerték azt is, hogy az állattenyésztésen belül a juh­tartás terén tapasztalható a legtöbb „fehér folt”. így az ágazat technikai eszközeinek kialakításában, etető, itató, elletőberendezések telepíté­sében segítettek a gazdasá­goknak. Ugyanakkor szorgal­mazták a juh három — hús. gyapjú, tej — irányú haszno-, sítását. Mivel az első kettő, vagyis a hús és a gyapjú ese­tében megfelelő technológia áll rendelkezésre, így a tej­termelést segítik. Jelenleg nyolcfajta juhfejőgép közül választhatnak a mezőgazda- sági nagyüzemek. Az Alfa- Laval céggel kooperálva a fe­jőállásokat honosították, és ma már több mint 3 ezret gyártottak belőlük. Ezek to­vábbfejlesztése napirenden van. Stabil és mobil, elektro­mos és dieseles változatban készülnek. Elsőként alkalmazták a korai műszeres vemhesség- vizsgálatokat is, melynek se­gítségével 50 nap körül meg­állapítható a vemhesség. A vemhességvizsgálatok mel­lett az idén már kipróbálták az elektromos működésű eja- kulátort is. Széles körű elter­jesztése még a jövő feladata. De nemcsak a juh, hanem a szarvasmarha tartástechno­lógiájában is előre léptek. Például kétszer nyolc állásos fejőházakat alakítottak ki. Vállalják a fejőberendezések felújítását is egyéves garan­ciával. Folyamatos tovább- kéozéseket szerveznek ága­zat- és telepvezetők, vala­mint gépkezelők részére. A Váci Kötöttárugyár jászapáti üzemében készülnek kz Adi- das-pólók. .Havonta mintegy 40—50 ezer darabot szállítanak a megrendelőnek Lázár György fogadta Svatopluk Potácot Tegnap Budapestre érke­zett Svatopluk Potác, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettese, az Állami Tervbi­zottság elnöke, hogy tárgya­lásokat folytasson Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Orszá­gos Tervhivatal elnökével a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kérdéseiről, valamint az 1986—90. évek­re készülő népgazdasági ter­vek egyeztetéséről. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap a Par­lamentben fogadta Svatopluk Potácot, Csehszlovákia mi­niszterelnök-helyettesét, a Csehszlovák Állami Tervbi­zottság elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélé­sen részt vett Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, és jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te is. Magyar—szovjet gazdasági együttműködés Fórum a kapcsolatok jövőjéről Tegnap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában fóru­mot rendezett a magyar— szovjet gazdasági együttmű­ködés időszerű kérdéseiről az Ipari Minisztérium és a MTESZ. Leonyid Jagodovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa előadásában kifejtette: a két ország közötti árucsere-for­galomban egyre nagyobb sze­repet töltenék be a különbö­ző kooperációs együttműkö­dések alapján szállított ter­mékek. A magyar kivitel több mint 30 százaléka, a szovjet exportnak 16 százalé­A berekfürdői üveggyár­ban egyebek között la­boratóriumi üvegedé­nyek, híradástechnikai üvegbetétek és különfé­le 'műszaki üvegek elő­állításával is foglalkoz­nak. Az üzem éves ter­melési értéke meghalad; ja a 120 millió .forintot ka ilyen jellegű pmrtmány. A két ország minisztériumai között jelenleg folynak a kö­vetkező ötéves tervidőszak­kal kapcsolatos tervegyezte­tések, sőt néhány iparágban a tartós, tervszerű együtt­működés kereteit 2000-ig szólóan dolgozzák ki. A tervezőmunka során számba veszik azokat a te­rületeket, ahol a kapcsola­tok tovább szélesíthetők, s ennek során négy konkrét egyezményt is előkészítenek. Ezek az elektronikai-, a ro­bottechnikai-, az agráripari- és a fogyasztásisikk-ipari termékek gyártását koordi­nálják, illetve kidolgozzák ezekberf az ágazatokban a szakosítási és kooperációs együttműködés programját. Gábor András ipari mi­niszterhelyettes arról szólt, hogy a következő években az áruszállításokon kívül elő­térbe kerül a komplett ma­gyar technológiák exportja. Az utóbbi időben több olyan megállapodás is született, amelynek révén a magyar iparvállalatok folyamatosan bekapcsolódnak egy-egy szovjet iparág, nagyvállalat rekonstrukciójába. Részt ve­szünk például szovjet autó- buszgyártás és hűtőszekrény­gyárak korszerűsítésében- s egy a múlt héten kötött szer­ződés alapján a Moszkvics autógyár gépparkjának fel­újításálban. A gyárba szerelő­sorokat, szerszámgépeket és nagy pontosságú megmun­káló központokat szállít a magyar ipar, és szeretnénk — mondotta a miniszterhe­lyettes —, ha a technológiák ellentételeként több gépko­csit vásárolhatnánk.

Next

/
Thumbnails
Contents