Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-19 / 41. szám
1985. FEBRUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Országról — országra Nemzetközi könyvkiállítás a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójára Manglish avagy félig magyar, félig angol 1984. július 18-án Varsóban nyílt meg elsőként hat európai szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — közös könyvkiállítása a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából. A könyvek országról-or- szágra vándorolnak az egyes országok felszabadulásának időpontjában. A könyvek mielőtt Budapestre, a Néprajzi Múzeumba érkeztek volna, Szófiában jártak, a bolgár főváros lakosai nézhették meg őket és emlékezMüvészetek háza Pécsett Pécsett létrehozták a Művészetek Házát, amely otthona lesz a különféle művészeti szövetségek helyi, illetve területű szervezeteinek, egyúttal teret ad a Művészetbarátok Egyesülete működésének;. A történelmi belváros egyik patinás épületét, a Széchenyi téren álló Pia- tsek-házat alakítják át erre a célra. A rekonstrukció a terv szerint ez év végére készül el. Mikus Ferenc nem hivatásos festő, hiszen a végzettsége szerint agrármérnök, az Agrocooo osztályvezető- helyettesé. Mégsem amatőr, mert 1953 óta fest, húszegynéhány önálló kiállítást rendezett már, azaz túllépte ténykedése az amatőrség nem éppen jóízűen hangzó fogalmát, önmagát öntevékeny festőnek nevezi. A tiszaföldvári szegényparaszt szülők gyermeké gyakran heverészett a puszta ég hettek. Magyarországon a főváros felszabadulásának napján, február 13-án, Dre- ci:n József művelődési minisztériumi államtitkár nyitotta meg a kiállítást Budapest szívében, a Néprajzi Múzeumban. Az érdeklődők február 22-éig tekinthetik meg. A vándorkiállítás azután folytatja útját: Berlin, Bratislava következik, s végül a Győzelem Napján, május 9-én, Moszkvába érkezik. Több mint 4000 kötet könyvtet láthatunk: tudományos műveket, szépirodalmat, ifjúsági és gyermekkönyveket, valamint fénykéA Békés megyei múzeumi hálózat az idén több, országos figyelemre méltó kiállítást rendez. Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban március ;l-én nagyszabású felszabadulási emlékkiállítás nyílik, amely az elmúlt négy évtized békési alkotómunkáját mutatja be. a 40. évforduló alatt, órákig elgyönyörködött a felhők vonulásában. „Amint csak tehettem, kimentem a mezőre és hányát fekve néztem a felhők játékát. különböző meséket találtam ki belőlük, és még manapság is meglódítják a képzeletem a kora tavaszi és a késő őszi felhők, amiket niem könnyű megfesteni”. Martfűn, a tanulmányai színhelyéül szolgáló általános iskola folyosóin annak idején gyakran lehetett tapeket, plakátokat és egyéb dokumentumokat. A negyven évet tágan értelmezték a rendezők: a második világháború, a fasizmus elleni küzdelem előzményeit, s a győzelem utáni szocialista fejlődés vívmányait is bemutatják. Tematikus összeállítások (A gyermek és a háború, A nő a háborúban, A hidegháború és harc a békéért), könyvek országok szerint — a tárlókon rendkívül gazdag anyag sorakozik. A könyvekkel is együtt vagyunk — [sugalmazza a vándorkiállítás. Képünkön részlet látható a kiállításról. tiszteletére a megyei múzeumban is rendeznek kiállítást, Gyulán a Dürer-terem- ben a nagy hírű húsipar történetét, Orosházán a Szántó Kovács Múzeumban a város mezőgazdaságának fejlődését mutatják be. A gyulai kiállítás