Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP5* 1985. JANUÁR 14. Hétfői riportunk Vasárnap a városközpontban | A férfiak vették az újságot | Kocsonyára Kőbányai világost? | A legkisebbet küldték Kevés a lusta asszony és sok a fürge férfi. Mielőtt ebből valaki messzemenő következtetést vonna le, gyorsan megmagyarázom. Vasárnap virradat után kevéssel Szolnok szívében alig volt asszony, aki a vásárcsarnokba igyekezett volna, viszont ahány újságospavilon akadt — elég volt nyitva — mindenütt férfiak kérték az újságot. Melegítőben, sálakba takarózva lejöttek a bérházakból, nehogy újság nélkül maradjanak a pihenőnapon. A vásárcsarnok környékén két utcaseprő szorgoskodott. A fagyott hóval birkóztak, arcukat csípte a hideg — bár a hétvégi huszonfokok után most csak 16, mínusz 16 volt a szolnoki mérés eredménye. Nyolc óra körül egyetlen olyan árus állt a portékájával a vásárcsarnokban, aki zöldségtől a fekete retken át burgonyát, hagymát, sőt: sült tököt is kínált. Alig volt vevője a 'korai órában Po- lónyi Istvánnénak. Nem félt mégse, hogy hazaviszi az áruját Abonyba. Negyedszázada jár Szolnokra piacozni, ismeri a dörgést. — Azért a múlt heti nagy hidegben én se jöttem, most is nehezen, láthatja, hogy milyen vastagon fölöltöztem. Hideg van ránk, piacosokra. — Azért az abonvi kertesgazda nem használta ki, hogy egyedül uralja — pár gyümölcsárus mellett — a piacot. Tízért adta a hagyma, nyolcért a krumpli kilóját. Vele szemben kécskei asszonyok almát kínáltak, egy Szolnok—Pest megye határáról érkezett tanyasi ember meg tojást, háromért. A sült kolbászt mérő büfénél volt némi forgalom csupán. Az autóbusz-pályaudvar sose üres. Az első induló járat vezetője Templom Miklós türelmesen adta a felszállóknak a jegyeket. Nagyrév volt az úticél, s elég utas is akadt nyolc óra után. — Ma hajnalban öt óra harminc perckor kezdtem a munkát — mondta Templom Miklós. — Nagyrévről indultam Szolnokra, s most fordulok vissza. Nem rpssz az út, aligha késtem idefelé. Megszokja ezt is az ember. — öt tányér kocsonyát, hat kenyeret — rendel a Ság- vári körúti önkiszolgáló éttermének pénztárosánál egy alacsony ember. Komái már megvették a sört (fagyban, kocsonyára sör kicsit bizarr ...) rajtuk kívül alig van vendég. Pedig, a cukrász épp fél kilenc tájt küldte be a hatalmas tepsi rengő-ringó illatos krémest. — Lesz annak gazdája — nevet a kiszolgáló, s elkészít ügyesen egy tálcán hat süteményt. Míg csomagolja, mondja a baját: fáznak, kora reggel még hideg az üjdet. — Néni, hol lehet pucolt csirkét venni? A földből alig látszó kis ember meleg sapkája alól kérdő szemekkel néz rám. — Gyere velem, mondom, könnyű, hisz a Múzeum étterem oldalánál szólított meg. — Aztán téged, a legkisebbet küldtek? — A tes/tvérem azt mondta, megfagy, ő nem megy. — Anyuka? — Már ő főz. A baromfipiacon két árus kínálja a szép sárga csirkéket. A kisfiú akkurátusán mondja: — Százforintos csirkét tessék adni! Előveszi a százast, a törökszentmiklósi asszony azonban nekem mutogatja a portékáját. — Nem együtt vagyunk, a kisfiú a vásárló — mondom. Az asszony, meg vagy két vevő elszörnyed: — Hány éves vagy, honnét jöttél, kisfiam? — Nyolc, a Széchenyi lakótelepről — mondja a gyerek, szatyrába teszi a csirkét, s már megy is az autóbuszmegálló felé. Közben felkelt a város. Jönnek-mennek a városközpontban az emberek. A Ság- vári körút 43-as számú bérház házfelügyelője gondos: letisztítja a locspocstól a bejáratot. Vajon a nyolcéves parányi ember csirkéjével elégedett volt-e az édesanyja? .. . — sóskúti — katona Fáziskimaradás Olcsiszigeten Fáztak a vasútkörnyékiek Megerősített ügyeletek A megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ügyeletes diszpécsere érdeklődésünkre közölte, hogy a megye- székhely lakótelepein nem okozott üzemzavart a fagy miatti csőtörés, viszont a