Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

1985. FEBRUÁR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pártértekezletekről jelentjük — A pártértekezletekröl jelentjük (Folytatás a 2. oldalról.) vült. A jászapáti Gimnázi­um és Szakközépiskola, va­lamint a Lehel Vezér Gim­názium rekonstrukciója be­fejeződött, számottevően ja­vultak az Erősáramú Szak- középiskolában a gyakorla­ti oktatás feltételei. Üj művelődési ház épült Jászkiséren, megtörtént a Déryné Művelődési Központ a jászladányi művelődési ház felújítása, a községi könyvtár korszerűsítése Jász- apátin és Jászladányban. Az oktató-nevelő munka kérdéseit elemezve megálla­pítja a beszámoló, hogy a pedagógusok döntő többsége javuló színvonalon végezte munkáját. Az új dokumen­tumok bevezetését — a nö­vekvő tanulói létszám elle­nére — sikeresen oldották meg. Erősödött a nevelés tervszerűsége és céltudatos­sága. Jelentős fejlődést értek el az oktatási intézmények a világnézeti nevelésben és a materialista természetfelfo­gás kialakításában. A tanu­lók történelmi ismeretei vi­szont még nem elég megala­pozottak, <a közelmúlt tör­ténelmét kevésbé ismerik. Tudatosabbá és érzelmileg gazdagabbá vált a szocialis­ta hazafiságra és proletár internacionalizmusra neve­lés. A tankötelezettségi törvény eredményesebb teljesítése érdekében teljes körűvé vált az iskolaelőkészítés. Minden 5 éves, valamint hátrányos és veszélyeztetett körülmé­nyek között élő gyermek óvodába jár. Az általános iskolában a közel 9 százalékos tanulólét- sáám-növekedés mellett is megvalósult az egyműszakos tanítás. Fokozatosan javult a szakos nevelők által tartott órák aránya A Jászság 6 középfokú tanintézetében eredményesen folyik a ta­nulók felkészítése a továbbta­nulásra, illetve a termelő- munkában való részvételre. A szombaton tartott török­szentmiklósi pártértekezle­ten, amelyen ott voltak Fegyvernek, Kengyel, Kun­csorba, örményes, Tiszabő, Tiszagyenda, Tiszaroff, Ti- szapüspöki és Tiszatenyő pártszervezeteinek küldöttei, részt vett és felszólalt Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára, valamint Földe- si István a Központi Bizott­ság munkatársa. A 178 kül­dött mintegy 3300 párttagot képviselt a tanácskozáson. A városi pártbizottság írásban kiadott beszámolójához Papp Lajos első titkár fűzött szó­beli kiegészítést. A végzett munkát sokolda­lúan, önkritikusan értékelő beszámoló és a küldöttek fel­szólalásaikban egybehangzóan megállapították; Törökszent - miklóson és vonzáskörzeté­ben a pártszervezetek ered­ményesen mozgósították a párttagságot a kongresszusi határozatok végrehajtására. A párt politikájával egyetér­tenek a pártonkívüliek, amit tetteikkel is kifejezésre jut­tatnak. Csak így születhettek jelentős sikerek a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén, bár több, elő­re nem látható változás, il­letve új körülmény ellent­mondásos helyzetet, feszült­ségeket okozott a mindenna­pi munka során. A pártértekezlet nagy fi­gyelmet szentelt a gazdaság- politikai célkitűzések megva­lósításának, amelyet jó né­hány ipari üzemben, szövet­kezetben kedvezőtlenül befo­lyásoltak az; elmúlt időszak­ban nehezebbé vált feltéte­lek, az új követelményekhez A Jászberényi Tanítókép­ző Főiskola jelentősen hoz­zájárult ahhoz, hogy a ké­pesítés nélküli tanítók ará­nyát a megyei és az országos átlag alatt sikerült tartani a Jászságban. A főiskola okta­tói tevékenyen kivették ré­szüket az anyanyelvi nevelés általános iskolai korszerűsí­téséből, a tankönyvek írásá­ból. A főiskola oktatóinak tu­dományos munkássága je­lentős és elismert. A közművelődés a meg­változott körülmények között a korábbi éveknél szerényeb­ben fejlődött. A nehézségek ellenére kezdeményezések történtek a munkásság és a fiatalság művelődésének eredményesebbé tételére. Társadalmi összefogással, a helyi lehetőségek jobb ki­használásával szerény mér­tékben bővült a közművelő­dési intézményhálózat. Nőtt az ismeretterjesztő előadá­sok, kiállítások száma, ki­emelkedő eredmények szü­lettek a honismereti mun­kában, bővült az amatőr művészeti mozgalom hatókö­re. A Jászság legnagyobb hagyományokkal rendelkező művészeti