március 29-én, az orosházi március 24-én nyílik. lálkozni a jókezű diák képeivel, korához képest érett tehetséget eláruló vízfestményeivel. Tanárai és szülei szerint is egyenes útja vezetett volna a képzőművészethez, a gimnáziumba azonban nem vették fel. A törökszentmiklósi mezőgazda- sági technikumot végezte el, de mert makacs fiatalember volt jelentkezett a képző- művészeti főiskolára, ahová a háromszoros túljelentkezés dacára felvették. „Édesapám szomorú halála miatt nem tehettem meg, hogy a főiskolára járjak, a családnak keresőre volt Pannóniás hírek Animálja, Vízipák, történelmi mnndák A Pannónia Filmstúdióban a tervek szerint több új alkotás készül el az év első harmadának végéig. A IV. műteremben Hernádi Tibor dolgozik Animália című sorozatán. Eddig négy rész készült el, a negyedév végére befejezi A kígyó és A béka című epizódot. A sorozat első darabját Animália- állatságok címmé] 1977-ben forgatta a rendező Majoros Istvánnal. Ennek sikere után készítette a százlábúról, a tevéről és a macskáról szóló rajz-animációs filmeket. Czakó Ferenc az 1985-ös ökölvívó Európa-bajnokság szignálfilmjét rendezi a bábműteremben. A Budapesten megrendezendő eseményt bevezető film gyurmaanimációval készül. A kecskeméti alkotók műhelyében is több sorozaton dolgoznak. Jankovics Marcell vezető rendező és a kecskeméti rendezők néhány héten belül befejezik a Magyar népmesék sorozat harmadik blokkját. Elkészül a televízióban korábban bemutatott Mesék Mátyás királyról című sorozat epizódjaiból összeállított egész estés film is. A májd 80 perces alkotást Űjváry László rendezi. Szabó Szabolcs és Haui József a Vízipók-cso- dapók harmadik sorozatának előkészítésén dolgozik. A rajzanimációval készülő blokkban az ismert főszereplők újabb kalandjait filme- isí'tik meg , Kertész György szövege alapján, Pethő Zsolt zenéjével. Ugyancsak előkészületben van a Magyar történelmi mondák sorozat. Az Iskolatelevízió megbízásából forgatandó 13 részes összeállítást Űjváry László rendezi. A sorozatban az Árpád-házi királyokhoz kapcsolódó legismertebb mondákat, legendákat ;— Botond, Lehel kürtje, Vértes, Búvár Kund — dolgozzák fel Lázár Ervin szövege alapján. Folyamatosan készül Tóth Pál Leo és Fred című, az elmúlt évben megkezdett sorozata. A Magyar Televízió megbízásából forgatott összeállításban a Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? című filmet bővítik ki. A pécsi műterem terveiben szerepel, hogy folytatódik az Auguszta-sorozat Varga 'Csajba rendezésében. szüksége. Dolgozni kezdtem, több téeszben is megfordultam agronómusként. Közben felvettek az agrártudományi egyetemre, amelyet levelező tagozaton jelles eredménnyel végeztem el. A festésről azonban nem mondtam le”. Az agrármérnök munkája a természethez kötődik, Mikus Ferenc gyakran végiglovagolta a tanyavilágot, és ha témát talált, gyorsan le- skiccelte. Igazán persze nem élhetett festőszenvedélyének, a vezető agrárszakembereknek ritkán adatik meg a szabadidő. Jelenlegi munkahelyén, az Agrocoopnál azonban minden hétvégéje szabad. „Körülbelül háromszáz képem szerepelt már kiállításokon, több mint kétszáz festményem katalogizált, azaz zsűrizett. Vettek tőlem tájképet hollandok is, újabban kaptam egy NSZK-ba szóló meghívást, úgy érzem, a képzőművész szakma is befogadott, pontosabban eltűr. A valódi öröm viszont nem a szakemberek, egyébként jóleső elismerése, hartem az egyszerű