földszintes házak bekötővezetékeinél igen, ha nem is nőtt a hét végén számottevően a hibabejelentések száma. A kemény hideg a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti tehenészetében áramellátási zavarokat okozott tegnap, a reggeli órákban. A fázis- kimaradást néhány órán belül elhárították a Titász ügyeletes szerelői. A hét két tXolsó napján egyébként 15 —20 hibát jeleztek az áram- szolgáltató vállalat szolnoki kirendeltségén a város legkülönbözőbb pontjairól. Nem unatkoztak a szakemberek a Tigáz ügyeletén sem, noha Szolnokon a gázellátásban se következett be nagyobb zavar. A hétvégi bejelentések száma 40 körül alakult, de korábban is ez volt az átlag, s ezzel magyarázható, hogy — ha csak nem életveszélyes gázszivárgásról van szó, — leghamarabb péntekre. január 18-ára tudják vállalni a bejelentések alapján a hiba elhárítását. Megerősített ügyeletben dolgoztak tegnap is az IKV távfűtési szerelői, az állomáskörnyéki lakások fűtési hiányosságait igyekeztek megszüntetni. EBÉD ERŐLTETETT ÜTEMBEN Húsz nyomdász éjfélig dolgozik Heti előzetes Ülést tart a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A csütörtökre összehívott tanácskozáson az idei év tervei mellett a szolnoki bizottság munkájának, munkamódszereinek tapasztalatait ösz- szegziki. ugyancsak 17.-én, csütörtökön a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségének elnökségi ülésén a szövetkezeti vagyonvédelem lesz a téma. Csütörtökön ünnepélyes megnyitó, péntektől vendégvárás. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozata a főiskola épületében megnyitja a Véndiák ételbárját. A néntektöl naponta 11—21 óra között nyitva tartó bárban a főiskolások gyakorolják tanulmányaikat, s ételkülön- legességekkiei várják vendégeiket. A bárban tömény szeszes italokat nem tartanak. Pénteki ülésén többek között a tiszafüredi társadalmi szervezet tapasztalatait, mun- '-á iának eredményeit értékeli a Fogyasztók Szolnok megyei Tanácsa. — Milyen a vasárnapi műszak? Hát csak olyan, hogy siettem az ebéddel, csak három csirkecombot ettem, anyukám kettőt becsomagolt, messze az éjfél — nevet Szalai József megbízott csoportvezető délután két órakor a gépszedők termében. Már öten-hatan bent Vannak1, érkeznek a hétfői Néplap első, szedésre váró cikkei. A laprészleg dolgozói új munkarendet élnek a sajtó munkatársaival együtt. A hétfői újságot húszán készítik, gépszedők, mettőrök, korrektorok. gépmesterek. Vasárnap délután háromtól este 11-ig munkával telik a napjuk már ezután. Szalai mettőr 'kiadja az első szedésre váró kéziratokat, Szendrey Miklós már géphez is ül, Kovács László feltesz egy kávét — nem adnak védőitalt, még egyelőre a tej sincs meg vasárnapra —■ saját pénzükön veszik a kávét, nehogy elálmosodja- nak a szedőgépek sugárzó melegétől. A rotációs gépnél este kilenckor kezdődik a mun-j ka. A nyomdászok nem panaszkodnak, még nem tudják, melyik a jobb — eddig szombaton dolgoztak, vasárnapi újságot csináltak, most vasárnap kell bejönni, s a szombat szabad. ‘— Majd elválik — mondják, s búcsúzóul roppant rossznéven veszik, hogy az újságíró élcelődik: öt gépA**thau újság első cikke — tegnap, ifj. Szendrey Miklós szedőgépén szedő mellett négy korrektor talál munkát? Remélhetőleg nem sokat, de ez majd most, az újság elkészülte után kiderül... — sj — AZ ÁREMELÉS NEM RIASZTOTTA EL A TÖRZSVENDÉGEKET Hócsata és más érdekességek Az új esztendő jócskán hozott változásokat a szolnoki sportuszoda, a Damjanich életében. Nyugdíjba vonult vezetője, a mindenki Hasznos Pista bácsija, s addigi helyettese, aki a karbantartó csoport élén állt, Szuda Nagy József vette át az uszoda vezetését január 1-től. Tőle érdeklődtünk : igaz-e, -hogy drágább lett az idén a vízi élet ? a Daniiban díjasoknak a fele. Húsz forint lett a kabinjegy, 600 a kabinbérlet, ami belépésre nem