területe az ének- zenekultúr1»; emelkedett a komoly zenei rendezvények száma, a községekben bővült a pávaköri mozgalom. A tánc- és mozgásművészet területén a Szövetkezetek Jászsági Né­pi Együttesének tevékenysé­ge országosan is kiemelkedő. A pártértekezlet vitájában harminchármán kértek s — időhiány miatt huszonnégyen kaptak szót, kilenc küldött írásban adta be felszólalását. A vita összefoglalása után a küldöttek megválasztot­ták az 57 tagú városi párt- bizottságot és a megyei párt- értekezleten részt vevő het­ven küldöttet. A jászberényi városii pártbizottság első titkárává újra Szabó Ist­vánt választották. Titkárok: Bakó Gáspár és Major Ti­bor lettek. — TL — még nem tudtak elég gyor­san alkalmazkodni. A város és vonzáskörzeté­nek gazdaságában legfonto­sabb erőforrás a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar. A me­zőgazdasági üzemek megha­tározó szerepet töltenek be a települések életének többsé­gében, hatásuk befolyásoló tényező a községek fejlődésé­ben, az emberek munka- és életkörülményeinek ala­kulásában. öt év alatt nagy változások történtek a mezőgazdaságban is, — álla­pította meg a pártértekezlet. Ezek egyik bizonyítéka, hogy szinte minden ágazatban ma már modern technológiát al­kalmaznak. Az üzemek kor­szerűsítették termelési szer­kezetüket, amely jelenleg már jobban megfelel a ter­mészeti és közgazdasági adottságoknak. A termelés növekedése — folyóáron szá­molva — 17,5 százalékost, ér­téke megközelíti jelenleg a 2 milliárd forintot. A termés­hozamok az utóbbi években az időjárástól függően na­gyon ingadoztak, ugyanis az aszály ezt a térséget sem ke­rülte el. Öntözni csak kevés helyen tudtak az anyagiak hiánya miatt. Háromezer- hétszáz hektárt bevontak az intenzív gyepgazdálkodásba, azonban még csak a kezdet­nél tartanak. Az állattenyésztési fejlődé­séről felsorakoztatható bizo­nyítékok; nőtt az állatok száma, az értékesített tej és vágóállat mennyisége, javult a takarmányfelhasználós, ha­tékonysága, jobbak a szapo­rulati mutatók. Mindezek a tenyésztői, gondozói munka színvonalának emelkedését is mutatják. A beruházásokról; elsősorban a gabona- és a húsprogram megvalósítása érdekében az elmúlt öt év­ben 1,2 milliárd forint érté­kű beruházás valósult meg. Az üzemekben javult az anyagokkal és az energiával való gazdálkodás, a takaré­kosságra rá is kényszerülnek a növekvő költségek miatt. A szövetkezetek pénzügyi helyzete — az aszály követ­kezményeként is — különö­sen az utóbbi két évben romlott, a termelés fenntar­tása, fejlesztése a hitelállo­mány növelése révén volt le­hetséges. A pártértekezlet, a felszó­lalók egyaránt megállapítot­ták, hogy a városi pártbizott­ság irányító tevékenységében, a pártalapszervezetek segíté­se került előtérbe. A végre­hajtás első vonalában dolgo­zó alapszervezetek sokat tet­tek a párt vezető szerepe ér­vényesítéséért, a pártegység erősítéséért, tekintélyük nö­vekedett. A párt irányító, el­lenőrző munkája napjaink­ban nehezebbé vált, a válto­zó, bonyolultabb élet új kö­vetelményeket támaszt az alapszervezetek iránt is, ezért jelentős, hogy a leg­utóbbi választás alkalmával egyre több helyen a feladatok végrehajtására alkalmas ve­zetőség került a kommunista közösségek élére. A vitában negyvenen je­lentkeztek felszólalásra, hú­szán fejthették ki vélemé­nyüket, húszán pedig írásban nyújtották be észrevételeiket, javaslataikat. A küldöttek is reálisan értékelték a múltat, és szóltak a hogyan tovább- ról is, egyetértve alapvető kérdésekben a kongresszusi irányelvekben foglaltakkal. Becsüljük meg és legyünk büszkék az eredményekre — hangsúlyozták többen — mert ezeket nehéz körülmé­nyek között értük el. A jövőt illetően sem beszéltek vágy­álmokról, mert tudják, hogy sokszor az igények nincsenek arányban a lehetőségekkel. A települések fejlesztésében változatlanul számítanak a párt-, a tömegszervezetek és a tanácsok munkakapcsolatá­ban már jól bevált együtt­működésre, amelynek segít­ségével sikerült a lakosságot megnyerni — anyagi áldoza­tokat vállaltak, önzetlenül munkát végeztek az emberek — a VI. ötéves tervi felada­tok megvalósításához. Többen méltatták a nőpoli­tikái