látogató tetszésnyilvánítása. Többet jelent nekem, ha egy kiállításon valamelyik képem előtt hosszasan álldogál a néző és azt mondja: jaj de szép. Kedvesebben hangzik, mint bármiféle magasröptű esztétizálás”. — bendó — Nem english, manglish. Aki tudja, mi a franglais, az sejtheti, hogy mi volna az a legújabb magyar szó, amivel ebben a pillanatban, ám hosszas töprengés, próbálkozás végén gyarapíthatjuk édes anyanyelvűnket. Aki pedig nem tudja, annak rögtön eláruljuk. A franglais az a francia-angol nyelvkeverék, amely már jó ideje elárasztja a franciákat. A francais és az anglais összetétele. Könnyű a franciáknak. A magyar és az angol habarék nyelvre nekünk sokkal nehezebb egy jó kevercsszót kitalálnunk. Legyen például manglish! Nyomjuk össze, mint a harmonikát a magyart és az englisht, úgy, hogy a végén nem magyar, nem english tehát, hanem manglish — félig-meddig magyar, félig-meddig angol. A tatárok hét évszázada betörtek Magyarországra, egy kicsit elidőztek, mintha sohasem jártak volna nálunk. Tatár szóidőzés. pedig végképp nem esett. A tatár jövevényszavak léte nem túl jellemző a magyarban. Lehet, hogy egy-kettő betört 1241-ben — el is tűnt egykettőre. A manglish kevésbé viharosan csapott le ránk, annál hódítóbban. A manglish, pontosabban az angol, ami aztán ránktelepedett, s ma már az utcasarkokról, a rádióból, a televízióból, a könyvekből, az újságokban köszön ránk egészen otthonosan. Már a vízcsapból is angol szó folyik. Nemrég egy amerikai családdal Orosházán jártam. Az Alföldet, a Viharsarkot akarták látni — nem a „pusztát”, mint ahogyan a mi előítéletünk szerint egy amerikaitól illene, hanem csak az Alföldet, igaz, tanyavilágostul, gémeskutastól, amit azonban én éppen úgy megértettem, mint ahogyan ők is megértenék, hogyha Amerikába mennék, akkor én is az ő tanyavilágukat, én is az ő gé- meskútjaikat szeretném látni, ha már egyebeiket láttam. Mert az én ismerőseim már látták lakótelepeinket, a Váci utcát, Pomázt, Debrecent, csak még az Alföld mélyét nem látták — ahol nem szürke gulyák, csikósok, hanem emberek, tsz-tagok élnek. Mentünk az orosházi főutcán. Ott állt egy bódé. Az volt rá kiírva: goffri. — Goffri? Mi az? — kérdezte fiatal amerikai barátom. Gondolom, azt gondolta, valami orosházi étel —, vagy italkülönlegesség, mint a tegnap esti csíramáié (máshol szaladós, vagy csiripiszli néven ismerik). A goffri pedig nem volt más, mint „amerikai palacsinta”. Sajnos, a bódé be volt zárva, így az én amerikai ismerőseim sohase fogják megtudni, mi az amerikai palacsinta Orosházán. Viszont leckét kaptak a manglish nyelvből. Fiatal amerikai barátom már elég jól beszél magyarul. Nagy igyekezettel próbálta megtanulni a csíramáié, a vere- cseny, a vályog, a csigatészta nevét meg mivoltját, s erre másnap a goffrit is meg kellett volna tanulnia. Erre azonban egyáltalán nem volt kapható, inkább a csíramáiét, a verecsenyt, a mángorlót ismételte át. Szó ami sízó: a goffrin jót mulattunk. Hírlik: a francia orosháziak, tudniillik a touloni, a Megkezdődött a munka Salgótarjánban a megyei könyvtár építkezésén. A 300 ezer kötet befogadására alkalmas, 5400 négyzetméter alapterületű könyvtárépüíet terveit Finta József, a Lakóterv Állami-díj as építőművésze készítette. Az új megyei lyoni, a párizsi franciák, egyáltalán a franciák szintén goffrit esznek a főutcán, s akadnak franciák, akik nemcsak jót nevetnek amerikai