jogosít. Azért a törzsvendégeink szinte kivétel nélkül most is idejárnak, hiszen az egészséges életmódot megszokták, nem mondanak le róla — jegyezte meg a vezető. adnak kedvezményt: reggel 6-tól 8 óráig, illetve délután 5-től csak 10 forint a belépő ára. Egyéb tarifák is változtak az új évben az uszodában: a kötelező testnevelési órajegy 5 forint lett, a kötelező váltópapucsért 3 forintot kell fizetni, a kísérők 4-ért kapnak belépőjegyet. A hajszárító igénybevételi díja nem változott, a fürdőruha-kölcsönzés 15-ről 20 forintra, az értékmegőrzés 1 forintról 5 forintra(!) nőtt. Ottjártunkkor már „lefutott” a reggeli csúcsforgalom a sátor alatt, de a szabadban vidám hócsatát kapott lencsevégre fotóriporterünk. Mint láttuk, az úszásoktatás is zavartalan, noha egy-egy csoport foglalkozása elmarad, de annak nem az áremelés, hanem a szokatlanul kemény hideg az oka. A Dami népszerűsége mit sem változott. — rónai — fotó; T. Katona László Találmányból exportcikk Ultrahangos riasztó Mezőtúrról Programozott ultrahangos rágcsálóriasztó berendezést fejlesztett ki és gyárt sorozatban a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz műszaki gárdája. Az elektroakusztikus berendezés. az emberi fül számára nem hallható, magas frekvenciájú és nagy hangnyomásű, komplex hatású hanghullámokat bocsát ki. Az emberre és háziállatra veszélytelen. gombnyomásra működő ikészülék a nagy intenzitású. változó erősségű hangokkal szinte megbénítja a rágcsálókat. különösen a patkányokat. Étvágyuikiat vesztik. nem szaporodnak, s rövid idő alatt elmenekülnek vagy elpusztulnak. Az ötletes konstrukció előnye a méreggel szemben, hogy élelmiszerraktárakban és gabonatárolókban is veszélytelenül elhelyezhető, rendkívül hatásos. Az ultrahangos riasztóból az elmúlt évben hatszázat gyártottak. és a fővárosi építőipari gé- n^sítő vállalat kereskedelmi részlegének útján hozták forga- A keresletre való tekintettel az idén már ezer készü- lév gyártására kaptak megrendelést. s a hazai igényeken túl első ízben exportálnak is. A mezőtúriak a készülék továbbfejlesztésén is dolgoznak. — A diákok, a nyugdíjasok, a katonák és a rokkantak változatlan áron válthatják meg napi 'belépőjegyüket, ám a többi vendég a hét minden napján egységesen 20 forintot fizet érte január 1-től. A bérletek ára is felment. A hetijegy felnőttéknek 100, a havibérlet 1800 forint, jegy 300, az évep diákoknak, nyugA kora reggel és a munka után úszni vágyóknak azért Hangsúly a felelősségen Az új év küszöbét átlépve minden esztendőben igen sok szó esik gazdasági kérdésekről. Mérleget készítünk az eltelt tizenkét hónapról és terveket a következő szilveszterig. Az idén sajátos megv tágításban elemezzük legfrissebb tapasztalatainkat: érthető módon a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésének tükrében vizsgáljuk eredményeinket, próbáljuk meghatározni jövendő teendőinket. Az utóbbi hetekben, hónapokban talán a kelleténél jobban is rányomta bélyegét a gazdasági vezetők, a szakemberek párbeszédére a több mint egy éve kezdett társadalmi vita, a gazdaságpolitikai határozatok megszületése óta pedig a várható hatások elemzése. Mintha a kelleténél kevesebb szó esett volna azokról a dolgokról, amelyeknek fontossága mit sem változott. A gazdasági egyensúly szilárdításához, a versenyképesség fokozásához, az anyag- és energiafelhasználás mérsékléséhez kapcsolódó problémák helyett inkább beszélgettünk az újdonságokról, az új vállalatirányítási formákról, a keresetszabályozásról, a munkaerőmozgás felerősödésének várható jótékony, esetleg káros hatásairól. Természetesen érthető a hangsúlyeltolódás, korántsem szabad azonban azt hinnünk, hogy a gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló feladatok megoldása során a „régi” teendők bármit is veszítettek időszerűségükből, fontosságukból. Sőt, az