határozat végrehajtásá­ban elért eredményeket, meg­állapítva, hogy sok munka­helyen emelkedett a nők szakmai és politikai képzett­sége. Az ismert körülmények azonban indokolttá teszik a jövőben is a megkülönbözte­tett figyelmet problémáik iránt. Az ifjúsággal kapcso­latos teendők is hangsúlyt kaptak a vitában. A ránk váró feladatok a társadalom iránt elkötelezett, művelt sze­mélyiségeket kívánnak, ezért helyeselhető, hogy a párt olyan nagy jelentőséget tu­lajdonít a közoktatás fejlesz­tésének. Az ifjúsági szövet­ség, a család fontosságáról is többen szóltak. Az egészség- ügyi ellátás tárgyi és szemé­lyi feltételeinek javulását té­MEGYEI TANÁCS „Az eltelt öt esztendőben az apparátus folyamatosan fejlődő politikai tudatosság­gal látta el mennyiségileg is, bonyolultságában is, politi­kai igényességében is növek­vő feladatait — szögezi le a megyei tanács pártbizottsága írásos beszámolójában, ame­lyet a szombaton megtartott pártértekezlet küldöttei elő­zetesen kaptak kézhez, s amelyet azután Bárdi Imré­nyekkel támasztotta alá az egyik felszólaló, kiemelve az időskorúak gondozásában je­lentkező új tennivalókat. A vita összefoglalása, a be­számoló és a határozat elfo­gadása után a pártértekezlet megválasiztotta az új, 55 tagú pártbizottságot és a 31 kül­döttet a megyei pártértekez­letre. A városi pártbizottság első titkárává ismét Papp Lajost, titkárává Mász Imrét és Vá­ci Istvánt választották. — LA — nek, a pártbizottság titkárá­nak szóbeli kiegészítésével egyetemben vitattak meg sokoldalúan, mély felelős­ségtudattal. Az apparátus kommunistáinak számveté­sén részt vett és felszólalt Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Sol­tész István, a Központi Bi­zottság közigazgatási és ad­minisztrációs osztályának munkatársa. Ha nem is gond és problé­ma nélküli, de mindenkép­pen az eredményes munka tudatával végzett reális számvetésben kidomborodott a párt irányító, a tanácsi munka valamennyi területén érvényesülő szerepe és jóté­kony hatása; megfogalmazó­dott továbbá hangsúlyosan annak az egységnek a fon­tossága, amely egybefűzi az apparátus dolgozóit, pártta­gokat éS pártonkívülieket a közös célok eléréséért foly­tatott küzdelmekben, s amely­re a továbbiakban is építeni szükségeltetik. A beszámoló — mind az írásos, mind a szóbeli — hangsúlyosan fog­lalkozott azokkal a jelentős változásokkal — az igazga­tás korszerűsítése, a területi átszervezések, — amelyek nemcsak új helyzetet, de egyben új, megoldandó fel­adatokat is hoztak magukkal a tanácsi munkában. Az élénk szellemű vitában a hozzászólók — több mint harmincán kértek szót, idő hiányában azonban csak ti­zenöten fejthették ki véle­ményüket, a többiek írásban juttatták el mondandójukat az elnökséghez — sokrétűen és különböző szempontokból világították meg az appará­tusban végzendő pártmunka sajátosságait, továbbá egy­öntetűen hangsúlyozták a tanácsi tevékenység demok­ráciájának szélesítését, erősí­tését, a választott tanácsi tes­tületek és a szakigazgatási szervek kapcsolatát jellemző nyitottságot, illetve a taná­csok és a lakosság egyre szorosabb és egyre nyíltabb, őszintébb kapcsolatának szükségességét. Szóltak a fia­talok beilleszkedésének, majd megtartásának, politi­kai nevelésének fontosságá­ról; a korszerű szemlélet ál­talánossá válásának igényé­ről. Aláhúzták annak az erő­forrásnak a kivételes szere­pét, amely a helyi tanácsok és a lakosság gondolkodásbe­li és cselekvésbeli összefogá­sában rejlik, s amelynek már eddig is számtalan, ra­gyogó példája született. A pártértekezlet a kom­munisták cselekvőkészségét dokumentáló határozatot fo­gadott el a következő öt év­re, jóváhagyta az irányelvek vitájában felmerült észrevé­telek összegzését, majd meg­választotta a harmincöt ta­gú pártbizottságot, s a kül­dötteket a megyei értekez­letre. A nyugállományba vo­nuló Bárdi Imrét követően — aki a pártbizottság meg­születésétől kezdve állott máig a tanácsi párttestület élén és elismerésre méltóan dolgozott — dr. Vankó At- tiláné lett a pártbizottság új titkára.- VM ­Pártmunka új követelmények szerint Elő, eleven kapcsolat a lakossággal

Next

/
Thumbnails
Contents