barátaikkal eme „amerikai palacsintán”, hanem időnként dühbe is gurulnak. Azt írja az újság, vagyis a Magyarország, hogy azt írja a L’ Express: a francia dühbe gurulók már össze is fogtak, megalakították a Francia Nyelv Használói Általános Egyesületét: „1977-ben alakult a fogyasztók érdek- védelmi közösségének mintájára. Az a célja, hogy egyesítse mindazokat a franciákat, akik »meg akarják védeni közös nyelvi és kulturális örökségüket«. A Francia Nyelv Főbizottságának támogatását élvezi. Az pedig tavaly februárban a miniszter- elnökség melletti főbizottság helyébe lépett, s jogot nyert arra, hogy bíróság elé állítsa mindazokat, akik az 1975. december 31-i javaslattevőiről Bas-Lauriol törvénynek elnevezett jogszabály előírásai ellen vétenek.” Nem akármilyen egyesület tehát. Jogra és törvényre támaszkodik. Már a párizsi Operát is bíróság elé állította, mert egy műsorfüzetet csak angol nyelven nyomtatott ki. Ennél érdekesebb, hogy egy dohánygyárat is beperelt, mivelhogy egyik cigarettáját úgy hirdette: „filteres”. A többi szó francia volt, s ez azért érdekesebb példa, mert ez az igazi franglais, a félig francia, félig angol nyelv. S amely manglish a magyarban, és amely valóban az anyanyelvet rágja. Egy angol műsorismertető legföljebb anglománja, az angol szavak bekeverése a magyar nyelv szókincsébe azonban már más ítélet alá esik. Nem egyszerű mánia, ha lehet ilyen különbséget tenni, hanem már mániákusság. Mániákusan, gépiesen megyünk az egyenvilág után, hogy mi se legyünk kevesebben a többinél. Amerikai ismerősöm azt mondta, amikor elbúcsúztam tőle Orosházán: — Az tetszett itt, hogy más benne az élet, meg lehet különböztetni, mondjuk, Keszthelytől. Mi Amerikában mindenhol ugyanazt esszük, ugyanúgy élünk. Lelke rajta, hogyha túlzott. Bár a manglish, azzal a goffrival, Orosházára is eljutott már. Persze, hogy eljutott: Orosháza csak árnyalatokban különbözik a többi várostól, még Budapesttől is. Az egész ország elég egységes abban, hogy fut az angol szavak után. Most ne kutassuk az okát (sok termék, iparág, tudományág angol vagy amerikai eredete, esetleg az idegenforgalom stb.). Ne guruljunk dühbe folyton a manglishtól, s nyelvvédőként ne ütközzünk meg azon, hogy a L’ Express a francia nyelvóvókat inkvi- zítoroknak nevezi, ne javasoljuk, hogy alakuljon meg a Magyar Nyelv Használóinak Általános Egyesülete, most csak írjuk le — ki tudja hányadszor már a magyar sajtóban —, hogy bizony-bizony túl sok nálunk az angol szó. Ha nem is tehetünk sokat ellene, mint ahogyan valószínűleg egyesülettel, törvénynyel sem tehetnénk túl sokat, legalább szókincsünket gyarapítsák eey fél magyar fél angol szavacskával; a mang- lish-sal. Gy. L. könyvtár egyike lesz Salgótarján rekonstrukciója során kialakuló nyugati városrész építészeti együttesét meghatározó középületeinek. Kivitelezője a Nógrád megyei Építőipari Vállalat, elkészültét 1987-re tervezik, Négy évtized alkotómunkájáról Kiállítások Békésbon Még az elfogultság vádjának kbckázatával is szívesen vállalom, hogy szeretem Mikus Ferenc képeit. Mindenféle mélyreható műelemzés nélkül egyszerűen szeretem, mert nyugalmat árasztanak, mert jólesik a szemnek és az agynak befogadni barnáha hajló színeit, a tanyák fölött úszó felhők játékos, a fantáziát megmozgató formáit. Az alföldi tanyák szerelmese Felvételünk a Csatornapart című festményről készült Megyei könyvtár épül Salgótarjánban