új tennivalók elvégzése éppen az eredeti célok gyorsabb elérése miatt sürgős. Ahogyan az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló határozata megfogalmazza: „A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése megyénkben is segítse elő a forrásképződést a termékszerkezet korszerűsítését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, a versenyképesség javítását.” A két kérdéskör tehát egymás időszerűségét fokozza. A vállalati jövedelemszabályozás új keretei között például a dolgozó kollektíva a megtermelt vállalati jövedelem nála maradó részével szabadabban gazdálkodik. Saját érdekeit azonban korántsem képes megfelelően érvényesíteni, ha csupán a keresetek növelését, illetve a fejlesztéseket szolgáló részek arányait igyekszik „ügyesen Sakkozva” változtatni. A vállalatoknál eddig elvégzett számítások egyértelműen bizonyítják, csak az jár jól, aki több jövedelmet képes produkálni. Ehhez pedig — mintegy a nemrégiben megjelent új jogszabályok mellékleteként — sehol sem kínálnak mindenkinek jó receptet. A gyarapodás útjait ma is mindenhol önállóan kell felkutatni. Ahogyan egy nemrégiben a Tisza Cipőgyárban folytatott beszélgetéskor a vállalat vezetői megfogalmazták: „az irányítási rendszer, a szabályozók változása önmagában !egy üzemben isem növeli a hatékonyságot. A gazdálkodás terhét, felelősségét semmilyen reform nem veszi le a vállunkról”. A gazdálkodás új feltételei között „csupán” minden eddiginél fontosabbakká válnak a gazdasági fejlődés intenzívebbé tételére alkalmas, ismert módszerek. Legalábbis azoknak, akik érdekeiket helyesen ismerik fel. A munkaerő hatékony foglalkoztatása például már évek óta követelmény, most azonban a Vállalatok és szövetkezetek „saját bőrükön érzik” a cél elérése érdekében megtett lépések hasznát, vagy a késlekedés kárát. A keresetszabályozás új formái — a néhány éve kezdett kísérletek ezt egyértelműen bizonyítják — csak a jövedelmükkel arányos teljesítményt produkálni képes emberek foglalkoztatását teszik kifizetődővé. Csfakhát az új szabályozók hatására automatikusan nem fogyatkoznak meg a „vattaemberek”, nekik búcsút mondani, vagy hasznos feladatot találni csak ott tudnak, ahol a válllat érdekét az üzemekig, a a munkacsoportokig közvetíteni képes szervezeti rendszert alakítanak ki. A megújuláshoz tehát , egyáltalán nem elegendő az érdekek felismerése — az érvényesítésükre alkalma^ eszközöket is meg kell találni. Ezen múlik, hogy az elkövetkezendő években a gazdaságirányítás korszerűsödő feltételei között a magyar népgazdaság képessé válik-e gyorsabb növekedésre. A dolgozó kollektívára bízott társadalmi javakkal történő szabadabb rendelkezésnek csak akkor van értelme, ha ez kezdeményező készséggel párosul, a hatékonyság növelésére alkalmas módszerek általánosságban ismertek, a helyileg legcélravezetőbb megoldásokat azonban mindenkinek magának kell megtalálnia. Mint ahogy a hasznosnak látszó ötletek gyakorlati hasznosításáig vezető utat is magunknak kell megtalálnunk és végigjárnunk. A gazdaságpolitikai feladatok csomópontjait jelző címszavak nem változtak, a termelési szerkezet korszerűsítése, a piaci alkalmazkodó képesség javítása, az anyagfelhasználás ésszerűsítése az irányítási rendszer mai feltételei között is legalább olyan fontos, mint korábban volt. Csupán egyetlen dolog változott: nagyobb a termelőkollektívák felelőssége, hogy eredményt hozó konkrét tartalommal töltsék meg őket. És persze ehhez erősebb érdekek is fűzik őket. V. Sz. J. Van, akinek a vasárnap azt jelenti: 'megyünk a kisgyerek látására a kórházba. Minden megnyugtató, fsak a szorongó érzés fájdítja a gondolatot. Kórházban a gyerek, nagy bánat ez b szülőnek, aki akkor nyugodt, ha .együtt ja család — otthon. Dehát ez is az élet, betegnek ott a legbiztonságosabb (Fotó: T. Katona László)
